Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-10-03 / 79. szám

2-ik oldal

Szatmár, 1909. október 3

A 66% kivetendő pótadóból 2% ipar- és kereskedelmi iskolai kiadások fedezetére, 64% pedig házi pótadóra esik.

Az ismertetett költségvetés, mely az idők folyamán folyton növekedő kiadásokkal szemben a házi pótadót nem emeli, a Novák Lajos főszámvevő gondos, szép s elismerésre méltó müve.

HÍREK.

*

— Fölszentelési évforduló. Szeptember 30 án volt hároméves évfordulója annak, hogy dr. Boromisza Tibort szatmári püspökké szentelték. Ez alkalomból a róm. kath. székesegyházban hálaadó istenitisztelet volt, melyet fényes segédlettel Pemp Antal prelátus- kanonok mondott. Az istenitiszteleten a püspöki intézetek tanuló ifjúsága volt jelen.

— Pártértekezlet. A szatmárnémeti függetlenségi és 48-as párt szeptember 29-én Csomay Imre pártelnök vezetésével a függetlenségi pártkörben népes értekezletet tartott, melyen elhatározta, hogy a szinér- váraljai Kossuth Lajos-szobor mai leleplezési ünnepélyén 15 tagú küldöttség által képviselteti a pártot, melyet dr. Kelemen Samu orsz. képviselő vezet, aki a párt nevében a szoborra koszorút helyez. Elhatározta továbbá a párt, hogy az aradi gyásznak 60 éves évfordulóján a különböző hitfelekezetek által tartandó gyász istenitiszteleteken, esetleg a ref főgimnáziumban lefolyó emlékünnepen megjelenik; a Debrecenben tervezett bankgyülésen, ha arra meghívót kap, résztvesz s a helybeli pártgyülést azonnal összehívja, mihelyt azt az események szükségessé teszik.

— A mérnöki hivatal újjászervezése. Amint már a múlt számunkban említettük, a belügyminiszter jóváhagyta a városi mérnöki hivatal újjászervezéséről alkotott szabályrendeletet. E szerint a mérnöki hivatal személyzete áll a főmérnökből, mint hivatalfőnökből, egy mérnökből, egy építőmesterből, egy Írnokból, egy rajzolóból, egy utbiztosból, egy gátőrből, öt utka- paróból és három zsilipőrből. A főmérnök javadalma évi 3200 K fizetés és 800 K lakbér; a mérnöké 3000 K fizetés és 600 K lakbér; az építőmesteré 1800 K fizetés és 400 K lakbér; a rajzolóé 5 K napdij ; a gátőröké 432 K fizetés, természetben váló lakás, 32 K csizmapénz és 400 négyszögöl szántóföld évi használata; a 3 zsilipőré együtt évi 100 K; az Írnok, utbiz- tos és utkaparók fizetését a városi szabályrendelet határozza meg. A méruöki álláshoz 4 évi és az építő- mesteri álláshoz 6 évi műszaki előgyakorlat és mérnöki, illetőleg kőmüvesmesteri oklevél kell. Ezen két

utóbbi állásra a tanács október 20-iki lejárattal pályázatot hirdetett,

— Az ág. hitv. ev. egyház október 6 án a Rákóczi-utcai áll. elemi iskolában levő imatermében hazafias gyászistentiszteletet tart, melyre a hatóságokat és egyesületeket — ez utón is — hazafias tisztelettel meghívja az egyház elnöksége.

— A cukorgyár fölállítása érdekében dr. Vajay Károly polgármester elnökségével szeptember 29-én rendkívüli érdeklődés mellett népes értekezlet volt a városházán. A gyűlésen jelen volt egy kiváló pénzcsoport meghatalmazottja is, aki 6000 hold cukorrépa termelésének 6 évre szóló biztosítása esetén kész az iparvállalat finanszírozására. Az intéző bizottság fölhívja a gazdaközönséget egy millió korona névértékű részvény jegyzésére, mely esetre biztosítja a birtokosoknak mindazokat az előnyöket, melyeket a szerencsi cukorgyár nyújt. A gyár fölállításához azonnal hozzáfognak, mihelyt a részvényjegyzés a befejezéshez ér.

— Elhalasztott közgyűlés. A városi közgyűlést a közbejövő szüret miatt október 11-ről október 18-ra halasztották.

— Az építési és lakhatási engedélyért fizetendő dijakról. Minden uj, vagy toldalék épület, továbbá emelet ráépítésnek építési engedélyéért és a lakhatás-i engedélyekért jövőre nézve az itt ismertetett szabályrendeletben megállapított dijak fizetendők.

Minden uj, toldalék vagy emelet ráépítés építési engedély dijában a beépített terület minden négyszögmétere után és tmeletsoronkint 6 fillér fizetendő. Emeletnek tekintetik pince, földszint, félemelet és emelet. A legkisebb építési engedélydij 4 korona; az építési dij kiszámításánál az egész koronán felül levő fillérek elhagyandók.

Nagyobb átalakításokért, amelyeknek hozzávető leges költsége 5000 koronát meghalad, az építési en- engedély dija 8 koronában, ez ezen értéken aluli kisebb áta’akitásokért 4 koronában állapítandó meg, Olyan építések és átalakításokért, amelyekhez terv bemutatása nem kívántatik, épi'ési dij nem fizettetik. A lakhatási engedélyért négyszögméterenkint és eme- letsoronkint 2 fillér fizetendő.

Az engedélyezés végett benyújtandó tervre annak szerkesztője állal a beépítendő terület nagysága eme- letsoronkint feljegyzendő s a kitüntetett terület a mérnöki hivatal által utánszámitandó és az engedélydij megállapítandó, amelyet köteles építkező még az építés megkezdése előtt a városi közpénztárba befizetni. — A lakhatási engedély dija pedig már a lakhatás iránti kérvény beadásakor befizetendő s ezen kérvényhez úgy az építési, valamint lakhatási enge- délydijról nyert pénztári nyugta csatolandó, mivel mindaddig, mig ezen dijak befizetése nem igazoltatik,

S 2 A T M Á R - N É M E T I.

_______

a hasnálatbavehetési engedély nem adatik ki. Ezen szabályrendelet alapján befolyó dijak a város mérnöki hivatala személyzeti kiadásaira, a város szabályozásával s az ezzel összefüggő kisajátításokkal felmerülő

költségekre, továbbá város-szépészeti célokra fognak fordittatni.

— Zarándoklat Rómába. Október 11 én Magyar- országból Rómába nagy zarándoklat indul, melyen résztvesz dr. Boromisza Tibor püspök is, kinek kíséretében lesznek Hámon Róbert titkár, Fásztusz Elek és dr. Barna János kir. kath. főgimnáziumi tanárok, Rónai István csanálosi és Irsik Lajos jánki lelkészek.

— Helyőrségi hírek. I. Gönczy Imre ezredes, a a 12. honvédgyalogezred parancsnoka négy heti sza badságát megkezdette. Helyettese Kestenheimer János alezredes. — II. Közös zászlóaljunktól Egerbe térparancsnoki minőségben áthelyezett Boncha József alezredes helyét ideiglenesen Fleischmann Richárd századossal töltötték be, kit egyben a zászlóaljparancsnoksággal is megbíztak. —- Hl. A 12. honvéd gyalogezred tisztikarában f évi okt. 1-ével áthelyeztettek: Csaszkóczy Emil főhadnagy Szatmárról Kassára, Torma István hadnagy Szatmárról Nagykárolyba, Scherek Károly hadnagy Nagykárolyból Szatmárra, Fodor László főhadnagy és Retsky András főhadnagy Szatmárról Kassára kerületi tiszti iskolába, Both Gyula főhadnagyot ezred segédtisztté nevezték ki. — IV. A méntelepi katonai felügyelőség a helybeli méntelep osztálytól Hanák Sebestyén főhadnagyot Debrecenbe segédtiszti minőségben, Csiszár Dezső hadnagyot Mezőhegyesre, Veres Gyula főhadnagyot Debrecenből a

helybeli méntelep osztályhoz segédtiszti minőségben áthelyezték.

— Pónztárvizsgálat. Dr. Vajay Károly polgár- mester szeptember 30-án dr. Antal Sándor tiszti főügyész, Novák Lajos főszámvevő, Böiönyi László és Unger-Ullmann Sándor biz. tagok jelenlétében a városi pénztárban véletlen vizsgálatot tartott, mely alkalommal mindent a szokott rendben talált.

— A szüret. A hegyközségi választmány Mátray Lajos elnöklésóvel szeptember 29-én ülést tartott, melyen a szüret kezdetét október U-re, hétfőre határozta s megkereste a tanácsot, hogy ezen napról a törvényhatóság közgyűlését tegye át. Elfogadta a választmány az elnöknek azon előterjesztését, hogy a Nagylippa közepén kisajátítás utján a vasúthoz átjárási utat létesít s végül kimondta, hogy a Szatmár« hegyi pinceszövetkezet ügyeit pártolja és támogatja.

— Hitszónoki kinevezés, Dr. Boromisza Tibor püspök Bagossy Bertalan főgimnáziumi tanárt a kir. kath. főgimnáziumhoz másodhitszónoknak nevezte ki.

— Uj tanár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Villányi Arnold Miskolcra áttett helybeli kir. kath. főgimnáziumi tanár helyére dr. Merker Mártont, a főT A R C A.

Itt az ősz . . .

Rohitsch-Sauerbrunn, október 1.

Láttam már magyar embert, aki beteg volt s mivel Magyarországon nem talált bajára gyógyulást, fölkeresett egy külföldi fürdőt, — ezt meg tudom érteni. De azt már igazán nem tudom megérteni, hogy miért megy a külföldre az a magyar ember, aki nem beteg, hanem egyszerűen a sok semmittevés után — pihenni akar.

Hát bizony ennek is oka az, ami oly sok más dalogé is: a magyar élhetetlenség.

Persze, hogy ezen nem lehet segíteni.

Az azonban már nem vall élhetetlenségre, hogy a magyarok közül igen sok a külföldön, de különösen fürdőn — a tolakodó! (Persze itt is tisztelet jár a kivételnek I) Ezt különben egy bécsi úrtól hallottam, aki egy keveset beszél magyarul is, ami igen szép dolog . . .

Néhány hét előtt itt volt György szerb trónörökös. Persze, mondanom sem kell, ő volt akkor a hölgyek érdeklődésének központja. De a fiú igen tartózkodó volt és nem barátkozott senkivel sem, hanem csak kíséretével járt-kelt. Mindent megnézett, tetszett neki minden. De csak nem akart barátkozni.

Ez szörnyen boszantotta B hölgyeket, a pesti magyar hölgyeket. Már annyira ment kíváncsiságuk, hogy közvetlen melléje telepedtek és onnét fixirózták a fiatal herceget, aki még ekkor sem vette észre őket. Azonban Éva unokái cselhez folyamodtak.

Az asszonyok fogadtak, hogy ki meri megszólítani a herceget. Az egyik, aki a legszebb volt és nagy feminista hirében áll, vállalkozott rá. Előkelő tartással, lebilincselő mosolygással odalibbent a herceg elé és rettenetes komoly hangon, francia nyelven, kérdezte:

— Hány óra, fenség?

A herceg bamba ábrázattal fordult a szép asz- szonyhoz. Hirtelen nem tudta, hogy mit akarnak tőle. Ha feminista-barát lett volna a herceg, nyilván azt mondta volna, hogy :

— Ejnye, asszonyom, de tolakodó I . . .

Ellenben ő kis gondolkodás után elővette óráját s igen savanyu ábrázattal ezt mondta:

— öt óra múlt tiz perccel, asszonyom . . .

Azzal megbiccentette a fejét és szürcsölte tovább

a kávéját — a mafla! . . . Pedig csak egy mosolyt kellett volna megkockáztatnia s rabja lett volna a legszebb asszony. Már csak azért is rabja lett volna, ha másért egyáltalán nem, hogy szeretett és kedves barátnői, társnői pukkadozzanak az irigységtől . . . Az asszony mindig asszony . . .

Persze, hogy ez is a magyarok élhetetlensége ellen vall. Ezen eset után különbjn — furcsa — a fiatal hercegnek spanyol-fal mögött terítettek a ter- raszon . . .

. . . Hogy milyen jó és mennyire szükséges az az annyit szidott internacionalizmus, olyankor tudja meg az ember annak értékét, mikor — rá van szorulva. Könnyű otthon kígyót békát rákiabálni, de mikor aztán az ember külföldre kerül és az »ékes magyar nyelvvel« nem boldogul, akkor hiába óhajtja.

— Mert mostanában csak a szellemi müvek kö- I zött hódit és domborodik ki az internacionalizmus, |

még pedig a zenében, a művészetben és szociálizmus- ban. No meg a keresztény vallásban is. Persze, latinul! . . .

Jól esik hallani az embernek, mikor a zenekar egy-egy tüzes magyar nótára gyújt. De ugyancsak ismert nótákat is hall a német zenészek révén. így például megtudjuk érteni, amikor Strausz »Walzer-traum«-ját játszák ! ... stb. Szóval értjük a melódiát . . .

.... Különös természetű a steier nép. Rendkívül tisztességes, alázatos és szerény. Nem álszenteskedő. Az ember járhat-kelhet, bármerre akar, nem történik semmi baja. Bezzeg a magyar falvakban másként van minden. Itt ellenben csönd és nyugalom van mindig.

Én ezt a nagy szolidságot és békeszeretetet annak tulajdonítom, hogy ez a nép a legnagyobb fokban vallásos. Minden keresztutnál, sőt igen sok helyen az erdő mélyében egy-egy feszület vagy szobor áll. Isten tudja, hogy van, de én igen meghatónak találom ezeket a dolgokat . . .

Ez a nép csöndes, békés munkálkodásban tölti napjait. Nagyzásról, fényűzésről fogalma sincs. Szépen megvan az ő hegyi viskójában, amelynek fehérre meszelt fala oly szépen mosolyog le a völgyre. S ha megjön sötét szárnyán az enyhet adó este, előkerül a harmonika és kellemes hangulatban vannak addig, a mig nyugovóra n#m térnek.

Olyan szép ez és meghaló, hogy szeretném ezt az én szép hazámba is átplántálni, a csúnya korcsmái éjszakázások és orgiák helyett . . .

.... Esik, esik, már két Jnap óta ... Bizony itt az ősz. Különös, hogy itt nem terem sem búza, sem szőlő . . .

Horváth István.

Ne tétovázzék, ha táj a feje,

:: hanem használjon azonnal ::

BERET VÁS - PASTILLÁT,

vosok által ajánlva

BERETVÁS TAMÁS syósyazaréaz KISPESTEN.

: 3 dobozzal ingyen postai szállítás. --