Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-07-14 / 56. szám

Szaunái, 1909. julius 14. S Z A T M Á R-N É M E T I. Ezt az árvatartalék-, a szegény- és Wallon- alapból veszik kölcsön s 30 év alatt 4 száza­lékos kamat mellett visszafizetik. Tudomásul vették. Az avasi erdőből kitermelt tűzifa leszállítása megkezdődvén, elkerülhetetlenné vált a városi faüzlet fejlesztése. A törvényhatóság korábban elrendelte a szentvéri faraktár üzleti célra való berendezését és a szükséges építkezések végrehajtását. Utóbb a városi erdész elkészítette a faraktár kezelésére és a faérté- kesitésre vonatkozó szabályzatot. Az erdőértékesitő bizottság a javaslatot elfogadta s annak mielőbbi életbeléptetését javasolta. A raktárkezelést egy rak- tárnok és egy erdővéd, mint ügyelő teljesiti, ezen­felül egy raktárőr alkalmazása van tervbe véve. A raktárnoktól erdőőri képesítés és 600 korona biz­tosíték kívántatik. A raktárból eladott fa árában be­folyt összeg, amint az 600 koronára összegyűlt, a vá­rosi pénztárba szállítandó. A számadás és pénzkezelés a számvevőség ellenőrzése alatt áll. Végül a bizottság javasolja a faraktár kibővítését és az átmeneti költ­ségeknek kölcsönből való fedezését. Ezt a szabályzatot elfogadták; az átmeneti költségekre a takarékpénztár-egyesülettől a bankkamatlábnál csak egy és negyed százalék­kal magasabb folyó számlára már e határozat jóváhagyása előtt 100,000 K kölcsönt vesznek föl; a raktárterület kibővítésére a gazd. taná­csost megbízzák s nagyobb vásárlóknak a fa árából 10 százalék engedményt adnak. Gazdasági és jogügyek. A belügyminiszter tudatta a várossal, hogy a Majláth-alapitvány kamataihoz az ujonan építendő közkórháza révén igényt nem tarthat, mert az alapít­vány kizárólag hasonszenvi kórház céljaira szolgál. A város az igényeit a leirattal szemben továbbra is fönntartja. Az országos erdészeti egyesület kéri a város ala­pítványát 200 K-ról 300-ra emelni s ez esetben az egyesület kiadványait ingyen kapja. Elfogadták. Kiss András és Megyeri Sándor fuvarosok kérik a Foltin Gyula kövezési vállalkozó 400 K óvadéká­ból 182 K fuvarozási költségüket kiutalni. Amennyi­ben a város a Foltin biztosítékát a szerződés be nem tartásából jogerősen elvesztettnek nyilvánította, sőt abból magának a városnak is kára van, a kérelmet dr. Glatz József ellenkező indítványa mellőzésével nem teljesitik. Az iparos és kereskedői tanonciskola múlt évi számadását és ezen évi költségvetését elfogadták s Thurner Albert indítványára a debreceni kereskedelmi s iparkamarát eddigi segélye folyósítására felkérik. Különben a hiányok fedezésére államsegélyt kérnek, sőt, ha a kormány a már tulnépessé vált iparos isko­2-ik oldal. lának uj önálló épületben való elhelyezésére segélyt helyez kilátásba, annak fölépítésével is foglalkozni fognak. Ez az uj épület 107,000 K-ban van előirá­nyozva. A debreceni kultúrmérnöki hivatal a nagycson- kai letarolt erdőterület lecsapolási tervét elkészítette s most Neuscbloss-testvérek, mint bérlők, annak vég­rehajtását kérik. A jelenleg kiépíthető csatornák lé­tesítése 8822 K-ba kerül, amely összeget a jövő évi költségvetésbe fölvétetik. A szenlvéri faraktárban dr. Weisz Sándor ellen­kező indítványa mellőzésével 6257 K költséggel tüzi- faaprilásra egy gépcsoportot két baltával beállittanak s mellé egy hídmérleget vásárolnak. Helmeczy Józsefet a hid- és kövezeivám fizetése alul 30 K átalány ellenében fölmentik. A Pannonia-szálló konyháit és a vendégszobák kályháit megfelelőbbekkel és jobbakkal kicserélik s a beruházandó 5619 K töke évi 6 százalék kamatait a bérló viselni fogja. Egyúttal megbízták a tanácsot a szálló tisztaságának szigorú ellenőrzésére. A Délmagyarországi faipari és kiviteli r.-t. kéri a 100,000 K biztosítékát a csitóvári birtokán jelzálo- gilag biztosítani. A kérelmet úgy fogadták el, bogy a társaság 40,000 K eddig befizetett készpénz biztosítéka bentmarad s a 60,000 K kebelezendő be első helyen a fölajánlott birtokra. A közgyűlés utasította a tanácsot, hogy a reudőr- és szolgaszemélyzet bavi 10 koronával fölemelt fize­tésére jelöljön ki fedezetet. A tanács a folyó félévben 4860 koronát tevő ez összegre fedezetül kijelölte a cselekvő hátralékot. Elfogadták. Nyugdíj-ügy. Özv. Domokos Lajosné özvegyi ellátását a a nyugdij-választmány szabály szerint évi 693 K-ban állapította meg. Ezt Uray Géza az el­hunyt közkórházi gondnok eskütételi napjától számítva 143 K évi kegydijjal kérte kiegészi- | teni; Csomay Imre pártolta a javaslatot, mig az | elnöklő főispán és a polgármester az igy alkotandó precedens veszedelmes voltára utaltak, végül dr. Glatz József szigorúan ragaszkodott a szabályhoz. Az eredeti javaslatot fogadták el. Közegészség-ügy. A közegészségügyi bizottság elfogadásra ajánlja a fertőtlenítő telep felállítására vonatkozó azt a mér­nöki javaslatot, melyet már legközelebb ismertettünk s melyszerint ezen telep kiépítése 27,100 K-ba kerül. Elfogadták s az építési költség felének az országos betegápolási alapból való engedélyezése iránt fölter­jesztést tesznek a belügyminiszterhez. Hatósági átiratok. Esztergom vármegye átiratát a boritaladó leszál­lítása tárgyában, Árvavármegye átiratát a készpénz­fizetések fölvétele tárgyában, végül ugyanannak átira­tát a kongrua kiegészítés fölvétele tárgyában hason- szellemi föliratban pártolják. Magánkéreimek. Danicskó Józsefné és Kosztin Gáborné bábaoklevelét végül kihirdették. hírek. — Bűnös szerelem. A morál filozófusok asztalára ismét nemes vad került terítékre. A társadalom mo­dern kialakulása, az a forongó, vad harc, mely a régi erkölcsök s az uj bálványok között dúl, újból meg­kívánta a maga áldozatát s a nyilvánosságnak bőven kijutott annak taglalásából. A bűnös szerelem kontrasztnak tűnik fel. Hát le­het a szerelem bűn ? Ha valaki valakit igaz érzelmei­vel tisztel meg, ha valaki valakit örökre, kitörülhetet- lenül a szivébe vés, lehet-e az bűnös erkölcsi érte­lemben ? I A társadalom beburkolódzik ilyenkor avultas viseltes közerkölcsi köpenyegébe s rideg szigorral mondja ki az elitélő verdiktet; Igen ! Bűnös az, ki a más asszonyát szereti. Bűnöző az, ki mást szeret, mint akit néki a törvény, a val­lás, sokszor a szülői elővigyázat, a társadalmi kon­venció házastársnak kijelöl. Egyáltalában, maga a sze­relem is bűn, mert előre ki nem számítható mérték­kel le nem mérhető hatásában olyanokra ragadtatja a benne szenvedőket, melyeket azután a társadalom, a közerkölcs uetn szentesit. Egy asszony tiz esztendeig hűséges életlársa volt férjének. Lehet, hogy szerette is, vagy talán nem is ismerte ezt a szent érzelmet. Szülői, ifjúkorában, mi­kor ítélőképessége még alig lehetett, odaadták egy oly I férfiúnak, aki minden tekintetben megfelelt annak a célnak, bogy életpárját eltarthassa s megóvhassa mind­ama kellemetlenségektől, melyeket az élet, a maga szigorában oly bőkezűen juttat a kellőképen nem vértezetteknek. A tiz esztendő lepergett. Társasága nem volt az asszonynak s miután idegeneket nem látott, úgy kép zelte, hogy az, kit a sors, esetleg a szülők neki élet társul kijelöltek, a legmegfelelőbb, a legkiválóbb reá nézve, ügy járt, mint a tőrök leányok, kiket a világ­tól elrejtve, embernemlátta helyeken nevelnek mind­addig, inig az illető férj, ki jó áron megvásárolja, el nem érkezik S miután a töröknél is a gazdag embe- iek rendesen ősz szakálat s törődött külsőt viselnek, már jó eleve beleoltják a leányokba azt a tudatot, hogy a daliás, hatalmas férfiú ősz szakáit visel s kül­seje is olyan, mint a minő azé, aki majd eljő érte. Ha azután véletlenül megpillant egy török leány egy valódi ifjú férfiút, persze, hogy azonnal elveszti lelke egyensúlyát s rögtön beleszédül abba a mámorba, me­TARGA. Kompromittálták a szerelmet. — Reflexiók egy hírlapi cikkre. — Kedves (~) sőt (^j) ! Élénk figyelemmel kisérem azt az intensiv munkálkodást, amely az idegélet birodalmában fel-felbukkanó, hangosabb ter­mészetű jelenségek fölött való elmélkedéseidben me­rül ki. S ha ezen elmélkedéseid nélkülözik olyankor az általános felfogás logikáját, egy körülmény mindig van, a mely munkádat a sablontól megkülönbözteti, a mi az érdeklődést biztosítja : az eredetiség. Csakhogy a mikor ez az eredetiség a szertelen­ségbe csap át, akkor írásaid a személyi és formai szem­pontok dacára merészen hívják ki a jogos kritikát. Fenti cim alatt lapotok legutóbbi számában egy olyan elméletet állítottál fel, amely nemcsak indoko­latlan, mert alapja puszta képzelődés, hanem követ­kezményeiben is veszedelmes lehet, mert a társadalmi rend fenmaradásának egyik legfontosabb tényezője, a házasság, mint forma van benne megtámadva. Hát én hivatkozhatnám a Nero korára, hivatkoz­hatnál! a francia XVII. századra, mint az erotikus . . . tényezők érvényesülésének örök fontosságú idejére, de a hely szűke miatt csak saját fegyveredet hasz­nálom fel ellened. Azt mondod ugyanis, hogy a szerelem ős, egy­idős a hússal és vérrel. Nem igaz. Az ősember nem volt szerelmes. Az ősember ereiben nem Ámornak, vagy Platónak odko Ionnal hí­gított vére folyt, hanem a vastag, durva idegek felzak­latására alkalmas, sűrű, rohanó vörös zuhatag. Az ős­ember nem volt szerelmes. Annak csak vágya, ösz­töne volt és erotikus óhaja, mely benne egy érzék­szervnek — látásnak, tapintásnak, vagy sokszor a szag­lásnak — segítségével ébredt öntudatra s mikor aztán a szilaj vérnek a zsilipje, a közőnbösség átszakadt, ker­gette az ősembert a kéj önfeledtségébe. Aztán a következő kor, a ruházatnak és a fűszer­rel készített ételnek korszaka szeliditett az idegéleten, az ösztönből vágy, később óhaj lett, melynek nem tel­jesülése nem járt feltétlen rombolással. A többi fokozatot a párzástól a polgári házas­ságig ezek alapján el lehet képzelni és igy lehet el képzelni a kéj ösztönének szerelemmé való fejlődését A fejlődés pedig örök és megbecsülhetetlen. A paradicsom meztelenjei között tehát a te doktrí­nád talán alaptörvény Lhetett, de a mai társadalom­nak sok ezer éves történetéből leszűrt morálfilozófia egész bizonyosan felpofozva érzi magát általa és mint a Mester, Zsolt, tette, én is okkupálotn a társadalom megbízását erre az önkéntes védelemre. A szerelmet te föléje helyezed mindennek, töb­bek közt a házasság positiv tényének is és szabad fo­lyást engedsz annak a bármely görbe utakra lehető elkalandozásra is. Az anarchisták kommun-socializmusának legva­dabb utópiája jut eszembe ezen elmélet hallatára. El tudnád nézni, hogy a férj. aki a fajfentartási és psychikai okokon kívül bizonyára azzal az inkább természetes, mint nemes gondolattal ment bele a nő­sülésbe, hogy párját és utódjait tisztességesen eltartsa, tűrje, hogy mig ő a minisztériumban „rapportfarafiro- zik“, addig b. neje az utca szemétdombjainak kakasá­val flörtöljön, vagy akár a felelősségtelen szerelem elegáns és úri iparlovagjával barátkozzék. Szóval a világ egyik fele legyen egy nyilvános ház, a másik pedig egy — lelencház. Még jó, hogy Gang Lajos urat úgy aposztrofál­tad, mint aki kompromittálta a szerelmet, mert „egy himnemü perdita“ volt. Hiszen a te reménybeli társadalmadnak minde- nik tagja perdita lesz. így történik aztán, hogy olykor komisz hiinpellérek (bocsásson meg a halott, e kifejezés általánosítani akar) kompromittálják a szerelmet, olykor pedig jóhiszemű, természetes életfolyamattal biró és tisztességesen gon­dolkodó ténye folytán éri blamage. B. 0. Posztó és gyapjúszövet újdonságokban legjolossötxfc» bevóssArlási forrás Weisz Emánnelnél,ZaPannonia mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom