Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-07-04 / 53. szám

2-ik oldal. Szatmái, 1909. julius 4. SZATMÁR-NÉMETI. sajtójáról is, mely társulatunk ügyét mindig magáé­nak téve, úgy a jubileumi, mint a nagygyűlésünk si­kerét a legbathatósabban biztosította. Társulatunk működésének íősulyát ez évben is a kisdedóvásra fektette. 110 nyári gyermekmenhelyet segélyezett, illetőleg tartott fenn 11200 korona költ­séggel. Az Országos közművelődési tanács indítványára és közreműködése mellett a magyar anyanyelvű anal­fabéták részére esti tanfolyamokat nyitott s az irás, olvasás és számolásban jó készséget szerzett felnőttek­nek bizonyítványt adott ki. A jövendő évek munkaprogrammját társulatunk elnöke, dr. Falussy Árpád főispán ur Öméltósága el­nöki megnyitójában volt kegyes a tekintetes közgyű­lés tudomására hozni. Társulatunk anyagi helyzetét illetőleg jelentem, hogy 1908. évi számadásunk 31759 kor. 14 fillér be­vétellel és 27224 kor. 53 fillér kiadással, valamint 4534 korona 61 fillér készpénz maradvánnyal zárult. Megjegyzem, hogy a vármegyei pótadóból az 1908. évre megszavazott 14960 korona segély, vala­mint az ugyanez«* évre engedélyezendő 1000 korona államsegély még nem folyósittatott s igy 15960 ko­rona fogja az 1909. évi bevételeket ez évben emelni. Miután a társulat egyéb dolgairól úgy a jubi­leumi közgyűlésünkön, mint a nagygyűlésünkön már kimerítően számoltam be, kérem jelentésem tudomá­sul vételét. Ezt az igazgatói jelentést a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette s az abban indít­ványozott köszöneteket megszavazta. Számadások. Tudomásul vette továbbá, hogy a várme­gyei közigazgatási bizottság az 1907. évi pénz­tári számadásokra nézve a fölmenlést megadta s az 1908. évi számadásokat, melyeknek fő­összegeit az igazgatói jelentés foglalja magában, megvizsgálás végett ugyanoda átteszi. Költségvetés. Elfogadta végül a közgyűlés az 1909. évi költségvetést, mely a következő. A) szükséglet. /. Ovedai kiadások: 1. Állandóan segélyezett menhelyek részére 13000 K. 2. 10 uj menhely szervezésére á 300 K — 3000 „ 3. Menhelyek, estitanfolyamok látogatásának útiköltségei — — — — — 400 „ II. Felnőttek oktatása céljából szervezendő estitanfo­lyamokra és gazd. ism. iskolákra: 4. 1907—8, segély II. félévi részlete — — 300 K. 5. 1908—9. segély első félévi részlete — — 300 „ 6. Gazd. ismétlő iskolák segélyezésére ve­gyes vagy nemzetiségi községekben 600 K. Hl. Könyvtárak segélyezése: 7. Központi könyvtár gyarapítása — — 400 K. 8. Népkönyvtárak szervezésére, olvasókörök segélyezésére — — — — — 600 „ IV. Ifj. egyletek céljaira: 9. Ifjúsági egyesületek segélyezésére — 500 K. 10. Az egyletek szervezése körül kitűnt taní­tók jutalmazására — — — — 300 „ V. Iskolák segélyezésére: 11. Szegény iskoláknak tanszerekre — — 200 K. 12. Szegény tanulók könyv- és ruhasegélyére 200 „ VI. Az általános tanitóegyesiilet céljaira: 13. A »Tanítók Háza« évi építési segélye 600 K. VII. Jutalmakra: 14. Óvodai, gazd. ism. iskolai esti tanfolya­mok növendékeinek jutalmazására 200 K 15. Óvónők, dajkák jutalmazására — — 240 „ 16. Rendkívüli jutalmakra, segélyre — — 400 „ 17. Gróf Károlyi István emlékezetére — 200 „ Vili. A társulat dologi szükségleteire: 18. Az Országos Közmüveledési Tanács tag­sági dija — — — — — — 500 K. 19. Irodai szerek, nyomtatványok stb. — 200 „ IX. Személyi kiadások: 20. Jegyzők, irodalisztek tiszteletdija — 680 K. 2t. Pénztárnok tiszteletdija — — — — 200 „ 22. Könyvtáros „ — — — — 100 „ 23. Szolga fizetése — — — — — 120 ,, X. Előre nem láthatókra: 24. Egyenlegül — — — — — — 2020 K. 25. Előlegkamat társ. érlékpapirokra — 700 „ Szükséglet összesen — — 25960 K. B) Fedezet. 1. A társulat részéről: 1. Remélhető adományokból — — — 80 K. 2. Remélhető alapitó tagsági dijakból — 300 ,, 3. Értékpapírok jövedelméből — — 600 ,, II. Szatmárvármegye részéről: 4 1%-os közművelődési pótadóból — — 14960 „ Hl. Államsegélyből: 5. Remélhető és kért államsegély — — 10000 K. Összes fedezet — — 25940 K. A közgyűlés vége déli háromnegyed 1 órakor. Most kötik a kőrisíának ... Most kötik a kőrisfának Lombját koszorúba, A nótámat most dalolják Csöndes kis falumba . . . Most nyílik a kertek alján Viola virágom ; Ottan virult, szép tavaszom, Boldog ifjúságom. Fecskemadár fölkeresi Ereszünket újra, Megsejti, hogy merre van a Hazajáró útja. Harmatos köny felcsókolja A bimbót az ágon. Az én könyem soha többé, Tűnő ifjúságom. Most hullanak a szivemre Temetővirágok. Hütelenül most hagynak el Engemet az álmok. Tavasz jöttét virulását Hajh, hiába várom, Soha többet vissza nem jő Az én ifjúságom ! Kiss Arnold. HÍRBE. Méregdrágaság. Naponta hallhatjuk e felkiál­tást. Minden percben felhangzik a kétségbeesett ajkak­ról, S nem mondhatjuk reá, hogy asszonyi kicsinyes­kedés fakasztja e panaszhangokat, hanem az élet, az ő szigorú kegyetlenségével, erőszakkal kicsikarja a keblekből e jajkiáltást. Tényleg méregdrága minden. Szinte szerénytelen kérés ma már, ha a mindenkori imádságban mindennapi kenyeret kérünk az egek Urá­tól akkor, amikor a-kenyér kilogrammja 50 fillér. Hús, főzelék, liszt hihetetlen magas árakon kapható csupán s rövidesen odáig jutunk, hogy a kenyér is valami finom csemegévé lép elő, mely csak ünnep­napon s csupán úri házak asztalára kerülhet. Méregdrága 1 Szinte fogalommá nőtte ki magát az utóbbi időkben. Méregdrága mindeu s szinte csuda, hogy az a sok ember, mely még mindig nem szokott le arról a rossz kedvteléséről, hogy naponként élel­mezi magát, honnan veszi azt a tőkét, melyből a lét- fentartására feltétlenül szükséges élelmi szereket be­szerzi magának. S ezek az elsőrendű szükségletek. Mert enni utóvégre, akármilyen felesleges, de mégis szükséges dolog. A koplalást nem lehel megszokni. Erre az igazságra az egyszeri cigány is reájött, amikor nyolc nap után, ameddig lovát éheztette, a szegény pára ki­múlt s ő felsóhajtott: — Istenem, Istenem, hogy épen most kellett inegdeglenie, amikor már olyan sépen megsokta a koplalást! Bizony, bizony, mi is igy járnánk, ha a cigány mintára a koplalást meg akarnók szokni. Akkor múl­nánk ki ez árnyékvilágból, amikor már a legszebben megtanulnék a koplalást. De utóvégre ez a théma sokkal komolyabb, sem­mint hogy alkalmat adna a tréfálkozásra s bizony jómagunk sem vagyunk úgy hangolva, hogy tréfál­kozzunk ezzel a szomorú, mindnyájunk húsába vágó eszmével. Nagyon is érezzük valamennyien a drága­ság átkos következményeit. Mindenütt s mindenhol a munkabérek emelke­déséről hallhatunk s mindez csupán arra jó, hogy a gyárosok gyártmányaiknak árát felverjék s hogy még evvel is megnehezítsék a létért való küzdelem amúgy is nehéz harcát. Ha a munkabérek felemeléséről szóló hir nem is nélkülözi a valóság valamelyes ismérveit, semmieaetre sem vonatkozhatik ez a hivatalnoki kar, avagy a kö­zéposztály u. n. lateiner tagjaira. Ezek jövedelme nem emelkedett arányban azzal a szörnyű áremelke­déssel, mely minden téren megélhetésünket e kor­szakban jellemzi. Sőt, ha lehet redukcióról beszélni, úgy inkább kisebbek lettek a keresetek, noha a tár­sadalmi igények folyton folyvást emelkedtek. S igy mig a kereset csökkent, as elsőrendű szük­ségleti cikkek árai növekedtek. Mert ne gondoljuk ám, hogy tisztán az élelmi szerek méregdrágák ! Oh nem ! A ruházat minden egyes kelléke kétszeres árba szök­kent fel. S meztelenül még sem járhatunk. Ebbe még talán a hatóság is bele szólana. Sőt ellenkezőleg, tár­sadalmi állásunkat messze túlszárnyaló mértékben kell ruházkodnunk, hogy hivatali méltóságunkon csorba ne essék. A ruhák, a cipők, a fehérnemüek árai stb. stb. mind-mind legalább is kétszer annyiba kerülnek ma, mint ennek előtte csupán huszonöt évvel is s vájjon a fizetések kétszeresére emelkedtek-e a huszonöt évi fizetéseknél? Nem mondhatnók, még 25 százalékkal sem nagyobbodtak. Ám az igények 50 százalékkal nö­vekedtek úgy társadalmi, mint minden egyéb más téren is. Mit csináljunk tehát? Ne együnk, ne igyunk (mert ma még a vizet is meg kell fizetni), ne ruház- kodjunk, fehérnenüt ne hordjunk; egyéb élvezetekről nem is beszélünk, mert azok nem elsőrendű szükség­leti dolgok. Vagy pedig, miután manapság a kis embereknek hitelük amúgy sincsen, egyszerűen be kell szüntetnünk a társadalmi konvenciók szerinti élést s éljünk úgy. mint a müveit pápuák, kiknek legfőbb toaletcikket az a kötényke képez, melylyel a maguk egyéb meztelen­ségét eltakarják. Sokáig ez igy nem maradhat! Rövid időn belül valaminek történnie kell, mert különben a társadalmi forradalom elkerülhetetlen. Vagy talán manapság még a forradalom is mé­regdrága ! ? — A fertőtlenítő telep fölállítására vonatkozó előmunkálatokat Erdélyi István főmérnök és dr. Va- jay Imre kerületi orvos a tanácshoz beterjesztették. A telep a járványkórház telkének egy részére s Klein Vilmosnak az emellett fekvő földjére van tervezve. Az építési költség 27100 K-ra rúg. A tanács az ügyet a közegészségügyi bizottság elé utalta s egyúttal fölhívta a főszámvevőt, hogy a költségekre jelöljön ki fe­dezetet. — Hatósági husszék. A tanács megbízta a gaz­dasági tanácsost, hogy a hatósági husszéket teljes föl­szerelésével együtt állítsa föl. — Vízvezeték és csatornázás. Forbáth Imre mű­egyetemi magántanár értesítette a tanácsot, hogy haj­landó a vízvezeték és csatornázás terveit elkészí­teni s az e célból szükséges tanulmányok «egtételére Szatmárra jön. — Fölkérós. A tanács fölkérte báró Vécsey László nagybirtokost, hogy a szatmári békekötés em­léktábláját engedje befalazni Deák-téri házára. — Látogatóban. Binder András dr. kanonok, papneveldéi kormányzó rokonai látogatására és üdü­lés céljából Máramaros-Szigetre utazott. — Pónztárvizsgálat. A városi közpénztárt junius 30-án délután dr. Vajay Károly polgármester dr. An­tal Sándor tiszti főügyész, Novák Lajos főszámvevő, dr. Pirkler Ernő aljegyző, Kótai Lajos és Szentirányi Károly bizottsági tagok jelenlétében megvizsgálta, mely alkalommal mindent a szokásos rendben talált. — Börtönvizsgálat. A szatmári kir. törvényszék fogházában junius 30-án Kőrösmezei Antal főjegyző elnöklete alatt börtönvizsgálat volt, melyen részt vet­tek : dr. Jéger Kálmán városi tiszti főorvos, dr. Ta- nódy Márton, dr. Pirkler Ernő, dr. Fabó Zoltán kir. ügyész. A foglyok száma 83. A megjelentek a tapasz­talt rend és tisztasággal meg voltak elégedve. Posztó és gyapjúszövet újdonságokban legolcsóbb forrás Weisz Emánuelnél^IIa Pannónia melletti

Next

/
Oldalképek
Tartalom