Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-10-27 / 86. szám
XÖJ. évfolyam. Szatmár, 1909. október 27. Szerda. ______________________________________86. szám. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ES VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. LtAPVKZfiH: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. FEKENCY JÁNOS. SZERKESZTÉSES ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. == Telefon-szám 80.------tr iidennemS dijak Sittmáron, a O uUhlvatilkiH flz«teadSE. Dr. Kelemen Samu országos képviselő a válságról. A szatmárnémeti függetlenségi és 48-as párt s pártkör gyűlése. A helybeli függetlenségi és 48-as párt s párkörnek október 24-én, vasárnap, délután 4 órakor váratlanul érdekes és rendkívül fontos tartalmú gyűlése volt Csokonai-utcai helyiségében. A tárgysorozat csak a párt folyó ügyeit s a pártnak az önálló bank érdekében a közeli tiz vármegye részére Debrecenbe, október 31-re tűzött népgyülésen való képviseletét jelezte, azonban ezt megelőzőleg Csomay Imre elnök felkérésére városunk országgyűlési képviselője, dr. Kelemen Samu kiváló, feltűnő és tartalmas beszédben ösmertette a politikai válságot. Kifejtette frappáns módon nézetét a válságra vo natkozólag, körvonalozta álláspontját és előkészítette a párt híveit egy szívós és országos politikai harcra, amelyben, mint agilis politikus határozott és előre megszabod elvek szerint kíván eljárni. Dr. Kelemen beszédét óriási tetszéssel s lelkesedéssel fogadták, szavait többször pillanatokig zajosan félbeszakította a hallgatóság éljenzése, ami kétségtelen jele annak, hogy az ország nehéz helyzetében jó kezekben látják letéve politikai véleményüket s hitüket a város függetlenségi polgárai. Nem a hétköznapi frázisoktól átszőtt és tartalom nélkül csillogó politikai jelszavaktól megrakott beszéd volt a dr. Kelemené, hanem egy tartalmas, tömör politikai képet tárt a gyűlés elébe, megjelötvén egyszersmind azt a | határozott és komoly irányt, amelyet a válság nagy harcában követni szándékszik. A gyűlésen mintegy 150 ember jelent meg a függetlenségi párt és pártkör tagjai közül, kik a termet szinüllig megtöltötték. Délután 4 óra volt, mikor Csomay Imre elnök megnyitotta az ülést és közölte a megjelentekkel, hogy a debreceni függetlenségi párt bankgyülést rendező bizottságától felhívás érkezett a párthoz, hogy a 10 vármegye bevonásával rendezendő gyűlésen vegyen részt. Mielőtt azonban a gyűlés e tárgyban határozna, felkéri dr. Kelemen Samu orsz. képviselőt, hogy, amennyiben ennek szükségét látja, ösmertesse az ez- időszerinti politikai helyzetet s fejtse ki arra vonatkozó nézeteit. Dr. Kelemen Samu orsz. képviselő félórát meghaladó időn át beszélt s általános figyelem közt a következőket mondta: Tisztelt Polgártársaim ! A helyzet ez idő szerint teljesen mozdulatlan. A válságnak — mint ismeretes — két ütköző pontja van: egyik az, hogy a király nem akarja a függetlenségi párUt kizárólagos kormányalakítással megbízni, a másik pedig az önálló ba nk kérdése. Lehetetlen elképzelni bárminő államban egy olyan pártot, amely a parlament többsége és mint ilyen eltűrné az önérzetén ejtett sérelmet, hogy őt az uralkodó ne akarja a kormányalakítással megbízni. A parlament többségének ilyen mellőzése a nemzet többségében megnyilatkozó akaratnak mellőzését jelenti. A király mindig a választói törvény megalkotását hangoztatta, mint’a törvényhozás legsürgősebb teendőjét. A függetlenségi párt, mint a parlament többsége többizben kijelentette, hogy kész ezt a törvényt megalkotni. Ha tehát a király most ellenzi a függetlenségi pártnak, mint többségnek a kormányalakítással való megbizatását, ezzel fölösleges és káros módon veszi magára azt a jogos szemrehányást, hogy ígérte a népnek a választói jog megadását, de most vonakodik annak megvalósításától. Előadta azután, hogy még január havában vetette fel Wekerle miniszterelnök előtt a készfizetések felvételének tervét, mint a válság megoldásának egyik módját. Ekkor úgy állott a dolog, hogy kísérletezések folytak az iránt, hogy a bank kérdést azzal oldják meg, hogy a bank szervezetében a magyar önállóságot jobban kidomborító némi változásokat tesznek és egy bizonyos mennyiségben kizárólag magyar szövegű bankjegyeket adnak ki. Én ezeket — úgymond külsőségeknek és gazdasági szempontból értékteleneknek tartottam. Ezért ajánlottam Wekerlének. hogy legalább oldja meg a készfizetések tényleges felvételét, amely még távol van ugyan a bankönállóságtól, de legalább nem üres formaság, hanem reális lépés hitelügyünk önállósítása felé. A készfizetések felvétele azóta a kibontakozási tervek középpontjába került s ha most mégis kénytelen vagyok a Wekerle és Andrássy terveivel szembehelyezkedni, ennek az az oka, mert a készfizetések tényleges felvétele helyett ismét egy formulával akarják a kérdést megkerülni. Az én tervem az volt, hogy tessék a készfizetések felvétele iránt a kész megállapodásokat a nemzetnek bemutatni, a törvényjavaslatokat beterjeszteni és akkor a parlament, esetleg a nemzet maga dönt a felett, beéri-e a készfizetések felvételével, mint bonyodalmak nélkül elérhető, bár szerény, de tényleges előbaladással, — vág)' akarja-e a harcot felvenni az önálló bankéi t ? A tárgyalások tényleg megindultak, az osztrák kormány azonban ismételten kijelentette, hogy semmi szin alatt sem járul a készfizetések felvételéhez. — Nem járul annak dacára, hogy ez iránt a törvényhozási intézkedések mindkét államban már régen megtörténtek, az ehhez szükséges aranykészlet beszereztetett, és a valutának ez a rendszeresítése Ausztriára is előnyös. Nem járul csak azért, mert Így egyenértékű pénzrendszert kapva egész Európával, hiteligényeink kielégítésére könnyebben fordulhatnánk az európai pénzpiacokhoz. — míg igy jórészt Ausztriára vagyunk utalva. Nem is fogunk Ausztria konok- ságával szemben másként eredményt «lérni, csak ha a király kijelentené, hogy amennyiben Ausztria a a készfizetésekre vonatkozó törvényes megállapodások dacára sem akar azoknak felvételéhez hozzájárulni, viszont a király sem fogná megtagadhatni az önálló bank felállításához való hozzájárulását. Ez elég erős nyomás volna Ausztriára. A miniszteielnök ur azonban — amint értesülve vagyok — oly módon akarja elhárítani a nehézségeket, hogy a megalakítandó kormány tegyen kijelentést a parlamentben az iránt, hogy a bankszabadalom | meghosszabbítását csak abban az esetben fogja javasolni, ha a készfizetések felvételére biztosítékot kap. A cél tehát most csak az, hogy a tárgyalások megindulására való biztatással a királyt átsegítsék a helyzet mostani nehézségein, szavazzunk meg most annexiós költségeket, Dreadnought hajókat s mikor ezen túl leszünk, a kormány meg fogja állapítani, hogy az osztrák kormánynyal való megállapodás nem sikerült és kezdődik a válság élűiről. Ezután ismertette a képviselő Andrássy katonai programmját, a melyről megállapította, hogy ezt is csak arra az időre helyezné kilátásba a király, amikor a létszámfelemelésről szóló törvényjavaslatot benyújtanák. Ez tehát ismét csak ígéret a jövőre, holott nem szabad elfelejtenünk, hogy például a szolgálati nyelv kérdése már a múlt év december havában megoldott kérdésnek volt tekinthető s most mégis nehézségeket támasztanak elébe. Nincs tehát semmi biztosíték aziránt, hogy az Ígéretek — mint már annyiszor, nem maradnak-e ígéretek és két-három év múlva nem fogják-e azt mondani, hogy a változott viszonyokra való tekintettel azok nem válthatók be. Csak abban van tehát megoldás, hogy erőteljesen kell ragaszkodnunk az önálló bank követeléséhez, mint a gazdasági önállóság előfeltételéhez. A mostani válság története, Ausztriának makacs ragaszkodása a közös bank fentartásához, mindenkinek felnyithatja a szemét az iránt: magyar érdek-e a közös bankfentartása és nem inkább osztrák érdek-e ? Én egyénileg nem akarok nemzeti ellenállást, mert hiszen az egyenes adók be nem fizetésével nem sokra megyünk s azt nem akarom, hogy a póttartalékosok behívásával a nemzetnek széles rétegei szenvedjenek és nem akarom, hogy a tisztviselők legyenek érettünk a harcvonal tüzében. Hggp* Az oSiííi idény beálltával ai »olcsóságéról* előnyösen ismert I-IQPI4E-P A MT A I 8e|yem'> kelme-, szalag-, csipke- és női divatáruIO UrlLn nil I nL házában Szatmár, Deák-tér 12. a Pannónia mellett szebbnél-szebb selyem és angol kosztümkelme újdonságok kerülnek eladásra Rendkívüli jutányos árak mellett. Női fűző különlegességek. Legjobb gyártmányú bőrkeztyük.
