Szatmár-Németi, 1909 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1909-03-17 / 22. szám

2 -ik oldal Szatmár, 1909. március 17 SZATMÁR-NÉMETI. fölösleges volna több szót vesztegetnem, annyi­val is inkább, mivel ezt Bodnár ur beösmerle. Hogy ezt a nagy alapítványt Leonhárd püs­pök tette, én ezt a Gonzeczky levele alapján Írtam meg, tehát nem az ujjarából szoptam. És én abban a vélekedésben vagyok és leszek, hogy Leonhárd püspök azt az állítólagos nyi­latkozatot, hogy azt a 200,000 frtos alapít­ványt egy magát meg nem nevezni kívánó e- gyén, vagy talán nő bízta a kezére, tulszerény- ségénél fogva tette meg. De ez mindegy, mert nem az a fő, hogy ki tette vagy ki adta, ha­nem, hogy valósággal megtette bárki is s így a katonaleánynevelőintézetet Szatmárra felállí­tani lehetett. Soha sem vontam és nem is vonom két­ségbe, hogy b. e. Hám János püspök az általa tervbe vett leánynevelőintézelet mások min­den hozzájárulása nélkül is felállította volna, mihelyt azt vagyoni ereje megengedi. De azt meg senki sem vitathatja el, hogy a Leonhárd alapítványa és ezzel kapcsolatban Szalmárva- ros nagy adományai csak elősegítették a kato- naleanynevelő intézet mihamarább! felállítását, amelyet aztan b. e. tHám János püspök apáca­zárdává fejlesztett ki, nagyon természetesen tetemes anyagi áldozattal. Tudom en azt nagyon jól, hogy a nagy püspök megvonva magától minden kényel­met, mellőzve minden fényűzést, rendkívüli takarékosságával óriási vagyoni gyűjtött es hogy 1827-től 1857-ig 30 évre terjedő püspök­sége alatt sok jótékony intézetet létesített és nagy jótékonyságot gyakorolt, lehal ilyen irá­nyú kitanitásra szükségem épen nincs. De a miket írtam, azok helyességét és valódiságát minden lagadassal szemben feutartom; sem állításaimat megcáfollaknak, sem magainat ie- győzöttnek nemcsak a Bodnár Gáspár ur, de még a »lleti szemle« kedvéért sem tekintem. Bodnár ur azt állilotta, hogy én az intéz­ményt meg akartam tagadni a nagy püspöktől. Erre viszonzásul csak azzal felelhetek vissza, hogy Bodnár ur a Leonhard püspök aiapitva- nyát kicsinyli le s igy annak érdemét gyen­lehct, mert ez csak azt bizonyltja, hogy nincsen eleg kritikai érzéké ahhoz, hogy a hasznosat a karóstól elvaiogassa. Es epen azért nem sok köszönetét ia;alok abban az elmenians erővel kitört hadjáratban, amellyel eiiöi a rendkívüli könyvtől a közönségét luiudeuképen elszigetelni akarjak. A mi különben nem is sittéiüin meil ma mar hároinannyiau olvassak a bzanint, mint amennyien közönséges sors mellett olvas­tak volna. Az eszmék elleni küzdelemnek nem az a módja, hogy azoknak a megismerései igyekeznek lehetetlenné tenni, hanem az, hogy okokkal, elvekkel támadnak neki es az ész biralatara bocsájtják, hogy az melyi­ket ítéli helyesebbnek. Tessék csak nyugodtan olvastatni a Szanint, de tessék arról is gondoskodni, hogy ott, ahol meg hi­ányzik, — és csakis olt — a helyes erkölcsről, a helyes Ízlésről, a vallásnak igazi jelentőségéről (és nem egy meghatározott vallásnak szükségességéről) a mai kor gondolkodásának megfelelő tudást, tájékozást szerezzenek. Ez az