Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-01-13 / 4. szám

2-ik oldal. SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár, 1909. .január 13. Tanácsi előterjesztések. A november hóról elő- és leirt államadó után a községi adót elő- és leírták. A betétszerkesztési munkálatok költségeinek fe­dezésére az 1909. évi költségvetésben semmi összeg sincs fölvéve. E célra Bartha Kálmán gazd. tanácsos indítványának elfogadásával a kataszteri térképek be­szerzésére fölvett 4500 koronát fogják fölhasználni. Tudomásul vették, hogy a múlt év IV. negyedé­ben megtartott pénztárvizsgálat mindent rendben talált. A szatmári első beraktározási és zálogkölcsön r. t. véglegesen engedélyezve lévén, ennek biztosíté­kát 2000 K-ban, az arany- és ezüstoemüek után szedhető kamatokat 12 százalékban, egyéb tárgyak után pedig 18 százalékban állapították meg. A bizottsági tagok beosztásából kimaradt Teitel- banm Hermant tavalyi helyeire beosztották, egyszers­mind indítványa folytán jövőre nézve a hasonló be­osztásokhoz három bizottsági tagot fognak kiküldeni. Jogi és gazdasági ügyek. Elfogadták, hogy a Homorúd—-Sóspatak csatorna által elvágott kiscsor.kási földeket mint­egy 23 hold területben a város négyszögölen- kint 14 fillérrel kialkudott árban vásárolja meg. Ingatlanszerzésről lévén szó, e célból február 8-ra külön rendkívüli közgyűlést hívtak egybe. A Pannonia-szálló bérlője folyamodott, az iránt, hogy építsen a város részére a diszterem fölött kilenc padlásszobát. Ez 9566 koronába kerül, melynek évi 6 százalékos kamatait meg­fizeti. Ezenkívül, valahányszor szükséges, ka­tonai átvonulási célokra esetről-esetre dij nél­kül átenged 4 szobát. Elfogadták. A főkapitány szabályrendeleli tervezetet, dolgozott ki az iránt, hogy a piacon a viszont eladóknak a nyári hónapokban csak reggel 8 órától, a téliekben pedig csak reggel 9 órától legyen szabad vásárolni. A vásár a fogyasztók- nak nyáron 6, télen pedig 7 órakor nyílik meg. Elfogadták. Valkovits János az iránt folyamodott a városhoz, hogy Czeiger Mór ellen még fennálló 291 K követelés kezességi megfizetési alól a város őt mentse fel. Amennyiben e követelés kamatait a közgyűlés már korábban elengedte, a kérelmet nem teljesítették. Nagyobb vita indult meg az újonnan alakult ág. ev. egyház segélyezésének mérve fölött. Tekintve az egyház híveinek csak 158-ra rugó számát, semmi segélyt nem szavaznak meg dr. Keresztszeghy Lajos és Mátray Lajos; az egyház magyar karakterére való tekintetből Thurner Albert és Gsomay Imre legalább a szakbizott­ság által javasolt 600 K segély megadása mel­lett szólanak; mig a polgármester, mindaddig, mig megélni tudásának ez az egyház kétség­telen jelét nem adja, vele szemben tartózkodó álláspontra helyezkedik. Az elnöklő főispán ha- sontartalmu felszólalása után a polgármester álláspontját fogadták el. Neuschloss testvérek ajánlatot lettek a sár-, nagy- és mocsárerdei legelők kibérlése iránt, de azt e közgyűlésről visszavonták. Tu­domásul szolgál. A város erdei termékeinek 1909. évre szóló egységárait, a következőleg állapították meg : I. Tűzita egységárak. 1) Sárvágásban. I. oszt. kemény hasábfa (tölgy) ürm. 5 K 50 f. Kemény dorongfa (tölgyfa bot) » 4 » 50 » Forgács-ta » 3 » — » Galyfa rakásonkint » 1 » 50 » 2) A Sár-raktárban I. oszt. kemény hasábfa ürm. 6 K 20 f. Kemény botfa » 5 » — » 3) Sár-ritkitásban. II. kemény hasábfa (tölgy) ürm. 4 K 50 f. Puha hasábfa (nyárfa) * 3 « — « Kemény dorongfa (tölgy) » 4 « — « Puha dorongfa (nyárfa bot) » 2 » 60 » Galyfa rakásonkint 1 » 10 » 4. Nagyerdei ritkításban. II. oszt. hasábfa (tölgy és szil) ürm. 5 K — f. Puha hasábía (nyárfa) » 3 » 20 » lehet. Nem tartozom azok közé, akik el vannak ra­gadtatva az idei színtársulat művészi munkájától és azok között sem vagyok, akik a szatmári színpadon fővárosi stilü produkciókat kívánnak