Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-07-25 / 59. szám

FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATWIÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. 59 szám. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVBZÉB : Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: I SZERKESZTŐ: l)r. HAVAS MIKLÓS, j FEKENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. == Telefon-szóm 80.== Mindennemű dijak Szatmároa, a KDddhlvatalban flzatandik. A külpolitikai helyzet. A külpolitika, mely máskor nyaranta csen­desen szunyodozik babérain, ez idén különle­ges szenzációkkal szolgát s nem engedi pihenni a nemzetközi politikusokat, hanem leköti teljes figyelmüket, éberségüket s megkívánja tőlük, hogy minden egyes diplomata őrhelyén ki­tartson. Kezdődött a német kancellár válsággal, folytatódott a perzsa forradalommal s rövidesen betetőzésül egy kis szenzációval is szolgált, mikor, noha befolyásán kívül eső hatalmak el- szóiitották az élők sorából a spanyol trónkö­vetelőt, hogy az uj trónkövetelő felléptével ismét tápot nyújtson az amúgy is lázongó spanyolok­nak az izgalmakra. A német kancellárválság egész Európát elsősorban érdeklő nagy esemény. Jól tudjuk, hiszen a közelmúltban, mint elsősorban érde­kelt felek, érezhettük a német kancellár erejé­nek hatalmát. S láthattuk, hogy a német szö- vetségeslárs hü kitartásának köszönhettük, hogy egész Európa belbékéjét, egy hatalmas Balkán háború fel nem dúlta. Ha akkor a kancellári székben nem Bülow ül, kinek nagyságát mi­sem jellemzi jobban, hogy bukása egész diadal­menetté alakult ki, hogy akkor, mikor a par­lamenti többség bizalmatlansággal sújtotta, ugyanakkor, ugyanaz a parlament, oly impozáns | búcsút vesz. tőle s egész Berlin, mint egy em- | bér, ünnepeli a nagy kancellárt. Ha tehát az ő székében más ült volna, kiben a fegyvertársi hűség érzéke nem lett volna annyira kifejlődve, akkor bizony ma már más képe lenne Euró­pának s Isten a megmondhatója, minő követ­kezményekkel állanánk szemben a jelenben. Fontos tehát, hogy a császári bizalom kit tisztel meg a kancellári méltósággal s így a diplomaták nem ok nélkül tekintenek szorongó szívvel az uj jövevény felé, mert az ő kezében futnak össze mindama szálak, melyek Európa békéjét avagy háborúját biztosítják. A perzsa forradalom bombaszerüleg hatott az európai diplomáciára. Szinte észrevétlenül, minden előzetes bejelentés vagy jelenség nél­kül tört ki az egész forrongás s percek alatt megváltoztatta egész Perzsia alkotmányát. A diplomácia feszült figyelemmel tekint a Keleten lejátszódó izgalmas cselekményekre s féltéke­nyen tekint egymás kezére, nehogy a zavaros­ban valamelyes európai nagyhatalom többet találjon markolni a másiknál. S éppen ebben rejlik az a nagy veszede­lem, mely miatt az európai diplomatáknak ké­szenlétben kell állniok, mert egy pillanatra I sem bizonyos, hogy mikor dől fel a béke amúgy I is ingatag nehéz hordója s mikor repül ki be­I lőle a háborús veszedelmek ezernyi-ezer miaz- | mája, mely azután az egész földkerekség bé­kéjét képes megfertőzletni. A kánikula, az uborkaszezon, úgy látszik, már kiment a divatból. Éppen a legmelegebb napok szolgáltatják a legforróbb izgalmakat. Minden szem feszült figyelemmel tekint a Kelet felé s ezenközben félszemmel Spanyol- ország felé is kell sandítanunk, hogy vájjon a kariisták dón Karlos halálát s Jaime herceg, az uj trónkövetelő harcikedvét fel ne használ­ják arra, hogy az amúgy is erőtlen spanyol alkotmányt rakásra ne borítsák. A német, perzsa s spanyol események te­hát lekötve tartják az egész kontinens minden valamirevaló politikusának figyelmét s igy a nyári pihenő az idén, úgy látszik, nem Ígérke­zik valami megnyugtatónak s üdülést semmi­esetre sem fog részükre hozni. A külpolitika borús egén egyetlen biztató fényes csillag sem ragyog s félő, hogy a kül- bonyodalmak veszélyes mederbe fognak át­csapni. Az angol, az.,orosz, a francia és német hatalmak egymásra féltékenykednek a perzsa határon. Németország jövendő politikája az uj kancellár következtében bizonytalan s a spa­nyol határokon már gyűlnek a karlisták, hogy az uj trónkövetelőt jogaiba beiktassák. Mind e T ARCA. A Rotschild-ház. Irta Szitányi Pál. A történelem lapjait forgatva, kevés oly nevet fo­gunk találni, mely az ismeretlenség homályából arányta­lan rövid idő alatt oly lüneményes nirre tett volna szert, mint a Rotschildoké. Valóságos fogalmává vált ez a név, a pénzbeli gazdagság és az ebből folyó kétség­telen hatalom fogalmává. „Vájjon mi egy név1* — kérdi Hamlet s valóban a jelen esetben nem volna nehéz a tépelődő dán ki­rályfinak felelni, mert ez a név „Rotscbiid“, épp oly ismert a szibériai jégsivatag lakója, valamint nem is­meretlen a forró talajú Sahara nomád fia előtt. Maga a »Rotschild« név a pénz szinonimájaként ment át a köztudatba, a Rotschildoknak nagyarányú bankári tevékenységét és közremunkálásukat Európa pénzügyeinek konszolidációja terén azonban alig is­merik s ha a Rotschild-ház keletkezésének és műkö­désének történetével foglalkozunk, úgy ez nem tekint­hető tisztán egy család magánélete történetének, ha­nem a pénzügyi történelem kiegészítő részének, a XVIII. század második fele és a XIX. század pénz­ügyi monográfiájának. Európa, de különösen a német szövetséges ál­lamok, igen sokat köszönhetnek a Rotschildoknak, mert „oly időben, midőn Európa csaknem összes trónjai inogtak s a merész korzikai alaposan megté­pázta az Isten kegyelméből való uralkodók hatalmát", a Rotschildok voltak azok. kik észszerű pénzügyi ta­nácsaikkal megmentették Európát az anyagi lönktői. Hazánk rettenetes bukását Mohács után az or­szág pénzügyeinek példátlan ziláltsága okozta s Eu­rópa a napóleoni idők után pénzügyileg épp oly szo­morú helyzetben volt, mint Magyarország 1526-ban. Hogy a pénzügyi konszolidáció a züllött viszonyok dacara sikerült, abban nem csekély része van a Rot­schildoknak. Frankfurt, a majnamelléki kies város, hol Goethe és Börne bölcsői ringtak, a Rotschild-ház eredő helye. Rotschiid Amsei Mózes családja egész Frank­furtban általános tiszteletnek örvendett s keresztény kartársai megkülönböztetésül a „becsületes zsidó“-nak nevezték. E korban Németországban is, miként egész Európában, a zsidók csak egy foglalkozást űzhettek, a kereskedést, s Rotscbiid is, mint többi hilsorsosa, ke­reskedő volt, régi érmekkel és régiségekkel keres­kedett. 1743-ban született fia, Mayer Amsei, aki a Rot­scbiid család nagy h rneve tulajdonképeni megalapí­tójának tekintendő. Szülei a papi pályára szánták, mert a Rotschild család tagjai között igen sokan a zsidó vallás és tu­domány ápolásának szentelték életüket, igy többek közt dr. Levyson szerint Rotschild Mendel Worms város, Rotschild Izsák Frankfurt város főrabbija volt, Rotschild Bóáz, Amsei nagybátyja pedig Fürthben megjelent egy világhírű vallástudományi munkának a szerzője. Rotscbiid Mózes Amsei, a családi tradíciónak vélt eleget tenni, midőn fiát a papi pályára szánta. Rotschild Amsei 1755-ben elvesztvén szüleit, theologiaí tanulmányainak befejezésére rokonai által Fürthbe küldetett. Ám a theologia nemes tudománya Amseinek nem volt Ínyére. Csakhamar tudatára ébredt annak, hogy hajlamai a kereskedői pályára vonzák, ezért ro­konai ellenzése dacára, tanulmányait abban hagyva, visszatért Frankfurtba, hol eszes találékonysága foly­tán, nemsokára ismertté lön a kereskedők között. Több, igen tekintélyes kereskedelmi háztól előnyös fel­tételek mellett alkalmaztatási ajánlatot kapott. Rot­schild Amsei a hannoveri Oppenheim bankház aján­latát fogadta el. A bankház szolgálatában nyolc évig maradt Egyenes jelleme és ügyessége által tekintélyes pozí­ciót vívott ki magának s íőnökhelyettessé nevezte­tett ki. Egyszerű és takarékos életmódja mellett sikerült jövedelme jórészét megtakarítani s midőn már szám- bavehelö tőkével rendelkezett, elhatározta, hogy ön­állósítja üiagát. Eleinte azonban a szerencse nem kegyelte Ami Posztó és gyapjúszövet újdonságokban HP* legoioísóbb bevásárlási forrás Weisz Emánnelnél,«a Pannónia mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom