Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-01-31 / 9. szám

4-iti oldal. SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár, 1909. január 31. Miként a cikkíró lelkész ur saját kijelen­tése szerint, úgy magam is a hasonló kényes természetű kérdéseknek hírlapi nyilvánossággal való megvitatását, a pro és kontra érvek töm­kelegének — mindenkor egyes érdekköröket sértő szellőztetését sem üdvösnek, sem a fele­kezetek közötti békés viszony megszilárdítására alkalmasnak nem tartom; már pedig az érin­tett kölcsönös egyetértés a haza, a város, az egyes polgárok boldogulásának egyik elvitáz- hatatlan alapfeltételét képezi, amelynek meg- bolygatásán való közreműködést józan gon­dolkodású, világos elméjű és hazáját szerető ember lelkiismeretével összeférhetnek nem tarthatja. Foglaltatik azonban a kérdéses cikkben, amelynek érveit egyébként túlnyomó nagy részben készséggel aláírom, egy közbeszurt ki­tétel, amely, ha meg nem cáfollalnék, a közvélemény megtévesztésére vezethetne s a melynek hallgatag tudomásvétele ugyancsak lelkiismereti kérdés. »Hogy éppen testvéreink tétszámával vei­nek minket egybe, az már azért is különös, mert az idézett törvény az izraelitákra egyál­talában nem is vonatkozik.« Így ir a cikkíró ur. Óriási tévedés! Az 1868. évi Lili. t.-c. igenis az izraelitákra is vonatkozik. Avagy nem ismerné t. cikkíró ur az idézett törvény­cikket megelőzőleg egy évvel, 1867-ben kelt XVII. törvénycikket az izraelitáknak a keresz­tény lakosokkal való egyenjogúsításáról? Ha netalán cikkíró ur kritikus kijelenté­sében arra támaszkodott, hogy az izr. vallás csak később lett törvényesen bevett vallásnak deklarálva, akkor önmagával jön elleniéibe amidőn feiekezete jogigényét az 1868 évi Lili. t.-c. szószerinti magyarázatával támogatja meg, és minden hilfelekezet segélyezését teszi kötele­zővé, még akkor is, ha az nem alakult elis­mert egyházközséggé. Ezen gondolatmenet logi­kus kövelkezményeképen tehát természetesnek kellett találnia cikkíró urnák az izr. felekezet segélyezésének kötelezd voltát is. Mert hát az még gondolatnak is abszurdum, hogy a »min­den hilfelekezet« fogalma mindent és minden­kit megtűr, csak éppen zsidót nem ; no meg tótot sem, mert az állítólag szintén nem em­ber. — Pedig a zsidó is képvisel egy bizonyos nemzeti értékel: igy többek között a nemzeti­ségi vidékeken ő egyedül tarlja fenn a ma­gyarság hegemóniáját; a politika, a kereskede­lem, az irodalom, a tudomány, a művészet s egyéb, az ország nívóját emelő ismeretek és ténykedések terén ugyancsak tekintélyes száza­lékot reprezentál hazájának dicsőségére. De hagyjuk az érzelmi momentumokat és térjünk át ezen cáfolat csattanójára, amely e rövid cikk végére maradt. Ugyanis a szóban forgó kérdést egyébként alapos tájékozottsággal megvilügiló tisztelt lel­kész ur úgy látszik, az 1895. XL11. törvény­cikket nem ismeri, ugyanazért szószerint van szerencsém annak szövegéi idézni, úgy, hogy ahhoz egy szónyi komentárt sem fűzök: »2. §. Az 1868. Lili. t.-c. 18, 19, 20, 21 és 23-ik §-§-ainak rendelkezései az izraelita vallásuakra is kilerjesztetnek.« Végezetül engedtessék meg nekem tisztelt cikkező lelkész ur becses figyelmébe ajánlom azt a régi kipróbált örök igazságot, bogy a mások jogainak csorbításával a mi jogaink nem erősbödnek, továbbá a vallás szentesítette felebaráti szeretet azon definícióját, hogy »amit másoktól rósz néven veszesz, magad se cselekedd mások kárára.*) Braun Mór, _________ hitk. jegvzó. *) Ennek a cikknek közlésével ez ügyben a vitát lezártuk. Szerk. Színház. Othelló. Kossuth Ferenc felhívása folytán a mi színházunk igazgatója is rendezett az olaszországi katasztrófa által sújtott szerencsétlenek javára egy díszelőadást, melyen — sajnos — a színház üres maradt. Ennek legfőbb oka bizonnyal a felemelt hely­árakkal kombinált bérletszünet volt, de maga az ün­nepi est darabja sem vonzhatott nagy közönsé­get — régi szokás lévén nálunk, In gy a klasszikus drámákat nem kultiválja a publikum. Akik az elő­adáson jelen voltak, azok pedig nagy gyönyörűséggel élvezték Peterdy mesteri alakítását Othello címszere­pében, mely egyike a veterán művész legelső rangu szerepeinek. A közönség számtalanszor szólította a függöny elé és Peterdy mélyen meghatva köszönte meg az ovációt. Kívüle elismeréssel emlőjük meg Kendi Mariska Desdemonáját, Sipos Cassióját, ellen­ben Szőcs András Jágója még csak egy kezdő szárny- próbálgatása, ami azonban nem zárja ki, hogy pár év múlva Szőcs a vidék egyik jó drámai színésze legyen. Fátum. Zsíros nagy sikerű színmüvét csütör­tökön a tervezett Parasztbecsület helyett amiatt adták, mert a tenorista berekedt. Ez ugyan nem lett volna baj a közönség szempontjából — senki sem lévén nagyon kiváncsi Boda ur énekére, ha még nincs is berekedve — de a baj ott volt, hogy a hirtelen elő­vett színmű a legteljesebb készületlenségben találta a színház drámai személyzetét. Ez volt az idén az első fo'lépte a súgó urnák, aki feladatának magaslatán — ült és minden szerepet művészi odaadással — súgott ki. Remélhetőleg ez nem fog többé előfordulni és valóban szerencséje az igazgatónak, hogy nem volt tak sokan a színházban. A szereplőkről ezek u'án nincs sok mondani valónk, de egyet nem hallgatha­tunk el. A darab egyik legbriliánsabb drámai szere­pét (Kovács Margit) a naivára: Váradi Jolánra osz­tották ki, a kisasszony pedig az egészet végig kacagta és a legszebb jeleneteket kifigurázta. Szóval ebben a szerepben is naiva akart lenni és tüntetni amellett, hogy ő drámai szerepet nem tud megjátszani. Ezt a magatartást határozottan elitéljük és figyelmeztetjük úgy a kisasszonyt, mint az igazgató urat, hogy nem a közönség van a színésznőért, de a színésznő a kö­zönségért. És bármily kedves legyen Váradi a naiva- szerepkörben, ez nem menti őt azen kötelezettségei­nek teljesítése alól, melyek reá, mint vidéki színész­nőre általában hárulnak. Bizonyos, hogy ha azért a figurázásokért félhavi gázsiját elvesztené a kisasszony, úgy nem lenne kedve többé egy komoly drámának egész hatását csupán affektálásból tönkre tenni (h.) — Eredeti bemutató lesz február 13-án a szín­házban. Dr. Burger Dezsőnek egy drámáját fogják elő adni, mely darabról azok, kik már ismerik, igen kedvezően nyilatkoznak A magunk részéről helyesel­jük, hogy a director elfogadta és előadatja a heiybef szerző darabját, mely — amint a szerzőt ismerjük — egy ambiciózus tehetséges fiatal ember munkája HÍREK. — Farsangi naptár : Január 31-én a kath. legényegyesület bálja. Január 3l-én a tűzoltók bálja. Február 1-én az amatőr fényképészek bálja. Február 2. Kath. kaszinó felolvasó-estélye, tombolája és táncvigalma. Február 6-án a függetlenségi kör és az iparos olvasókör