Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-05-01 / 35. szám

2-ik oldal. SZATMÁR-NÉMETI Szaunái, 1909. május 1. magyar színészetre s annak ez évi műkö­désére. Tagadhatatlan s elvitázhatatlan tény, hogy az előadó színészetre, mint minden nemzet kultúrájának, a magyar kultúrának is feltétle­nül szüksége van. Azt pótolni, holmi szurrogá­tumokkal helyettesíteni nem lehet, annak lé­tele szoros összefüggésben áll a magyar társa­dalom művelődésével, a magyar kultúra terje­désével. Régen, mikor a színpad volt a/: egyetlen nyilvános forum, hol nagy tömeget bizonyos eszmék szolgálatába lehetett szegődtetni, a ma­gyar színészet határozott missziót töltött be, a hazafiasság, a magyarság s a független ér­zelmek ébrentartásában. Ma, mikor sokkal több szabadságot élvezünk, mikor a szólásszabad­ság, a gyülekezési és egyesülési szabadság minden téren biztosítja részünkre a nyilvános szóihatás, tanítás jogát, a színészet misszióját más téren kell keresnünk. Mert bizonyos, hogy mai nap is missziót tölt be a kultúránk által mostoha sorsban részesített, de emellett sze­retett gyermekünk, a magyar színészet. A szószék, az iskola katedrája nem ele­gendő egy szabad nemzet oktatására. A sajtó óriási elterjedtségénél fogva ugyan átvette ezt a szerepet, csakhogy az áthatva nagyrészt a pártpolitikától, nem mindenkor hirdetője az igazságnak, a szépnek, a nemesnek s igy ezt a nagyhatalmat sem sorozhatjuk a kultúra, a nemzeti eszme, a hazafiasság és a magyarság önzetlen, tántoríthatatlan harcosai közé. A kultúra, a szép igazságok, a nemes jellemek tanítója és bemutatója továbbra is a színpad maradt. Éppen ezért döntő fontosságú, de kiváltképen nálunk a színészet ügye. S erről akarunk néhány szót vesztegetni. Arról a sivár, reménytelen és kilátástalan hely­zetről, melyben a nemzet eme valódi napszá­mosai tengődnek. Tekintsünk csak körül a magyar színészet birodalmában, mit tapasztalunk? Nyomorgást, szenvedést, szegénységet és elhagyalollságot. Alig találunk szinésztársaságot, hol a közönség pártolása odáig terjedne, hogy legalább tisztes­séges megélhetést biztosítana tagjainak. A szín­padokon hercegeket, fejedelmeket, királyokat ábrázoló faktorok, az életben bizony-bizony a megélhetés gondjaival terhellek és cseppet sem kellene csodálkoznunk azon, ha e cifra nyo­morúságon megundorodva, legnagyobb tehetsé­geink is megunva a szüntelen nélkülözéseket, otthagyják a tőlük csupán kötelességekéi, de semmi ellenszolgáltatást nem nyújtó, világot jelentő deszkákat. puha sarat és gyorsan készült a fészek, u puha, me­leg kis családi otthon. Egyszerre azonban észrevették, rejtekhelyemen és attól kezdve nem merlek többé beröpülni az ablakomon . . . Úgy irigylem a boldogokat ... Ha ember, állat, fü, fa, virág is legyen az . . . Már nem beszélgetek a fényképpel, hanem gon­dolatom működik csak. Elszállok gondolatban hozzád, egyetlen szerelmem. Szinről-szinre látlak Beszélek hozzéd s te szépen, pajkosan mosolyogsz. ... De az élet siet. Nagyon siet. Sejtem, hogy te nem lesz enyém Oh, ez a sejtés megöl. Hiszen köztünk egy egész világ van, tátongó üresség, megmérhetetlen óceán. És én mégis remélek. Egyszer majd csak mégis felkereslek. Hisz tudom, hogy te vársz. Vársz örömmel, türelemmel is, lemondással is. És én majd eljövök . . . Hajh ! de az ifjúkor ha­mar elvirul. De a szerelem soha ! . . . Leküzdöm az akadályokat, áthidalom a lehetet­len ürességet és elmegyek hozzád, hogy légy enyém Egészen, örökre. És te jönni fogsz. Érzem, tudom . . . De addig rólam elszáll az ifjúság; hajam majd fehér lesz, remegős a lábam. Agg testemet, testemnek rom­ját viszem el hozzád ... De én mégis elmegyek ér­ted, hozzád .... Hisz úgy vágylak, úgy szeretlek . . . •«ti*» A kormány megtesz minden lehetőt a színészet pártolására, de ez nem elegendő. Ha a néző közönség, ha a magyarok nem segítik diadalra ezt a szent, ezt a minden pártfogást megérdemlő ügyet, akkor hiába minden állami támogatás, menthetetlenül el kell pusztulnia. Sok, nagyon sok felesleges kiadás terheli háztartási költségeinket, éppen a kultúra eme bajnokaitól tagadnók meg a nekünk is nagy mulatságot szerző filléreinket?! Azt hisszük, hogy az a törekvő igyekezet, mely színtársulataink idei évadját kevés kivé­telei jellemezte, eléri végre valahára jól meg­érdemelt sorsát s a jövőben nagyobb pártfo­gásában részesíti az a közönség, melynek ba­rátságára, támogatására mi.idenképen reá- szolgált. Győré Béla. Ha jő az est.., Irta: Bállá Érni. Ha jó az est, a szivem megremeg, Nem tudom méri, talán bus sejtelemtől, Mit kósza árnyék a lelkemre vet. Mikor vihar zug, fázom, reszketek, Nem tudom mért, talán a zord hidegtől Vagy ködüktől, mik körüllengenek. A szivemben kerengve száll a vér, Nem tudom én mért, hull könyem árja, Talán elvesztett, édes álmokért .. . Nem rég vig voltam, most borongok én, Künn busán hullong a hervadó levél. Elmúlt a nyár, . . . Hajamra hullt a dér . . . HÍREK. Lapunkat a májusi munkásiinnepre való tekintettel május 2-ika helyett ma, május i-én adtuk ki. — Közegészségügyünk állapota. A lefolyt ápril hóban a város területén előfordult összesen 21 he­veny fertőző betegség. Ebből roncsoló loroklob volt 1, bárányhimlő s kanyaró 2—2, vörheny 16. A betegek közül meghalt 1, meggyógyult 8, gyógykezelés alatt maradt 12. — Kiküldetés. A szatmár-erdődi és szatmár-bikszádi vasút Budapesten május 9 án tartja évi közgyűlését, melyre a tanácsa város képviseletében dr. Vajay Károly polgármestert küldte ki. A szatmár-nagybányai vasút XXVI. évi közgyűlése május 14-én lesz. Erre a város képviselőt nem küldhet, mert e vasút, dacára annak, hogy Szatmár 160,0000 koronát ruházott be az alap­tőkéjébe, sem felügyelő bizottságába, sem igazgatósá­gába nem választott be városi embert. Most e miatt a tanács írásban fog felszólalni a közgyűlésen. A megyei függetlenségi párt gyűlése. A me­gyei függetlenségi és 48-as párt május 5-én, szerdán reggel 10 órakor Szatmáron gyűlést tart a polgári olvasó körben, a törvényszéki palota szomszédságá­ban. Tárgy: 1.) A minisztérium lemondása és a hank- kérdés feletti határozat. 2. Megyei választások. 3. A május 6-iki megyei közgyűlés tárgysora Mely gyű­lésre a párt tagjait tisztelettel meghívom és felkérem, hogy a tárgy fontosságára való tekintettel minél szá­mosabban jelenjenek meg. Hozafias tisztelettel Luby Géza, a megyei függetlenségi és 48-as párt elnöke. — A közös hadseregbeli előléptetések. Őfelsége a király az 5-ik cs. és kir. gyalogezredben Rössler Ferenc kapitányt őrnagygyá, Savu Kornél és Fuchs- berger Róbert hadnagyokat főhadnagyokká s Fodor Béla zászlóst hadnagygyá nevezte ki. — Püspöki bizos. Dr. Boromisza Tibor püspök a helybeli kir. kath. tanitóképzőintézetben tartandó tan- képesitő vizsgálatokra elnöknek az egyházmegye részé­ről Hehelein Károly praelátus kanonokot küldötte ki. — A Tanítók házára tett adomány fedezete. A törvényhatósági bizottság a szatmárvármegyei általá­nos tanegyesület részére megajánlott városi telek helyett nevelő- és tápinlézet céljaira szükséges alkalmasabb telep megszerzéséhez városi segélyképen a törzs- és tartalékalapból 25.000 koronát engedélyezett oly mó­don, hogy ezen összeget felsőbb jóváhagyás után jel­zett alapból előlegezi, úgy azonban, hogy azt 1910 évi január 1-től kezdve 10 évi egyenlő részletben 4 szá­zalék kamattal a törzs- és tartalékalapnak a közpénz­tár visszatéríti, fentartván a város közönségének, hogy alkalmas fedezet pl. megfelelő pénztár marad­vány terhére azt korában is visszatéríthesse. Az eként megajánlott támogatással szemben kiköti a közgyűlés, hogy amennyiben ezen városi segélylyel megszerzendő telek megszűnnék interuátus céljaira szolgálni, a ta­nító egyesület köteles lesz a 25.000 koronát a városi pénztárnak megtéríteni, mely kikötmény megfelelően biztosítandó lesz. — Érettségi biztos. A tiszántúli ref. egyházkeiü- let a szatmári ref. főgimnáziumhoz az érettségi vizsgá­latokra egyházkerületi képviselőül dr. Bakhazái Dezső ulsószabolcsi esperes, hajdúböszörményi lelkész, az országos ref. lelkész-egyesület elnökét küldte ki. Szövetkezeti gyűlés. Az »Északkeleti Várme­gyei Szövetkezetek Szövetsége« május 5-én délelőtt 10 órakor Szatmáron. a városháza tanácstermében in­tézőbizottsági gyűlést tart. A tanácskozás tárgyai : 1 Az 1908. november 25-én tartott intézőbizottsági gyű­lés jegyzőkönyvének hitelesítése. 