Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-11-17 / 92. szám

2-ik oldal SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár, 1909. november 17. előtt majd igazolni önmagát és a császár előtt hogyan áll majd helyt a kooperáció csődje alkalmával. A mely szövetkezet csődöt fog mondani, még mielőtt megalakulna s ha a király majd választással prolongálja a fizetést, miv«l véde­kezik Kossuth majd a választás alkalmával ki­derülő csődnél ?! Nem látja, hogy nevének és egyéniségének tönkretételéért kellett pártját szétrobbantani?! S nem hallja azt a kacajt, mely Bécsfelől, a Kossuth név varázsával vész­jóslóan felhangzik ? Színház. Az első előadás. Nem tartjuk szükségesnek, hogy a „kapunyitás“ alkalmával szokásos praeludiumot elzengjük. A kö­zönség teljesen tisztában van azzal, mit kíván, mit kö­vetelhet, a színház igazgatója nemkülönben tudja, mi­vel tartozik a közönségnek. Csak arra kell rámutatnunk, hogy a szatmári színpad nem fővárosi színpad, melyen elsőrangú mű­vészi tökéletességű produkciók zajlanak le, viszont az is bizonyos, hogy kellemes, egyöntetű, nívós előadá­sokra tarthatunk igényt és megkívánjuk, hogy a szín­pad színvonala állandó emelkedést mutasson. Ha a helyzettel igy megalkudunk és inkább több jó akarat­tal, szeretettel, mint folytonos kritizálással fogunk a színházba járni, úgy megtaláljuk a kellemes szórako­zást és biztosítjuk magunknak az igazgató buzgóiko- dását és társulatának lelkes igyekezetét, amelyek nél­kül bizony nem lehet sokra menni. Mint mindig, úgy ezúttal is különös figyelmébe ajánljuk az igazgatónak, hogy a szezon folyamán igyekezzék a közönséggel állandóan ériutkezni, vele a kontaktust lentartani és főleg a sajtó ellenőrzését készségesen vállalni. Mert a legelső ellenőrző közegtől: a szinügyi bizottságtól, — amúgy sem várhat sokat. Ám ha honorálni fogja a sajtó objektiv és jóakaratu működését és nem veszi be magát a közismert igazgatói makacsság sáncaiba, úgy csaknem bizonyos, hogy eredményes munkát fog végezni. A megnyitó előadás alkalmával örömmel láttuk, kogy a legfontosabb kérdés : a zenekar kérdése — megfelelő megoldást nyert. A szerződtetett magán-ze­nekar az eltávozott katona-zenekar helyét teljesen pó­tolja és bár nem lehet mondani, hogy amannál sokkal jobb volna, ahhoz elég jó, hogy a zenés darabok ki­sérő muzsikáját élvezhetőén ellássa. Erre különben még visszatérünk az első operett-előadás után. A drámai személyzet Földes Imrének, a magyar Bernsteinnak osztatlan sikert elért darabjában, a: „Hivatalnok urak^-ban mutatkozott be. A darab ná­lunk újdonság, most került először előadásra. Termé­szetesen mi is csak azt mondhatjuk, hogy ez a darab egy fölötte kiváló, jelentékeny tehetséggel és színpadi virtuozitással megáldott iró munkája. Az életet, a küzdelmes, nehéz életet viszi a színpadra erős szinek­anyagi bőséget, az ipar, a kereskedelem hihetetlen elűhftladását. Ezek a példák vezéreljenek minket is cseleke­deteinkben. Ezek a példák a folyamtos élet mintái. Ezekből merített tanulságok az élet iskolájából származ­nak s azokban csalódni nem lehet. Tekintsünk csak körül a mi szükebb társadalmi életünkben s látni fogjuk azt a szörnyűséges pusztí­tást, mit a cimkórság a társadalmi élet terén véghez vitt. Látni fogjuk azt az őrületes hajszát a címek s rangok után s látni egyúttal azt a petyhüdt, életunt- sággal telitett energiát, mit az ilyen egyedek egyéb közhasznú tevékenységeikben kifejtenek. Le a címekkel! De becsüljük meg az igazi érté­ket s ne a címek, a titulusok nagyságában találjuk a polgárok közötti különbséget, hanem abban, hogy ki minő mértékben válik magának, családjának s egy­ben hazájának hasznára. Ha majd nálunk is mindenki egy címet kap s ha a név tisztessége, a becsület szeplőtelensége lesz mindenkinek legszentebb kincse, akkor talán nálunk is más világot élünk s mi is bejutunk azon nemzetek sorába, kiknél a vagyon, a gazdagság s kultúra egy forrásból fakad ! kel, találó képekkel. Érdekfeszitő, izgalmas cselekmé­nye egy pillanatig sem engedi, hogy a néző figyelme elkalandozzék, Színpadi technikája pedig éppenséggel szédifcő. A „Császár katonái“ szerzője ebben a darab­iában is káprázatos rutinnal dolgozott — biztos re­ményt nyújtva ahhoz, hogy a magyar dráma-irodal­mat ő még sok kiváló müvével fogja gazdagítani. Az előadás központjában egy fiatal drámai színész: Szilágyi Ernő állott. Uj ember színpadunkon, de ha jól emlékezünk, egyszer már láttuk a Zilahy társula­tának vendégjátéka alkalmából. Szép megjelenésű, in­telligens színész, aki jó iskolába járhatott ; mert ter­mészetesen, minden fölösleges ál-páthosz nélkül beszél. Nem hasogatja a színfalakat, nem tépi a haját, nem hörög, hanem öntudatosan, biztosan mondja és ala­kítja szerepét. A közönség, különösen a hölgyek — melegen tapsolták. A hősnő : Markovils Margit, aki már tagja volt a színháznak, — ugyancsak hódított. Az ő játékának is nagy ereje a természetes beszéd és a minden póz nélküli mozgás. Volt egy pár gyöngébb jelenete, ez azon­ban az alakítás sikeréből mit sem von le. A tavalyiak közöl pompás, szinte kifogástalan alakot mutatott b* Sipos (Herzog) nagy ig yekezettel játszott Somogyi Herczeg, némi kis túlzás leszámításával jó volt, Aitner Ilka is, az újak közül Molnár József. Ellenben a Brohser gyáros szerepében Horváth Gyula minden illúziót tönkre tett. Még farsangi maskarásnak is csapni való rósz. A szerepet okvetlenül el kell venni tőle. Kisebb­szerepében Czakó Mici ügyes szobalányát kell fölemlí­tenünk. Az Elvált asszony tegnap esti előadásáról jövő számunkban írunk. (h.) m i a e m. — A bőütövezési alap 1908. évi számadása. A bizottsági közgyűlés az 1908 évi belkövezési száma­dást újabb tárgyalás alá vevén, azt a következőleg állapította meg : Bevétel _____ 49.384 K 02 f; kiadás — — — — — 61.799 „ 65 „ lulkiadás 12.415 K 67 f, melyet a közpénztár fedezett s igy ezen összeg a közuti-alap tartozásaként 1909. évre elszámolandó. Az 1908. évi tulkiadás az előirányzaton kívüli és a mellőzhetlen sürgős szükség áltat — indokolt belkö­vezési munkálatokban leli magyarázatát, amelyek vég­rehajtása nem várhatott az 1909. évig. Közgyűlési határozat alapján hajtatott végre ugyanis a Kossuth- kert mögött nyitott uj utca burkolása s az erre for­dított rendkívüli kiadás idézte elő az 1908. év ter­hére kimutatott tulkiadásokat. — Azonkívül a belkö- vezés az eddigi gyakorlat szerint bár külön rovatban( de a városi háztartás többi ágaival együtt kezeltetett s minden bevétel és kiadás a közpénztárból teljesit- tetelt, enné'fogva az előirányzat túllépését és az alap kimutatását a számvevőség és pénztár nem ellenőriz­hette oly pontosan, mint a külön kezelt alapokét. Ezúttal azonban a tu'kiadás különben is indokolt lé­vén, azért a közgyűlés senkit felelősségre vonhatónak nem tart, jövőre azonban a belkövezési alapot is a többi közalapok módjára külön kezelni rendeli s ezen intézkedés végrehajtására a számvevőséget és a pénz­tárt utasítja. Ezen határozatot pedig 8 napi közzété­tel után felterjeszteni rendeli. A közzététellel a kapi­tányi hivatalt, a fölterjesztéssel a városi tanácsot bizía meg. — Horváth Mihály-szoba. Csongrádvármegye a nagyhírű történetíró emlékére Horváth Mihály-szobát akar berendezni s erre a várostól támogatást kér. A tanács kiadta az ügyet véleményezésre a tiszti fő­ügyésznek. — Ingatlanvétel. A törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy Sepsy Károly és neje tulajdonát képező avasfelsőfalusi 2 kát. hold területű belsőséget tartozékaival együtt 8000 koronáért megvásárolja. Az ingatlanon levő lakóház egyik városi erdővédnek természetbeni lakásul, a terjedelmes belsőség pedig a ' város avasi faüzletének céljaira lesz felhasználandó. — A szegényeknek. A Kossuth-kerti nyári vas­utas táncvigalom jövedelméből az Országos vasutas szövetség a szegényalap javára 50 K-t küldött a ta­nácshoz, mely azt pénztárra utalta. — Vételi ajánlat. Fischer Herman fakereskedő ajánlatot tett a tanácsnak, hogy hét százalék enged­mény mellett a várostól 600 öl fát megvesz. A ta­nács kiadta véleményezésre a kérvényt a főerdésznek. — Bérleti ajánlat. Krausz Áron kávés ajánlatot tett a tanácsnak, hogy a Zöldfa