Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-03-22 / 24. szám

SZATM ÁR-NÉMETI,

Szatmár, 1908. március 22.

— A pórul járt táncmester. Dávidovics Sámuel táncmester Purim napján Nagypeleskén többet vett be a töldi jókból, mint amennyit elbírt volna Széles jókedvében aztán kiment a vasúti állomásra és a sínek, közt el kezdett bosztont járni. Boros István vasuti-őr j nem nagy barátja lehet a bosztonnak, mart szóváltás : közben rá rohant a táncmesterre s ezt agyba-föbe j verte, sőt ráadásul még elvette tőle nehány korona ; pénzét s óráját. De csak elővigyázatból, amint erősiti hogy valami tolvaj kezére ne kerüljön a portéka. A gondoz vasutf-őr most a szatmári ügyészség fogházában dudál.

— A magyar nyelv ellen. A legutóbbi vármegyei közig, bizottsági ülésén a tanfelügyelő bejelentette, hogy Cionlea Demeter sándorfalui gk. lelkész megtiltotta az iskolás gyeimekeknek a magyarul köszönést és a magyar beszédet. A tanfelügyelő felterjesztésére a miniszter a lelkész kongruáját megvonta. — Ez a leghelyesebb megtorlás az ilyen honpolgárok ellen ;

— Beregszászi uj főkapitány. Patay András főispán Nyirádi Ferencet, Kecskemét törvényhatósági joggal felruházott város rendőrfogalmazójáí s tiszteletbeli rendőrkapitányát Beregszász r. t. rendőrkapitányává nevezte ki.

— Állami sajtóhiba. A király koronázásának 40- ik évfordulója alkalmából vert 5 koronás ezüst érmek egyrészének köriratán „Bizalmam az ősi erényben“ helyett „ Bizalmam az ősi frényben“ olvasható. Ha ilyeu kerül valakinek a kezébe, ne gondolja azt, hogy az hamisított, ha egyébként nem az. A pénzverde tévédét az érmek egyrészének verése alkalmával.

— Kinevezés, llosvay Aladár, vármegyénk alispánja, Madarassy Zoltán udvari-i földbirtokost az Udvari—kakszentmártoni töltéshez hatósági megbízottul kinevezte.

— Beszámoló. Március 15-én mondott beszámoló beszédet dr. Pilissy István, a krassöi kerület országgyűlési képviselője Erdődön. Pilissy a függetlenségi- és 48-as dissidensekhez, most már a függetlenségi- és 48-as balpárthoz tartozik s ezen párt álláspontjának igazságát fejtegette. Pilissy beszédét és figyelemmel hallgatták, helyeselték és bizalmat szavaztak neki.

—r- A nagyszőllösi m. kir. állainépitészeti hivatal a halmi felső népiskola kibővítési munkálataira ver senytárgyalást hirdet. Határidő 1908. márc. 30. d. e.

9 óra.

— a gazdák nem ülnek fel. Az irigy konkurencia úgy látszik, semmitől sem riad vissza, csakhogy elhitesse a gazdákkal, mintha a nem impregnált répamag oly jó és kimagasló értékű volna, minta Mauthner Ödön udvari magkereskedő által kizárólagosan forgalmazott impregnált répamag. Természetesen, ez hiábavaló erőlködés, hiszen azon gazdákat, kik már impregnált répamagot vetettek, se fel nem ültetik, se attól többé el nem tántorítják : lévén egyedül hivatottak arra, hogy véleményt formáljanak. És meit e vélemények rendkívül kedvezőek, a konkurencia elég vak és vakmerő, hogy magát tolja fel birónak, mintha bizony a delikvens Ítélkezhetne a biró fölött 1 Valóban a legfőbb ideje, hogy a konkurencia ily féktelen elfajulása ellen a földmivelési miniszter a legsürgősebben gondoskodjék a tisztességtelen versenyről szóló törvény megalkotásával.

— Automohil-járat Nagykároly és Szatmár között.

Egy budapesti vállalkozó Nagykároly és Szatmár között személyforgalomra szánt automobil-járatot fog a nyár folyamán létesíteni.

(x) A hölgyközönség szives figyelmébe ajánljuk özv. dr. Engländer Edéné Deák-tér, báró Vécsey-ház- ban levő Budapestről Szatmárra áthelyezett női kalap műtermét, ki külföldi bevásárlási útjáról hazatérve, műtermét a tavaszi és nyári idényre remeknél-reme- kebb újdonságokkal felszerelte.

(x) Csak 3 frt 60 kr.! Kazinczy-utca 16. sz. alatt 3 kilós posta cs jó kuba kávé; megrendelhető uíánvétel bérmenlve Néhma kávékereskedőnél Szatmár.

4-ik oldal. _______

ÜS

ÄBNOl.

Szatmári kis komédiák.

A jó parthie.

Uram 1

ön egy gazdag és gondos apa, aki nagyon szereti egyetlen leányát és engem arra kér, hogy a fiatal emberről — leányának kombinációba vett vőlegényéről — igaz és hü információval szolgáljak.

íme, — legjobb lelkiismeretem szerint megadom a fölvilágositást :

Nálunk, Szatmáron — a jó modorú és udvarias fiatalember bizony ritka Az Ön jelöltje pedig valóban kedves modorú ifjú, akit a társaság kedvel és akit mindenütt szívesen látnak. Innen van aztán, hogy ma itt, holnap ott, aztán ismét másutt, de valahol b zonyosan élvezi a vendégszeretetet, mely este 9 órakor kezdődik és reggel fél 3 órakor végződik. No, mert azt csak méltóztatik belátni, hogy ha egy előkelő család zsnrja fél 3 óra előtt ér véget : hát akkor az a zsur unalmas volt, nem sikerült, egyszóval korán ért véget. Az Ön jelöltje tehát — akár van hozzá kedve, akár nincs: reggelnél hamarabb nem igen látja az ágyát még akkor sem, ha a zsurok után egyenesen hazamegy és keményen visszautasítja az arany-ifjak abbeli óhaját, mely ráadásul még egy pár üveg francia pezsgőnek a Pannóniában leendő élvezetében összpontosul. A késői lefekvés ellenére azonban a jelölt ur már korán reggel fönt van és munkához lát. No igen, — úgy 9—10 óra közt reggelizik és aztán mig a délelőtti söröző asztaltársaságnál meg nem jelenik, — szorgalmasan dolgozik. De 11 órakor már ott látjuk őt, hol a vár. s férfi-társadalmának számottevő szine-java találkozik és ahonnan elmaradni igazán nem szabad. Azután — az ebéd következik — ugyancsak a Pannóniában, mert hiszen azt is méltóztatik belátni, hogy egy comme il faut úri ember privát helyen nem étkezhetik, bár tény, hogy a Pannóniában obiigát borravalók összegéből egy jó családnál pompás ebéd-kosztot lehetne kapni. De hát — mondom — egy diplomás fiatal embernek, aki jól akar házasodni, — ilyesmire nem szabad a jövője szempontjából tekinteni.

Fia szabad egy rósz szójátékkal élnem : Szatmá- i ron kórtörténeti jelenség : a délutáni kávéházba való i járás. A jelölt ur tehát, aki egy ebéd utáni pót alvás- i sál bizonyosan elrontaná a délutáni munkakedvét is i — ismét a Pannóniába kénytelen menni, ahol, ha I asztalánál nem akar egyedül unatkozni — kártyáznia kell egy kicsit. No, ne tessék megijjedni, nem nagyba megy a dolog és nem hazárdul 1 40—50 frt differencia a legnagyobb összeg, mely pl. a kalabriásznál előfordul és ha ezt sokalni méltóztatik, —■ erről nem a jelölt ur tehet, mert kisebb játékra nincsenek partnerek. Aztán az ember néha-néha nyer is és igy mondjuk : 1000—1500 írttal meg lehet úszni évenkint ezt a passiói is.

Ön Uram — bizonyosan azt is tudja, hogy nagyobb intelligenciájú varosokban a casinók is élénk szerepet játszanak az emberek életében. Ide is járnia kell, hacsak nem akar hátraraaradni. Az uzsonnát is el kell valahol fogyasztani, — de mit is lehetne d u. 5 órától estig csinálni ? Itt mellesleg arra is pompás alkalom van, hogy a délutáni esetleges veszteségeket helyre lehessen hozni. A jelöli ur tehát szorgalmas I látogatója a klubboknak, melyek bármily sokba is kerülnek — mégis csak szükséges rosszak.

Ha mindezeket jól megfontolni méltóztatott, nem fog azon csodálkozni, ha a jelölt ur — bármily egészséges és erős szervezetű legyen is — kissé ideges Hjsh, — az emberek ma mind idegesek és egyik a másiktól is megkapja.

Hogy a jelölt urnák vannak-e adósságai ?

Édes Istenem, — becsületbeli adósságai bizonyára nincsenek, egyébként pedig, ha vannak, hát az igazán megbocsátható. Elvégre egy modern, jól ne- : veit ifjú az adósságok csinálásánál joggal számíthat ' arra, hogy ezeket nősülósekor könnyen kiegyenlitheti. Ezt tehát ne méllóztassék könnyelműségnek tekinteni.

Mindent egybevetve, — én a szóban forgó ifjút ! jó parthie-nak tartom 1

‘ Szívélyes üdvözlettel:

A. B.

A másolat hiteléül: Hópthely.

Közgazdaság.

Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság március hó 13-án tartott közgyűlésén ünnepelte fennállásának 50-edik évfordulóját.

A közgyűlést a társaság elnöke: gróf Csekonics Endre v, b. t. tanácsos szép beszéddel nyitotta meg. A nagyszámban megjelent részvényesekre mély benyo- ; mást tett az elnöki megnyitó beszéd, mely nemcsak i arról szólt, hogy az 1907-iki üzletév volt mind az ; ötven közt minden tekintetben a legkedvezőbb, de I kiterjeszkedett a társnság alapitói dicső emlékezetének méltatására s az évforduló megünneplésének a közgyűlés által határozattá emelendő nagylelkű tervezetére is. Ezenkívül a társaság elnöke melegen üdvözölte ; fényes megnyitó beszéde keretében báró Harkányi j Frigyest, jelenlevő igazgatósági elnököt, aki már az S alapításban is résztvett s a társaság igazgatóságának j félszáz év óta szakadatlanul kiváló tagja, valamint Or- j mody Vilmos vezérigazgatót, aki ugyancsak az alapi- | tástól fogva minden munkáját és képességet a társa- ! Ságnak szenteli.

A lelkesedéssel fogadott elnöki beszédre báró Harkányi Frigyes és Ormody Vilmos vezérigazgató hálás köszönettel válaszolt s a közgyűlés a társaság e két legrégibb kiváló tagjának szűnni nem akaró éltetése közben tért át napirendjére.

Felolvasásra került mindenekelőtt az igazgatóságnak az 1907. évre vonatkozó üzletjelentése, melyet kivonatban itt közlünk:

Tisztelt közgyűlés! Van szerencsénk az 1907. évi zárszámadást és mérleget a felügyelő bizottságnak jelentésével együtt bemutatni.

A díjbevétel, a biztosított értékállomány s a tiszta nyereség egyaránt, ez évben volt a legnagyobb.

Tüzbiztositási üzletünk, a díjbevétel jelentékeny emelkedése mellett, igen tekintélyes nyereséget hozott.

A jégbiztositási üzletágban a számos és helyenként nagy jégverések némi veszteséget okoztak. Úgyszintén csekély veszteséggel járt a társaságunknál szerény méretekre szorítkozó szállítmány biztosítási üzlet ■ is. Mindazonáltal e jelentéktelen veszteségek nem rontják meg az elemi biztosítási főüzletágnak szép sikerét.

A betörés elleni biztosítást a szokott óvatosság- | gal folytattuk. Ezen üzletág eredménye mérlegünkre

alig gyakorol befolyást, miután működésűnknek ezen üzletágra tiz év előtt történt kiterjesztése óta, az ösz- szes nyereséget a díjtartalék emelésére fordítottuk, mely ennek folytán most már az évi dijnak majdnem két és félszeresét érte el.

Tüzbiztositási évi díjbevételünk 19 millió koronára, életbiztosítási díjtartalékunk pedig több mint 111 millió koronára emelkedett. Életbiztosítási állományunk 32 millió koronára rugó tekintélyes összeggel gyarapodott.

A társaság jubilávis alapítványai.

Kérjük továbbá, hogy ugyancsak a félszázados évforduló megünnepléséül emeltessenek közgyűlési határozattá következő javaslataink:

1. A társasági tisztviselők és szolgák külön jutalmazására 150.000 korona összeg bocsáttassék az igazgatóság rendelkezésére. Ezenkívül minden társasági tisztviselőnek, ki a félszázaeos évforduló napján a Társaság szolgálatában áll, huszonöt évi betöltött vagy azon túl terjedő szolgálat után, nyugdíjazása esetén tényleges szolgálati éveihez nyugdija kiszámításának alapjául még 5 év hozzászámitassék. Hogy pedig a félszázados évforduló örömére a Társaság jótéteményeit nyugdíjasaira is kiterjessze, a nyugdijaikra rótt adó és bélyegilleték mától fogva a Társaság által fizetessék oly módon, amint tényleges szolgálatban álló tisztviselőinek adóját és ennek bélyegilletékét már eddig is fizeti.

2. A Társaság érdemes ügynökeire vonatkozólag vétessék tudomásul, hogy azokat 1907. évi uj biztosítási üzletszerzeményeik után amennyiben ezek megelőző évi szerzeményeiket túlhaladták, a rendes jutalékon kivül megfelelő jubileumi jutalmakban részesi- tessük.

3. A gazdaközönségnek magyar társaságunk iránt kezdettől fogva tanúsított pártoló bizalmáról megemlékezve, magyarországi gazdatisztek gyermekei részére felsőbb gazdasági iskoláztatásuk előmozdítása céljából évenkint 4000 korona összeg engedélyeztessék.

4. A tűzoltók működésének tűzbiztonsági szempontból való fontosságot méltányolva, a budapesti tűzoltóságnak egy automobil-gép beszerzésére 12.000 K, a Magyar országos tűzoltó szövetségnek pedig kiosztandó jutalmakra 5000 K adassák.

5. A budapesti orvosi kör országos segélyegyletének, tekintve az orvosi közreműködés életbiztosítási szempontból való fontosságát, 10.000 K adomány fizetessék ki.

6. Elismerésül a szivességnek, melylyel a hazafias sajtó a magyar biztosítás közérdekű ügyét mindenkor figyelmében részesítette, a „Magyarországi hírlapírók nyugdíjintézetének“ segélyezésére 5000 korona, a „Budapesti Újságírók Egyesülete* segitő- alapjának szintén 5000 korona, összesen tehát 10.000 korona összeg adományoztassék.

7. Végül legnagyobb és örökös emlékéül a Társaság mai örömnapjának s jeléül hálájának a haza egész társadalma iránt alkottassák meg a tisztelt közgyűlés határozatával egy 500.000 korona tőkeösszegü hazafias köz- és jótékonycélu alap, az erre vonatkozólag előterjesztendő részletes alapitó-levél szerint. Ezen tőkealap örök időkre lehetségessé fogja tenni, hogy a Társaság évenként eddig is szokásos, ezután is gyakorlatban tartandó adakozásain felül, kiváló közcélokat évenként még egy-egy jelentékenyebb külön adománynyal is előmozdíthasson.

A félszázados évforduló méltó megünneplését célzó e javaslataink kapcsán félreérhetetlenül hangsúlyozzuk, hogy az évi eredménynek ilyetén felhasználása csakis az ünnepi alkalommal megokolt kivétel s korántsem megtakarító és takarékgyüjtő irányzatunk megváltoztatása. A Társaság leróván hagyományaihoz és nagyságához illő ünnepi áldozatait, a jövendő évek eredményeinek hováforditásában ismét a mérsékletnek azon elveit fogja mindenkor szem előtt tartani, melyekhez következetesen ragaszkodva, félszázados sikereit elérte.

A közgyűlés a jelentést az abba foglalt összes javaslatokkal együtt zajos tetszésnyilvánítások közt egyhangúlag elfogadta.

A közgyűlési határozatok meghozása és a felmentvény megadása után dr. Simonyi-Semandam Sándor országgyűlési képviselő, részvényes indítványára a közgyűlés köszönetét és háláját fejezte ki az érdemes vezetőség és a buzgó tisztikar iránt.

Végül megválasztatott a társaság, illetőleg választmányának alelnökévé gróf Zichy János, a megüresedett egy választmány-tagsági helyre pedig gróf.Nádasdy Tamás.

A közgyűlés örömíeljes, ünnepi hangulatban s azzal a méltó öntudattal oszlott szét, hogy az Első Magyar Általános Biztositó Társaság félszázados évforduló-ünnepe valóban nagy alapitóinak fenkölt hazafiul és emberbaráti szellemében folyt le.

A társaság szatmári főügynöksége pénztára a részvényenkint 500 K rendes évi és 250 K évfordulói külön osztalékot (együtt részvényenkint 750 koronát) a 32. sz. szelvény ellenében kifizeti.

A lefelyt üzletévnek mérlegét mai számunkban közöljük.

Omtotly Tiltnoa ünneplése.

A közgyűlést megelőzőleg előbb a Társaság igazgatósága, majd utóbb gróf Csekonics Endre vezetése alatt az egész kormányzó testület rendkívül meleg óvációban részesítette Ormody Vilmos főrend, vezér- igazgatót, hogy megköszönje neki a páratlan bölcse- séget és erélyt, melylyel a Társaságot a félszázados évforduló teljes sikerére vezérelte.

Külön ok volt ezenkívül e szives óvációkra az is, hogy Ormody már az alapítástól fogva a Társaságnak szentelvén élete minden munkáját, saját működése félszázados évfordulóját nehány hóval ezelőtt érte meg. Akkor a vezérigazgató, hiven puritán elveihez, minden jubiláltatást elkerült, de most, a Társaság őrömnapján, a közbizalom, köztisztelet és szeretet lelkes megnyilatkozásai elől nem térhetett ki.