Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-03-17 / 22. szám

2 -ik oldal

Szatmár, 1909. március 17

SZATMÁR-NÉMETI.

fölösleges volna több szót vesztegetnem, annyival is inkább, mivel ezt Bodnár ur beösmerle.

Hogy ezt a nagy alapítványt Leonhárd püspök tette, én ezt a Gonzeczky levele alapján Írtam meg, tehát nem az ujjarából szoptam. És én abban a vélekedésben vagyok és leszek, hogy Leonhárd püspök azt az állítólagos nyilatkozatot, hogy azt a 200,000 frtos alapítványt egy magát meg nem nevezni kívánó e- gyén, vagy talán nő bízta a kezére, tulszerény- ségénél fogva tette meg. De ez mindegy, mert nem az a fő, hogy ki tette vagy ki adta, hanem, hogy valósággal megtette bárki is s így a katonaleánynevelőintézetet Szatmárra felállítani lehetett.

Soha sem vontam és nem is vonom kétségbe, hogy b. e. Hám János püspök az általa tervbe vett leánynevelőintézelet mások minden hozzájárulása nélkül is felállította volna, mihelyt azt vagyoni ereje megengedi. De azt meg senki sem vitathatja el, hogy a Leonhárd alapítványa és ezzel kapcsolatban Szalmárva- ros nagy adományai csak elősegítették a kato- naleanynevelő intézet mihamarább! felállítását, amelyet aztan b. e. tHám János püspök apácazárdává fejlesztett ki, nagyon természetesen tetemes anyagi áldozattal.

Tudom en azt nagyon jól, hogy a nagy püspök megvonva magától minden kényelmet, mellőzve minden fényűzést, rendkívüli takarékosságával óriási vagyoni gyűjtött es hogy 1827-től 1857-ig 30 évre terjedő püspöksége alatt sok jótékony intézetet létesített és nagy jótékonyságot gyakorolt, lehal ilyen irányú kitanitásra szükségem épen nincs. De a miket írtam, azok helyességét és valódiságát minden lagadassal szemben feutartom; sem állításaimat megcáfollaknak, sem magainat ie- győzöttnek nemcsak a Bodnár Gáspár ur, de még a »lleti szemle« kedvéért sem tekintem.

Bodnár ur azt állilotta, hogy én az intézményt meg akartam tagadni a nagy püspöktől. Erre viszonzásul csak azzal felelhetek vissza, hogy Bodnár ur a Leonhard püspök aiapitva- nyát kicsinyli le s igy annak érdemét gyenlehct, mert ez csak azt bizonyltja, hogy nincsen eleg kritikai érzéké ahhoz, hogy a hasznosat a karóstól elvaiogassa. Es epen azért nem sok köszönetét ia;alok abban az elmenians erővel kitört hadjáratban, amellyel eiiöi a rendkívüli könyvtől a közönségét luiudeuképen elszigetelni akarjak. A mi különben nem is sittéiüin meil ma mar hároinannyiau olvassak a bzanint, mint amennyien közönséges sors mellett olvastak volna.

Az eszmék elleni küzdelemnek nem az a módja, hogy azoknak a megismerései igyekeznek lehetetlenné tenni, hanem az, hogy okokkal, elvekkel támadnak neki es az ész biralatara bocsájtják, hogy az melyiket ítéli helyesebbnek.

Tessék csak nyugodtan olvastatni a Szanint, de tessék arról is gondoskodni, hogy ott, ahol meg hiányzik, — és csakis olt — a helyes erkölcsről, a helyes Ízlésről, a vallásnak igazi jelentőségéről (és nem egy meghatározott vallásnak szükségességéről) a mai kor gondolkodásának megfelelő tudást, tájékozást szerezzenek.

Ez az eljárás nem lesz erőszak«» izü s nagy mértékben fogja elősegíteni azt, hogy a társadalom az egyöntetű gondolkodáshoz hozzászokjék.

Eredménynek az minden esetre sokka' tisztább lesz, mint az, hogy az erőszakos fellépéssel a dugdo- dosásra, a bujkálásra, gondolaluknak eltitkolására kényszerűik az embereket. *)

Marko vies Aladár.

*) Lapunk a szabad véleménynyilvánítás szerve lévén, adtuk ezt a cikket, habár vele egyet nem is értünk.

(Szert.)

giti meg, mondván: a katonaleánynevelőinté- zetre letett alapítvány csak egy csepp ama tenger, ama százezrekre menő áldozatkészségben, mellyel a szent aggastyán ezt a hatalmas intézetet a szó legteljesebb értelmében megteremtette. Nem tudom, ki hogy van vele, de én 200,000 fríos alapítványt nem tudok egy cseppnek tekinteni, kivált épen akkor, amidőn ehhez a városnak mintegy 40,000 frtos adománya járult, de még akkor sem, ha az apácazárdának felépítése talán egymillió forintba került volna is, már pedig ennyibe nem kerülhetett.

Minthogy ez a dolog érdemére nem tartozik, afelett csak meddő vitát lehetne folytatni. Ugyanazért ezt tovább nem is folytatom. De az ellenem emeli vádra ezeket még is ki kellet emelnem.

Ezzel a további vitát a magam részéről lezárom. Mert a békeséges élet s az egyetértés ezt tőlünk a közjó érdekében feltétlenül megköveteli. *)

Fodor György.

*) Ez a cikk alkalmi közleményein!; miatt késett. Szerk.

HÍREK.

— Március 15-iki ünnepélyek. Szabadságharcunk évfordulóján az ünnepélyek egész sorozata folyt, le városunkban.

I. Istentiszteleteket tarlottalc a kath,, gör. kath. és ref. templomokban. A szatmári ref. templomi istentiszteleten zászló alatt a 48-as hadastyának testületileg megjelentek.

II. Iskolai ünnepélyek voltak a kir. kath. és ref. főgimnáziumokban, a felsőbb leányiskolában, a felsőbb keieskedelmi iskolában s az összes elemi iskolákban- A ref. főgimnázium ünnepén mintegy 800 főnyi közönség jelent meg, azért erről alább külön tudósítást adunk. Ugyancsak külön számolunk be a kath. legényegyesület és a tanítóképző márciusi ünnepéről is.

III. A Kölcsey-kör ünnepe a színházban zsuffolt nézőtér előtt folyt le. Itt az úri dalegyesület énekeit. Tuba Endre ref. segéülelkész szavalt, Bulla Mariska énekes primadonna és Fábián Lajos, Veres Lajos zon- gorakiserete mellett gyönyörű hazafias dalokat mutattak be. Bodnár Gáspár tanár tüzes emlékbeszédet mondott s végül Gsomay Imre kitűnő veterán műkedvelőnk s az ennivaló csöppp Hermann Ella megható jelenetet játszottak a honvédőiéiből.

IV. A függetlenségi s 48 as és iparos Olvasókörben kétszáz tenlekü ieuyes tarsasvacsora voll, melyen gyönyörű beszédeket mondtak Gsomay Imre pártelnök, dr. Kelemen Samu orsz. képviselő, Kólái Lajos olvasókon elnök, dr. Vajay Károly polgármester, Tinirner Albert, Mózes István, Gachal Janos, Bod Sándor, Erdős Ferenc, stb. Dr. Kelemen Samu orsz. képviselőnknek az ünnepeítelesbői ez esLén szinten bőven kijutott- A Deák Kálaian-asztaliársaságnak a Sörcsarnokban tartott 80 teritekü társasvacsorajan dr. Giatz József és Gachal Janos mondtak szép alkalmi beszédeket.

— Márciusi ünnep a kath. legény-egyletben. A

kath. legény egylet március 14-én délután tél 5 órakor ülte meg a szabadságharc emlékünnepelyet. Kertész Pál elnök lelkes és hazafias megnyitó s záró beszédet mondott ; Tóth Ida k. a. és Szathmari István szép alkalmi szavalatokat adtak elő; az ifjúsági énekkar Jaklovics György tanár vezetése alatt gyújtó dalokat énekelt, míg Ferency János szerkesztő ti. Rákóczi Ferencnek, a nagy fejedelemnek éleiéről és szabadsághaboruiról olvasott. Ferency azért választotta ezt a tárgyát, mert a nemzet félelmetesen keveset tud Rákócziról. Öt a kor iránya miatt az iskolákban alig tanítják, a nagy közönség pedig egyáltalán nem talal könyvet, melyből megismerni tanulhatna, Ellenben a negyvennyolcas szabadságharc lefolyása elegge ismeretes. Azért is szentelte ezt a napot a fölülvaso Rákóczi nagy, dicső és szent emlékezetének, mert ő nemcsak a magyar nemzet, hanem a világ összes szab.,dsághóseinek minden időben ragyogó eszményképe marad !

— A szatmári fitanitóköpző ifjúsága lelkesedéssel ünnepelte Március Idusát, Szent mise után a Vörös- marty-Önképzőkör gyüléstermében jött össze az elöljáróság s a növendéksereg. Bodnár Alajos IV. é. tj. diszmagyar ruhában szavalta Petőfi Talpra magyar !- ját, majd az ifj. énekkar alkalmi éneket zengett. Ezután Gitling Ferenc III. é tj, tartott szépen kidolgozott ünnepi bezzédet. Mán József IV. é. tj. gyújtó hatással szavalta Ábrányi ódáját, végül az énekkar a Kossuth indulóval fejezte be a szép ünnepet.

— A református főgimnázium önképzőköre az intézet tornacsarnokában tartotta márc. ünnepélyét nagyszámú közönség előtt. Az ifjúsági énekkar vezette be az ünnepélyt a Nemzeti Dal eléneklésével, ugyanezt Gönczy Sándor szavalta el hatalmas, érces hangon. Az emlékbeszédet Sátor Elemér VIII. o. t. tartotta meg, a 48-as események rövid felidézése után hazafiságra buzdítva az ifjúságot. Nagy hatást keltett az ez alkalomra rögtönzött zenekar több szép Kossuth-nóta előadásával. Ezután Gyöngyösy Gyula Vili. o. t. olvasóit fel ,,Képek Petőfi Sándor életéből'* cimen, melyben igen szép költői előadásban vázolta Petőfi életének egyes fázisát. Utolsó szám Kölcsey Gábor Vili. o. t. szavalata volt, mely után a közönség a ,,Szózat“ hangjainál szétoszlott.

— Személyi hir. Dr. Boromisza Tibor püspök március lö-éu Budapestre utazott, és ott március 16-án az aktuális egyházpolitikai kérdések, a kong- rua, az autonómia és a Ne terriere fölött tartott értekezleten részt vett. A főpásztor holnap jön haza.

— Uj műszaki tanáosos. Őelsége a király a kereskedelemügyi miniszter előierjesztesére Vajay Endre miniszteri főmérnöknek, városunk fiának, a műszaki tanácsosi cimet és jelleget adományozta.

— Aranymise. Hiriy József erdőd! ny, plébános, ki a jó megérdemelt nyugalom éveit Szatmáron tölti, legközelebb mulatta be az Urnák az aranymisés áldozatai Mariaceliben. Az érdemes egyházi férfiút ez alkalommal számosán üdvözölték.

— Miniszteri segély. A földmivelésügyi miniszter a városunkban felállítandó digeszior felépítésére 12920 K-t engedélyezett, de az építési terven és a szabályrendeleten módosításokat tett, melyek a segély folyósítása előtt végrehajtandó!;.

— Kiküldetés. Dr. Boromisza Tibor püspök ér- tesilette a iauácsot, hogy a zárdákért átvágása ügyé* ben a tárgyalásra Rernp Anial prelátus kanonokot küldte ki; a megállapodások azonban egyházmegyei jóváhagyás elé lerjeszlendők.

— Fölterjesztés. A szatmárhegyi középhegyi iskola kibővítéseié egyetlen pályázó jelentkezett, ki az előirányzott összegen felül meg 1600 K-t kért. Most a tanacs fölterjesztést tett a vallás- ós közoktatásügyi

| miniszterhez, hogy ezt az összeget engedélyezze.

— Legelöbériet. A tanács az avasi erdő legelő- bérletét három pályázó közül 1200 K-ért, mint legtöbbet ígérőknek, Morár Mitru és Papp Milián orosz- falui lakosodnak adta s a tiszti főügyészt felhívta, hogy velők a szerződést kösse meg.

— Farkas Edith alapítványi hölgy a kath. kaszinó estéiyen. A Ráül. kaszinó március 14-eu, este tí órakor a Gt.cil-egyesület nagy termében igen szépén sikerült estélyt aüoU, meiyen előkelő úri közönzeg zsuffo- lasig megtöltötte a ürmét. Az estélyen dr. Boromisza Tibor püspök szinten megjelent. Kíséretében voltak Hebelein Karoly es Pemp Antal prelatus-kanonokok, Gzabó István prelátus, uodaigazgalo es llamon Bőben titkár. Vele jött az alapítványi hölgy is, Stoffer Miéi urleány kíséretében. A műsor a következő volt:

I. A grand kuliéban, Szabolcska Mihály szövegére Bevty Gézától. Igen szépen adták elő az ezen alkalomra szerve .ett feríikarban Dörner István, Ferency János, Jahlovics György (karmester), Kozma Sándor, Marlon Lazar, Mondik tndre, Schwegler Ferenc és Székely Gyula.

II. Tóth Mici urleany érzéssel és^bájjal adott elő Tóth Józséf tanártól egy vallásostárgyu, szép darabol, mely mintegy bevezetőjét képezte az alapítványi hölgy beszedetlek.

III. Hármas. Előadtak Menszáros Margit urleány zongorán, Pfalz Emil hegedűn és Schwegler Ferenc harmoniuiiion. A szabatosan összetanult zenemű zajos tetszést aratott.

IV. Az est fénypontja Farkas Edith alapítványi hölgy szabad előadása voit, aki a nőkerdésről választékos szavakban, behizelgő módon, magas szárnyalással messze csengő hangon s az érzés közvetlensége és elevenségével 40 percig beszélt. Alapgondolatai a következők voltak, rditeli a helytelen irányba tévedt feminizmust ; bizonyítja az altala képviselt nőkérdés létjogosultságát, melyet nem a családi élet és az anyaság etharitasa, hanem a természettől származott nöfelesleg, a férfiak kereseti pályáinak nyomorúságos fizetése, leginkább pedig a korunkban végbement gazdasági és kulturvalsag hozott létre, melyek vaskényszerüsége alatt a nők is kénytelenek akadémiai pályák után törekedni. Ismertette aztán az egyetemi nöhallgatók köret, a munkasnő- és cselédotihont, a börtönmissziót, a nótiszlviselők es kereskedelmi alkalmazottak egyesülését, melyeket képzési, nevelési, erkölcsnemesitö vagy okAz 1909. évi újdonságok /. «•. figyelemre méltók !

IKT © I S 25 d y üláilláii kaphatunk, Szatmár, Oeák-tér 21. sz.

Utolérlietetlen olcsó árak!

Női kosztüm szövetek /. nagy válasz- ,\tékban!.\