Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-04-25 / 33. szám

2-ik oldal

Szatmái, 1909. április 25.

nálunk bizony kevés színésznőnek adatott meg. A felvonások után ismételten ki tört a taps orkán és a lámpák elé hivta a bájos primadonna vőlegényét is, a színház direktorát: Heves Bélát. Szinte fölöslegesnek tartjuk kiemelni, hogy Bállá Mariska ez idei működésével teljesen rászolgált erre a lelkes és szeretetteljes ünneplésre, — ám Heves Béla legföljebb annyiban, hogy feleségül vette ezt a kiváló művésznőt. Reméljük azonban, hogy a jövő szezonban, amikor j Heves már nem lesz novicius, — a »vastapsra < ő is í méltónak fog bizonyulni, mint ambiciózus, dolgos és ! szorgalmas direktora a szatmári színháznak. Aduig is boldog mézes-heteket a fiatal párnak 1

*

A dolovai nabob lánya, Herczeg Ferencnek régi szép színmüve csütörtökön Kendi Boriska jutalomjátéka gyanánt került színre. Szép közönség jött a színházba a Kendi Boriska kedvéért és sok szép virággal is kedveskedett a drámai primadonnának. Az előadás nem volt a legjobb, mert előkészület nélkül, hirtelen vették elő. Egyedül a darao hősnőjét ábrázoló Kendi Boriskát tapsolta a közönség annak bizonyságául, hogy szorgalmas működéséért hálás kíván lenni.

A jutalomjátékok sorozatát Rónai Imre ma esti attrakciója zárja be, illetőleg még a karszemélyzet jutalmául lesz hétfőn egy igen érdekes előadás. A »Falu rosszát« fogják adni parodisztikus szereposztásban. Például Gonosz Pistát Szakácsáé, Göndör Sándort Gömöri Vilma, Bátki Terézt Sípos, Finum Rózsit Rónai fogják ábrázolni. A darabot ezzel a trükkel Székesfehérvárott az idén már játszották és pedig igen nagy sikerrel.

HÍREK.

— A város zárószámadása. A gazdasági szakbizottság ápril 22-én dr. Vajay Károly polgármester elnökségével tárgyalta le a város 1908. évi zárószámadását. A kiváló gonddal és nagy körültekintéssel összeállított munkalatot, ennek készítője, Novák Lajos főszámvevő adta elő. Itt c-ak a végső összegeket emeljük ki :

előirt bevételek — — — — 2,17 7,825 K 22 f.

ebből levonva az átfutó és hitelforgalmi tételeket — — — — 765,378 K 18 f.

ényleges bevétel — — — — 1,412,447 K 04 f.

rirgyts— ' < -< ti ---- « 1» ■ ■.'•‘j;1T----ir

ányzatnál.

Az előirt kiadás — — — 2,291,845 K 38 f.

ebből levonva az átfutó és hitelfor- galnr.i tételeket — — —• — 972,260 K 18 f.

tényleges kiadás — — — — 1,319,585 K 20 f.

vagyis 115,525 K 57 fillérrel több a kiadás az előirányzatnál. A több bevétel és több kiadás közötti különbség tehát 92,861 K 84 f

A vagyonmérleg főszámai: a város ingó és ingatlan vagyona 13 milh'ö korona, terhe 3 millió korona, tiszta vagyona tehát JO millió korona.

Mint minden évben, úgy most is történtek a zárószámadás rendszere ellen felszólalások, amelyekre nézve az előadó főszámvevő újólag kijelentette, hogy a belső beosztás rendszerét kormányrendelet irja elő.

— Bérmálás. Dr. Boromisza Tibor püspök a pünkösdi ünnepek alkalmából bérmautra indul. Városunkban, továbbá a szatmári és a nagybányai kerületekben fogja ezúttal kiszolgáltatni a szentséget Városunkban május 30 án lesz a bérmálás. A bányai kerület sorrendje még nincs véglegesen megállapítva, A szatmári kerületben a sorrend a következő: Május hó 16-án, vasárnap reggel 7 órakor indulás Csengerbe, ott bérmálás, visitatio, iskolalátogatás. Délután Pályod fiókegyházban a templom és iskola meglátogatása. Vissza Csengerbe, ott meghálás. Május 17-én, hétfőn reggel 7 órakor indulás Darára, ott bérmálás, visita- tió, iskolalátogatás. Estére vissza Szatmárra. Május hó 18-án kedden fél 8-kor indulás Lázáriba, ott bérmálás, visitatio, iskolalátogatás. Estére Batizon keresztül, ahol iskolalátogatás, vissza Szatmárra. Május 19 én reggel 7 órakor indulás Zajtába, ott bérmálás, visitatio, iskolalátogatás, estére vissza Szatmárra. Május 20 án csütörtökön reggel 7 órakor indulás Sárközre, ott bérmálás, visitatió, iskolalátogatás, estére vissza Szatmárra.

— Három fölterjesztés. A tanács a Chewra Kadisa- egyesület módosított ala, szabályait, az állami anyakönyvi dijakról alkotott szabályrendeletet és a piaci időről s a kofák elővásárlásától szóló szabályzatot, ez utóbbit másodszor, jóváhagyás végett fölterjesztette. Ez utóbbi szabályzat mellé most a tanács beszerezte ugyanis a debreceni iparkamara, a szatmár- megyei gazdasági egyesület és a közgazdasági előadó bekivánt véleményét is, melyek mind osztják a szabályzat helyességét.

— Meghosszabbított szerződés A tanács az állami faipari szakiskola helyiségeire Fogarasi Sándor mérnökkel, ennek a Rákóczi utcai házára nézve kötött bérleti szerződés hatályát 1910. évi augusztus 1-ig meghosszabbilolta.

— Kiküldetés. A városok országos takarékpénztárának megalapítása tárgyában Budapesten, ápril .2.9-ép. ,4r)$ür.a—fkévviseletében dr. Vajay Károly polgármestert küldte ki.

— Teiefonvezetekek leszerelése. A tanács megkereste a postai és távírói műszaki felügyelőséget, hogy az elhagyandó 1. számú régi postaépületről a mai telefonközpont vezetékeit szeptember l-ig szerelje le, mert ezen épületbe a felsőbb kereskedelmi

iskola beköltözik s ennek megtörténte előtt át kell azt alakítani.

— A kepviseiöválasztók jövő évi névjegyzékét a

központi választmány holnap délután 3 órakor tartandó ülésében fogja megállapítani. Ez a névjegyzék csak ideiglenes lesz, mely ellen fölszólalással lehet élni.

— A dalestély teljes műsora. A Szatmárnémeti

dal- és zeneegyesület május hó 1-én a Társaskörben tagilletinénves hangversenyt rendez. Kezdete pontban 8 órakor. Az egyesület tagjai és hozzátartozóik belépődíjat nem fizetnek, nem tagok számára a belépődíj személvenkint 2 korona. Műsor: 1. Nyitány. Erkel Ferenc Hunyadi László cimü dalművéből. Előadja a zeneiskola zenekara. 2. Rajnán. Férfikar. Beschnittől. Előadja az egyesület énekkara. 3. a) Románc. Svend sentől. b) Plevna nóta. Hubaytól. Előadja: Benkő Alice k. a. Zongorán kiséri: Benkő Miksa. 4. Magyar nóta. Sztojanovics Jenőtől. Előadja az egyesület énekkara. 5. Szerenád. Volkmanntól Előadja a zeneiskola énekkara. 6. Elvennélek. Erkel Ferenctől. Előadja az egyesület énekkara.

— A Széchenyi társulat igazgatósága április 28-án d u. 3 órakor a városház kis tanácstermében ülést tart, melyre tagjait ez utón is meghívja.

— Tanulmáuyut. Erdélyi István főmérnök és dr. Vajay Imre tiszti orvos tanácsi kiküldetésből tegnap a fertőtlenítő intézet tanulmányozására Budapestre utaztak.

— Jutalmazások. A belügyminiszter az állami gondozás alatt álló szatmári gyermekek nevelőszülei közül, a reájok bízott gyermekek kiváló gondozásáért Ruzicska Györgynél díszoklevéllel, Nagy Sándorné és Szigeti Istvánnét pedig pénzbeli jutalommal tüntette ki. Ezen jutalmakat közelebb ünnepélyesen fogják átadni.

— Árlejtés Április 23-án a gazdasági hivatalban Bartha Kálmán tanácsos a rendőr- és szolgaszemélyzet ruházatára árlejtést tartott, melyen annak elkészítésére Inglik József szabó, egyetlen pályázó, 436 koronában telte meg ajánlatát.

— Háziipari kiállítás. A szalmán állami gazdasági ismétlő iskola, mint már említettük, az általa megtartott háziipari tanfolyamon résztvett növendékek és kisgazdák müveiből, milyenek gyékényfonás, sodronyszövés, kefekötés, seprükészités és füzvesszö feldolgozás, a városháza tanácstermében vásárral egybekötött kiállítást rendez, melyet Bodnár György kír. tanfelügyelő ma délelőtt 11 órakor nyit meg. A kiállítás 8 napig lesz nyitva és díjtalanul látogatható.

— Eljegyzések. Klein Ferenc, a Klein Vilmos és fia cég tulajdonosa, eljegyezte Moskovics Irénkét Nagylónyáról.—Dr. Fekete Sámuel orvos ápr. 22-én vál- ""ítí jegyet^Keifer íiOzsikavai, Keiier Jakab leányával.

— A Tanítók háza. Nagy az öröm a tanítók közt azon ritka áldozatkészség fölött, melylyel a törvényhatóság részükre a konviklus telkének megvásárlására 25,000 K-t megszavazott. Mindjárt más na pon Bodnár György kir. tanfelügyelő elnökségével épitöbizoltsági ülést tartottak, melyből dr. Fal ussy

kék temetőjére«, a magyar községekre, a magyar parasztnak sivár, részvétlen, pénzéit sóvárgó lelkére.

És itt fogom a gyanút, ami ellene szól az Író őszinte, igaz szándékának és célzatának. Mert e szomorú jelenségekkel szemben a város dicsőítése úgy szögellik ki, mint a szeg a zsákból. Es a gyakran is, erős vonásokban kiérezhető filoszemitáskodásra, szinte eszébe kap az embernek Mikszáth definíciója.

Ki a filoszemita ? — teszi fel a kérdést Mikszáth.

— Filoszemita az, aki jobbau szereti, dicséri a zsidót, mint ahogyan dukál.

Valóban ezek az urak, ezek a színműírók nagy ambícióval, túltengő hivatásérzetlel akarják levenni a nemzet, a magyar nép szeméről a hályogot, de hivatás, tudás és érzés hiányában kikaparják a nemzet, a magyar társadalom szemét. Meg akarjak föröszteui, | mosni a nemzetet, a magyar nemzeti társadalmat és | a fürdő vízzel aztán kiöntik magát a nemzetet is a

kozmopolitizmus rideg, kietlen posványába.

*

Amit itt általában írtam, azt konkrét alakban, teljesen alkalmazhatjuk a Lengyel Menyhért falusi »Idill«-jére. Tipikus példánya a fent jellemzett iskolának. Még nagyobb merészséggel, mint amivel például Bródi szolgálja ezt az áldatlaa, ádáz irányt, de még cinikusabb és bántóbb durvaságokkal dolgozik.

Egy cseppet sem csudalkozom most már a nagy ellentéteken, szélsőségeket mutató bírálaton. Hogy egy hatalmas testület tiltakozó szavát emelte fel a darab ellen és a nemzet ifjúságának egy tekintélyes része állást foglalt, hogy e darabot vegyék le az előadás sorozalából.

Művészeti szempontból ennek a darabnak semmi nagyobb értéke nincs. Még a tucat darabok sorozatában sem kö\ etelhet előkelőbb helyet. Közhelyekkel — teljes; egy-egy szellemi rakéta azért sziporkázik, hogy kasszadarabot nyújtson a modern színháznak, ahol ma az ily irány tetszetős.

Hiszen a művészetben ma felette könnyű a — kalózkodás. A közönséget a sajtó mindjárt kezdetben két táborra osztja. így megzavarván a tisztán-látást, önálló véleményt vagy nem tud vagy nem akar alkotni.

Lengyel a jellemek alkotásában éppen nem szerencsés e darabjában; alárendeli saját, előre kicövekezett tendenciájának céljaira. Ezt a tendenciát üstökénél fogva cipeli keresztül a darabban. Pedig jaj annak a színműnek, melyben a közönség minden mozgásból azt veszj észre, hogy — az iró saját kibécezett tendenciáját akarja diadalra segíteni.

Micsoda alakítás pl, egyik fő alakja a »Falusi idill«-nek Éva, a főszolgabíró felesége? Hol keressem itt a lélektani megoldást? Az ő fellépése azt követeli, hogy aki úgy szól, miként érez, aki úgy él, miként beszél, aki a szellemet jobban szereti, mint az anyagot: az életét is kész adui a lelke tartalmáért. Léha lesz ő is, mint — a többi. Mit szóljak a falusi nép lélektanáról. Az nem ismeri ezt a népet, aki úgy jellemzi, mint Lengyel.

Irjak-e valamit dr. Füzessi ügyvédről ? Minek. Utalok röviden Mikszáth definíciójára.

Idézzek-e helyeket, ahol a darab teljesen ella - pul, megáll ? Tessék jól áttanulmányozni és élvezni. Itt-olt gyakran, a póriasság, a durvaság lejtőjére jutott stílusát.

Csak még egyet!

Hát, ha egy idegen nemzet beli vagy a falut személyesen nem ismerő ember ezt a darabot végig nézi, hallgatja: szomorú, sivár képet kap a ini falusi intelligenciánkról. Mert van ám ott intelligencia is. A falu adott nagy asszonyokat már a nemzetnek. A falu, a vidék asszonyai csudákat müveitek, jótékonyságukat, nagy lelki erejüket, szellemüket a nemzet története örökítette meg. Tudásukat, műveltségüket és szellemüket is. A falu adta nekünk Arany Jánost, Tompát, Vörösmartyt. Az ad ma is kiváló tehetségeket, munkát, józan eszet, amiből sokszor egy szemernyi többet ér — egy zsák modern tudománynál. Hát miért e sötét, e sivár kép ? Minden legkisebb derű, a szellemnek egyetlen parányi szikrája nélkül.

Miért hirdeti az iró és miért akarja a nemzettel elhitetni, hogy a magyar falvak a lelkek, a szellem temetője ?

A magyar vidék drága e nemzetnek. Mert a vidékén lakik — az igaz Magyarország. És nem a koz mopolilizmussal megtelt fővárosban. És a fővárost majmoló nagy városokban. A vidék az az ellenálló ős erő, mely még a nemzetet visszatartja — az őrü- i letes léghajózásoktól és automobil őrjöngésektől.

Posztó és gyapjúszövet újdonságokban

legoíosőbb bevásárlási forrás Weisas Ernáiméinál, = a Pannónia mellett.