2. Titkári jelentés a Szövetség 1908 október 4-től 1909 április l-ig terjedő működéséről. 3. Az 1908. évi zárszámadások bemuta­tása; ezzel kapcsolatosan annak megvizsgálása céljá­ból kiküldendő bizottsági tagok megválasztása. 4 A folyó évi rendes közgyűlés ideje és helyének kitűzése, valamint tárgysorozatának megállapítása, ft. Belépés a »Magyarországi Szövetkezetek Szövetségé«-be. 6. Hoz­zájárulás a gróf Károlyi Sándor-segélyalaphoz. 7. Eset­leges indítványok tárgyalása. — Tűzifa árak a városnál. A város avasi erdő­ségeiből kitermelt, tűzifa árait a tanács 100 métermá- zsánkint a következőkép állapította meg: a helybeli Szentvér-faraktárban első oszt. bükk-hasábfa 132 kor. a felsőfalui állomáson átvéve 100 kor. A másod osz­tályú tűzifa ára a Ssentvér-faraktárban 125 kor., a íelsófalui állomáson 90 kor. Ezen árak az esetleges árhullámzásnál időközönként változás alá eshetnek.’ A megrendelések a városi föerdésznél eszközölhetűk — A nagbányai bérmálás. Említettük, hogy dr. Boromisza Tibor püspök a nagybányai kerületben is fog bérmálást végezni. A megállapított útiterv követ­kező : 1909 junius hó 12-én, szombaton d. u. indulás vonaton Szatmár-Németiből s megérkezés 5 órakor Szinérváraljára. Jun, 13. vasárnap bérmálás Szinér- váralján, visitatio, iskolalátogatás. Jun. 14. hétfőn 6 órakor indulás, 8 órakor megérkezés Józsefházára, bér- málás, vissza Atanyosmegyesre, onnan vonaton Felső­bányára. Jun. 15. kedden bérmálás Felsőbányán, visi­tatio, iskolalátogatás. Jun. 16. szerdán reggel 6 órakor indulás. Fél hét-kor Giródtótfalubar. a templom és is­kola megtekintése, 8-kor megérkezés Alsófernezelyre. bérmálás, visitatio, este 5 órakor Nagyányára. Jun. 17. csütörtökön bérmálás Nagybányán, visitatio. Jun. 18. pénteken 6 órakor indulás, 8 órakor megérkezés, Láposbányára, bérmálás, visitatio, iskolalátogatás. D. u. Barlafaluba. Jun. 19. szombaton bérmálás Barlafalubau, visitatio, iskolalátogatás. D. u. átvonulás Nagysomkutra Jun. 20. vasárnap bérmálás Nagysomkuton, visitatio Este vasúton haza. — Mely telkek esnek kisajátítás alá? A Ver- bőczi-utca rendezésére vonatkozó kisajátítási eljárás­ban a közgyűlés felhatalmazta a városi tanácsot, hogy a Harasztkó Józsefné Bercsényi-utca 22. számú, Svad- lena Antalné Kinizsi-utca 12. számú és Weinberger Ede s társai Kinizsi-utca 21. számú egész telkére utcaszabályozás cimén a kisajálilási jog engedélyezése iránt intézzen felterjesztést a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez. — Birtokrendezési szakértők. A földmivelésügyi miniszter Szatmárvármegye területére birtokrendezési ügyekben gazdasági szakértőkké a következőket ne­vezte ki: Korponay Kornél földbirtokos feketefalusi lakos, Jéger Károly földbirtokos szamosborhirdi lakos, Papolczy Béla földbirtokos szinérváraljai lakos, Do- mahidy István földbirtokos szatmári lakos, Szeőke Sándor földbirtokos udvari lakos, Világossy Gáspár földbirtokos, gazd. egyesületi titkár szatmári lakos, Jármy András földbirtokos nagydobosi lakos, Luby Zsigmond földbirtokos fülpösdaróci lakos, Szubányi Ferenc földbirtokos csengeri lakos, Madarassy Dezső pátyodi lakos, dr. Jékey László földbirtokos géberjéni lakos, Boér Endre földbirtokos mezőpetri lakos, dr. Domahidy Pál földbirtokos domahidai lakos, Gots Jyörgy földbirtokos tatai lakos. Lucz György birtokos nagykárolyi lakos. Az 1909. évi file/írmuíii tfninc7Ävßfokßt ^ Női kosztüm újdonságok pr* lilSUIBiluU KydU USZuVBlCkol szövetek figyelemre " OJ L J W eisz Gyulánál kaphatunk, Szatmár, Deák-tér 21. s% ütólérhetetlen olossso ó r akJ nagy válasz­méltók ! ték ban! mr

Next

/
Oldalképek
Tartalom