Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-05-30 / 43. szám

Szatmár, 1909 május 30. S Z A T M Á R-N E M E T I 3-ik oldal, alásan azért, mert ez is irányelveket mulat, ha nem is politikaiakat, de társadalmiakat. Megbüntethetjük ezt a négy embert akármilyen szigorúan, vagy alkalmazhatjuk rájuk a leghu­mánusabb büntetésekei, az mind nem fog vál­toztatni ezen az állapoton semmit, az okot kel­lene megszüntetni, ami azt előidézi, mert vi­lágos, hogy ha nincs ok, nincs okozat. És itt játszik vele a politika a kérdésbe, nem a meddő küzdelmekbe kellene, hogy öl­jük az erőnket, hanem agressiv gazdasági po­litikát űzni. És mint minden építést, ezt is alól kell kezdeni. Egy helyes ipartörvényen, a mun­kásügyön és itt csakis gyári munkást értek, mert hisz a földmivelő munkás nem proletár, olyan szervezésén, amely lehetetlenné tegye a sztrájkoknak munkától elszoktató hatását, és lehetővé a szellemi proletariátusnak megszünte­tését, az ifjúság irányítását a pályaválasztásnál. £s itt jogosultnak tartom az állam beavatko­zását az individuum rovására is. Ezek azok, a mikkel ezt a bajt orvosolni kell. Mert itt a Büntető törvénykönyv alkalmazása legfelebb fájdalom csillapító a megsértett, a felizgatott társadalmi jogrend sebeire, de nem gyökeres orvoslás - »Ecce« — még is csak ide keve­redett a politika, pedig ma ünnep van és ez pünkösdi cikk akart lenni. ■■ ■ •« wb twm Mese a jovorol. Kedvesem, halljad csak, mesét mondok néked : Volt egyszer egy fiú. Baja lett szegénynek; Szeretett egy kis lányt olthatatlan lánggal, Az a kis lány meg csak játszott a világgal. A fiút nevette, mért vágyik utána, Gondtalan élet volt lelke minden álma. Azután asszony lett. Feleségül vette, Akit nem szeretett s aki nem szerette . . . Az a szegény fiú nem mosolygott többé, Temetőbe járt csak a halottak közé. Gyűlölte a tavaszt, a derűs világot, Sírva csókolgatott egy hervadt virágot . . . És dalolt buvában. A hir szárnyra kapta. Neve eljutott egy fényes úri lakba, S ott egy halvány asszony, egykor nyíló rózsa Könyvére borulva zokogó sirássai Álmodozott róla . . . Eddig volt, mese volt, nincsen igaz benne, De kezdete mintha a mi múltúnk lenne: A fiú szeretett, a lány nevette . . . Gulyás József. HÍREK. — Lapunk t. dolgozótársainak, elő­fizetőinek és olvasóinak pünkösdi boldog ünneplést kívánunk! — Lapunk legközelebbi száma a köz­bejövő pünkösdi ünnepek miatt junius 3-án, csütörtökön jelenik meg. — Harmincéves négy tanári jubileum. A szatmári kir. kath. főgimnázium négy érdemes tanára kevés időkülönbséggel üli most egész csöndességben tanári közhasznú működésének harmincéves jubileumát: Ratkovszki Pál igaz­gató, Lehóczky József, Fásztusz Elek és Er­délyi Imre tanárok. Mindnyájan teljes erőben érték meg ezt a szép jubileumi ünnepet, kör­nyezve felebbvalóik megbecsülése, tanártársaik szeretete s tanítványaik nagy seregének tiszte­lete s hálája által. A nevelés- és oktatásügy fáradhatatlan és nemes apostolainak mindnyájan igaz szívvel kívánunk még sok-sok boldog munkaévet! Ratkovszki Pál szül. 1851-ben. Szatmáron 1879-ben tanitónő-képzői tanár; 1880-ban fő­gimnáziumi helyettes, 1883-ban rendes tanár; 1895-ben helyettes, 1896-ban rendes igazgató; szentszéki ülnök s 1902-ben a Pro Ecclesia et Pontifice pápai rendjel tulajdonosa. Egyik ala­pítója s jelenleg igazgatója a Pázmány-sajtó egyesületnek. 8zegény tanulók segélyezésére eddig 10.000 koronán jóval felül adott. Irt számos tudományos értekezést, melyek között legfon­tosabb a Thesla-féle kísérletekről irt tanulmánya. Huszonöt éves tanári jubileumát nagy benső- séggel ünnepelték meg 1905-ben Szatmáron. 1908-ban a szatmári székeskáptalan tb. kano- nokja; 1909-ben a kir. főigazgatói cimet és jelleget nyerte. Egyik létesítője a tanuló ifjúság számára épült Pázmány-konviktusnak. Kiváló szónok. A közéletben elsőrangú szerepet visz. Lehóczkv József főgimnáziumi tanár, mi­előtt Szatmárra jött volna, más helyeken taní­tott, igy Lúgoson s Fehértemplomban. Szat­máron már régebben tanár. Jó bánásmódjáért, kivaló kedélyéért s számos jeles tulajdonságáért közszeretetnek örvend. Nagy vadász. Fásztusz Elek született 1848-ban. 1871-től segédlelkész Sándorfaluban, Munkácson, Bereg­szászban, Csanáloson és Felsőbányán. 1875-ben egyetemi hallgató Budapesten. 1878-ban segéd­lelkész Nagybányán és M.-Szigeten. 1879-ben Ungváron és 1881-ben Szatmáron helyettes s 1883-ban ugyanitt rendes tanár. 1893-ban szent­széki ülnök. Igen vallásos és jótékony férfiú. A Jézus-társasági atyák szatmári kálvária templo­mának íolépitésére nagy anyagi áldozattal járult, melynek összegét némelyek 20.000, mások 30.000 koronára teszik. Erdélyi Imre tornatanár született 1854-ben. 1875-től Szatmáron a róm. kath. elemi iskolá­nál előbb, mint tanító, majd mint igazgató működött 1896-ig; 1876. október havától a szatmári kir. kath. tanítóképző-intézetnél s 1878. szeptember 16-tól pedig a kir. kath. főgimná­ziumnál működik, mint tornatanát. Számos tan­ügyi és közérdekű cikket irt a szatmári lapokba. A budapesti lapoknak több mint 25 évig állandó tudósítója volt. 1883-ban iskolai használatra megírta „Szatmárvármegye földrajza“ cimü tan­könyvét, mely eddig öt kiadást ért. — A pünkösdi istenitiszteletek rendje a következő : I. A róm. kath. székesegyházban. Első napon. Reggel 7 órakor plébániái nagymise, tartja Hehelein Károly prelálus-kanonok, plébániai adminisztrátor. Reggel 8 órakor ünnepi nagymise, tartja dr. Boromisza Tibor püspök. Ünnepi beszéd, mondja dr. Wolkenberg Alajos theol. tanár, egyházi hitszónok. Bérmálás, végzi a püspök. Délelőtt 11 órakor csöndes mise, mondja Lahocsinszky Béla áldozópap, egyházmegyei alapít­ványi tiszt. II. Másodnapon. Reggel 7 órakor plébá­niai nagymise, tartja Szűcs János s. lelkész. Beszéd, mondja Székely Gyula s. lelkész. Reggel 9 órakor káptalani nagymise, tartja dr. Kádár Ambrus prelátus- kanonok. Ünnepi beszéd, mondja Hehelein Károly. Délelőtt 11 órakor csöndes mise, mondja dr. Bakkay Kálmán főgimnáziumi hittanát'. — A szatmári ref. templomban. Első nap. Dél­előtt fél tízkor prédikál Rácz István lelkész. Agendál Biki Károly esperes. Úrvacsora-osztás. Délután prédi­kál Tuba Endre s. lelkész. Második nap. Délelőtt pré­dikál Biki Károly esperes. Agendál Rácz István lel­kész. Urvacsora-osztás. Délután prédikál Mózes István s.-lelkész. — Evangélikusok istenitisztelete. Pünkösd va­sárnapján délelőtt 11 órakor a Rákóczi-utcai állami elemi iskolai helyiségében Duszik Lajos lelkész ünnepi isterfitiszteletet tart, úrvacsorával, melyen a vidékről jelentkezett hívek is részt vesznek, offertoriummal a lelkész számára. Pünkösd hétfőjén istentisztelet nem lesz, minthogy a lelkész Máramarosszigeten tart úrva­csorával egybekötött istentiszteletet. — Jutalmazás. Az országos közművelődési tanács elnöksége meleghangú levél kíséretében 40—40 korona jutalomdijat küldött Németi Sándor, Marosán János, Szöllősi Gyula és Román József szatmári tanítóknak, akik a téli hónapokban tartott tanfolyamon kiváló eredményt értek el az analfabéta katonák tanítása körül. — Emlékeztető Holnap délután 4 órakor a kath. kir. főgimnázium ifjúságának toinavizsgálata az intézet udvarán. — Hazatérő póttartalékosok A Boszniába és Her­cegovinába bevonult póllarlalékosokat most már mind szabadságolták. Háziezredünknek a még lenn állomá­sozott póttartalékosai tegnap este negyed 8 órakor érkeztek Szatmárra s a piros pünkösd napját már odahaza, családjaik körében töltik. — Az ötödik állami óvoda. Az ötödik állami óvoda céljára a Háromulca-közben kért ingyen telek megszavazását a tanács attól tette függővé, hogy az állami népoktatáshoz, különösen pedig a kisdedóvás költségeihez való városi hozzájárulás nem haladja meg a törvényben kötelezett 3 százalékot. Ezért föl­hívta a számvevőséget, hogy számítsa ki a városi hozzájárulást az eddigi befektetések törlesztésével együtt. — Közigazgatási bejárás. A távbeszélő hálózat kiterjesztésének közigazgatási bejárását május 28-án tartotta meg Ratkovszky Ödön műszaki tanácsos, a kereskedelmi miniszter megbízásából. A bejárás a régi postaépület és az uj postaház közölt kábel fek­tetését és a Deák-tér környékén célszerűbb vonal- vezetés létesítését készítette elő. A hatóság képviselői a régi postaházról a vezetéktartók eltávolítását kérték, egyebekben a munkálatokhoz hozzájárultak. — A zeneiskolából. A zeneiskolai igazgatótanács az évzáró vizsgálatokat junius 19 re tűzte ki, egyúttal megbízta az igazgatót, hogy a miniszteri biztos lejö- vetelét az évzáró vizsgálatokra kérje. — A vörheny. Május hónapban a város terü­letén mai napig előfordult 21 vörhenyesel. A betegek közül meggyógyul* 8, meghalt 7, gyógykezelés alatt maradt 6. A halottak nevei a következők: Scbwarcz Róza 5 éves, Felső-szamospart 1. Braun Szeréna 6 éves, Hunyadi-utca 23. Boros Teréz 1 éves, Verbőczy- utca 6. Boros Endre 3 éves, Verbőczy-utca 6. Tan- kóczi Kálmán 6 éves, Bercsényi-utca 48. Schneller Teréz 4 éves, Atilla-utca 11. Beznóczky Mihály 1 éves Első téglagyár. (A vörhenyen kivül a varosban május hóban más hevenyragályos betegség máig nem for­dult elő). — Esküvők. Az anyakönyvi hivatalban lapunk zártáig holnapra, pünkösd másodnapjára tizenegy es­küvő van bejelentve, amely szám előreláthatólag még öt-hattal növekedni fog. (Aztán mondja valaki, hogy nem boldog a magyar!) Holnap esküsznek a többek közt Máté Sándor füszerkereskedő Hegyi Juliannával; Szabó Gusztáv órás Sikos Herminnel és Maruska Jáuos rendőri hivatalnok Erdős Erzsébettel. — Katonai ügyek. I. Tankóczi Gyula tőkapitány polgári, Altberger közös hadseregbeli őrnagy s Kesz- tenheiner honvéd alezredes katonai elnökségével Szat­máron a napokban katonai utóállitás volt, mely alka­lommal a város részéről 9 állitaskötelest vezettek elő, kik közül egyet besoroztak, a többit részint vissza­helyezték, részint fegyverképtelennek osztályozták. Elő­vezettek továbbá 20 idegen illetőségű állitáskötelest, ezek közül 3 at besoroztak, a többit- részint vissza­helyezték, részint fegyverképtelennek osztályozták. II. Május 25 én Nemes Ede tábornok, és Káhler János ezredes katonai s berencei Kováts Jenő polgári elnök­lése mellett állandó vegyes felülvizsgálatot tartottak. Elő vezettek 10 állitáskötelest, kik közül 5 öt beso­roztak, 5-öt pedig visszahelyeztek. Megvizsgáltak to­vábbá 7 családtagot, ezek közül kettőt keresetképes­nek, 5-öt pedig keresetképtelennek találtak. — A tanács elvi döntése. A kapitányi hivatal Hollósi József helybeli fényképészt arra kötelezte, hogy alkalmazottjait a kerületi munkásbiztositó pénztárca Írassa be. Hollósinak telebbezése folytán a tanács fel­oldotta a kapitányi határozatot azon okból, mert a fényképészet nem ipari, hanem művészeli foglalkozás. — Fölterjesztés. A tanács a közgyűlésnek azt a határozatát, melylyel a városok országos takarékpénztá­rába 200,000 K részvényjegyzéssel belép s a felállí­tandó községi takarékpénztár szabályzatát kidolgozni rendelte, a belügyminiszterhez jóváhagyás végett föl - terjesztette. — Kivándorlás. A kapitányi hivatal május hóban nyolc egyénnek adott ki külföldre útlevelet és pedig háromnak Európába, ötnek Amerikába. — Építési engedély. A tanács Katz József és tár­sainak a sulymosháti dűlőben levő telepén 5 munkás­lakás építésére adott engedélyt. — Vízvezetéki ügy. Leféber Ágoston vállalkozó, mint már említettük, a vízvezeték mennyiségi kém- próbájának megtételére szükséges kút fúrására másod­ízben elfogadható ajánlatot tett. Ennek alapján a gaz­Az 1909. évi Női kosztüm újdonságok .\ immm ő v äpi usz o v 616K61 szövetek figyelemre —VAX IX QJ ^rj v 1 nagy válasz­méltók ! Wv 6isZ tty U13iH3kl kaphatunk, Sxatmár, Deák-tér 21. am Ütolérhetetlenolcsö arak! tékban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom