Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-08-02 / 62. szám

24k oldal. SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár, 1908. augusztus 2. csizmailletmény, 5 évenkint emelkedő B száza­lékos korpótlék. A tűzoltók évi fizetése 600 korona, 80 korona ruha, 32 korona csizma, 5 évenként emelkedő 5 százalékos korpotlék. A tűzoltó-kocsisok fizetése havi 40 ko­rona, 80 korona ruha, 32 korona csizmapénz. A parancsnok közhivatali állásánál fogva a tisztviselői nyugdíjintézetnek tagja, a fel­ügyelő és tűzoltók pedig a vizsga letétel után vétetnek fel a nyugdíjintézetbe. Azok, a kik ezután a kötelező vizsga le­tételétől feltételezetten alkalmaztatnak, a vizsga sikeres letételéig havonkénti 40—40 korona fizetés, 80 korona ruha, 32 korona évi csizma- illetmény, személyükre természetbeni lakás ja­vadalmazásban részesülnek. A magasabb fize- tésben csakis a vizsga sikeres kiállása után ré­szesülnek. A fizetéses tűzoltók rendkívüli esetekben a polgármester felhívása folytán rendőri teen­dőkre esetenként alkalmazhatók. A szolgálati kihágásokra háromfoku bün­tetés állapittatik meg : a) első fokon a dorgá­lás; b) másod fokban 1—50 koronáig terjedő pénzbüntetés; c) harmad fokban a szolgálat­ból nyugdíj igényének elvesztése melletti el­bocsátás. Az első és másodfokú büntetés alkal­mazása a parancsnok, a harmadfokú büntetés a polgármester jogköréhez tartozik. A fizetéses tűzoltók nyugdíjazásánál a nyugdíj szabályrendeletnek a szolgákra vonat­kozó intézkedései irányadók a on korlátozással, hogy szolgálatban való megsérülés és tűzoltói állásra képtelenné válás esetén az illető mun­kaképességéhez képest könnyebb városi szol­gálatra, de nem kevesebb 600 korona fizetés­sel ellátott állásra alkalmazható. A tűzoltói külső- és belső összes műszaki szolgálatot az Önkéntes tűzoltó egyesületnek alapszabályai s az ezek függelékét képező szol­gálati szabályzat határozzák meg. A fizetéses tűzoltókra a ruházat tekinte­tében mindenkor az országos tűzoltó szövetség által megállapított egyenruházati és rangjelzési határozmányok lesznek irányadók. nek, annak volt jele, hogy a nemzet elégtiletlen Minél inkább nyomta valami elháríthatatlan baj a nemzet szivét, annál hosszabbra hagyta szakálát a bus magyar. S mivel igy nem szerették, ha meghagyták, gyász­nak volt kifejezése. Már az őskorban megjegyezték, hogy a nemzet Szent László királyt szakála megha­gyásával gyászolta meg. Perényi Péter, ki a politikai intrikusok nagymestere volt s végre e bűneiért bör­tönbe esett s csaknem végső percéig ott senyvedeit bujában már középig érő szakáit növesztett. A 17. század vége felé, amint az osztrák kormány benyomult, ez úgy látszik a borbé'ymüvészetnek is fel­hozta csillagát. Beretválkozni kezdettek, de csak azok, akik jól érezték magukat. Mert azt mondta Cserey: hogy midőn a bukott forradalmár, gróf Thököly Imre török segítséggel Erdélybe rontott s zernyesti fényes győ­zelme után magát fejedelemmé választatá: társai azonnal megborotválták, hogy méltó külső csinnel vihesse uj szerepét. Ezen kor után mindinkább gyérült a szakái viselete. De sohasem ment ki egészen, mintha azon hitregét kapcsolták volna hozzá, mit a Sámson hajá­hoz. Mígnem a nemzet 1825-ben történt felébredése a szakálviselést ismét életbe lépteié, a 48-ik szabadság- harc pedig végkép helyreállította. Nem kevéssé fontos szerepet visz a magyarnál a hajzat. A dús hajzat nőknél az érzelem dusságát jelenti, a férfiaknál a dús szakái és bajusz a férfiasság fok­mérője. A hajviselet körül a nemzeti ízlés nem sok be­folyást tartott fenn magának s ez igy volt minden nemzetnél. A rómaiaknál az ifjak nagy hajat viseltek s a vének rövidre nyirattak, mert asszonyosnak néz­ték a hosszú hajat. Nálunk azonban sohasem jött divatba az a meg­lehetősen csúnya európai szokás, hogy vállat verő hajtengerbe fulasztották a fejet, a magyar szinte min­dig nyiraita a haját. A Szatmár—mátészalkai vasút megnyitása. (F. J.) A Szatmár — mátészalkai vasút mütanrendőri bejárása julius 31-én történt meg. Ennek végrehajtására megjelentek a kereskedelem­ügyi miniszter képviseletében Marzsó Kárely vas­úti és hajózási főfelügyelő; a vármegye közigazga­tási bizottsága részéről dr. Falussy Árpád főispán. Kacsó Károly műszaki tanácsos, államépitészeti hiva­tali főnöke s Mangu Béla tb. főjegyző; a város részé­ről dr. Vajay Károly polgármester, Kőrösmezei Antal főjegyző, dr. Antal Sándor tiszti főügyész és Erdélyi István főmérnök; a magyar államvasutak részéről Ba- csinszky Vladimir debreceni h. üzletvezető, Mándy Bertalan forgalmi főnök, Balog Jakab osztálymérnök, Banner Antal főmérnök, Péchy László állomásfőnök, Vaikó Károly és Sztupkay Dénes mérnökök, dr. Muhy Zsigmond es dr. Weisz Károly orvosok; a szabolcs- vármegyei h. é. vasutak részéről Haich Károly főfel­ügyelő, a szatmár—mátészalkai vasút részéről Po- leschenszky Gyula igazgató és Strasser Miksa főmér­nök. A meghívott közönség köréből jelenvoltak Luby Béla orsz. képviselő, Madarassy Dezső földbirtokos, Pethő György jószágigazgató, Uray Károly járásbiró, dr. Fechtel János tanár, Bodnár György tanfelügyelő, dr. Péchy László mátészalkai főszolgabíró; továbbá számosán a város bizottsági tagjai közül, végül a vá­rosi és vármegyei sajtó képviselő. Az építkezési vál­lalat részéről dr. Gregersen Endre ügyvéd jelent meg. Az eljárást Marzsó főfelügyelő vezette, ki, mi­után a szatmári pályaházban a reggel 9 órakor meg­nyitott gyűlésen megállapította, hogy valamennyi hi­vatalos meghívott jelenvan, a bizottság a pálya meg­tekintésére a közönséggel együtt a készen álló külön vonatra szállt, miután róla Hollósi József fénykép­fölvételeket eszközölt. A vonal 534 kilométer hosszú, körülbelül egy év alatt épült ki; költségei mintegy 3 millió koro­nába kerültek, melyekhez Szatmárváros önmagában 285,000 koronát áldozott. Azért használjuk szándéko- sau ezt a szót, mert a város, alaprészvényeket nyer-' vén befektetéséért cserében, aligha fogja valaha an­nak gyümölcseit élvezni. Különben maga a vonal igen gazdag s teljesen magyar vidéken vonul át s igy elsőrangú közgazda- sági és nemzeti érdeket szolgál. A bizottság, hogy feladatát teljesítse, minden őr­háznál megállott s behatóan megvizsgálta a váltókat, | átjárókat, al- és fölépitményeket. Ennélfogva a vonat ^ igen lassan haladt s a végállomásig körülbelül négy óra alatt tette meg az utat, melyet rendes körülmé­nyek közt két és fél óra alatt hagy hátra. A megnyitás külső képét a következőkben adjuk. I. Szatmár-gőzfürész. (Marha rakodó hely.) A vo- natot nem várta senki. II. Vetés. (M. r. h.) Az állomáson Szerdahelyi Ágoston nagybirtokos, dr. Képessy László főszolgabirö, a csenged közönség s fehérbe öltözött leányok virág­füzérekkel fogadták a vonatot, melyeket a lobogókkal diszitett mozdonyra aggattak. A főszolgabirö itt, mint járásának első községében rövid beszédben üdvözölte a bizottságot, melyre köszönöleg Marzsó válaszolt. A határban levő cséplőgép és a mozdony udvarias füty työkkel üdvözölték egymást. III. Óvári. (M. r. h.) Leányok, közönség, koszo­rúk és zászlók. A vonat láttára az állomásra szalad­tak a határbeli cséplőgéptől a munkások s szünetelt a munka. IV. Csenger. Leányok, zene, koszorúk s nagy közönség, melynek élén Szuhányi Ferenc volt orsz. képviselő rövid beszéddel üdvözölte a bizottságot, melyre Marzsó köszönöleg válaszolt. y. Pdlyod—Jánosi. (M. r. h.) Itt Csaba Adorján főszolgabirö s Madarassy Gyula, a szamosjobbparti érdekeltség titkára várta a vonatot. VI. Porcsalma—Tyúkod. Gönczy Sándor ref. lel­kész várt a vonatra. VII. Szatmár—Ököritó. (M. r. h.) Semmi érdek­lődés. Vili. Győrietek—Jékey tanya. Jékey Mór volt alispán, Jékey Zsigmond volt orsz. képviselő, Jékey László földbirtokos és Káliay Ödön tb. főszolgabíró várták a vonatot. IX. Győrtelek. (M. r. h.) Semmi érdeklődés. X. Kocsord. (M. r. ti.) Semmi érdeklődés. XI. Mátészalka. Itt csatlakozott dr. Falussy Ár­pád főispán a bizottsághoz. Maga a város sem az ál­lomáson, sem az ünnepély alatt egyetlen képviselője által sem jelent meg. Minden hivatalos ember vagy beteg vagy szabadságon volt. Azt beszélték, hogy a város a megnyitásra nem kapott volna meghívást, amit hinni alig tudunk. A bizottság és a közönség amennyire kapni le­hetett, kocsin, egyébként nagy részben gyalog, pompás hőségben s kitűnő poros utón vonult be az állomástól húsz percnyi távol levő városba, hol a kora délutáni órában némaság és lefüggönyözött ablakok fogadták az érkezőket. Az úgynevezett Központi-szálló egyik szegényes szobájában nyomban asztalhoz ült a bizottság ; fölvette a jegyzőkönyvet, belefoglalta az érdekeltek kívánsá­gait s miután a vasút megnyitása ellen egyetlen észre­vétel sem merült fel, Marzsó a kereskedelemügyi mi­niszter nevében átadta azt a forgalomnak. Mig a bizottság a munkáját befejezte, délután 3 óra lett. Útközben a vonaton szolgáltak ugyan föl vajas és sonkás zsemlyét, továbbá sört, de azt már mindenki elfelejtette. A vállalat által adott 120 teritékü ebéd zöldfák alatt, a szabadban volt. Csupán ennyi jót lehet az ebédről megjegyezni. Az első pohárköszöntőt dr. Falnssy Árpád fő­ispán mondta a kereskedelemügyi miniszterre s kép­viselőjére, Marzsó főfelügyelőre. Dr. Vajay Károly polgármester a vasút * létre­hozásáért köszönetét mondott a miniszternek, a köz­ségeknek, jelen és távollevő érdekelteknek, a várme­gyei uraknak és képviselőknek s indítványára a mi­niszternek köszönő táviratot küldtek, melynek tartalma a következő : »Kossuth Ferenc kereskedelemügyi mi­niszter őnagyméltóságának, Budapest. A szatmár— mátészalkai vasútnak Nagyméltóságod nevében enge­délyezett megnyitása alkalmával Szatmár vármegye és Szatmár-Németi város együttlevő közönsége hálás kö­szönetét küldi és mély tiszteletét fejezi ki Nagyméltó- i Ságodnak! Falussy. Vajay. Ezután Marzsó köszönetét mondván a miniszter nevében, a vármegye fő- és alispánjáért, valamint a polgármesterért emelt poharat; dr. Fechtel János a Gregersen-cégért; Mangn tb. főjegyző Bacsinszky Vla­dimir h. üzletvezetőért; Jékey Zsigmond a vasúti mér­nökökért és az épitő-munkásokért; végül Uray Ká­roly Kádár Gusztávért, Szatmár fiáért, ki nagy buzga­lommal segítette a vasút ügyét. Este egynegyed 6 órakor a társaság már vona­ton ült s egynegyed 8 órakor hazaérkezett. Dr. Hsáélfi Kitea fogorvos a Rákóczi-utca 24. sz. (saját házába) költözött át. — Személyi hírek. Dr. Boromisza Tibor püspök nyári üdülésre jul. 30 án kocsin a bikszádi fürdőre uta­zott. A főpásztort az utón titkárja, Hámon Róbert pápai kamarás kísérte el. Ugyanebben a fürdőben üdül dr. Kádár Ambrus kanonok, pápai prelátus is. — Közegészségügy. A lefolyt ju'ius hónapban a város területén előlordult összesen 32 hevenyfertőző niegbetegülés. Ebből vörheny 1, kanyaró ff tífusz különféle, nemei 20. Ettől az utóbbi számtól nem kell nagyon megijedni, mert nyáron minden városban és minden évben szoktak előfordulni tifuszos megbete­gedések. Ezek lefolyása itt különben is elég szelíd, mert eddig mindössze két beteg halt meg, névszeriut Márkász János a járványkórházban és Lázár Dezsőné Vágóhid-utca, 3. szám alatt. Megbetegedtek eddig Wéber József és neje Tompa-utca, 18., Kiss Elza Eötvös-u. 24., Balogh Józsefné és leánya Perényi-u. 30., Hankusz Mihály irgalmas kórház, Borús Ferenc Eöt­vös u. 20., Menszáros Margit vasúti internátus, dr. Far­kas Jenő Kazinczy-u. 4, Tanódy Anna és Ágnes Petőfi-u. 19., Fejes Mariska Eötvös-u. 19., dr. Shik Elemér Rákóczi-u. 19., Nagy Jánosné Hunyady-u. 57., Mészáros Ferenc járványkórház, dr. Rácz Endre Rá- kóczi-u. 1., dr. Benedek Józsefné Deák-tér 3., Banner Edit Rákóczi-u. 46., Harsányi Mihályné István-tér 2., Szőke Ödön Deák tér 13., Márkus Samuné Bányai-ut 8., dr. Fabó Zoltán és 3 gyermeke István-tér 2., Drá- gus Mihály Hegyi-ut 26., Sárközi József Perényi-ut IS., és Varga Klára Kazinczy-u. 20. szám alatt. — Helyőrségi hir. Honvéd zászlóaljunk és zene­karunk a Munkács és Ungvár környékén végzett ezred- összpontositási gyakorlatokról julius 31-én hazaér­kezett, — Olajfestmény. Nehány nap óta a Deák-téren Győry Károly üvegkereskedő kirakatában látható Hérmán Mihály polgármester azon olajfestésü arcképe, melyet a polgári aszlaltársaság a Pannónia-szálló nagy terme számára Óváry József által készittplett. Maga az arckép bámulatosan hü, megközelíti az élet­nagyságot s művészi szempontból igazán elsőrangú termék. A kép az elhunyt polgármestert ismeretes diszmagyarjában ábrázolja.-- Árlejtés a postapalotára. A postapalota kiépí­tésére a városhoz a meghirdetett árlejtésen három ajánlat érkezett be. Révi Miklós és Gál Jenő 120,001

Next

/
Oldalképek
Tartalom