Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-07-28 / 60. szám
2-ik oldal. S Z A T M Á R-N É M E T I. A közönség pedig, mely a nyári kánikulában is megkívánja a maga érdekes szenzációját, íogadja mérsékelt bizalommal azokat a vádaskodásokat, melyeknek adandó alkalmakkor gazdájuk nem akad s tekintsenek bizalommal annak a kormánynak ténykedései felé, melynek képviselői a nemzet osztatlan s egyhangú bizalmával rendelkeznek. H I R E K. Medgyaszai. A legtökéletesebb chansonette-énekesnő, a kabarét legbájosabb és legünnepeltebb dísze manapság kétségtelenül Medgyaszai. Híre már átcsapolt az ország határain .is és művészete, melylyel a a subtilis, lehellet — finom kis dalokat, a vidám poezis eme modern termékeit előadja, valóban páratlan a maga nemében. Egy-egy dalával országosan kedveltté tesz egy irót, egy-egy dalszerzőt, ha azok müvét programmjába veszi. Akinek nótáját Medgyaszai Vilma veszi csábos ajkára: az már a teljes sikert jelenti. Aki egyszer például az »altató-dalt« hallotta Medgyaszaitól, — soha el nem múló édes emléket szerez a lelkének. Csupa grácia, csupa szellem és bóditó bájosság ez a művésznő ! . . . Két évvel ezelőtt már járt egyszer nálunk és aki akkor hallotta, — örömmel veszi a mai értesülést arról, hogy Medgyaszai ismét itt lesz. Szécsi Magda, Kőváry Gyula, Sárossy Béla és még több jeles artista társaságában lép föl Medgyaszai Vilma e hó 31-én, szombaton és aug. 1-én, vasárnap a Hungária-kert megnyílt kis színpadján. A szatmári intelligencia — helyesebben ennek az a része, amely merészelt itthon maradni — a nyári hőség és unalom fejében most olyan kárpótlásban részesülhet, aminőben Ostendében sem. Mert nagy élvezet lehet Ostende tengeri hullámai között hüsőlni, — de nem utolsó dolog egy kis vendéglői kertben Medgyaszaiért hevülni sem. Legalább is a vidám szalma-özvegyek szempontjából . . . — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja és neje fürdőzésre tiz napra Bikszádra utazott. — Miniszteri leirat. A kereskedelemügyi miniszter leiratban fölhívta a várost, hogy az állami faipari szakiskola bérelt helyét még egy évre biztosítsa, mikorra az iskola uj helye okvetlenül ki fog épülni. A tanács a leiratot a gazdasági szakbizottság elé utalta. — Három miniszteri jóváhagyás. A földmivelés- ügyi miniszter a cselédlakásokról alkott városi szabályrendeletet, a belügyminiszter a Machzuke Thora (thórát támogató) egyesület alapszabályait s a város 1909. évi költségvetését (a miniszteri észrevételekre adott hatósági válasz után) jóváhagyta. — Gyógyszertár átruházás. Unger Ullmann Sándor gyógyszerész bejelentette a tanácshoz, hogy gyógyszertári jogát Kun Aladár gyógyszerészre átruházta. A lanács a bejelentést kiadta dr. Jéger Kálmán tiszti főorvosnak és a közegészségügyi bizottságnak. — A Kert-utca rendezése. Félegyházi Sándor kérvényt adott be a tanácshoz birlokostársai nevében is, hogy a Kert-utcát köveztesse ki és töltesse föl. A tanács kiadta a kérvényt véleményezésre a mérnöki hivatalnak. — Az uj adóhivatal. Illyés Gyula budapesti építész az uj adóhivatal terveinek elkészítéséért 1800 K dijat számított fel. A tanács ezt azon hozzáadással fogadta el, hogy ez összegért a terven netán előfordulható változtatásokét is megtenni köteles. — A kapitányi hivatal áttelepítése. A tanács, mint említettük, megbízta a gazdasági tanácsost, hogy a régi posta emeleti helyiségeit értékesítse. A tanácsos, figyelembe véve a rendőrség szűk és célszerűtlen elhelyezése miatt sokszor fölmerült panaszokat, azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a hatóság telepítse ide a rendőrsége!, ennek városházi helyiségébe pedig helyezze be a városnak most bérelt helyeken levő hivatalait. A tanács a javaslatot a gazdasági szakbizottság elé utalta. — Személyes pótlók. Tar Lajos róni. kath. kántor folyamodott a tanácshoz, hogy részére az állását megillető 300 K évi személyes pótlékot utalja ki. A tiszti főügyész az egyháztanács előterjesztése alapján annak 1909. évi aagusztus 1-től való kiutalását javasolta is. A tanács az ügyet a gazdasági szakbizottsághoz utalta. — Eljegyzések. Nagy Ernő városi írnok julius | 25-én váltott jegyet Bodnár Sándor nyug. m. kir. posta- , főtiszt leányával, Annával. — Hollósi Józset ismert I jeles fényképész eljegyezte Szkurka Kornélkát, Szkurka Elek fibisi földbirtokos leányát. — Szervezkedő gyűlés. A szatmárhegyi bor- és gyümölcsértékesítés tárgyában Mátray Lajos hegyközségi elnök augusztus 1-ére a szatmárhegyi városházba szervezkedő értekezletet hívott egybe. — LelkÓ8zvála8Ztás. Az ág. hitv. evang. egyház vasárnap, augusztus 1-én, délelőtt 10 órakor a Rá- kóczi-utcai állami iskolában közgyűlést tart, melyen az államsegély megadása folytán felmerült lelkészválasztás történik meg. — A Kölcsey-körböl. Dr. Fejérpataky László, a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője közelebb megnézte a Kölcsey-kör múzeumát és könyvtárát s azok kezelése és gyarapodása fölött legteljesebb megelégedésének adott kifejezést. — A házadókataszter előkészítő munkálatainak ellenőrzésével és szükség szerinti irányításával a szatmári m. kir. adóhivatal területén, a pénzügylgaz- gatóság Berey Károly és Ruprecht Sándor szatmári adóhivatali tisztviselőket bízta meg. — Pisztoly-párbaj. Nádas Jenő, a „Szatmári leszámítoló bank“ könyvelője és Nagy József rendőrségi hivatalnok között közelebb pisztoly párbaj volt a batizi erdőben. Sebesülés nem történt. A párbajnál segédkeztek: Nádas részéről dr. Havas Miklós és Gáspár Ede, Nagy József részéről Oláh Miklós és Borgida Lajos. — Tűzoltóink Nagybányán. Az önkéntes tűzoltó testület julius 25-én sikerült kirándulást rendezett Nagybányára. A 30 tagból álló kiránduló csapat reggel indult rövid szórakozó útjára. A nagybányai pályaudvaron az ottani tüzoltó-testület Rónay Géza al- parancsnok vezetésével fogadta tűzoltóinkat. Kölcsönös üdvözlés után a csapatok a bányász zenekarral élükön az őrtanyába vonultak, ahol a nagybányaiak kitűnő készültségről tanúskodó gyakorlatokat mutattak be. A város megtekintése után déli 1 órakor lakoma volt a Ligetben, hol Torday Imre helyettes polgármester üdvözölte a szatmáriakat Nagybánya város közönsége nevében. Az üdvözlésre Thurner Albert lendületes szavakban válaszolt s éltette Nagybánya város tűzoltóságát. A pohárköszöntők egész sora következett ezután. Röviden, a fogadtatás minden tekintetben szives, barátságos és lelkes volt. A kirándulók nagyobb része délután visszatért, kitartóbb része azonban hétfő reggelig dicsérte a nagybányaiak páratlan vendégszeretetét. —Tűz a fiirószgyárban. Julius 26 án délután 3 órakor telefonon tüzet jeleztek a Neuschloss-féle fűrész- gyárból. A tűzoltóság nyomban kivonult és rövid, de kemény munka után sikerült a nagyobb veszedelemnek elejét venni. Va'ószinüleg a vasúti mozdony szikrájától fogott tüzet a fürészpor, amelyben észrevétlenül senyvedt a tűz, amitől egy deszkarakás meggyu- ladt. A gyári munkások már hozzáfogtak az oltáshoz mire a tűzoltók kivonultak és azután egyesült erővel lokalizálták a tüzet. — Felmentés a fegyvergyakorlat alól. A közös hadügyminisztérium a magyar honvédelmi minisztériummal és az osztrák Landwehr-miniszteriummai egyetértőén kimondotta, hogy a fegyvergyakorlat alól való fölmentésért benyújtott kérvényekhez sem a bel-, sem pedig a külföldön tartózkodó kérvényezőknek nem kell a behivójegyet mellékelniük. — Vizbefult kis leány. Marosán Erzsébet 12 éves cselédleányka julius 26-án a Szamosnak a vasúti hídon felüli részébe ment fürödni. Alig lépett a sebes Szatmár, 1909. julius 28. ták mondani, kanterben lovagolta le őket, még azok is szerették Berkest, mert ő mindig tudott valami újságot belevinni a társaságba. Hol tenniszversenyt rendezett, hol gardenpartival űzte el az unalmat. Ha esős idő rémitette Tassifüred közönségét, most előre örültek a hűvös, borús időknek, mert iiyenkor Berkes elemében volt. Tánc, társjáték egymást űzték s szinte csodálkoztak, hogy miképen tudtak eddig Berkes nélkül elleuni. Az asszonyok és leányok egy hét leforgása alatt kivétel nélkül belé voltak háborodva, mert Berkes senkit sem tüntetett ki valami különösképen kegyeivel. Mindenkivel szemben udvarias, barátságos, kedves tudott lenni, anélkül, hogy ezzel bármelyik is háttérbe szoritottnak látszott volna. Szóval a fürdőre a Berkes-éra jótékony leple bo rult, mely alatt a vigság s jókedv ütött tanyát. A végén mégis ugylátszott, hogy a szép Rásó Margit és a bájos Holéczi Jolán az a két leány, akik mélyebb nyomokat hagytak Berkes lelkületén. Legalább ennek a két gyönyörű fiatal leánynak oldalán találták Berkest még szellemesebbnek, még vidámabbnak, még pajkosabbnak, mint máskor. S a figyelem, ha osztályozható, úgy Berkes figyelme e két hölgy iránt elsőrangú volt, mig a többiek sem panaszkodhattak Berkes gavallériája ellen. Éjjeli szerenád, illatos bokréták, cukordobozok, rendre, a legkisebb erre kínálkozó alkalmakkor Berkesnél mindennapos voltak. Úgy, hogy sokan valami ideszakadt s álnév alá rejtőzködő mágnásnak tekintették, kinek zsebei mindenkor telve vannak kincsesei, arannyal, drágakövekkel s mindenkor vártak arra a percre, vájjon mikor veti le tulajdonképen inkognitóját s mikor mutatkozik be, mint X vagy Y gróf, valamely nagy latifundium ma- joreszkója. De ez a várvavárt leleplezés nem történt, hanem ennél valamivel kellemetlenebb. Egy szép napon ugyanis Berkes Gézának teljesen kihűlt helyére bukkantak. A szálloda pincére, mikor hajnali kilenc órakor, ahogy Berkes szellemesen mondani szokta, fel akarta költeni a méltóságos urat, mert Berkes karaa- rási méltóságát nem titkolta, legnagyobb ijedelmére az ágyat érintetlenül, az ablakot azonban tárva nyitva találta, nemkülönben a szekrényeket is, melyből min- dennemő ingósága Berkes urnák nyomtalanul eltűnt. De eltűnt maga Berkes ur is, valószínűleg az ablakon véve búcsút a kapufélfától. Nagy leit a szörnyüködés a szállóban, mert nem elég, hogy a „méltóságos ur“ egész ott tartózkodása alatt egyetlen fillért sem fizetett, mindent elutazása elölt ígérve kifizetni, de a szállóbeli főpincért is megvágta egy nehány százkorona erejéig, mig a bank a chequet elküldi, melyért nem átallott siirgönyözni is. A fürdőt, mint futótűz járta be a hir, hogy Berkes Géza, mindenki kedvence, a szivkirály, nyomtalanul eltűnt. Nem hagyva egyebet maga után, mint egy csomó adósságot s néhány teljesen kiégett, utána pörkölődött nőiszivet, kik sóhajtozva gondoltak Tassifüred szivkirályára, kinek még ezt a stiklijét is szívesen megbocsátották volna, ha csak visszatért volna. De a legjobban busult a szép Rásó Margit és Holéczi Jolán, mert nekik mindkettejüknek megígérte, hogy megszökteti őket, noha semmi szükség sem lelt volna erre az aktusra, lévén a szülői beleegyezés mindkét részről kéznél, mert a szülők örömest beleegyeztek volna a Berkes Géza csász. és kir. kamarás, miniszteri fogalmazóval való frigybe. De Berkes mindig azt erősitgette, hogy ő regényes hajlamú s az ő családjukban még mindenki szöktetés árán lett hitvessé s a családi tradíciókhoz ő szigorúan szokott ragaszkodni. A hölgyek, a többieket sem kivéve, természetesen elhallgatták, hogy Berkesnek igen megtetsző egy-egy ékszerüket, gyűrűt, aranyzsuzsut, karkötőt, miként ajándékoztak egy-egy gyöngébb pillanatban a szivkirálynak, mert őszintén szólva, nem is sajnálták a nagystílű betörőtől ezeket az apróbb értéktárgyakat. A férfiak, azok már inkább bosszankodtak, mert egyetlen egy sem volt a társaságban, akinek Berkes lelkűkre kötve a szörnyű titoktartást s azt, hogy egyedül ő hozzá van bizalma, ily kényes ügyekben s 50—100 koronáig meg ne pumpolt volna. S igy a szivkirály kirándulása, leszámítva az egész idény alatti szükségleteit, még kellő anyagi haszonnal is járt, mert a sok értéktárgy s apró kölcsönökből nyilván kitelt annyi, hogy a téli e őszi idény álatt Berkes Géza valamelyik más világfürdőt boldogítson ellenállhatatlan előnyeivel. Korai Árminné sr mélyen leszállított árak mellett elárusittatnak. kész ruha üzletében a raktáron ■= levő összes áruk =