Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-12-15 / 100. szám
XIII. évfolyam Szatmár, 1909. december 15. Szerda. 100. szám. A „SZATftSÁR-NERHETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre A kor. Negyedévre 2 kor. Egyes számlára 10 fillér. IiAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. FERENCY JÁNOS. SZERKESZTé§ES ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca IÖ. Telefon-szám 80.-== Ki idensismö dijak Szaiaaron, a v I '.dfiá'.vataítmn flzatsudik. Dr. Kelemen Samu országos képviselő beszámolója Szamárhegyen. Dr. Kelemen Samu orsz. képviselő december 1‘2-én tartotta beszámolóját Szatmárhegyen. A képviselőt, aki a reggel 9 órai vonallal indult, ez alkalomra Szatmárrói számosán elkísérték, úgymint Csomay Imre pártelnök, dr. Farkas Jenő ügyvéd, Papp János mérnök, Kolozsvári Károly földbirtokos, Lévay József a függetlenségi és iparoskor alelnöke, Thurner Albert takarékpénztári főkönyvelő, Ferency János szerkesztő, Neuschloss Jenő bankár, Révi Miklós vállalkozó, Fehér József, Bodnár Károly, Diószegi József, Imre Károly, Kálik Lajos, Lé- nárd Károly, stb. Szatmárhegyen a képviselőt az állomáson ünnepélyesen fogadták. Nagy számú közönség élén megjelentek dr. Halász Lajos szatmárhegyi pártelnök, Makay Elek ref. és Básíhy László gör. kalh. lelkészek, Kovács József és Vrannay Kálmán állami iskolai igazgató-tanilók, Nagy József ref. kántor, Popán László, Lénárd Imre és Kovács Ferenc állami iskolai tanítók. A hatóságot Benvovszky Pál szatmárhegyi kapitány képviselte. A vonatról leszálló képviselőt zajos éljenzéssel fogadták s a hegyi választók nevében rövid beszéddel Nagy József üdvözölte, aki örömének adott afölött kifejezést, hogy a képviselő az ország minden jogát Bécsbe szállító koalíció fölbomlása után a függetlenségi és 48 as anyapártban megmaradt s ma ismét elhozta ide azt a tiszta függetlenségi zászló», melyet diadalmasan oly sokszor lobogtatott. (Élénk éljenzés). Dr. Kelemen Samu orsz képviselő megköszönve a szives fogadtatást s röviden utalva az elhangzott szavakra, kijelenti, hogy most is ugyanazt a politikát köveli, amit megválasztásakor; a régi függetlenségi lobogót kezeiből ki nem adja ; rendületlenül és megváltoz- hatlanul kitart mellette. (Zajos étjenzés és tetszés). A menet ezután hosszú, tömött sorokban fölvonult a hegypiaci nagy vendéglőhöz, hol a képviselő és környezete a nyitott lerraszon, a hegyi nagyszámú közönség pedig, melynek kebelében csaknem minden egyes hegyi választó megjelent, a piactérnek a lerrasz előtti részén foglalt állást. Dr. Halász Lajos hegyi pártelnök délelőtt 11 órakor megnyitván a gyűlést, üdvözli és fölkéri a képviselőt, hogy legyen szives nyilatkozni a politikai helyzetről s különösen arról, hogy mik történtek legutóbb odafönn s mint képviselte a mi érdekeinket az ország szivében. Előre biztosítja a képviselőt a választók szeretetérő! s ama nagy figyelemről, melylvel beszédét hallgatni fogják. (Zajos éljenzés). Dr. Kelemen Samu orsz. képviselő szólalt most fel s mintegy fél óráig beszélt. A késő ősz aranyos napfénybe vonta a zöldes, vörös, sárga és hamuszinbe olvadó szabad természetet, melynek friss levegőjében olt állt a figyelő tömeg, fej mellett fej, szép sorjá- S ban, mintha a csoportot, a leggondosabb kéz rendezte volna. Friss, éltető levegő áradt a szónok beszédéből is, ki, mintha csak a természet szépsége rnegihlelte volna, csodálatos könnyedséggel siklott át a nehéz kérdéseken. Most itt szövi a beszéd selyemhálőját . . . most álszökik egy másik gondolafcsoporlra . . . • majd olt rakja már gyorsan forgó ecsetle! pa- ! leitájára a színeket. . . itt, amott helyezi el a | festékeit . . . peregnek a szép gömbölyű mon- j dalok . . . sebesen változnak a képek, mint a kaleidoszkópban. Aztán átszövi és bearanyozza a gondolatait csillogó humorral. A hallgatóság egyik de- | rültségből a másikba esik, élénken és sűrűén i nyilvánítja tetszését és helyeslését, végül pedig | teljes az elragadtatása. Íme a beszéd lényege: Kedves Barátaim! A mostani válság kezdő pontja ! az Au-ztria és Magyarország között két évve! ezelőtt kötött gazdasági kiegyezésben van. A kiegyezés az országra súlyos terheket rótt, mert annak következéseképpen Magyarországnak a közösügyi kiadásokhoz való hozzájárulása 2 százalékkal felemeltetett. Természete- i sen, bogy ezzel szemben Ausztriának hozzájárulása 2 ! százalékkal csökkent. A tehervállalásnak oka kétségen i kiviil nem abban keresendő, mintha gazdasági hely í zetünk a legutóbbi években annyira javult s Ausztriáé ! annyira romlott volna, hogy indokolt lenne itt a 2 százalékos kvóta emelés, illetve ott a csökkentés. A súlyos áldozat magyarázata a kormánynak az a kijelentése, hogy ezáltal Magyarország gazdasági önállóságát 1917 re biztosítottuk. Tettük ezt pedig olyan formában, hogy már most, az eddig fennállott szövetség helyett, Ausztriával szerződést kötöttünk. Igaz, hogy ez csak formai kérdés, de már ezzel a gazdasági önállóságnak jogi akadályai az útból elhár itatlak. Hogy pedig ne pusztán alaki jellegű vívmányokról legyen szó, annak biztosítására kaptuk azt, hogy 1911. január l én, amikor az Osztrák Magyar Bank szabadalma lejár, az önálló magyar bank fel fog állíttatni. A 2 százalék kvóta emelésnek egy részét egyenesen e célra vállaltatta a nemzettel a kormány, mert kijelentése szerint ezzel a jogunkat meg is vásároltuk és az önálló magyar bank felállítása ellen támasztott akadályokat teljesen elhárítottuk. Nem találhatok olyan józan eszü emberi, aki, ha bármelyik kereskedőnél kifizette a vásárolt portéka árát, ne követelje azt, hogy neki a vásárolt holmit ki is adják, hanem bárgyú módon belenyugodjék abba, hogy a kereskedőnél maradjon a kifizetett vételár is, meg az áru is A kormánynak és a nemzetnek politikai becsülete van tehát ahhoz kötve, hogy, ha hiszékeny bizalommal — amit a kormánynak határozott Ígérete annak idején indokolttá is tett — megadta az önálló banknak az árát, noha ennek joga amúgy is biztosítva volt, a nemzetet benne ne hagyja a súlyos áldozatokban és meg ne hátráljon jósainak követelésétől. De valóban olyan fontos-e ránk nézve a bank- ! kérdés, hogy ez megokolná tenné a függetlenségi párt kebelében beállott szakadást ? Én erre önöknek egy hasonlattal felelek. Mikor ■ a japánok néhány évvel ezelőtt Port-Arthur várát j ostromolták, ha jól emlékszem, 9 várgyürüt kellett I megszáltniok, mielőtt a vár ostromához foghattak | volna. Ha akkor valaki azt kérdi a japánoktól, hogy 1 érdemes-e az a sok vér és pénzáldozat, amibe az első, | második, harmadik várgyürü elfoglalása kerül, bizonynyal azt felelték volna, hogy : »Nem*. Azonban Port- Arthur várát csak a várgyürük megszállása után le- hét ostromolni és elfoglalni. De tovább megyek. Ha azt kérdeztük volna, hogy Port-Arthur megéri-e azt a sok derék japán embert, aki falainál elvérzett és azt a több száz milliót, amibe a vár ostroma került, a válasz erre is csak az lett volna, hogy : »Nem.* Hiszen jobb földet, termőbb vidéket, kedvezőbb éghajlatú helyett sokkal olcsóbban is lehetett volna megszerezni, de Port-Arthurt mégis meg kellett hódítani, mert ez volt az egyetlen mód, hogy Ázsiában megtörjék az oroszok uralmát. Ez — tisztelt barátaim — nekünk a bank-kérdés. (Élénk helyeslés). A bankot fel kell állítanunk, mert önálló bank nélkül gazdasági önállóságunkat soha meg nem való- ; sithatjuk. A gazdasági önállóság azonban létünknek kér- í dése, mert ez az egyetlen mód, amelylyel képesek va I gyünk megtörni Ausztria sorvasztó tulhatalmát | (Helyeslés). Aggodalmakat hangoztatnak néhányan az önálló bank ellen. Azokra röviden felelek. Tegyük fel, hogy a kormány tra azzal állana elő, hogy a király beleegyezett az önálló magyar bank felállításába. Tisztán a nemzettől függ tehát, hogy akarja-e az önálló magyar bankot, vagy fentartja-e továbbra is a közös bank szabadalmát. M.t gondolnak önök, akadna-e ily módon egyet- ! len, csak irmagnak való tagja is a parlamentnek, ki a közös bank hive lenne ? Hová lennének a köz és magán tudósok, kiknek 1 egy része a közös bankot védte ? Ebből tisztelt Barátai n az a tanulság, hogy az önálló magyar bank ellen felhozott érvek nem belső igazságokból táplálkoznak, hanem a királyi ellenzésre támaszkodnak. És sajnos, mindig akadnak olyan férfiak és tudósok, akik azt tartják hivatásuknak, hogy érveket készítsenek a királyi akarat számára és az igy készüli köpenyeggel takarják be azokat a sebeket, amelyeket a fejedelmi parancs-szó üt a nemzetnek testén. (Élénk helyeslés) Érdemi érveket is hallunk az önálló bank elleti. Azt mondják, hogy nincs erőnk annak felállítására és aggódnak, hogy fel fog emelkedni a kamatláb. Nincsen nemzet a világon, melynek ne lenne meg az | önálló jegybankja. Éppen mi legyünk azok a gyávák és hitetlenek, ; akik ország világ előtt hirdessük, hogy az utolsó nem- ' zetek között is mi vagyunk a legutolsók, a légülol- : sóbbak, mert nem tudjuk felállítani azt, pmit a legkisebb nemzet is megszerzett magának, (ügy van!) Müller férfi-, női- és gyermek kész ruha üzletembe az őszi idény újdonságok megérkeztek. — Tarlós, elsőrendű jó áru, szolid olcsó kiszolgálás. Üzlet- helyiség Deák-tér, Kereskedalmi bank palota (a nagytőzsde mellett.)
