Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-11-24 / 94. szám

2-ik oldal SZATM ÁR-NÉMETI. megy a mulatságra s tisztán a jótékonyságot kívánja adományával előmozdítani. Mulassunk, amíg fiatalok vagyunk, vigad­junk szertelen, pazar jókedvvel, ne lógassuk le orrunkat, ha Karneval hercege díszes bevonu­lását tartja, de mulassunk úgy, hogy azoknak, kiknek érdekében történik a vigasság, szomo­rúan tapasztalják, hogy a rendezőknek igen sok pezsgőre jutott a mulatság jóvoltából, de annál kevesebb kenyér az éhezőknek s fűtő­anyag a didergőknek. Színház. A Svihákok szombati reprize jelentékeny siker­rel járt. Zieber kellemes muzsikája, a már jól ismert induló- és keringő motívumok fölcsendülése pompás hangulatot keltett a közönségben, mely sűrű tapsok­kal adott kifejezést tetszésének. Igaz, hogy többen is lehettek volna a szinházbm, — hisz ez a darab és előadás telt házat érdemelt volna, — de abban, hogy nem volt zsuffolt nézőtér és hogy általában a szezon a szokottnál gyöngébben kezdődött, — nemcsak a közönség a hibás Hibás némileg az igazgató is és az, aki a műsort megállapítja. Mert Szatmáron, hol szín­házi közönséget úgyszólván a Krémer üzleti élelmes­sége csinált, ahhoz vannak szokva, hogy szombaton mindig premiére megy és a jobb reprizek kedden, szerdán kerülnek előadásra. Ez a módszer, mely Kré- mernak úgy beütött, hogy vagyont keresett vele, két­ségtelenül Heves Bélának sem ártana, sőt ellensúlyozná az ő kétségtelenül szép, de hálátlan igyekezetét és ambícióját, mely a műsort a budapesti színpadoktól függetleníteni akarja. Hiába, — a mi közönségünk nem tudja honorálni azt, hogy a direktor egyenesen Bécsből vagy Páriából kapja az újdonságokat és csak az iránt érdeklődik, ami Budapesten keltett általános tetszést és sikert. Az egy »Erdészleányt« kivéve, — mely tavaly fényesen bevágott, — még nem akadt és alig fog akadni darab, melyhez telt házat kapjon a direktor, ha ez a darab először a fővárosi színpadok valamelyikén (és a fővárosi újságok mindenikében ala­posan megreklamirozva) be nem lelt mutatva. Pró­bálja meg az igazgató a Krémer-féle rendszert, — meglátja, hogy a kassza-report sokkal jobb lesz és a közönség is jobban fogja kultiválni a színházat ! A »Svihákok« előadói közül dicsérettel kell megemlékeznünk Balta Mariska pajzán alakításáról (Blitzné) különösen egy betétként előadott kupléjáról (A trombitás), melyet más alkalommal is szívesen hallanánk tőle. Ügyes Blitz-Frifz volt Rónai, pompás rendező Somogyi, kevésbé sikerült Herczeg hercege. Dénes Ella és Burányi szépen énekelték a hires ke­van mód ennek a nehéz problémának a megoldására, ha bizalmunkkal Elkán Gyula Károlyköruti szűcshöz fordulunk. Saját tapasztalataim alapján jó lélekkel ál­líthatom, hogy az ö árszabása a többi cégekéhez ké­pest olcsóság tekintetében szinte hihetetlen eltérést mutat amellett, hogy a szőrméi a legkényesebb igé­nyeket és a legfejlettebb Ízlést is tökéletesen kielégítik. Elkán a régi, szolid kereskedő iskola hive, csekély polgári haszonnal dolgozik. A muffokat, általában a szőrmét erősen parfü- mirozzák. Ez olyan ohligát manapság, mint a toalet- ben a Kölni víz használata Főképen a „bouquet de Paris“ alkalmas erre a célra. Rendkívül kellemes, fi­nom és édes az illata, a mellett tartós és nem illan el Eisner és Ringer Andrássy-uti drogériája deka­számra is méri 1 korona 20 fillérjével. Nemcsak lát­juk tehát, de érezzük és érzékeltetjük i=, amit meg­veszünk. A társaságos élet, a zsur — obstrukció teljes gőzerővel indult meg. A jeunesse d’ orée vígan és félelmetes élvágygyal ropogtatja Lukács pompás sós süteményeit, az asszonyok pedig fenomális geleéjének és parfaitjenek pusztításával versenyeznek az ifjúság­gal. Lukács ur a Gerbeud tanítványa, de ma-holnap túlszárnyalja mesterét különösen Ínyencségek terén, ahol szinte hor’s conconr’s áll. Mint exporteurt is is­merik már, mert készítményeit messzire szállítja, az ország határain túl is, Neki hiába mondanók ám „csalj meg édes“, ő mint cukrász, erre képtelen. Mondaine. ringőt, sőt Dénes Ella ez alkalommal még a lábával s koloraturázott — magán-táncokat lejtvén . . . Fess dragonyosok voltak Gömöry Vilma és Lngossy Irén, — utóbbinak határozottan szerencséje van nálunk, mert általánosan tetszik. Kisebb szerepekben jók vol­tak Wird Sári (Annie)' és SonCogyi, A zenekar kifo­gástalanul játszott. (h. Az Erdészleány keddi reprizéről és a Három j feleség bemutatójáról jövő számunkban referálunk. A Varázskeringő vasárnap délutáni előadása : alkalmával Franci szerepét Lugossy Irén énekelte. A i kisasszony kétségtelenül bájos és üde volt és bár az j énekszámok csaknem elmosódtak, — a színházat egészen megtöltő közönség zajosan tapsolta az alakí­tást. Az előadás egyébként valódi vasárnap délutáni produkció volt. Dr. Biró Jenő or,os az összes gyógy tudományok doktora. I W Rendel: j Kazinozy-utca 14, (Gúttmann - palota) emelet. H T *ÜL M&Ékei Bt Kessuth Lajos géniusza. (t$.) Kossuth Lajos hamvai a magyar földben tovább vándorolnak Holnap országos ünnepségek közt fogja a nemzet kegyelete uj sírba, a nagy szel • lemhez méltó uj oltárra helyezni — nemzeti szent ségnek. Alig pár méternyire fekszik a gyönyörű mo­numentális építmény, Kossuth-mouzóleuma, attól a helytől, ahol eddig pihent, de ez a rövid ut gyönyö­rűen jelképezi azt a végtelenséget, amelyet Kossuth géniusza a maga mindenható, évszázadokat átölelő erejével átszárnyalt. Micsoda uí ez a számkiveléstől a pantheonig ! Hiszen nem a nemzeti közérzés e külső megnyilvánu­lása ejt csodálkozásba Azon csak nem csudálkozhatik magyar ember, hogy Kossuth Lajosnak immár hat­vannál több szobra emelkedik az országban, hogy a honfiúi rajongás fényes templomot emel megdicsőült hamvai fölé, hogy egyáltalában Kossuth kultuszának tüze úgy ég minden magyar ember szivében, mint ahogy az örök mécses hirdeti homályos, hűvös templom-csarnokok sza»ktuáriumaiban az örök vilá­gosságot, hiszen minden olyan természetes, magától értetődő. Kossuth Lajos leikével, szellemével van itt telítve a levegő, minden szív, minden elme, minden cél, mindén álom. Ő benne született ujja az egész nemzet, ő adta vissza az idegen lelkű, idegen szellemű magyart a magyarnak, ő verte fel a szolgai gondolat­körbe, egyénietlen, nemzetiellen életbe sülyedt ma­gyar népet az eltompuitságból, a nemzetvesztö tespedt- ségből, ő volt a mi lelkünk szárnya, elménk fénye, szivünk vére. Röpített minket, világított nekünk és akaratokat, vágyakat oltott belénk. Hát lehet kisza­badulni egy ilyen hatalmas géniusz fensőbbsége alól f Soha! A nemzet megértette Kossuth Lajos jelentősé­gét, a szivével megérezte, a leikével felfogta az ő hozzávaló viszonyának igazi lényegét és a néplélek nagy, benső, eláradó és szent ösztönével nevezte el Kossuth Lajost apjának. De a szó fogyatékos kifejezési módján mit fejte­gessük, hogy mi Kossuth Lajos a nemzetnek? Nem erről van most szó. Egészen másról. Az, hogy a nem­zet egész képviselete, az országgyűlés, a vármegyék, a törvényhatóságok, kulturális egyesületek, hivatalos funkcionáriusok és magán emberek hódolva sietnek holnap beállani abba a nagy temetői menetbe, amely a szent hamvakat átkiséri egy díszesebb, megfelelőbb helyre, olyan természetes, hogy azon igazán nem csodálkozhatik magyar ember. Hanem más itt az ér­dekes, megfigyelni való és egyúttal felemelő és meg­vigasztaló tünet. Kossuih Lajos géniusza nemcsak a mi magyar lelkeinkben az ur, ez a szellem a maga hódító utján eljutott olyan lelki területekre, olyan érzésbeli azferákba, ahonnan ezelőtt számkivetve volt. A politika, amely minden eszményt Jánus-arcunak mutat s a különböző népek közérzésében más és más karakternek tüntet föl egyazon- kiemelkedő, nagy egyéniségei, félelmetessé, sőt gyűlöletessé tette a Kossuth nevet és a Kossuth kultuszt éppen olyan he­lyen, amelynek együttérzése, összhangja a nemzettel, a nemzet érzéseivel, egyedüli biztosítéka lehet min­den nemzet boldogulásának. j És ime, mit tett a Kossuth géniusza? Ki tudja megmérni azt az óriási távolságot, mely attól az idő­től választ el, amikor még számkivetett volt Kossuth Lajos- a mai napig, amikor a nemzet nagy meghó­dolását Kossnth örökéletü szelleme előtt csöndes megértéssel nézik onnan is, ahol valamikor vétót ki­áltottak e szellemre! November 25-ikén elfeledve a napi politika csúf, kelletlen diszharmóniáját, lelkűnkben mélységes áhí­tattal boruljunk !e Kossuth Lajos mauzóleumának lép­csőjén, mert ime az elmék politikájában e pillanat­ban diadalmasan emelkedik túl a szivek haogula'a. Siessen az egész ország e fölfelé vivő lépcsőkre és fürdesse meg a lelkét Kossuth géniuszának fény­körében ! Szatmár, 1909. november 24. — Függetlenségi gyűlés. A helybeli füg­getlenségi pártnak nagy bizottsága vasárnap délelőtt 11 órakor a függetlenségi kör helyi­ségében ülést tart, melyen dr. Kelemen Samu orsz. képviselő ismerteti a függetlenségi párt­ban beállott szakadásnak okait. Erre a gyű­lésre Csornai] Imre a párt elnöke a következő meghívót bocsátotta ki: A szatmárnémeti füg­getlenségi és 48-as pártnak nagy bizottsága vasárnap, f. hó 28-án, délelőtt 11 órakor a függetlenségi kör helyiségében (Csokonay-ulca, Iparos olvasókör) ülést tart, melyen a bizott­ság tagjainak szives megjelenését kérem. Az ülésén dr. Kelemen Samu orsz. képviselőnk is részt vesz. Hazafias tisztelettel: Csoniay Imre, a szatmárnémeti függetlenségi és 48-as párt elnöke. — Személyi hírek. Dr. Falussy Át pád főispán, dr. Vajay Károly polgármester, Tankőczi Gyula fő­kapitány és dr. Pap Zoltán a Kossuth-mauzóleum föl­avatására Budapestre utaztak. — Tisztújító közgyűlés. Van szerencsém a városi törvényhatósági bizottság tagjait Szatmár Németiben a városháza gyüléstermében 1909. december hó 6 án délelőtt fél 11 órakor kezdődő tisztújító közgyűlésre meghívni Nagykároly, 1909. november 15. Hazafias üdvözlettel : Dr. Falussy Árpád, főispán. — Az uj adókörzetek. Több izbea volt már szó lapunkban az uj adókörzetekről, melyeket a házbér adó szempontjából az uj adótörvény értelmében meg kell állapítani. Egy ilyen adókörzetet a kincstári tisztviselő a Szamos folyótól kiván számíttatni, mig a város az összefüggő építkezéseken túl még egy kilométernyire eső vonaltól. Ez szabályozná a bel- és külterületet s ennek érdekében nyújtott be a tanács a pénzügyminiszterhez felebbezést.; — A Pannónia nagy termének akusztikája. A ta­nács megbízta a gazdasági tanácsost, hogy e terem akusztikája érdekében a Bálint és Jámbor építészek által megjelölt terem- és karzatfülkéket vászonnal ki- sérletképeu fedesse be, az akusztikát aztán igy pró­bálja ki s e próbára Füredi Sándor és Grósz Ernő zeneiskolai tanárokat és a tanáesjegyzőt bivja meg. — Az uj utcák elnevezése. A tanács megbízta a polgármestert, hogy a Dinnyéskertben nyitandó uj ut­cák elnevezésére hívjon össze bizottságot. Ez az ügy, amint emlékezünk, a legutóbbi közgyűléstől került vissza a tanácshoz. — Uj szabályrendelet. A közvágóhidi és hús- vágási szabályrendelet a törvényhatósági állatorvostól és a kapitányi hivataltól visszakerült a tanácshoz, mely azt folytatólag a tiszti főügyészhez és a jog­ügyi szakbizottsághoz utalja. — Két felülvizsgálat. Az uj posta- és táviró házat, valamint a Kinizsy-utcai uj állami óvodát november 20 án vizsgálták felül. Ez alkalommal mind­két helyen és itt vagy ott jelenvollak Kacsó Károly műszaki tanácsos, a szaf mármegyei államépitészeti hivatal főnöke, Bartba Kálmán gazd. tanácsos, a vá­rosi mérnöki hivatal, Kótai Lajos, Jankovics János és Szentiványi Károly biz. tagok. A bizottság az épít­kezés anyagáról elkészítette a műszaki iratokat. — Uj árubódé. A tanács jelentésiételre hívta föl a kapitányi hivatalt, hogy jövedelmezőség szempont­jából kellene e a vasút mellett a Royal-szál'ó és a Ko> suth-kert közé, ahol a bikszádi vasút indulóhelye is fekszik, árubódét fölállítani ? — Mének vizsgálata. A tanács a városmajor ud­varát a magánmének vizsgálatára december 4 -re átengedte. — A színház tűzbiztonsága. A szini évad meg­nyílta előtt foganatosított szinházvizsgálat alkalmából f§85T* A "té 11 idéit^ beáSSIávai az ,olcsóságáról* előnyösen Ismert selyem-, kelme-, szalag-, csipke- és női-divatáru- házéban Szatmár, Deák-tér 12. a Pannónia mellett FISCHER ANTAL szebbnél-szebb selyem és angol kosztümkelme újdonságok kerülnek eladásra Rendkívüli jutányos árak mellett ^rketfyük:

Next

/
Oldalképek
Tartalom