Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-05-09 / 37. szám
A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE, MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. EL Ö F I Z ET ÉSI ÁR: eméssz évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. Hogyan csináljunk háziipart? Megalakult az »Országos háziipari szövetség« és ezáltal isméi napirendre került a házi ipar kérdése. Nem, mintha eddig aludt volna. Sül azt mondhatjuk, hogy valóságos divattá lelt nálunk a kisemberek foglalkoztatása. A háziipar kérdése azonban elég nagy fontosságú, hogy igen komoly tanulmány tárgyává tétessék, mert e kérdés helyes irányba terelésével oldható meg a legbiztosabb alapon az iparfejlesztés kérdése. Éppen azért, mert népünkben megvan a hajlam, éppen azért, mert látjuk és tudjuk, hogy mi mindennel toglalkozik a magyar nép, a ház felépítésétől és bulorzásátúl kezdve, annak felszereléséig s az öltönyök készítésével együtt az egész berendezésének díszítéséig, — ezt a hajlamot, helyesebben ezt a lehelséget kell kiindulási pontul venni és a háziipar rendszerét erre felépíteni. Nem vagyunk a véglelenségig vitt munkafelosztásnak abszolút barátai s igen örülünk annak, hogy népünk közvetlen házi, ruházati és élvezeti szükségleteinek számos tárgyát maga készíti. De azt mégis csak primitiv állapotnak kell tartanunk, mely a modern in- dustrializmus korszakába csak nehezen tud illeszkedni, hogy elannyira mindenféle haszUAPVKZÉH: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: I SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. { FüRE'NCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. = Telelon-száro HO.= Mtndennegiü dijak Szeimáran, a kiadóhivatalban (Izetendók. nálati tárgyát maga készíti s emellett nemcsak rosszul lakik és rosszul öltözködik, de munkássága árán megfelelő keresethez sem jut. A régi palriarchalis viszonyok között, a kereskedés fejletlensége mellett, ennek nemcsak értelme volt, de talán az egyedüli ul is, melyen a nép földjét és munkáját értékesíthette. Mikor a paraszt felesége a saját földjükön termelt kendert és lent csakugyan még maga Iitolta, fonta és a falubeli parasztlakács Felszót te vászonná, amelyből újra az asszzony megvarrta a családja tagjainak a fehérneműit; mikor halinát kallózlak az ország sok vidékén, amelyből ismét a háznép készítette az eléggé primitiv öltözéket: — akkor nem hoztak még be milliónyi értékben fonalat és pamutvásznat, valamint pamuttal kevert shoddy-poszlót földnépünk rendes kék öltözékéhez. Mikor a felvidéki tót a maga faragott faszekerén, a családja által gyúrt és idomított agyagedényekkel megrakodva indult neki az Alföldnek, hogy annyi búzáért adja természetben az edényt, amennyi belefért, mert ez alkotta akkor a kurrens értéket; akkor helyén volt ez a háziipar, mely ina már anachronizmus. Az ily primitiv házziparból kifejlődött szintoly primitiv falusi mesterség sínyli, — éppen nálunk — az iparviszonyok s az egész ipari termelés változásából eredt bajokat és bizonyos határozott irányú háziiparra! nem bírván, nem képes keresethez jutni szegényebb földnépünk. Egészen más irányú külföldön a háziipar, mely egyes szegényebb vidékeken a népnek i nemcsak megélhetését biztosítja, de még némi I jólétét is képes nyújtani. Ott, mint pl. Schwarz- waldban, a csipkeverés, meg fafaragás, Svájcban az óragyártás, Belgiumban a fegyverké- szités, vagy mondhatnók, családi ipar, amelyben a ház minden tagja vagy egész nap, vagy a mezei munkáktól és állattenyésztéstől szabad óráiban foglalkozik és az előállított terméket maga viszi piacra, vagy consoríiumba állva érlékesiti, vagy mint a két utóbbi példánál, egyenesen valamely vállalkozó gyáros számára, az órának, vagy fegyvernek egy és ugyanazon alkarészeit dolgozza évről-évre saját tűzhelye mellett, a vállalkozótól nyert anyagból, annak szerszámaival, legtöbbnyire általa adott előleg és későbbi leszámolás mellett. Itt látjuk tehát és itt tanulhatjuk meg a szerves munkamegosztást, mely a földnépet is rendszeres munkához szoktatva, idővel iparosokká neveli. A nagy gyári iparban e nemzedék fiaiból kerülnek azután többé-kevesbé képezett munkások és azért könnyebb is minden országokban bármely uj iparágat felkarolni vagy már létezőt az igények szerint fokozni és fejleszteni, mert e munkásanyag folyton megvan s nevelődik az országban. TÁRCA. Nászuton. Irta: Pallos Árpád. A tenger bodros tükre sejtelmesen suttogott mindenféle édes titkot a gondolákban ringó ifjú szerelmeseknek. Az illatos, páraterhes levegő alig hall hatóan álomba ringató nesztelenséggel hozta valahonnan a gondolaerik harmonikus énekét. Az egyik templom kampanillején megkondult az esteli harangszó s Velence valamennyi temploma, hol vékonyan, hol vastagon utána kongatta a megkezdett szózatot. A nap vérvörös korongja leáldozófelben volt. Már szinte eltakarta a Giardino Puhlicot az emberek pillantásai elől s a kis gőzösök még mindig ontották a vidám hangulatú ifjú párokat, melyek a Didóról jöttek, hol a hatalmas tenger hullámaiban felfrissítő, üdítő fürdő várt réájuk. Szinte a paradicsomba képzeli magát az ember, midőn a sok ifjú szerelmes pártól körülvéve, nem hall más egyebet, mint ezüstös kacagást s tüzes szempárok összevillanásáf, mely titkolva is, oly sok mindent elárul. A Szen'-Márcus téren elültek a galambok. Tán ők is szerelmeskednek a Doge palo'a ezernyi cirádái között. Helyüket a katonazenekar váltotta fel, mely gyertya fénynél harsog!alja rézhangszereit, mig a kozmopolita tömeg páronként egybefüzve, zsongva duruzsol. mint forró nyáron a méhköpü. Az árkádok alatt, a hires Flórián kávéházban ifjú pár fogyasztja magastalpu kristálypoharakból Velence különlegességét, a narancsfagylabot. A nő szikár, vézna, szépnek még a legnagyobb hízelgés hangja sem mondhatná, de feltűnő elegáns jelenség, u e'eg pillantásokkal méri végig a vele sz-in benülő férfit. Tüzes szeme forró sugarakat lövel feléje s szinte körülfooja meleg hullámaival a hatalmas tagbaszakadt embert. Az egykedvűen szürcsöii a frissítő*, szemeit merően a földre szegezve, mintha csak a padozatot boriló mozaikot akarná tanyulmányozni. — Bajod van Béla? — töri mjg a csendet a nő s hangjából a szerelem féltő melegsége áramlik, A férfi felrezzen álmodozásaiból s ajkaira mosolyt erőszakolva érdes hangon válaszol. — Nem semmi bajom, csak kissé elgondolkoztam — Menjünk haza, — szólt most a nő, a férfi oldalához simulva, — az est hüs szellője megárthat, még felöltőt sem hoztál. Igazán, te semmit sem törődsz magaddal, minden figyelmedet ream pazarlód. E sz&Vdfnáí azonban már a boldogság gyengéd pírja fut végig a vézna kis csontos arcon, melyet szinte megszépít az a határtalan szerelem, mely le- sugárzik róla. Mell Bánhidy Margit imádta férjét. Imádta, mint hivő Madonnáját, minta Btishimádó bálványát. Mikor apja. a dúsgazdag főispán hozzáadta Szemerey Bélához, csakis leánya beteges szenvedélyének akart eleget tenni, mert különben a szegény megyei aljegyzőt ugyancsak furán fogadta volna, midőn tőle egyetlen leánya kezét kérte. Hej, de nagy sora is volt ennek, mig idáig jutottak. Sok szenvedésen, még több könyhullajtáson kellett Margitnak keresztül mennie, mig ez a házasság létrejöhetett. Hiszen a megye, az ország legelső birtokos nemesei, sőt nem egy mágnás sarjadék versenyzett a hatalmas a, a lányának kezéért. Nem Margit szépsége vonzotta őket, hiszen manapság a szépség a házasságoknál nem igen esik a latba. Hanem igenis vonzotta őket apja erős befolyása a kormánynál, de főleg az a sok-sok millió, mit Bánhidy Margit apja u'án örökölni fog. Szemerey Béla megyei aljegyző volt. Mint ilyen ő is hivatalos volt a megyei ünnepségeken. Itt ismer- kedétt meg vele Margit. Szemerey, mint óvatos hivatalnok, köteles udvariasságokban részesítette, de egyetten szóval sem lehetne kárhoztatni őt, mintha komolyan udvarolni akart volna a leánynak. Az ő élete hajója akkor már biztos part felé közeledett. Fülig szerelmes volt. Kazay Magdába, tisz- teletes Kazay László gyönyörű leányába. S a leány viszontszerette őt. Már csak napok kérdése volt, hogy megtartják az eljegyzést s a fiatal szerelmes pár boldogan építgette a jövendő színes fellegvárait. Ekkor jött a megyei bál. Szemereyt is bemutat• w • III Korai yírrainné kész ruha üzletében a tavaszi idényre női felöltő újdonságok, férfi ruhák. Szatmár, Deák-tér, Fehérház mellett lelökök, gyermek ruha különlegességek legolcsóbban és legjobban csakis ott szerezhetó'k be. — III o