batyubálja. Február 6-án az özvegyek és árvák javára a vármegyei gépészek bálja. Február 7-éti a né mii-részi gór. kath magyar egyház bálja. Február 7-én a fodrászok táncmulatsága. Február 13-án az igazságügyi kezelő­tisztviselők táncvigalma. Ugyanezen a napon a dal- és zeneegye- ület humoros estélye. Február I3-án a csizmadia ipartársulat batyubálja. Február 14-én a mészárosok és hentesek jólékottycélu bálja. Február 20 áu a Protestáns bál. Február 20-án a nagygőzmalom táncvi­galma. Február 23-án a Nőegyesület bálja. — Lapunk legközelebbi száma a köz­bejövő ünnep miatt csütörtökön, február 4-én reggel jelenik meg. ■— A „Szamosá nak. Lapunk élén közöljük orsz. képviselőnknek az adóreformról tartott beszédét, egész terjedelmében. A bírálattal szem­ben, legkevésbé sem vagyunk érzékenykedők, de meg kell állapitanunk, hogy egyik helybeli laptársunk akkor tett csipkedő észrevételt kép­viselőnknek e beszédben megnyilatkozott maga­tartására, amikor a beszédet még egyáltalán nem ismerte (a beszéd kedden délután hang­zott el Budapesten, a cikk kedden este szólott.) és téves következtetéseit tisztán arra a tényre alapitolta, hogy képviselőnk a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Laptár­sunk másnap maga volt kénytelen véleményét megmásítani, amikor elismerte, hogy éppen a képviselőháznak legkiválóbb pénzügyi kapacitá­sai helyezkedtek hasonló álláspontra, mint kép­viselőnk. Ennek oka abban van, hogy Wekerle pénzügyminiszter a törvényjavaslatnak a párt­körökben való tárgyalásánál kijelentette, hogy a törvényjavaslatnak részleteihez nem köti magát, mert ez nem politikai, hanem szakszerű kérdés. Ezért helyezkedtek a törvényjavaslat legerősebb bírálói arra az álláspontra, hogy kifogásokat feltárják és fentartják a jogot, hogy a részletes tárgyalás során az egyes szakaszok tárgyalásánál, kívánságaikat konkrét alakban terjesszék elő. Aki képviselőnk beszédét figye­lemmel elolvassa, látni fogja, hogy a magyar városok kereső osztályai alig találtak lelkesebb szószólóra, mint ő és ritka jelenség, hogy kor­mánypadokról oly őszinte és nyilt bírálat han­gozzék el, amelyet ő most is éppen ugy^ mint más alkalommal is az előterjesztett törvény­javaslat fölött gyakorolt. — Közegészségügy Tegnapig januárban a város területén előfordult összesen 41 hevenyfertőző beteg­ség, Ezek közül bárányhimlő és kanyarót — 1 ; hagy- máz 2 ; torokgyík 4 ; szamárhurut 5 és vörheny 28 esetben. A betegek közül meghalt 8, meggyógyult 6, gyógykezelés alatt maradt 27. — Vörhenyben meg­haltak : Heffier László 1 1 éves tanuló, Balogh Irén 12 éves tanuló, Singer Rózsika 4 éves gyermek, Pon- giácz Jenő 11 éves tanuló, Csausz Kornél 15 éves tanuló, Csausz Józsáef 18 éves tanuló. Torokgyíkban meghaltak : Gpcse István 5 éves és Gecse iózsef 2 éves gyermekek Középforduló 18 szám alatt. Az utolsó vörhenyeset január 28-án fordult elő. — A honvédség köréből. Ő felsége a király elren- rendelte Csanády Frigyes ezredesnek, a szatmári 12-ik honvédgyalogezred parancsnokának a pozsonyi IV. honvédkerületi parancsnokságnál rendszeresített tá­bornoki helyre való beosztását s helyére ezredpa­rancsnokul Szatmárra Gönczy Imre debreceni 3-ik honvédezredbeli ezredest nevezte ki. — Iskolai alapítvány. Dr. Vajay Imre tiszti or­vos a tanácshoz 1000 K alapítványt tett, mely „Dr \ ajay Imréné szül, Losonczy Etelka emlékezete“ cimet viseli. Az alapítvány kamatait a tanács a most neve­zett úrnő halálának évfordulóján, december 12-én, a ref főgimnázium és a felső leányiskola szülődén vagy anyátlan egy-egy ref. növendék ének fogja az illető iskolák elöljáróságának javaslata alapjan adomá­nyozni. Az adományozásnál a Vajay (Vajai Sepsi) és Losonczy (Losonczi Becze) családok tagjai előnyben részesülnek. Az alapítvány célja a legszebb családi ünnepnek, a karácsony estéjének az árvaság okozta ridegségét enyhíteni. — Károly napja, január 28-án, Károly napja alkalmából Atilla-utcai lakásán a hivatali és társas élet igen számos tagja kereste föl dr. Vajay Károly pol­gármestert s őt a szeretet, barátrág vagy' tisztetet hang­ján üdvözölte. — Jégünnepély. A Szatmári Korcsolyázó Egye­sület február 2-án d. u. 3 órai kezdettel nagy jégün­nepélyt rendez, mely lámpionos kivilágítással, tűzijá­tékkal és jégkirálynőválasztással lesz egybekötve. Az ünnepélyen a honvéd zenekar játszik. Tudnivalók : 1) Bérlet és rendes ünnepi jegyek érvényesek. 2 ) Minden belépő (néző és bérletes is) személyenkint 20 fillér zenedijat tartozik fizetni. 3.) A zenedij lefi­zetésekor mindenki teljesen ingyen kap 1 drb sza­vazó jegyet, mely a jégkirálynő választásához érvé­nyes. — Gyűlés a lakbérosztály ellen. A szatmári állami tisztviselők január 28-án Ratkovszki Pál kir. kath. íögimnáziumi igazgató egybehivása folytán a városba záo gyűlésre jöttek össze, melyen elhatározták, hogy emlékiratot intéznek azon miniszterelnöki lakbérosztá­lyozás ellen, mely a várost a IV. osztályba sorozta. Az emlékirat szerkesztésére Jákó Sándor kir. ügyészt kér­ték fel, átadásával pedig, Ratkovszki Pál fögimn. igaz­gató, Baranyi Gyula felmérési felügyelő, Bodnár György kir. tanfelügyelő, Füzessy Árpád biró és Jákó Sándor kir. ügyészből álló küldöttséget bízták meg. Elhatároz­ták. hogy az emlékirat egy példányát dr. Falussy Árpád főispánnal közük s támogatását kérik; egyúttal dr. Vajay Kátoly polgármestert és dr Kelemen Samu orsz. képviselőt a küldöttségben való részvételre felkérik. — Üdvözlés. A tanács Szentkirályi Tivadart, a debreceni kereskedelmi és iparkamara uj elnökét átirat­ban üdvözölte. — Ingatlanvétel a Dinnyóskertbeu. Bartha Kál­mán gazdasági tanácsos előterjesztést tett a hatóság­hoz, hogy a Dinnyéskertben, a mai tisztviselőtelep háta mögött városrendezés és közintézetek elhelyezése céljából vásároljon meg 32,400 □ öl területet. A tanács az ügyet szükebbkörü bizottsághoz utalta. — Helyettesítés. A tanulmányúton levő Kovács Bálint állatorvost, februárban Erdős Dezső erdődi járási kir. állatorvos fogja helyesiteni. — Felebbezés. A fogyasztó közönség jogait a viszontelárusitókkal szemben oltalmazó szabályrende­letet Heimlich Sámuelné baromfi- és zöldségárus meg felebbezte. Az ügyet a tanács az iparhatóság észre­vételeivel fogja fölterjeszteni. — A szinügyi bizottság január 20 án Kőrösmezei Antal főjegyző einöklésével ülést tartott, melyből föl­hívta a színigazgatót, bogy tár-ulatát. á korábbi meg­hagyás értelmében egészítse ki és a heti miisort meg bírálás végett előlegesen mutassa be. A színházi vilá­gítási átszerelése végett a bizottság megkereste a tanácsot. — Színházi műsor,: Hétfőn: Lear király. Tragé­dia. Zóna. Páros. Kedden: d. u. Tatárjárás. Operette. Zóna. este Kuruc furíang. Népszínmű. Páratlan,

Next

/
Oldalképek
Tartalom