eljárás nem lesz erőszak«» izü s nagy mértékben fogja elősegíteni azt, hogy a társadalom az egyöntetű gondolkodáshoz hozzászokjék. Eredménynek az minden esetre sokka' tisztább lesz, mint az, hogy az erőszakos fellépéssel a dugdo- dosásra, a bujkálásra, gondolaluknak eltitkolására kényszerűik az embereket. *) Marko vies Aladár. *) Lapunk a szabad véleménynyilvánítás szerve lé­vén, adtuk ezt a cikket, habár vele egyet nem is értünk. (Szert.) giti meg, mondván: a katonaleánynevelőinté- zetre letett alapítvány csak egy csepp ama tenger, ama százezrekre menő áldozatkészség­ben, mellyel a szent aggastyán ezt a hatal­mas intézetet a szó legteljesebb értelmében megteremtette. Nem tudom, ki hogy van vele, de én 200,000 fríos alapítványt nem tudok egy cseppnek tekinteni, kivált épen akkor, ami­dőn ehhez a városnak mintegy 40,000 frtos adománya járult, de még akkor sem, ha az apáca­zárdának felépítése talán egymillió forintba került volna is, már pedig ennyibe nem ke­rülhetett. Minthogy ez a dolog érdemére nem tar­tozik, afelett csak meddő vitát lehetne foly­tatni. Ugyanazért ezt tovább nem is folytatom. De az ellenem emeli vádra ezeket még is ki kel­let emelnem. Ezzel a további vitát a magam részéről lezárom. Mert a békeséges élet s az egyetértés ezt tőlünk a közjó érdekében feltétlenül meg­követeli. *) Fodor György. *) Ez a cikk alkalmi közleményein!; miatt késett. Szerk. HÍREK. — Március 15-iki ünnepélyek. Szabadságharcunk évfordulóján az ünnepélyek egész sorozata folyt, le vá­rosunkban. I. Istentiszteleteket tarlottalc a kath,, gör. kath. és ref. templomokban. A szatmári ref. templomi istentisz­teleten zászló alatt a 48-as hadastyának testületileg megjelentek. II. Iskolai ünnepélyek voltak a kir. kath. és ref. főgimnáziumokban, a felsőbb leányiskolában, a felsőbb keieskedelmi iskolában s az összes elemi iskolákban- A ref. főgimnázium ünnepén mintegy 800 főnyi közön­ség jelent meg, azért erről alább külön tudósítást adunk. Ugyancsak külön számolunk be a kath. legény­egyesület és a tanítóképző márciusi ünnepéről is. III. A Kölcsey-kör ünnepe a színházban zsuffolt nézőtér előtt folyt le. Itt az úri dalegyesület énekeit. Tuba Endre ref. segéülelkész szavalt, Bulla Mariska énekes primadonna és Fábián Lajos, Veres Lajos zon- gorakiserete mellett gyönyörű hazafias dalokat mutat­tak be. Bodnár Gáspár tanár tüzes emlékbeszédet mondott s végül Gsomay Imre kitűnő veterán műked­velőnk s az ennivaló csöppp Hermann Ella megható jelenetet játszottak a honvédőiéiből. IV. A függetlenségi s 48 as és iparos Olvasókör­ben kétszáz tenlekü ieuyes tarsasvacsora voll, melyen gyönyörű beszédeket mondtak Gsomay Imre pártelnök, dr. Kelemen Samu orsz. képviselő, Kólái Lajos olvasó­kon elnök, dr. Vajay Károly polgármester, Tinirner Albert, Mózes István, Gachal Janos, Bod Sándor, Er­dős Ferenc, stb. Dr. Kelemen Samu orsz. képviselőnk­nek az ünnepeítelesbői ez esLén szinten bőven kijutott- A Deák Kálaian-asztaliársaságnak a Sörcsarnokban tar­tott 80 teritekü társasvacsorajan dr. Giatz József és Gachal Janos mondtak szép alkalmi beszédeket. — Márciusi ünnep a kath. legény-egyletben. A kath. legény egylet március 14-én délután tél 5 óra­kor ülte meg a szabadságharc emlékünnepelyet. Kertész Pál elnök lelkes és hazafias megnyitó s záró beszédet mondott ; Tóth Ida k. a. és Szathmari István szép alkalmi szavalatokat adtak elő; az ifjúsági énekkar Jaklovics György tanár vezetése alatt gyújtó dalokat énekelt, míg Ferency János szerkesztő ti. Rákóczi Ferencnek, a nagy fejedelemnek éleiéről és szabadsághaboruiról olvasott. Ferency azért választotta ezt a tárgyát, mert a nemzet félelmetesen keveset tud Rákócziról. Öt a kor iránya miatt az iskolákban alig tanítják, a nagy közönség pedig egyáltalán nem talal könyvet, melyből megismerni tanulhatna, Ellenben a negyvennyolcas szabadságharc lefolyása elegge ismeretes. Azért is szen­telte ezt a napot a fölülvaso Rákóczi nagy, dicső és szent emlékezetének, mert ő nemcsak a magyar nem­zet, hanem a világ összes szab.,dsághóseinek minden időben ragyogó eszményképe marad ! — A szatmári fitanitóköpző ifjúsága lelkesedéssel ünnepelte Március Idusát, Szent mise után a Vörös- marty-Önképzőkör gyüléstermében jött össze az elöl­járóság s a növendéksereg. Bodnár Alajos IV. é. tj. diszmagyar ruhában szavalta Petőfi Talpra magyar !- ját, majd az ifj. énekkar alkalmi éneket zengett. Ez­után Gitling Ferenc III. é tj, tartott szépen kidolgo­zott ünnepi bezzédet. Mán József IV. é. tj. gyújtó ha­tással szavalta Ábrányi ódáját, végül az énekkar a Kossuth indulóval fejezte be a szép ünnepet. — A református főgimnázium önképzőköre az inté­zet tornacsarnokában tartotta márc. ünnepélyét nagy­számú közönség előtt. Az ifjúsági énekkar vezette be az ünnepélyt a Nemzeti Dal eléneklésével, ugyanezt Gönczy Sándor szavalta el hatalmas, érces hangon. Az emlékbeszédet Sátor Elemér VIII. o. t. tartotta meg, a 48-as események rövid felidézése után hazafiságra buzdítva az ifjúságot. Nagy hatást keltett az ez alka­lomra rögtönzött zenekar több szép Kossuth-nóta elő­adásával. Ezután Gyöngyösy Gyula Vili. o. t. ol­vasóit fel ,,Képek Petőfi Sándor életéből'* cimen, mely­ben igen szép költői előadásban vázolta Petőfi életé­nek egyes fázisát. Utolsó szám Kölcsey Gábor Vili. o. t. szavalata volt, mely után a közönség a ,,Szózat“ hangjainál szétoszlott. — Személyi hir. Dr. Boromisza Tibor püspök március lö-éu Budapestre utazott, és ott március 16-án az aktuális egyházpolitikai kérdések, a kong- rua, az autonómia és a Ne terriere fölött tartott értekezleten részt vett. A főpásztor holnap jön haza. — Uj műszaki tanáosos. Őelsége a király a ke­reskedelemügyi miniszter előierjesztesére Vajay Endre miniszteri főmérnöknek, városunk fiának, a műszaki tanácsosi cimet és jelleget adományozta. — Aranymise. Hiriy József erdőd! ny, plébános, ki a jó megérdemelt nyugalom éveit Szatmáron tölti, legközelebb mulatta be az Urnák az aranymisés ál­dozatai Mariaceliben. Az érdemes egyházi férfiút ez alkalommal számosán üdvözölték. — Miniszteri segély. A földmivelésügyi minisz­ter a városunkban felállítandó digeszior felépítésére 12920 K-t engedélyezett, de az építési terven és a sza­bályrendeleten módosításokat tett, melyek a segély folyósítása előtt végrehajtandó!;. — Kiküldetés. Dr. Boromisza Tibor püspök ér- tesilette a iauácsot, hogy a zárdákért átvágása ügyé* ben a tárgyalásra Rernp Anial prelátus kanonokot küldte ki; a megállapodások azonban egyházmegyei jóváhagyás elé lerjeszlendők. — Fölterjesztés. A szatmárhegyi középhegyi is­kola kibővítéseié egyetlen pályázó jelentkezett, ki az előirányzott összegen felül meg 1600 K-t kért. Most a tanacs fölterjesztést tett a vallás- ós közoktatásügyi | miniszterhez, hogy ezt az összeget engedélyezze. — Legelöbériet. A tanács az avasi erdő legelő- bérletét három pályázó közül 1200 K-ért, mint leg­többet ígérőknek, Morár Mitru és Papp Milián orosz- falui lakosodnak adta s a tiszti főügyészt felhívta, hogy velők a szerződést kösse meg. — Farkas Edith alapítványi hölgy a kath. kaszinó estéiyen. A Ráül. kaszinó március 14-eu, este tí óra­kor a Gt.cil-egyesület nagy termében igen szépén sike­rült estélyt aüoU, meiyen előkelő úri közönzeg zsuffo- lasig megtöltötte a ürmét. Az estélyen dr. Boromisza Tibor püspök szinten megjelent. Kíséretében voltak Hebelein Karoly es Pemp Antal prelatus-kanonokok, Gzabó István prelátus, uodaigazgalo es llamon Bőben titkár. Vele jött az alapítványi hölgy is, Stoffer Miéi urleány kíséretében. A műsor a következő volt: I. A grand kuliéban, Szabolcska Mihály szöve­gére Bevty Gézától. Igen szépen adták elő az ezen alkalomra szerve .ett feríikarban Dörner István, Ferency János, Jahlovics György (karmester), Kozma Sándor, Marlon Lazar, Mondik tndre, Schwegler Ferenc és Székely Gyula. II. Tóth Mici urleany érzéssel és^bájjal adott elő Tóth Józséf tanártól egy vallásostárgyu, szép darabol, mely mintegy bevezetőjét képezte az alapítványi hölgy beszedetlek. III. Hármas. Előadtak Menszáros Margit urleány zongorán, Pfalz Emil hegedűn és Schwegler Ferenc harmoniuiiion. A szabatosan összetanult zenemű zajos tetszést aratott. IV. Az est fénypontja Farkas Edith alapítványi hölgy szabad előadása voit, aki a nőkerdésről válasz­tékos szavakban, behizelgő módon, magas szárnyalással messze csengő hangon s az érzés közvetlensége és ele­venségével 40 percig beszélt. Alapgondolatai a követ­kezők voltak, rditeli a helytelen irányba tévedt femi­nizmust ; bizonyítja az altala képviselt nőkérdés létjo­gosultságát, melyet nem a családi élet és az anyaság etharitasa, hanem a természettől származott nöfelesleg, a férfiak kereseti pályáinak nyomorúságos fizetése, leginkább pedig a korunkban végbement gazdasági és kulturvalsag hozott létre, melyek vaskényszerüsége alatt a nők is kénytelenek akadémiai pályák után tö­rekedni. Ismertette aztán az egyetemi nöhallgatók kö­ret, a munkasnő- és cselédotihont, a börtönmissziót, a nótiszlviselők es kereskedelmi alkalmazottak egyesülé­sét, melyeket képzési, nevelési, erkölcsnemesitö vagy ok­Az 1909. évi újdonságok /. «•. figyelemre méltók ! IKT © I S 25 d y üláilláii kaphatunk, Szatmár, Oeák-tér 21. sz. Utolérlietetlen olcsó árak! Női kosztüm szövetek /. nagy válasz- ,\tékban!.\

Next

/
Oldalképek
Tartalom