meg. A legna­gyobb tárgyilagossággal figyelem a színház dolgait és csak az igazság érzete vezet, amidőn Ont e felszóla­lásom közlésére kérem meg. Bár a hely, ahonnan a jelzett ízléstelen táma­dást intézték, sem irányadónak, sem előkelőnek nem tekinthető, — de mert lapban — tehát mindenki által hozzáférhető formában — követték el, ugyan­ilyen formában kell azt visszautasítani. Nem védeni akarom az igazgatót és személyzetét, ha arról van szó, hogy kemény és alapos kritikában foglalkoztak vele és társulatával. De akkor, amikor minden szak-tudás és jártasság híjával valaki még a kereszt-vizet is 'le akarja szedni erről, az egyébként nagy ambíciójú igazgatóról, (ami különben sem lehet­séges). amikor olyan művészi erők mellett, mint Balia Mari=ka a soubrette szerepkörben és Tibor Lóri a koloratura ressortban — azt meri mondani, hogy nincs primadonna, amikor Szalmáron eddig még el sem képzelt gonddal és müértelemmel eszközölt rendezés mellett, azt állítja, hogy a rendezés botrányos, amikor olyan színészek, mint Peterdi, Fodor, Herczeg, Sípos mellett azt mondja, hogy egyetlen drámai erő sincs a társaságban: akkor azt kell mondanunk, hogy az ilyen nyilatkozatok egyszerű bornirtságok, rossz­akaratú és igaztalan kötekedések, melyekkel szemben az igazgatót és társaságát meg kell védelmezni. Az olyan kritikust vagy újságírót pedig, aki egy művészi testület (még ha vidéki színházi kórus is !) nő tagjaira azt mondja, hogy »rendőrileg« kellene e színpadról levezettetni: bizony a kritikusi székhez kellene kötözni, vagy pedig mint közönséges rágalmazót megfenyíteni. Egyébként az az óhajtásom, hogy az igazgatót, és társulatát ért méltatlan támadás, valamint az az elegtelei, melyet Heves Béla e levelem közlése utján nyer, — szolgáljanak okul és buzdításul arra, hogy jövőben megfeszített erővel és munkával iparkodjék az igazgató színházunk ügyét szolgálni. Fogadja Szerkesztő ur tiszteletem nyilvánítását. Egy régi azlnház-barát. (Szívesen adtunk helyet a cikkíró fenti levelé­nek — íróját személyesen is ismerjük — és osztjuk véleményét, hogy az igazságot, de különösen a tár­sulat elsőrendű tagjait méltatlan támadás érte. Ne­hogy azonban a kérdésből hírlapi vita kerekedjék, kijelentjük, hogy lapunkban ezzel a dolgot befejezett­nek tekintjük. Szerk.) A Hoffmann meséi szombati előadásáról körül­belül azt kell mondanunk, amit a Parasztbecsületröl a múlt alkalommal közöltünk, ügy, ahogyan a társulat most szervezve van, — opera előadásokat sikerrel szinrehozni nem lehet. Boda ur művészi képességei nem terjednek addig, hogy Turiddut és Hoffmaut enekelhesse és a karszemélyzet sem elegendő az operák előadásához. Minden tekintetben kivaló alakítást ezúttal is csupán Érczkövy adott, aki a csoda-orvos szerepét hatalmas művészi inspirációval énekelte es játszotta. Kívüle elismerést érdemei Tibor Lóri, aki mint Antonia, átérzett játékával és énekével meleg, tapsokat kapott a hálás közönségtől. Szécsi Emma (Miklós) nagyon fess volt, de a nehéz áriákat elejtette Színház. Levél a szerkesztőhöz. Tisztelt Uram ! Heves Bélát, és társulatát egyik szatmári lap a napokban olyan brutális módon tá­madta meg, hogy azt minden szó nélkül hagyni nem H 'W D JL JEw Ci Jnk. — A városi közigazgatási bizottság január U-én dr. Falnssy Árpád főispán elnökségével tartotta meg havi rendes ülését, melyen megjbdentek dr. Vajay Károly, Kőrösmezei Antal, dr. Antal Sándor, dr. Lé­nárd István, Piachy Gyula, dr. Fabó Zoltán, Bodnár György, Kacsó Károly, Gzilii György, Uray Géza, Jákó Mihály, Jákó Sándor, Korányi János, dr. Keresztszeghy Lajos, Csomay Imre, di. Tanódy Márton, dr. Fejes István biz. tagok és Ferencz Ágoston, mint jegyző. Az ülésben a II. fokú bíráskodásra hivatott bi­zottságok tagjai a törvényben előirt esküt letették. A távolmaradt dr. Kelemen Samu orsz. képviselő, dr. Farkas