szállót a Petőfi-utcai házzal együtt évi 11400 K-ért kiveszi. A tanács kiadta véleményezésre a kérvényt a gazdasági tanácsosnak. — Irodai szerek. Az irodai szerek jövő évi szállítását a tanács 2700 K-ért Lőwy Miksa könyv- kereskedőnek adta s fölhívta a tiszti főügyész», hogy vele a szerződést kösse meg. — Eskütétel. Bekő Ferenc, az ujonan rendszere­sített mérnöki állásra megválasztott városi mérnök, hivatali esküjét november 15-én tette le a tanács előtt. Állását a jövő hó elején foglalja el. — Az evangélikus egyház közgyűlése. A helybeli evangélikus egyház folyó hó 21-én, vasárnap délben feltizenkettőkor a Rákóczi-utcai iskolában levő ima­termében egyházi közgyűlést tart, melynek tárgya az egyházmegyei elnökségnek megválasztása és egyéb ügyek elintézése. E közgyűlésre a hittestvéreket ez utón is meghívja az elnökség. A rendes istenitisztelet ez alkalommal délelőtt fél 11 órakor kezdődik. — Jelmezbál. A jótékony nőegylet a farsang fo­lyamán, január 8-án, a Pannonia-szálló termeiben jelmezbált rendez. — Bál a régi honvédek javára. November 14 én, vasárnap a Vigadó helyiségeiben dr. Falussy Árpád főis­pán védőségévei nagy arányokban folyt le a negyven- nyolcas honvédeink segélyalapja javára rendezett bál. Az Iparos ifjak körével az élén e nemes cél meg­valósításából különösképen a polgári társadalmunk vette ki a részét. A bál tiszta jövedelme megközelíti az ezer koronát. A közönség sorai közt a város értel- j misége és vezetősége is szép számmal volt képviselve. I Olt voltak dr. Kelemen Samu orsz képviselő, dr. Vajay Károly polgármester, Tankóczi Gyula főkapitány, Gsomay Imre, Uray Géza és többen. A táncmulatsá­got megelőző műsor Bagossy Bertalan tanár igen ér­dekes fölolvasásával kezdődött, melynek alkalomszerű tárgyát Szatmár városának a 48-as nagy események­ben való szerepe képezte. A szép történeti tárgy tel­jesen lekötötte a rendkívüli nagyszámú hallgatóság figyelmét. Simon Aurél szavalt ezután az ő méltán hires művészetével, majd Rád Ruben táncmester ve­zetésével nehány régi magyar táncot mulatott be az ifjúság magyar jelmezben. Egy bájos csöppség, Rád Angelika pedig hihetetlen szabatossággal lejtette a magyar szólót. Ezután élőkép következett, amelyben Bocsi Bálint, Mikó László, Kálik Lajos, Lávay József, Egry Lajos és Erdei István korhű jelmezben ábrázol­ták Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Széchenyi István, Batthyány Lajos és Táncsics Mihály alakjait és e szép csoportozat Közepett Simon Aurél szavalta Sárosinak »A honvéd álma« cimü költemé­nyét. A műsor után tánc következet. — Honvédségi szemle. Gönczy Imre m. kir. hon­véd-ezredes, szatmári ezredparancsnok, november 13 án a nagykárolyi honvéd zászlóalj fölött szemlét tartott. — Birói vizsga és jegyzői kinevezés. Dr. Zeke Gyula városunk fia e hó 13-án a birói vizsgát Buda­pesten jó sikerrel letette. Ugyauőt az igazságügymi­niszter a marosvásárhelyi kir. törvényszékhez, ahol eddig joggyakornok volt, jegyzővé nevezte ki. — A szatmári rét. tanitónőképző intézet fen­tartótestületének közgyűlését f. hó 20-án d. e. tizen­egy órára tűzte ki Mezőssy Béla államtitkár, mint elnök. A közgyűlésre a szatmári és németi presbyté- riumok és a négy egyházmegye képviselői a hivata­losak. Gyűlési helyiség a szatmári egyházmegye ta­nácsterme. — Távozó ügyvéd. Makár Károly dr. szatmári ügyvéd e hó végén Szatmárról eltávozik és irodáját Budapestre helyezi át. — Kiküldetés. Gróf Zichy Nándor nyolcvanadik születésnapja alkalmából Budapesten tartandó ünne­pélyre a szatmári kath. kaszinó dr. Wolkenberg Alajos theol. tanárt küldte ki. Az ünnepély holnap lesz. — A kereskedő ifjak hangversenye. A szatmári kereskedő ifjak egyesülete december 4-én hangver­BaßEBSBK3SSäffiS3 Az üdéiig beálltával az ,olcsóságáról* előnyösei ismert selyem-, kelme-, szalag-, csipke- és női-divatáru- házában Szatmár, Deák-tér 12. a Pannónia mellett ___________FISCHER ANTAL __ szebbnél-szebb selyem és angol kosztümkelme újdonságok kerülnek eladásra Rendkívüli jutányos árak mellett SrjXtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom