Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-04-14 / 30. szám

Szatmár, 1909. április 14 SZAT MAR-NÉMETI. 3-ik oldal. rülbelül a felével ellenségeskedésben vagy állandóan elhidegült viszonyban éljünk. Évszázados az az oszt­rák taktika, hogy Magyarországnak vagy deferálni kell az osztrák törekvések előtt és akkor kényre- kedvre kiszolgáltatják neki a nemzetiségeket, de alattomban szítják azok elégedetlenségét, vagy sar­kára áll Magyarország jogai kivívásában és akkor egyszerre, teljes erejében mellének szegzik a nemze­tiségi kérdést. Szinte képtelen dolog, hogy ennek az átlátszó cselszövésnek hálóját évszázadok óta nem vagyunk képesek meglátni és nem akarjuk megta­lálni á kibontakozást, mely önmagától kínálkozik. Magyarországon mindenki számára, aki hive a magyar állam eszmének, egyformán kell biztosítani a jogot, az ő politikai, társadalmi, gazdasági érvénye­süléséhez nemcsak a törvényben, hanem az életben is. A betüigasságok a legrutabb hazugságok, ha nincs meg az akarat arra, hogy azokat a valóságba is át­vigyük. De ha az élet valóra váltja a tőrvény esz­ményét, ha mindenki, aki hű a magyar állameszmé­hez, egyaránt megtalálhatja egyenlő feltételek mellett a maga boldogulását, akkor a külön nemzetiségi ala­kulásnak leghatalmasabb indítékai elesnek. És ha akadnak izgatók, akik akár fanatizmusból, akár önző érdekből a nemzetiségeket hálójukba akar­ják keríteni, látni fogják, hogy lelkiismeretlen mun­kájuknak előíültételeit vesztették el. Ámde a nemzeti­ségeknek is meg kell érteniük azt, hogy a történelem évszázados tanulsága szerint Őket. Magyarország ellen t mindig felizgatták, de az utolsó percben mindig kiját­szottak és Ausztria mindig az ő bőrükön kötötte meg velünk a békét. Ez a béke annál fontosabb hazánk sorsára, mert Ausztriában ép úgy, mint határainkon egy szláv ala­kulásnak törekvéseit latjuk és nem tudjuk, nem kü- vetkezhetik-e be olyan jövendő alakulat, amelynél ezek a törekvések igen előkelő helyről fognak támogatásra találni. (Zajos éljenzés és helyeslés.) T. Uraim ! Amint látják, oda térek vissza, ahon­nan kiindultam. A függetlenségi pártnak, de Magyar országnak jövője is attól függ, el vagyunk-e határozva arra, hogy egy expansiv természetű demokratikus és szabadelvű politika talajára lépünk és ekként a ma­gyar állameszméhez igyekszünk csatolni az országnak minden lakosát, vagy egy exklusiv természetű szűkítő konservativ politikát akarunk folytatni, amelyre ráha- misitjuk a Kossuth Lajos nevét. Mi nem vallhatunk olyan politikát, hogy akkor, mikor a múltban meg- szüntettük a közjogi kiváltságokat, ugyanezeket az elő­jogokat akár a közélet, akár a társadalom, akár a gaz­dasági élet terén újból feltámasszuk és talán vesze­delmesebb alakjukban megmerevítsük. Az ilyen poli­tika nem függetlenségi politika, nem is Deak-párti po­litika, mert ez nem magyar politika. A bankkérdés nagy fontosságú, de mégis csak egyetlen kérdés. Ter­mészete szerint hamar fölemésztődik, nem merítheti ki tehát, egymagában egy jövendő politikának tartal­mát. Lehet, hogy uj pártalakulások küszöbén állunk. Ebben az uj alakulásban ott lesz a helyem, ahol a függetlenségi eszmének a demokratikus szabadelvű­séggel való teljes egyesülését látom. Ehhez az állás­pontomhoz kérem az Ooök bizalmát, úgy, mint ami ként azzal Önök engem eddigelé megtiszteltek. (Hosz- szas éljenzés és taps.) A képviselő beszédét követő hosszas tet­szés, éljenzés és taps után Bőd Sándor, a párt alelnöke, főgimnáziumi tanár a következő kö­szönő beszédei mondta: T. Polgártársaim ! Móltózlassanak megengedni, hogy ez ünnepi al­kalommal, amely ünnepi alkalmat a mi szeretett kép­viselőnk magas szárnyalásu, magvas, gondolatokban tartalmas beszéde még inkább fokozott, én lehessek az, aki a függetlenségi párt nevében őt őszintén, szív­vel, szeretettel, ragaszkodással üdvözli! (Éljenzés.) T. Polgártársaim ! Nehéz, súlyos időkben mondotta Ö e! tartalmas és tájékoztató beszédét és a mikor fogékony lélekkel és azon gondolatokkal értjük meg ezt a beszédet, amely gondolatokban a szívnek igaz érzelme, a ma­gyar haza szerefete dobog, akkor függesszük szemein­ket a politikai láthatárnak azon pontjára, ahol ott lobog magas glóriában az 1848-nak magasztos és fen­séges eszméje (Éljenzés!) és ha a vailás azt mondja, hogy harmadnapon a Megváltó feltámadott: higyjük, bizzunk abban, hogy azok az elvek, ha még meg nem valósultak is, fel fognak támadni! (Élénk éljenzésl( De ha azoknak az eszméknek, gondolatoknak, amelyek nagyobbak és amelyek függetlenebbek, mint az emberek, mégis valami parányi eredményt aka­runk tulajdonítani, ha látni akarjuk azokat fejlődé­sükben, alkotásaikban, akkor azok keresztülvitelére ember kell. A körnek csak egy központja van, min­den testnek egy súlypontja: annak a 48-as alapnak is csak egyetlen súlypontja, egyetlen képviselője és vezére van: Kossuth Ferenc. (Hosszantartó éljenzés és tetszés.) Az ő bölcseségében hinni, b'zni erkölcsi kötelességünk. Ha reméljük, hogy a magyar szabad­ság, a magyar nemzeti gondolat, amit Kossuth apánk hirdetett, valaha egészében meg fog valósulni, kibe bíznánk, ha ő benne nem volna hitünk, bizodalmunk! ? A vezéreket nem lerángatni, azokat nem mérgezett nyilakkal megsebesíteni, hanem bennök bízni kell. Teljesítse mindenki becsületesen, hazafiasán azt a kötelességét, hogy amidőn a vezér parancsol, rendel­kezik, azt mondjuk: Utána, még ha bukunk is! (Éljenzés.) Mély bensöséggel és hazafias érzéssel üdvözlöm a mi szeretett képviselőnket, mert azt látom, hogy az az irány, eszme, amelyet ő annyi igazsággal előttünk kifejtett, mindnyájunk érzelmeivel találkozik. Őszinte szívvel, lelkesedéssel kiáltsuk tehát, hogy azt a kép­viselőt, aki négyszáz képviselő között Kossuthot hí­ven követi, tartsa meg az Isten a hazának, tartsa meg e városnak, és pártunknak 1 Isten éltesse! (Hosszas éljenzés.) Végül Csomay Imre ügyvéd, pártelnök ugyancsak tolmácsolta a párt köszönetét s egyúttal Kossuth Ferenc miniszter, mint az or­szágos párt elnökének üdvözlése iránt indít­ványt tett. T. Polgártársaim ! Igazi lelki gyönyörűséggel hallottam és hallgat­tam végig képviselőnknek előterjesztését. Az égés« beszédnek szelleme hazafisógról, magyar érzületről tesz tanúbizonyságot. Én a magam részéről még az alel- nök által elmondottak után is szükségesnek tartom kifejezni elismerésemet és köszönetemet a képviselő urnák. (Éljenzés és helyeslés.) Nagyon szépen fejtette ki a bank-kérdésben nézetét és lelki örömmel hallot­tam azt, hogy az önálló banknak ő is hive. (Éljenzés.) Kossuth Ferencre hivatkozott, mert Kossuth Ferenc ennek a gondolatnak hive — és én is vele együtt fe­jezem ki: a meddig csak lehetőség van, Kossuth Fe­renc a maga programmjához hü marad, ez a gondo­lat, ez az eszme megvalósul az ö vezetése alatt. — A választási törvényre vonatkozólag tett előterjesztése is a képviselő urnák nagyon szép, megnyerő ; ebben a kérdésben majd a pártunk tüztesebben tárgyal, de hiszem, hogy az ő gondolatához fogunk ott is csatla­kozni. A nemzetiségi kérdésben is meleg, hazafias ér­zülettel nyilatkozott a képviselő ur; én is mindig a barátságos érintkezésnek voltam hive a nemzetiségek­kel szemben, mert szebb dolog, hogyha 20 millió ma­gyar honpolgár együtt érez, mintha magunkra ma­radva mi magyarok, csak magunk védelmezzük jogain­kat és hazánkat. Uraim ! Annak a hatása alatt, hogy én is ér­zem, hogy Kossuth Ferencben bizni lehet, én is ér­zem, hogy amit róla mondott a képviselő ur, helyes és igaz, tehát illőnek tartom, hogy mi a mi bizal­munkat és lelkesedésünket tudtára adjuk és hogy ő mint pártunknak vezére, mint alkotmányos miniszte­rünk és államférfiunk, az itteni hangulatról tudomást vegyen, szükségesnek tartom, hogy ebből az összejö­vetelünkből alkalmilag őt köszöntsük és üdvözöljük. (Zajos éljenzés és helyeslés.) Én felolvasok egy kis szöveget, szíveskedjenek hozzájárulni és ha hozzá­járulnák, ezt a sürgönyt én továbbítom. (Olvassa :) „Nagyinéltóságu Kossuth Ferenc keresk. miniszter ur­nák Budapest. Szatmár-Németi sz. kir. sz. kir. város választó közönsége és függetlenségi polgárai a mai napon meghall­gatván dr Kelemen Samu szeretett képviselőnknek beszá­molóját, változatlan bizalommal és ragaszkodással üdvözlik Nagyméltóságodat és várják bölcs és hazafias jóindulatát a mai súlyos politikai helyzetben. Csomay Imre függetlenségi pártelnök'“ (Élénk éljenzés) Uraim! A napirendet kimerítettük; én megkö­szönöm minden érdeklődőknek a megjelenést és a gyűlést tisztelettel feloszlatom. Mégegyszer kívánom a kellemes ünneplést ! (Hosszas éljenzés. Éljen az elnök!) A nagygyűlés az üdvözlő táviratot egyhangú lelkesedéssel elfogadta s aztán a képviselő za­jos éltetése közben ünnepi hangulatban déli egynegyed 1 órakor eloszlott. HÍREK. — Kossuth Ferenc miniszter válasza. Arra a sürgönyre, melyei a dr. Kelemen Samu be­számolója alatt Kessuth Ferenchez intéztek, a következő távirati válasz érkesett: »Csomay Imre pártelnöknek Szatmár. Szives üdvözletü­ket köszönöm és szeretettel legmélyebben vi- szonzom. Kossuth.« — A főispán üdvözlete, Kelemen Samu dr. orsz. képviselőnk beszámolóján Falussy Ár­pád főispán családi okokból személyesen meg neu jelenhetvén, a következő sürgönyt kül­dötte: »Midőn nemzetünk függetlensége és Szatmár városunk fejlődése és haladása érde­kében eddig teljesitett hűséges és hazafias mun­kásságodról beszámolót tartasz, meleg barátság­gal üdvözöllek. Falussy Árpád.« — A gazdasági és jogügyi szakbizottság április 13 án, dr. Vajay Károly polgármester elnökségével tartott ülésében hat ügyet készített elő a legközelebbi közgyűléshez. I. A vadászati jog bérhátralékának behajtását Mándy Bertalan és társaitól nem kívánják, mert a velük kötött szerződés jóváhagyást nem nyert. II. A mérnöki hivatal ujjászervezési szabályren­delete ellen tett belügyminiszteri észrevételeket a fő­mérnök eloszlatván s á tiszti főügyész a szövegbe beillesztvén, azt újra fölterjesztik. III. Az avasi erdő kitermelésére vonatkozó szer­ződés vitás pontjait igy értelmezik, a) nemcsak hat és fél waggon, hanem az összes kitermelt fa után il­leti a,várost a 15 százalék kedvezmény; b) a fa árát minden év szeptemberében a következő évre szállí­tandó fa után kell megállapítani; c) a szállítási ta- riffa kedvezményei egyedül a várost illetik ; d) a je­lenlegi faárak száz métermázsánkint a következők lesznek: I. oszt. 81 K 52 f; II. oszt. 70 K; dorongfa 68 korona. IV. A gazdasági munkáslakásokról alkotott sza­bályrendeletet elfogadták. V. A Verböczi-uica rendezéséhez kívánt zárda­kerti átvágáshoz barátságos utón remény lévén, a kisajátítási jogot a kereskedelemügyi minisztertől egyedül a Kinizsi-közi telkekre kérik meg. VI. A tanitó-egyesiilet a tanítók háza céljaira most a harmadik telket kéri. Az ügy közös megbe­szélésére nagy vita után az építő bizottságba dr. Va- jay Károly polgármestert, Bartha Kálmán gazd. taná­csost, dr. Tanódy Márton és Teitelbaum Herman biz. tagokat kiküldik. — Digesztor. A tanács fölhívta a mérnöki hiva­talt, hogy a digesztor építési tervét a mezöhegyesi típus szerint alakttsa át. — Köszönet. Dr. Hartl Sándor miniszteri taná­csost és Tersztyánszky Kálmán osztálytanácsost, kik a belügyminisztériumban a városi ügyeket intézik, elő­léptetésük alkalmából a tanács üdvözölte. Most ezért mindketten köszönetét mondtak. — Bornyilvántartás. Zemplénvármegye átirt a tanácshoz az uj bortörvényben előirt nyilvántartás pár­tolása iránt. Az ügy közgyűlés elé kerül. — Az uj bérkocsi-szabályrendeletet a tanács visszaadta a kapitányi hivatalnak, hogy abban a vidéki járatok árszabását is tüntesse ki. — Miniszteri jóváhagyás. A belügyminiszter a közigazgatási bizottság erdészeti albizottságának föl- terjesztése follytán jóváhagyta, hogy a falopás megaka­dályozása végett jövőre a tűzifa származási bizonyítvány mellett árusítható. A tanács kiadta a leiratot végrehaj­tás végett a kapitányi és erdészeti hivatalnak. Harcszerü céllövészetet tart a honvédség ápril 19-22 napjain Középhomoród, Réztelek és Szat- márhegy közt. A tanács a főkapitányt és a főerdészt a kellő intézkedések tételével megbízta. — Iparos tanonciskola. A kir. tanfelügyelő meg­kereste a hatóságot, hogy a tanoncok megszaporodott nagy számára való tekintetből tan- és egészségügyi szempontokból építsen uj iskolát. A tanács tölhivta e mérnöki hivatalt, hogy a költségvetést készítse el. — Újabb szakbizottsági ülés. A gazdasági és jog­ügyi szakbizottság april hó 16-án délután 3 órakor a varosháza közgyűlési termében folytatólagos ülést tart. Tárgyak: A köztisztasági vállalat kérelme a bedugult csatornák takarításáért különdij megállapítása iránt. A Honvéd-utcai árok korlátokkal való ellátása. A ma­gyarországi városok szövetségebe való belépés. Csend- örlaktanyai pótépitkezés. Az avasi erdő vadászati jo­gának bérbeadása. A körtvélyesi bérleten 30 hold gyeptörés megengedése. Csont- és szarugyár részére ingyen telek kijelölése. Harkányi Ede ajánlata a do­hánybeváltó hivatallal szemben fekvő városi terület megvételére. Az. 1909. évi belkövezési munkálatok megállapítása. Napidijasok drágasági pótiék iránti ké­relme. Digesztor szabályrendelet — Fodor Oszkár jutalomjátóka. A hangulatnak egy-egy színész, vagy színésznő iránt, most a szin- évad végén van alkalma megnyilvánulni. Fodor Osz­kár, társulatunk drámai színésze a soros, a jövő hé­ten adják az ő jutalomjátékául az uj Lengyel Meny­hért darabot a »Falusi idill«-t Amikor Fodor urat a saizon végén a közönség figyelmébe ajánljuk, meg kell emlékeznünk arról, hogy őt eleinte valami nem természetes, de határozottén létezett ellenszenvvel fo­gadták s csak jó közepén a saisonnak jutott oda, a honnan már könnyű volt a mai positiójaba elérni, a közönség osztatlan rokonszenvét és elismerését bírni. Úgy halljuk különben, hogy jövőre más társulathoz szerződött, a mit őszintén sajnálunk s biztosithatjuk egyben arról, hogy távozásakor sokaknak rokonszen- vét viszi magával Szatmárról. — Esküvő. Dr. Lacheta Brúnó szatmári orvos április 20-án tartja esküvőjét Boros Jolán kisasszonnyal Aranyos-Megyesen. — Müvész-esküvö. Heves Béla színigazgatónk és Bállá Mariska, a társulat közkedvelt primadonaja folyó hó 22-én tartják esküvőjüket Budapesten. — Eljegyzések. Székely Endre rendőrfogalmazó eljegyezte Jeney Pál tatáríalvi földbirtokos leányát, Mariska kisasszonyt. — Dr. Deutsch Izsó aradi ügyvéd eljegyezte özv. Bródy Adolíné úrnő leányát. Ilonkát. — Feldman Zoltán, a Bereg-ilosvai takarékpénztár köny­velője eljegyezte Nyiszli Boriskat Tiszaujlakról. — A szatmári kér. iskola egyenrangusitása. A közöshadügyminiszterium az érdekelt magyar minisz­tériumokkal egyetértőleg a szatmárnémeti felsőkeres­kedelmi iskolát a főgimnáziumokkal és főreáliskolákkal egyrangun&k nyilvánította. Tanítónői áthelyezés. A válás- és közoktatásügyi miniszter Kiss Gaborue Fodor Etelka nagybányai állami polgári iskolai tanítónőt, városunk leányát eddigi minőségében az újpesti allami polgári leány­iskolához helyezte át. — Uj szeszgyárak. Berencei Kováts Sándor ho­moki és ludanyi Bay Lajos surányi birtokos 720 hl. mezőgazdasági szeszgyár felállítására kaplak engedéit. I — Országos állatvásárok a vármegyében. Mátészal­kán április lö.-en, Avasujvároson április 26-án. Szat- mar-Nemetiben április 27.-én, Gsengerben április 30.-án, Misztótfaiuban május 3.-án. Magyarberkeszen május 7.-én, Sárközön, Nagypaládon május 10.-én, Krassón május 11.-én, Jánkon május 13.-án. — Munkás ajánlkozások A szatmári munkásköz- vstitő hivatalban (Szatmár Atiila-u 5 c.) 600 kubi­kos, 300 földmunkás, 1700 mezei munkás, jmunkát keres; megkereséseket kérünk fenti címre intézni. Püspökladányban több száz arató munkás vár mun­kára. Megkeresések Hajduvármegye alispánjához iotézendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom