Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1909-03-24 / 24. szám
2-ik oldal. SZ ATM ÁR-NÉMETI Szatmár, 1909. március 24téttel bárki biztosíthat magának 1000 korona tőkét a legkedvezőbb feltételek mellett és gondoskodik arról is, ha 15 éven belül találna elhalni, hogy családja ne maradjon minden pénz nélkül. Nem tudom, mennyire talált termő talajra a zártbetét intézménye, de azt tudom, hogy a takarékbetét biztosítás intézménye osztatlan tetszésre talált mindenhol és milliókra megy már is ez igy biztosított tőke. Kiemelendőnek tartom főként azt a momentumot, hogy kizárólag magyar vidéken vezették legelőbb ezt be. (Pl. A kecskeméti lesz. és pénzv. bank, Szatmári központi takarékp., Kassai jelzálog bank, Debreceni Néptakarék, Mezőtúron a Népbank, Szatmáron a Mezőgazdák szövetkezete) és az abban résztvevők 70 százaléka tényleg magyar munkás ember. Érdemes ezen intézmény arra, hogy foglalkozzunk vele és jó, ha a nagyközönség legalább általánosságban ismeri, mert rövid idő alatt sok hive lett ennek, kik e takarékbiztositási módszer nélkül nem lettek volna képesek ily könnyű szerrel tőkét gyűjteni. Fehér takarója alatt átmelegedett az öreg föld, életre keltve a termő magvakat, hogy munkát adjon újra a dolgos kezeknek. Még rövid ideig tart a pihenés és épen e rövid pihenőt kell kihasználni, hogy jövedelmünk egy csekély részét a családról való gondoskodásra fordítsuk. Mert bármily nehéz viszonyok között éljen is valaki, kell, hogy lemondjon egy pár fillérről, hogy tőkét szerezzen öreg napjaira vagy ha a család fenntartót idő előtt szólítaná el a könyörtelen végzet, megmentse a szerencsétlenségtől az utódokat. Ha ezen szellemmel közelebbről megismerkedünk, ha a gondoskodás eszméjének megtisztult fogalmát bírjuk, a társadal«m összes rétegei csoportosulni fognak ennek gyakorlati alkalmazásában. Márkus Pál. Színház. A szép gárdista. A bécsi 300 előadás után elég jó hír előzte meg, de már régen nem csalódtunk olyan kellemetlenül egy-egy darab előadása körül, mint épen a szép gárdistánál. A zenéjéről szólván, mindenek előtt egy-két élvezhető számon kivül alig találunk benne figyelemre méltó részleteket Egyhangú, vagy legtöbb helyen nehéz, nem operettbe való. Múltak a percek, Dörner kapitány nyugodt arccal járkált tovább. Bensejében forrott, izzóit minden. Megállt. Végigsimitotta homlokát. — A katona azért katona, hogy engedelmeskedjék, — gondolta magában. Már azt akarta mondani: Vigyétek! —, midőn a pirossapkás összetépett mentéje alatt valami csillogót látott, Ösztönszerüleg odakapott és levette a fiú nyakáról. Egy medaillon volt. Dörner kapitány felnyitotta. A medaiilonból két női arc mosolygott reája. Az egyik egy öreg ősz asz- szony feje volt. Az arca csupa jóság, a szeme csupa gyöngédség. A másik fiatal, mosolygó, rózsás leányarcot ábrázolt, tele napsugaras tisztasággal, harmatos ifjúsággal. Dörner kapitány úgy érezte, hogy a hideg fut végig a hátán. — Kik ezek? — kérdezte komoran. — Az egyik az édesanyám, felelte a fiú büszkén és szemeiből a szeretet, az imádat sugárzott elő. — És a másik ? — kérdezte a kapitány . . — A másik a mennyasszonyom ! — felelte a pirossapkás és lázban égett az arca. Dörner kapitány ránézett, szó nélkül vissza akasztotta a medaillont a fiú nyakára. Elgondolkozott, aztán mosolyogni kezdett. — Eresszétek el! — kiáltott az őrökre. — Te pedig fuss innen, rohanj ! Még a nyomodat se lássam — rivalt a piros sipkásra. Hogy a kiállítás nem hatott, ezért,- vidékről lévén szó, sok szót nem is vesztegetünk. Ellenben nem tudjuk eléggé elitélni a fordítás gyalraságát. Olyan közönséges nyelvezetet, mint a szép gárdistáé, már régen hallottunk színpadon. Elvégre nem valami túlságosan Ízléses körülmény, hogy a dévajkodó pár egymást libának és marhának becézgeti. A fordító szerepe épen az, hogy uj eredeti nyelv fogalmait kellő szavakban ültesse át. Már pedig az eredeti nem tartalmaz ilyen triviális kifejezéseket. A rendezés is hiányos volt, mit legalább a gárdacsapat statisztáinak ügyetlenségén tapasztalhattunk. Meg kell azonban a szereplőket dicsérnünk, akik mindezek dacára fen tudták az érdeklődést tartani Balta Mariska bájos, Tibor Lóri finom, Rónai ügyes volt. Boda szépen énekelt. Valószínűnek tartjuk, hogy a bécsi érdeklődést az impozáns kiállítás és a megfelelő hanganyagok tudták ébren tartani. Xí X X& £■ XC — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád, vármegyénk főispánja kedden részt vett az orázágos közművelődési tanács igazgató választmányi ülésén, — Radetzky apánk. Ezzel a csatakiáltással kell a magyar Irakaknak a szerb határra vonulniuk. Ennek a testestül telkestül német hadvezérnek a nótáját fújja a katonabanda, amikor belegyömöszölik a magyar fiukat a vasúti kocsikba, mint a vágóhidra szánt marhát. Vater Radetzky az az eszmény, mely a dicső ármádiát lelkesíti, amikor fekete sárga lobogó alatt nekimegy a bombát vető hordáknak. Ettől a névtől várják a szalmafejü és zoldbokrétás tábornokok azt, hogy lelkesedést öntsön a magyar szivekbe. No, hiszen varhatják, ha el nem unjak. . Határozottan képtelenség, amit tőlünk, magyaroktól ez a hadvezetöség elvár és követel. Radetzky apánknak az volt a jelmondata, hogy in deinem Lager ist Oesterreich, vagyis egy laborban van Ausztria es amikor már kisült, hogy ez az öreg ur küzjogilag hülye volt, akkor még mindig elő mernek hozakodni a nótájával. Ha háború lesz-még mindig nem hisszük-akkor minden áldozat, amit hozunk, bőségesen meg fog térülni. Mert ne felejtsük, hogy odalenn a határon szinte kizárólag magyar fiuk vannak. Ezeket a magyar fiukat pedig lehet kelteni a Rákóczi indulóval, a Kossuth nótával, de semmi esetre sem Radetzky mester indulójával. Amig ezt fújják neki, addig nem lesz egyéb hőstette a dicső ármádiának, minthogy egyre hátrább . és hátrább fog vonulni, mert ugyan nem akad olyan magyar legény, aki idegen szóra hallgatva, idegenek kedvéért áldozza fel eleiét. A passiv resistencia fényes e.-zköznek bizonyult gazdasági és sociális előnyök kivivására, ugyanezzel — De kapitány uram!.. . Vitéz kapitány uram !... — Egy szót se, orditolta Dörner. Pusztulj ! Ha túlléped az előőrsök sorát, egy lövéssel jelezd, hogy megszabadultál. — Vitéz kapitány uram, legalább a nevét mondja meg. — Semmi közöd hozzá, — mormogta a kapitány. Rohanj ! Szabad vagy! A pirossipkás hálásan tekintett Dörnerre, aztán eltűnt a homályban, A kapitány végig jártatta szemét a századon. Minden arcon ott égett ez a szó : Áruló. De az ajkak némák maradtak. Steining főhadnagy olyan furcsán mosolygott Dörnerre, mintha ezt mondaná: — No, a te csillagod az enyém lesz holnap. A kapitány leolvasta ezt a gondolatot a főhadnagy arcáról. Felelt is reá: — Ennek a fiúnak volt mit veszítenie, nekem nincs. Ezt haza várják. Néhány perc múlva lövés hangzott kelet felől, jelezve, hogy a pirossapkás megmenekült. A lövésre mindjárt egy másik felelt. Dörner kapitány főbe lőtte magát. a passiv resistenciával fognak megösmerkedni general Sakramenlovics és társai. Nincs az a katonai törvény, mely lelkesedésre kényszerithetné a katonát, e nélkül pedig csak vereség lehet, győzelem semmiesetre sem. Ha tehát háború lenne, az reánk nézve csakis politikai előnyökkel járhat. Abban a percben, amelyben fenébe kergetik a szedett vedelt osztrák ármádiát, abban a pillanatban megdől az öreg korlátoltak felfogása, hogy az önálló magyar hadsereg az erősség rovására megy. Fényes bizonyítéka lesz minden vereség annak, hogy az olyan hadsereg, mely csak a kényszernek engedve vonul az ellenség elé, fabatkát sem ér. És azt hisszük, hogy ez a példa kellő eredménnyel fog járni. Egyetlen magyar hadtest győzelmesen állja a harcot a most fenyegető ellenségek ellen, magyar vezényszóval, magyar dallal, magyar lobogó alatt. És ami diadalt igy aratna a magyarság, azt megosztanák önzetlenül szomszédunkkal. De igy, amikor dühhel vagyunk eltelve azok iránt, akik útját állják a magyarság katonai s/.elte.ne fejlesztésének, csak örömmel fog ellöletni minden vereség, mely Ausztriát éri. A magyar megmutatta, hogy a világ legjobb katonája, ha örömmel, lelkesedéssel harcol. Zsoldosnak azonban sohasem volt jó. Amit pedig ma hadseregnek mondunk, az nem egyéb zsoldoshadnál, mely kénytelen kelletlen viseli a kétfejű sasos csákót. Tálán már a legközelebbi jövő meg fogja tanítani Ausztriát, hogy a magyarnak csak akkor veheti hasznát, ha nem a Radetzky nóta mellett kergetik csatába. — A szatmári fősorozás eredményéről. Szatmárról az összes álhtáskötelesek száma volt 381 ; ebből az ujoncjulalék részére besoroztak 60-at; mint egyéves önkéntest 3-at, kevésbé alkalmasként 3-at; a honvédséghez való beosztással 1-et; összesen tehát besoroztak 67-et. Korábban besoroztak 17-et, kik már tényleges szolgálatban állanak. Visszahelyeztek 126 ot, íegy- verképtelennek találtak 39-et; mint idegen illetőségűt 4-et; felülvizsgálatra utaltak 4-et, katonai kórházba küldtek 6-ot. Távolmaradt 118. Besorozlak végül számon kivül 1 hároméves önkéntest, aki most sor ala nem jött volna. Az idegen illetőségűek közül előállott 27; ebből besoroztak 4-et; visszahelyeztek 18-al fegyverképlelennek találtak 5-öt. — A gyermeknap. Zajtalanul, de annál nagyobb apparátussal folynak az előkészületek az idei gyermeknapra. Eddig 32 vármegye és igen számos város értesítette átiratában a gyermekvédő-ligát, hogy csatlakozik a gyermeknap rendezéséhez és a rendelkezésére álló eszközökkel növeli a nemescélu társadalmi akció sikerét. Fokozottan szükség is van erre, mert a liga újabb, nagy befektetésre készül; őszre mind a 14 intézetét kibővíti és már legközelebb dűlőre viszi a tengeri hospice nagyjelentőségű kérdését. Ennek a telepnek a létesítése nagy sereg angolkóros és tüdővészes gyermek megmentését jelenti. Az önkéntesen adakozó közönség április I én és 2-án jóformán minden fillérrel egy-egy ártatlan gyermek pusztulását akadályozza meg. Szatmáron a gyermeknapokat ugyancsak április I- éu, csütörtökön és április 2-án pénteken fogják megtartani. E két napon a Deák-téri korzón délelőtt II- 12-ig katonai térzene és délután cigányzene lesz, mely alatt a gyermekvédő liga helybeli bizottságának hölgyei hat helyen fognak gyűjteni. Ezen kivül a jótékony célra a kereskedelmi csarnok és a bizottság hölgyei külön összjjöveteleket fognak rendezni. — Az uj bortörvény. Általános a panasz gazdáink körében, hogy az uj bortörvény sokkal nagyobb terheket ró a bortermelő gazdaközönségre, mint amennyi hasznot fog valaha is hajtani. Az a rovat és statisztika, melyet most minden szőlősgazdának ki kell töltenie» szinte egész irodát kíván meg, mert nagyobb termelésnél, pláne, ahol változatos fajok termeléséről van szó, maga a gazda el sem bírja végezni a törvény által előirt sok Írásbeli dolgot. Már a minisztériumban is megfontolás tárgyává tették a sok és süni felszólamlást és oly megoldáson dolgoznak, mely, ha csak rendeleti utón is, de gyökeresen segítsen a gazdaközönség zaklatásán. Az enyhített szakaszok már az idei borkampany megkezdése előtt életbe fognak lépni. — A Vöröskereszt-egyesület március 22-én dr. Kölcsey Ferencné úrnő és dr. Vajay Károly polgár- mester közös elnökségével a városház tanácstermében előbb választmányi, ezután pedig közgyűlést tar- tartottl melyen megjelentek Jékei Károlyné, Lővy Miksáné, Radó Bertalanné úrnők, dr. Kölcsey Ferenc, Posztó és gyapjúszövet újdonságokban IW" lctjoloisóbt) bevásárlási forrás m Weisz Ernáiméinál, SS a Pannónia mellett.