Antal és Uray Gáspár biz. tagoktól az es­küt a polgármester fogja utólagosan kivenni. Az ülés folyamán meghallgatták és elfogadták az egyes tiszviselők havi jelentéseit, melyekből a követ­kezőket emeljük ki: 1. Dr. Vajay Károly polgármester jelentése sze­rint a lefolyt december hóban a közbiztonság állapota kielégítő volt. Előfordult 14 beköltözési és 12 kiván­dorlási eset. A műit évről a népesség szaporodása, ide számítva Ssatmárhegyet is, 500 főre tehető. Ipari kereskedelmi, mezőgazdasági, vízjogi, halászati és va­dászati ügyekben emlitésreméltó esemény nem fordult elő. A bizottság ügyeiből csupán nehány elintézetlen jött át a" folyó évre. A közegészségügy állapota kielé­gítő volt. A jelentésben végül, miután a bizottság ez Kemény dorongfa (tölgy és szil) » 4 K 40 » Puha dorongfa (nyárfa) » 1 » 80 » Galyfa rakásonkint 1 • 60 > 5. Kis-csonkási ritkításban. I. oszt. hasábfa (tölgyfa) iirm. 5 K 20 f. Kemény dorongfa » 4 » 20 » Puha hasábfa » 8 » 20 » Puha botfa » 2 » 80 » Galyfa rakásonkint 1 » 50 » 6 Nagy-mocsári ritkításban. II. oszt. hasábfa (tölgy) ürm. 4 K — f. Puha hasábfa (nyárfa) £ » 2 » 80 » Kemény dorongfa (tölgy bot) > 3 » 20 » Puha botfa (nyárfa) » 2 » 40 » Galyfa rakásonkint 1 » 40 » Karó-félék 100 drb-ként 2 és félméter hosszú az erdőn fi » — » Karó a ház előtti raktáron 7 » — * 7) Cser-vágásban. I. oszt. kemény hasábfa (cserfa) ürm. 4 K 70 f. II. » » » (vén tölgy) » 3 » 70 » Kemény dorongfa » 3 > 70 » Galyfa fuvaronként 2 > — » 8) Cser-ritkításban Tölgy hasáhfa (szilfa) ürm. 4 K — f. » bottá » » 3 » — » Nyárfa hasáb » 2 » 50 » » botfa > 2 > 20 > Galyfa rakásonkint » 1 > — > Gömbölyű szőlő-karó 100 drb-kint 2 és félméter hosszú 6 » — » 9) Cser-raktárban. I. o. kém. hasábfa (fűképen cserfa) ürm. 5 K — f. II. o. » » (vén tölgyfa) » 4 » 20 » Kemény dorongfa 4 » 20 » A villamvilágitásnak a honvéd-laktanyai tiszti étkezőbe a város költségén 400 koroná­val való bev zetését javasolják. A szatmári ref. egyház folyamodott az iránt, hogy a kántor régi fajárandóságát a vá­ros most, a közoktatás államosításának idején is adja meg. A kérelmet Uray Géza felszólalá­sával szemben a polgármester földerítő érvelése ! után jogalap hiányában nem tarlják teljesít—! hetőnek. A polgármester szóbeli előterjesztésére föl- hatalmazták a tanácsot, hogy a régi kir. kath. ; főgimnázium mai épületét, melyben a felső kereskedelmi iskolát és inlernátust, az ujonan nyitandó polgári iskolát, valamint földszinti üzleteket fognak elhelyezni, az államtól vegye meg; cserében a főgimnázium részére az lslván- téren vagy a zárdakertből szerezzen uj telket, i és ennek költségeire, valamint Verbőczy-utcá- j nak a zárdatelken át az István-térre leendő 1 kinyitására alkudozzon 400,000 K községi köl- i csőn megszerzése iránt. Mátray Lajos az utcai lárma miatt nem látja ; jónak az lstván-téri elhelyezkedést; Hehelein Károly prelátus-kanonok sem ezt, sem a zárda­kerti lelket nem véli célszerűnek forgalmi és távolsági okokból; dr. Glatz József megnyugszik, ha a főgimnázium általában Németiben épül fel; mig az elnöklő főispáu és a polgármester avval vetettek véget a széles omlásba induló vitának, hogy itt most a részlet kérdésekről nem lehet szó. Rendészeti ügy. Kiss Istvánnak és Vig Sándornak megengedték, í hogy telkeiket ketté oszthassák. Nyugdíj ügy. A polgármester bejelentette, hogy a tisztikar a nyugdijvalasztmányba Kőrösmezei Antalt, Novák La­jost és dr. Lénárd Istvánt választotta meg. Tudomá­sul szolgál. Hatósági átiratok. Budapest székesfőváros átiratát az adóreform ügyében; Pozsony város átiratát az általános vasár­napi munkaszünet kötelezőnek kimondása tárgyában és Hajduvármegye átiratát a >Ne terriere« kezdetű bulla tárgyában tudomásul vették, mivel a varos elő­zőleg már mindhárom ügyben fölirt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom