Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-09-08 / 72. szám

2-ik oldal Szatmár, 1909. szeptember 8. SZAT JMÁ R-NÉM R T 1. sóval, no meg gazdaemberrel s egyebekkel azt hitette j el, hogy az idei termésünk oly silány, annyira cse­kély lesz, hogy még vetni való magra sem marad, hogy kenyeret sem ehetünk s hogy feltétlenül felko­pik az állunk egész álló esztendőben az éhségtől. Annál nagyobb érdeklődéssel vártuk a földmive- lésügyi minisztérium legutolsó jelentését, mely már a learatott s a természeti viszontagságoktól tökéletesen megóvott termés eredményeket hozta hivatalosan, te hát minden kertelés, szépitgetés nélkül. S ime legnagyohb örömünkre, egészen másként festett ez a jelentés, mint amelyet az előre a falra ve­tített ördög szerint remélhettünk. Látjuk belőle, hogyha a búza, szőlő s gyümölcstermés az idén a tavalyinál jóval kevesebb hozammal dicsekedhetik, viszont a többi gabonanemüek, a rozs, árpa, zab sokkal nagyobb eredményt mutatnak a tavalyinál. A burgonya szintén szép kilátásokkal kecsegtet, a hüvelyesek is nagyobb értéket képviselnek a tavalyinál. Ha a nyers mérleget az idei termésről össze­állítjuk, abban a kellemes csalódásban lesz részünk, hogy az idei termés pénzértékben kifejezve, sokkal eredményesebb a tavalyi jó közepes termésünknél. Számadatokban, a miniszteri jelentésből kivéve, a búza 1.9 millió mélermázsával kevesebb a tavalyi­nál s összesen 33,513,000 métermázsa. A szőlőről a jelentés azt mondja, hogy az országszerte gyenge, sok borvidéken igen gyenge és minőségileg silány termést várhatunk. A gyümölcs, különösen a szilva, dió, alma és körte termése silány. Igen ám, de az érem másik oldala annál bizta­tóbb, kecsegtetőbb s a mérleg összeállításánál nálunk arra is fősulyt kell helyeznünk, hogy a többi termés miképeu áll. S igy a jelentésből láthatjuk, bogy a rozs 0.2 millió métermázsával több a tavalyinál, mig az árpa 3.3 millió métermázsával, a zab 3.5 millió métermázsával többet hozott, mint az elmúlt eszten­dőben. * Mindezen horribilis többleteknek pénzértéke jó­val felülmúlja azon termések kevesebb hozamának | értékét, úgy, hogy az idei termésmérlegünk sokkal jbbb eredménnyel zárul végeredményében, mint a tavalyi. S igy tehát nincs kétségbeesésre okunk. Magá­nak a rozsnak s burgonyának szép terméseredménye teljesen pótolja a buzakevesbletet, mert ezen anya­gokból épenugy készíthetünk kenyeret, mint a búzából. Már az idei eredményből is kiviláglik, hogy mennyire elfogult gazdaközönségünk van nékünk s hogy mennyire uralja még mindig a búzatermés az egész közvéleményt. Ha a búza rosszul hozott, végig­száguld a gazdák kétségbeesett panaszszava, jajkiál­tása az országban. Mindenki azt hiszi, hogy tényleg vége van a világnak, hogy nem lesz kenyérre valója ' a népnek, éhen kell pusztulnia. Mikor azután a hivatalos becslés megjelenik s tényleg látjuk, hogy a búza az idén egy pár millió mótermázsával kevesebbet hozott, de viszont a többi termények jóval szebben fizettek a gazda fáradságá­ért s hogy a termésmérlegünk sokkal kedvezőbb a múlt esztendőnél, akkor mindnyájan csodálkozva te­kintünk egymásra s bámulunk, hogy hogyan is tör­ténhetett mindez. Természetesen mi is beugrottunk annak a téves közhiedelemnek, hogy a termésered­mény mértékét a búza hozama adja meg. Pedig ez már rég túlhaladott álláspont. Már nagyon régen kar­doskodnak amellett, hogy nem egyedül a búza az, mely termelésre méltó s hogy nem az az uralkodó a termények között, tehát hozama sem lehet egy egész esztendő terméseredményének mértéke. A fődolog természetesen minden akadémikus vi­tatkozástól eltekintve, hogy az a sok hiób-hir, mely az idei rósz termésnek előre beharangozott, csak egy­némely gazdaember félénk ijedelmének megnyilatko zása volt s bogy az idei termésnél sem panaszkod­hatunk, sőt jóval jobban jártunk, mint a tavalyinál. Ránk is fér e kedvező eredmény, hiszen hiába, gazdasági mérlegünk megállapítása még mindig a ter­méseredménytől függ s igy az egész ország jóléte, gondmentessége egy esztendőre ettől van függővé téve. Mindeneseire jobb az ilyen kellemes meglepetés, mintha egy jó termés reményében, egy rósz eredmény kimutatása feküdnék a kezeink között. Az idei jó közepes termés mindenesetre lendí­teni fog még mindig beteges pénzügyi viszonyainkon s :gy remélhetjük, hogy lassan lassan kievickélünk ab­ból a gazdasági válságból, mely immár évek óta meg­bénítja iparunk s keregkedelmünk tovább fejlődését. Nem járok . . . Nem járok már arra, — zárva van az ablak, Csöndes a házatok, — nagy sora van annak: Elszállt a kis madár, üres a kalitka, Nincs benn'’ üde kacaj, még a szó is ritka. Sok száz sóhajom száll arrafelé, messze, Ki elérti őket, óh, valahol lesz-e ? Lám én érzem, hogy kél sóhajtása, álma: Ide száll szememre, könyharmattá válva. nél az egyházi szertartást Szűcs János s. lelkész vé­gezte, tegnap délelőtt 10 órakor ment végbe. — Uj orvos. Dr. Biró Jenő orvos folyó évi november hó 1-én megkezdi rendelését a Guttmann- palotában. — Áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Nagy Mihály szatmárnémeti-i állami gazdasági szaktanítót a székesfehérvári önálló gazdasági népisko­lához, Tuczákovics Béla békési állami gazd. szaktaní­tót pedig a szatmárnémeti-i önálló gazd. népiskolához eddigi minőségében áthelyezte. — Esküvők. Erdős Ferenc szatmári kir. törvény- széki jegyző tegnap tartotta esküvőjét Farkas Ilona kisasszonynyal, özv. Farkas Antalné úrnő leányával. — Dr. Lator László halmii szolgabiró egybekelt Mor- vay Gabriella kisasszonynyal, néhai Morvay Tihamér főszolgabíró leányával biharvármegyei Margitán. — Uj tanár. A szatmári ev. ref. felsőbb leány­iskola igazgató-tanácsa Szathmáry Ákos nagyenyedi gyakorlótanárt a felállítandó V osztály egyik tanárául választotta meg. — Uj szálló. A kereskedői körök a Károlyi ház helyén vendéglővel és kávóházzal egybekötött uj szál­lót akarnak részvénytársasági alapon építeni. Az alap­tőke 200,000 K, melyre az előjegyzések élénken folynak. — Újoncok bevoulása. A hadügyminiszter ren­deletileg közli, hogy ez évben a cs. és kir. hadsereg kötelékéhez tartozó újoncok október hó 7-én, a pót- tartalékosok pedig október 5-én tartoznak bevonulni. — Iskolai hírek. A róm. kath. elemi népiskolá­ban a most megnyílt tanévben Jankovics János sza­badságolt igazgatót már Mondik Endre helyettesíti, ki átvette az igazgató által vezetett IV. osztályt. Vi­szont a Mondik által vezetett III. osztályt Hársfalvi János ujonan kinevezett tanító vette át; mig a többi osztályok a régi kezekben maradtak. A kath. tanító­képző-intézetben Jankovicsot a gazdaságtan tanításá­ban Juhász József tanító helyettesíti. — Bucsu-bál. A Szatmár-Németiben 1909 évben besorozott iparos ifjak szept. 19 én, a Kossuth-kertben zártkörű bucsubált rendeznek. Nem üzenem én azt, hogy jöjj haza sebbel, A mig magadtól jösz, várlak türelemmel... Üzenem csak azt, hogy úgy megült a bánat S hogy a szivem nagyon, nagyon íáj utánad. B. D. HÍRBE. — Polgármesterek kongresszusa A polgármeste­rek kassai kongresszusára ma reggel a város képvi­seletében elutaztak dr. Vajay Károly polgármester, Tankóczi Gyula főkapitány és dr. Antal Sándor tiszti főügyész. — Kiegészített alapítvány. Balogh Mihály és Jerga Jozefa a városnál letett 12,000 K szegényala- pitványukat 20,000 K-ra egészítették ki. A tanács 5 százalék életjáradéknak az alapítók javára életfogytig való fizetését az újabb 8000 K után is elvállalta s a tiszti főügyészt az alapitó levél kiegész:tésére felhívta. — Esküdtek alaplajstroma. A tanács az esküdtek­nek 1910. évre érvényes alaplajstromát összeállittat- ván, azt a kir. törvényszékhez áttette. — Kossuth-szobor. Arad szab. kir város most állított Kossuth-szobrának szeptember 19 én tartandó leleplező-ünnepélyére a hatóságot meghívta. A tanács a szoborra koszorút helyez s a város képviseltetésé- ről intézkedni fog. — Uj gondnok. Dr. Vajay Károly polgármester a közkórházi bizottság meghallgatásával az üresedésben levő közkórházi gondnoki állásra Dőry László árva­széki kiadót nevezte ki. — A városi faértékesitö-bizottság szeptember 4-én ülést tartott, melyből kinevezésre ajánlotta a polgármesterhez a városi faraktár uj személyzetét és javasolta még egy villamos fűrész beszerzését. — Uj sírbolt. Dr. Gőbl Alajos orvos a családjá­nak a hidontuli róm kath. temetőben az uj soron sírboltot építtetett. Ebbe helyeztette át a tizenegy éve elhalt dr. Gőbl Adolf orvos, teslvérbályjának földi maradványait s az egy éve Kassán elhalt Gábor fiá­nak haza szállított kis holttestét. Az áthelyezés, mely­— A gyilkos járásbirót újra fölmentették. A szat­mári királyi törvényszék tudvalévőén fölmentette a gyilkossággal vádolt Sovány Dezső mátészalkai aljárás- birót. Az ítélet ellen mindkét fél fölebbezett. A fölebbe- zést szombaton tárgyalta a debreceni királyi Ítélőtábla. A tárgyalást Veér György táblai tanácselnök vezette, az előadó Unger Gusztáv kúriai biró volt, a vádat pe­dig Igyártó Sándor főügyész képviselte. Miután az el­nök megnyitotta a tárgyalást, az előadó ismertette az ügyet és felolvasta a szatmári törvényszék tizenkilenc oldatra terjedő Ítéletét. Majd az elnök több kérdést intézett a vádlotthoz, aki megismételte a szatmári tör­vényszék előtt tett vallomását. A védelem ezután újabb bizonyítékokra vonatkozó indítványt tett, amit a tanács elutasított. Ekkor az ügyész emelkedett szólásra és hosszabb beszédben a vádlott megbüntetését kérte. A védő felszólalása után a tanács ítélethozatalra vonult vissza. Az ítéletet délután 5 órakor hirdette ki Veér György táblái tanácselnök. A királyi Ítélőtábla a tör­vényszék ítéletét helybenhagyta, csupán a fölmentés indokolásában tett némi változtatást. A törvényszék ítélete ugyanis azt mondta ki, hogy Sovány Dezső fé­lelemből vagy zavarodottságából túllépte a jogos ön­védelem határát s a törvényszéK ez alapon mentette fel. A királyi tábla ítélete ezzel szemben úgy indokolja Sovány Dezső főimentését, hogy a járásbiró a jogos önvédelem határain belül járt el, mert a kéményseprő támadása megkövetelte, hogy a testi épség megóvása céljából a cselekményt, amellyel vádolva van, elkövesse. Az ítélet ellen úgy a királyi ügyész, mint a védő fö- lebbezést jelentett be. A védő fölebbezését az itélő-tábla visszautasította, ami ellen a védő újabb felfolyamodás- salt élt. — Vállalkozók figyelmébe. A m. kir. 111. honvéd kerületi hadbiztosság Kassa, Szatmár-Németi, Nagy­károly, Máramarossziget, Miskolc, Eger, Sátoraljaújhely I Munkács, Ungvár állomáson elhelyezett m. kir. hon­védcsapatok részére 1909. év szept. hó 1-től 1910. évi aug. hó 31-ig szükséges termények és anyagjáran­dóság szállításának nyilvános versenytárgyalás utján való bizlositása iránt pályázatot hirdet. A pályázat feltételei a debreceni kereskedelmi és iparkamara tit­kári hivatalánál megtekinthetők. zelebbi megközelítője angol származású, az északi sark felfedezője pedig amerikai. De a tudomány nem ismer nemzetiségeket. Egy­formán kedves néki az a tudós, ki szolgálataival a tudomány egészét előbbre viszi, lett légyen bárminő nemzetiségű s viszont egyformán szolgálja a tudo­mányt minden felfedezés, bárkitől is eredt légyen az. A repülőgépek tökéletesítése, a kormányozható léghajók eljövetele mindenesetre maga után vonta volna a sarkok megközelithetését, annál nagyobb ér­deme tehát Coock urnák, hogy mind e modern s a legközelebbi jövendőben elkövetkező vívmányok mel­lőzésével, tisztán belső tudásszomjától, kutatásvágyá­tól tüzelve, fedezte fel a minden kutatók vágyvavá- gyott Mekkáját, az elérhetetlennek hitt és soha felfe­dezhetnek nem vélt északi pólust. Megtudjuk tehát Coock dr. felfedezéséből, hogy az északi sarkon is örök hómezők terülnek el, hogy az emberi életnek nyoma sincs s bogy nem is lehet, mert a megélhetés a természet részéről biztosítva nincsen. A nemzetközi tudomány nevében üdvöljük mi is tehát az amerikai tudós férfiút, ki időt, fáradtsá­got, éhséget, fagyot, egészségét nem kiméivé, tűrt és szenvedett, csakhogy magának, nemzetének, az egész tudományos világnak ezt a nagy érdemet, dicsőséget megszerezze. ____

Next

/
Oldalképek
Tartalom