Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-09-12 / 73. szám

2-ik oldal Szatmár, 1909. szeptember 12. SZATMÁR-NÉMETI. földmivelésügyi minisztérium a jelzett és kisgazdák­ból alakított érdekcsoportnak államsegélyt engedélye­zett. Gondoskodott az öntöző müvekhez szükséges vizierők és müvek létesítéséről is. Minden egyes te­lephez szakértő vezetőt küld, kit a miniszter fizet. A bolgár kertészetek ingyen kapnak magvakat, meleg­ágyak készítéséhez segélyt, sőt itt ott az első évben a földhaszonbér egy részét is a földmivelésügyi tárca vállalta el éppen azért, hogy minél több bolgár rend­szerű kertészet létesülhessen a most példaként fel­állított hasonló kertészetek után. Taníts meg hinni! Emlékszel-e? Szép téli alkonyat volt, Szelíd, sejtelmes, enyhe szürkület. Beszélgeténk ... Én néztem elmerengve A kályhában fellobbanó tüzet; És érzém: igy lobban föl szivemben A vágy, a szenvedély, a szerelem. Te csak beszéltél, észre sem vevéd, hogy Mily változás esett közben velem. Csevegtél halkan s elmondád gyanútlan, Hogy nem szerettél eddig sohasem, Érzed pedig, hogy úgy tudnál szeretni, Mint nem sokan; forrón, hűségesen. Ekkor kapott meg gyötrelmes gyönyörrel A kérdés: hátha én leszek talán, Kinek a képe feltűnik szivedben A pirkadó szerelem hajnalán. És amit akkor kétkedő reménynyel Alig élesztett egy halvány sugár, Megtestesült édes valóra válva, — Megértettél, te szeretsz ma már. Boldog vagyok, de elszorul a szivem, Úgy elfacsarja egy bus sejtelem: Hogy boldogságom csak csalóka álom, Mely dévajul kacérkodik velem. Nincsen hitem, pedig szeretném hinni, Hogy a szerelmünk hosszú lesz, — örök . . . Nyár van s már mennyi lomb hullott le sárgán S elmúlásról zokog, amint csörög. . . Én Istenem, ha végre gyönge lennél És el tudnál feledni engemet; Ha engednél az unszoló beszédnek, Melylyel naponta megkísértenek! . . . Ó szólj! Szítsd lángra biztató szavaddal A hamvadó hitnek zsarátnokát ; A kétkedés keresztjét vedd le rólam, Ne hurcoljam átok gyanánt tovább! Taníts meg hinni, végkép hadd feledjem, Hogy kétkedni tudtam egykoron, S én térdre hullva Istenként imádlak S lábad nyomát is áldva csókolom ! HÍREK. — Erzsébet királyné. Mindent mély megindulás­sal olvasnak széles e hazában, ami szeptember 10-re, e gyászos dátumra vonatkozik. Mert magyarországi szent Erzsébetté magasztosult mártírhalálával az a szép wittelsbachi hercegleány is, akit ezelőtt ötvenöt évvel vezetett oltárhoz első Ferenc József, hogy az­tán tizenhárom év múlva, a magyarok királyává ko­ronáztatván, oldala mellett a mi mindvégig igazán jó­akaró, nagyszivü, költői lelkű fejedelemasszonyunk legyen. A »legalkotmányosabb« fejedelem házából oly kevesen szeretik és szerették igazán ezt a minden balszerencse közt is mindig leghűségesebb, legoda- adóbb magyar nemzetet, hogy Erzsébet királynénk, ennek a minta fejedelemasszonynak orgyilkos halála szinte tragikumszerüleg érte magának a nemzetnek | a szivét is. A szép, nemes Erzsébet, akinek csak egy politikai jelszava volt: szeretet, miként a másik szent magyar Erzsébet, finom, gyöngéd, költői lényével az I elnyomottakkal érzett, a szenvedők felé fordult, a I nagyrészt hozzánk való őszinte jóságot képviselte a királyi trónon s királyunk velünk érzésében mindig az ő tiszta lelkének nemes, szuggesztiv hatását véltük felösmerni. Abban a közeledésben, mely fekete évek után fejedelem é3 nemzet közt létrejött, egy láthatat­lan, finom fehér női kéz angyali vezetését a tudat erejével sejtettük s tiszta életének nincs egyetlen oly mozzanata, mely később e hitünkben meg nem erő­sített volna. S éppen ő, a magyarok iránt való őszinte vonzalomnak szépséges és élő szimbóluma a Habsburg- trónon, ennek a nagy rokonszenvnek talán egyetlen és mindenképen közönséges érdek nélkül való kép­viselője, egy gaznak tőrétől orozva halt meg. Ezelőtt tizenegy esztendővel.. . Szeptember 10-én, reggel 9 órakor a róm. kath. | székesegyházban Magyarország nagyasszonyáért gyász- | istenitisztelet volt, melyet Pemp Antal praelátus- kanonok fenyes segédlettel végzett. A katafalk dél­szaki növényekkel s biboipárnán koronával volt éke­sítve. A gyászmisét a város és a helyőrségi tisztikarok képviselete, mindkét nembeli ifjúság és a nagy közön­ség hallgatta végig. — Erdészeti hír. Sziklay Emil debreceni' kir. er­dőfelügyelő szeptember 13. és 14-ik napjain tartja meg szokásos évi szemléjét a város avasi erdőségei­ben. Az erdőfelügyelőt szemleutjában Léber Antal fő­erdész fogja elkísérni. — Középiskolai igazgatók értekezlete. Dr. Mázy Engelbert tankerületi kir. főigazgató október utolsó napjain Szatmáron, a kassai tanicerület összes közép­iskoláinak igazgatóival értekezletet tart. — A zeneiskola igazgató tanácsa dr. Vajay Imre elnöklete alatt a tanárikar bevonásával közelebb ismét ülést tartott, melyen az eltávozott Benkő Miksa zene­tanár felsőbb tanítványait az állás betöltéséig Buchner Antal rk. székesegyházi karmesterhez, az alsóbbakat pe­dig Szőnyi Margit és özv. Jónás Béláné tanárnőkhöz utalta. Kimondta továbbá, hogy ezen iskolai évtől 48 sz. a. divatüzletében, hogy abban ugyan mindenki talál kedvére valót. A választék kizárólag baute nou- veautékból áll, a cég mindazonáltal igen nagy készle­tére való tekintettel e blúzok árát annyira leszállí­totta, hogy vétkeznénk önmagunk ellen, ha e ritkán kínálkozó jó alkalmat elszalasztanók. Az olcsóság híveinek (s ki ne volna manapság hive ?) melegen ajánlhatom figyelmébe a Károlykörut 19 sz. a. levő Elhán Gyula-féle szőrmeüzletet. Még fiatal, de annál törekvőbb tulajdonosa Párisban ta­nulta mesterségét, hogy tapasztalatait, kiváló szakér­telmét itthon, hazájában értékesítse. Rendkívüli meg­bízhatósága, a mi a szőrmeszakban nagy fontossággal bir — a vevőkózönségnek állandó tömegét biztosítja részére. Az idei divatujdonság, a róka minden válfa­jában már 40 koronától kezdve kapható nála. A cipőipar budapesti fejedelme, a váciutcai (Sohase viselhessen az’Tiencíe'cipffl^aki "rasszát' gon- dől). Olyan csodás kreációkat csípett el a franciáktól, amik egyeneseu bámulatba ejtenek bennünket. A francia császárság fénykora óta nem terhelte a női fejet annyi idegen haj, mint az idén fogja. De mig akkor a hosszú vukli járta, most — és ez igen jellemző — a copf lesz az uralkodó planéta, amely gyöngén csavarodva veszi körül az elől lapos, de ol­dalt annál szélesebbre alakuló, görög stilben tartott fejet. Talán fölösleges is megemlítenem, hogy e téren a váci-utcai Pessl — ez az utolérhetetlen hajmüvész — az egyeduralkodó. Egyébiránt nyakig uszunk az őszi takarításban, tapétás, mázoló, porszívó egymásnak adják a kilincset. Éjét is nappallá teszünk, hogy minden ragyogjon kö­rülöttünk, de a legtöbb háziasszonynak mégis a pad­lónak tükörfénye talán a legnagyobb büszkesége. Hogy tehetünk szert reá? Hozassunk az Andrássy-ut 37 sz. a. Eísner és Ringer-ié\e jóhirü drogériából egy kiló beeresztő viaszt (két kétablakos szobára elegendő) potom 2 koronáért, amelynek átkefélése után egy tel­jesen szagtalan terpentines viasszal (k'lója 2.80 f. ugyanott; vonassuk be. Ez utóbbinak az a nagy elő­nye, hogv a nádion nem tapad és olyan tükörfényt köl­csönöz neki, hogy abban a tükröt való­ban fölöslegessé teszi. A recipe kész, tessék meg­hozatni. Mondaine. kezdve a zeneiskolában az országos zeneakadémia uj tantervét lépteti életbe s a fúvó hangszerekre növen­dékeket teljesen ingyen még mindig elfogad. (Az uj tanterv az iskola rendszerében nagy változásokat fog előidézni, ami ne adjon félremagyarázásokra okot.) — A hamis kártyajáték. A Nagy Tamás-féle ha­mis kártyajáték ügyében nagy számú hallgatóság jelen­létében Nagykárolyban a napokban bevégezték a tár­gyalást. A tanúkihallgatással a bizonyítási eljárás befejezettnek nyilváníttatván, dr. Kelemen Samu orsz. képviselő, mint a főmagánvádló képviselője egy óráig tartó hatásos és fényes vádbeszédében Gorzó Berta­lanra vonatkozólag megváltoztatta vádinditványát, ezt becsületsértés, Temesváry Edét és Jeszenszky Sándort pedig a rágalmazás vétségében kérte vétkesnek ki­mondani és szigorúan megbüntetni. Ezután Temes­váry Ede védője, dr. Kovács Dezső helyettese, Kovács Lajos ügyvédjelölt adta elő védbeszédét, majd Te­mesváry Ede és Jeszenszky Sándor személyesen tették meg nyilatkozatukat, mire dr. Serly Jenő járásbiró rendkívül nagy hallgatóság jelenlétében hirdette ki az Ítéletet, mely Temesváry Edét és Jeszenszky Sándort rágalmazás vétségében, Gorzó Bertalant pedig becsü­letsértés vétségében mondja ki vétkesnek, azonban az enyhítő körülmények figyelembevételével Gorzó Ber­talant 20 K, Jeszenszky Sándort és Temesváry Edét 40—40 K fő- és 10 -—10 korona mellékbüntetésre s mindhárom vádlottat egyetemlegesen az államkincstár részére 12 K költség megfizetésére Ítéli, a büntetés végrehajtását azonban a büntetőnovella alapján három évi időtartamra telfüggeszti. Az Ítélet indokai szerint vádlottak állításaik valóságát bebizonyítani nem tud­ták, miért is bűnösöknek nyilvánitandók voltak, azon­ban a fennforgó enyhitő körülmények következtében a büntetőtörvénykönyv 92. §-át és novella 1. §-át kellett alkalmazni a büntetés kiszabásánál. Főmagán­vádló képviselője a 92. §. alkalmazása miatt, vádlot­tak felmentésük céljából felebbezést jelentettek be, mit a bíróság elfogadott; minthogy azonban főmagán­vádló felebbezését visszavonta, vádlottak is visszavon­ták felebbezésüket, az ítélet tehát jogerős s igy ez az ügy, mely oly nagy hullámokat vert fel, befeje­zést nyert. — Lovagias ügy. A Nagy Tamás-féle ügy tár­gyalása alkalmával dr. Kelemen Samu orsz. képviselő, mint a főmagánvádló képviselője vádbeszédében dr. Blum József orvos tanuságtételére oly kritikai meg­jegyzést tett, mit utóbbi magára nézve sértőnek tar­tott, miért is dr. Sternberg Endre és Tóth József se­gédei által dr. Kelement provokáltatta. Dr. Kelemen segédeiül Bartha Kálmánt és dr. Farkas Jenőt ne­vezte meg, kik is azt a kijelentést tették felük nevében, hogy ő dr. Blum Józsefet egyénileg sérteni nem akarta, s azt a sértőnek vélt megjegyzést ügyfele érdekében tette, a tanuk ellentétes vallomásainak jellemzése közben törvényszerint ehhez joga is volt ; — mely kijelentés alapján a segédek az ügyet a lovagiasság szabályainak megfelelőleg befejezettnek nyilvánították. — Miniszteri jóváhagyás. A belügyminiszter a gyám pénztárnak 1908. évi mérlegét jóváhagyta. E szerint a fedezet 492,283 K 77 f, a gyámoltak és gondnokoltak követelése 441,592 K 46 f, a tartalék- alap pedig 50,691 K 31 f. Jóváhagyta továbbá azt a határozatot is, mely az elhagyott gyermekek segély­alapjának 1908. évi járandóságát 2864 K 21 fillérben állapította meg. — A poloskák. A tanács megengedte a gazdasági tanácsos előterjesztése alapján Márkusnak és Lendek- nek, mint a Pannónia kezelőinek, hogy saját költsé­gükön a szálló tapétáit leszedhessék és a szobákat díszesen kifesthessék. Egyúttal kijelentette a tanács, hogy ezen munkákért semminemű kárpótlást nem ad, mert annak idején a város tiszta épületet adott bér­letbe s nyomatékosan figyelmébe ajánlja a kezelőknek a további tisztaságot. — A lakosság kérelmei. A tanácstól a sarkadi Nagy Mihály-utcai lakosok aszfaltot, a Vajay-utcai lakosok a kocsiút folytatólagos kikövezését s a Ken­deres-kerti lakosok kőgyalogjárót kérnek. Mindhárom kérelmet a tanács véleményezésre a mérnöki hivatal­nak kiadta s egyúttal azt fölhívta, hogy miután a Toldy-közi lakosok többsége a már engedélyezett mű­gyalogjáró anyagául az aszfaltot választotta, ez anyag­ból a járót a magyar aszfalt részvénytársasággal 130 cm. szélességben csináltassa meg. Uj czipő ♦ áruház! ♦ 9% ü m *3 HB Aue";. “ií GRÜNFELD SÁMUEL m m e^ipő = áru Ix á ^ a Deák-tér 9. szám alatt a dr. Lengyel Márton ur házában. Uj czipő ♦ áruház! ♦ m

Next

/
Oldalképek
Tartalom