Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-05-05 / 36. szám

XIII. évfolyam. Szatmár, 1909. Május 5. Szerda. A „SZATMÁR-NEMETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. 36 szám. ELŐFIZETÉSI AR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. F.gyes szám ára !G fillér. UAPVEZKK : Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: - SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS, j FERENCY JÁNOS. lasauas SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. = Telelon-szám 80. - Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendék. A miből élünk. Mindenről beszélünk, politikáról, társadalmi rendről, színházról, művészetről, illemről, illet­lenségről, élhetetlenségről, szóval mindenről, ami érdekel s közben elfeledkezünk arról, ami a legfontosabb, arról, a miből élünk, vagy job­ban mondva arról, amiből koplalunk. Mindent alaposan megvitatunk, gyűléseket tartunk, ankétezünk, sőt uiána bankélezünk s ezalatt országunk munkásnépének javarésze ki­vándorolni kényten e hazából, mely száraz ke­nyérnél egyebet nem tud neki nyújtani. Az ország lakosainak nagy százaléka esik évenként martalékul e gyógyíthatatlannak látszó rákfe­nének, a kivándorlásnak. S miért? Mert semmi figyelmet annak, a miből élünk nem szentelünk. Másod, sőt har­madrangú kérdések fölött parlament s társada­lom napok, hónapok, sőt évek hosszáig el vi­tatkozik s az imminens érdeket védő dolgok ezalatt elpihennek, a munkás nép pedig messze távozik hazájától, idegen országok érdekét védő munkára használva fel, lelterős megbízható karjukat. A nép érdekeit szolgáló intézményekre senki sem gondol. El vagyunk foglalva túlontúl nevetséges közjogi vitákkal, a melyeknek meddő, haszontalan időfecserlése a fontos és gazda­sági szempontból elsőrangú intézkedések meg­tételét hátráltatják. A magyar ember kivándorlásának, a ne­héz megélhetési viszonyoktól eltekintve, első­sorban a fóldéhség az oka. Az egész magyar Alföldön talpalatnyi földet sem találunk, melyet bármily pénzen is megszerezhetne. Latifundi­umok, papi birtokok, nagybirtokok képezik an­nak java részét. S ezek vagy egyáltalában okiratilag el nem adhatók, vagy oly nagy tő­kések kezeiben vannak, hogy azokból való meg­szerzésnek még csak a reménysége sem sugár­zik a magyar földművelő felé. Ez tehát sarkalatos okozója a túlságos nagy kivándorlásnak, melynek statisztikai ada­tok szerint a mi országunk a legnagyobb szá­zalékát nyújtó szállítója. A viszonyok rosszabodása, a pénzérték devalvátiója, természetszerűleg maga u‘án vonta a kivándorlás nagyobbodását. De a megélhetési viszonyok megnehezülése egyben a munkabé­rek emelkedését is maga után vonta s igy ez az ok, sokkal kevésbbé járult hozzá a kiván­dorláshoz, mint inkább a fentebb említett föld­éhség s annak ki nem elégithetése. S a hol a bajnak kulforrása van, ott kell azt gyógykezelni is. Ha mi majd többet foglal­kozunk azokkal, a kikből élünk s több alkal­mat adunk nekik arra könnyebben megszerez­hetni azt, amiből élnek, akkor talán remélhetjük a magyar társadalom erősödésének, a magyar faj supremáciáját előmozdító népességi szapo­rodásnak mielőbb való fellendülését. De legelső sorban olyan intézkedésekre van szükségünk, hogy a lekötött földterületek fel­szabaduljanak. El kell törülni a latifundiumok elidegeníthetetlenségének jogát. Adjunk alkal­mat az eladósodott latifundium birtokosnak, hogy jó áron túladhasson azon a hatalmas föld­területen, melynek növelésére sem elegendő anyagi tőkéje nincsen, sem elegendő fizikuma azt felülvizsgálhatni. Engedjük meg a kötött birtok urának, hogy ha legalább ő kívánja, birtokát eladhassa. Meg­szűntek már azok az idők, mikor az országnak szüksége volt bizonyos nagy családok léteiének biztosítása. Ma már nincs szükségünk nagy ban­dériumot kiállító főnemesekre. Az állandó kato­naság, ha egyáltalában szükség van fegyveres haderőre, —- megvéd bennünket minden külső és belső ellenségtől. S igy a latifundiumok első és legfőbb létjogosultsága már réges régen meg­szűnt s az elmúlt szép idők mohos emléke csupán. Ha azután földel tudunk adni a föidéhes magyarnak, ha adunk területet, hol teljes munka­erejét kifejtheti, hol jövője biztosítva lesz, akkor megszűnik majd az a kivándorlás., mely elerőt- leniti országunkat, bármily nagy is fejlődése más térekpn s akkor majd nem kell aggódnunk azon, vájjon lesz-e nemzedék, a mely gondos­kodik arról, a miből élünk s nem kell majd nekünk is utánuk vándorolni idegen hazába ! — A debreceni kamara ösztöndíjai A debreceni keresk. és iparkamara pályázatot irt ki a folyó évre megállapított következő ösztöndíjakra és jutalmakra : T Á R C A. Asszonyoknak. — Budapesti levél. — Május hó. Az örökifjuság az emberiség egyik legrégibb és egyszersmind legnehezebb problémája. Évezredek óta foglalkoztatja a béleseket, tudósokat, mert hiszen kü­lönösen reánk, nőkre nézve, legalább is bir akkora fontossággal ez a kérdés, mint. akár a repülőgép pro­blémája, (hogyan röpködnénk örömünkben, ha örökké Tataiok maradhatnánk) vagy — a mi még elérhetet­lenebb — az önálló magyar nemzeti bank fölállítása. Az örökifjuság problémája rendszerint tavaszszal válik aktuálissá, mert azt tapasztaljuk, hogy májusban nemcsak a gyöngyvirág nyílik, hanem az arc szeplői, foltjai és redöi is előtünedeznek. A Balzac korabeli asszonynak kezdődő ráncaival a masseuse valóságos élet-halál harcra kél és — hála a kozmetika vívmá­nyainak — nem egyszer sikerrel. Az emberi lele­ményesség, találékonyság sokszor a természet örök törvényeit is legyűri. Az Andrássy-ut 37. sz. a »Két oroszlán« drogéria egyik tulajdonosa legutóbbi kül­földi tanulmányúján egy olyan kompozíció titkának jutott birtokába, amely — a mellett, hogy teljesen ár­talmatlan — az arcbőrrel valóságos csodát müvei s valóban »az emberi kor legvégsőbb határáig« őrzi meg annak fiatalságát, üdeségét. — A szenzációs ta­lálmány »Eisner, tejpaszta« né^ en került forgalomba s rövid idő alatt olyan népszerűségre tett szert, a használatban annyira bevált, hogy számottevő export cikkévé lett a cégnek, a mely két európai látkörü fiatal ember szakszerű vezetése mellett elsőrangú he­lyet foglal el a budapesti piacon. A tavaszi toalett divat ez idén — mintha csak ellensúlyozni akarná a kalapviselet szertelenségeit — klasszikus, nemes és egyszerű. Az elől-hátul egyene­sen és egyformán szabott, teljesen testhez simuló, de nem sveifolt és majdnem minden díszítés nélküli princesz szabású ruhák az [-.téritől megáldott jó alak­nak plasztikus idomokat juttat érvényre a kevésbé jó termetűnél pedig eltünteti a fogyatékosságokat, ügy a kicsiny, mint a magasabb alakot nyulánkitják és annak bizonyos disztingvált előkelőséget kölcsönöznek. A szabás itt a fődolog, az adja meg a sikket s azt a »je ne sais quo<-t, a melyet csak igazi, olyan vérbeli | tailor tud elővarázsolni, mint a szervitatéri »Monasz- | terly és Kuzmik cég utódai«, Gessler ur és neje, akik a legbájosabb ízlés kifejtéseben kelnek valóban nemes versenyre egymással. Valóságos szenzációja az Andrássy-ulnak a Ga- rai Dezső kirakat-tárlata, mint nagyválasztéku gyűj­teménye a legújabb és szebbnél-szebb vászon-kosztü­möknek, Ferenc József szabású csipke-kabátok — praktikus nyersselyem utiköpenyek — és szinte lebel- lelszerii pongyoláknak. — A cég — melynek a vidé­ken is igen jelentékeny vevő közönsége van már — olcsó áraival is specialitás számba megy, úgy, hogy igazán fölöslegessé válik az úgynevezett olcsó házi varrónők alkalmazása. De meg ezekhez a varrónők­höz amúgy is csak ügygyel-bajjal tudunk hozzájutni. Olyanok, mint a plucérek, a kik tudvalévőén első hí­vásra sohasem jelentkeznek, s ha minden várakozá­sunk ellenére mégis beállítanak, abban meg éppen nincs köszönet, mert ez akkora fölfordulást jelent, hogy férjeink egyértelmű tanúsága szerint a házi ren­det a nögymosással egy nívóra helyezi. Chaussureben a félregatta a vezető divatcipő, barna, pezsgő és ezüstszürke színekben. Tengerparton ezúttal is a fehérbőrt és mint legcélszerűbbet, a fehér vászoncipőket fogják viselni. Elutazás előtt igen aján­latos a váciuícai Bence céghez betérni, ahol annak rokonszenves, világot látott tulajdonosa — aki szak­Modern háló és ebédlő berendezé­sek olcsó árban. 12. o jlíájusban ki lakást változtat, mielőtt azt berendezné saját ér­dekében keresse fel :: Krámer Jeremiás bntorraktárát ♦♦♦♦♦♦a színházzal szemben. I darab hajlított szék csak K 370 ö FÜGGETLENSÉGI ÉS 44í-as POLITIKAI LAP.

Next

/
Oldalképek
Tartalom