Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-02-23 / 16. szám

3-ik oldal.

S;:atmir, 1908. február 23.

SZATMÄR - n é m e T I.

tukat e kir. tanfelügyelőséghez legkésőbb folyó év március hó 8-áig, mint végső batáridőig levélben küldjék meg, hozzácsatolván levelükhöz tanképesitő oklevelüknek, valamint esetleg egyéb képesítettségükről szóló okmányuknak és netalán a tanítói pályán már folytatott működésűket igazoló bizonyítványaik eredetijét, avagy kir. közjegyzői másolatát és közöljék levelükbea pontosan állandó lakóhelyüket, a hol az esetleges megbízás őket megtalálhatja és terjeszkedjenek ki családi állapotuk és méltánylásra igényt tartható körülményeikre, hogy ezek alapján pontos nyilvántartásuk eszközölhető legyen. Az okmányok a nyilvántartásba vétel után kinek-kinek vissza fognak küldetni. — Szatiná-Németi, 1908. február hó 19-ik napján. Bodnár, kir. tanfelügyelő.

— A Drágffy-utcai telkek. A közgyűlés ezen lelkek hasznosítása ügyében a következő határozatot hozta: Közgyűlés folyamodók kérelméhez hozzájárul és elrendeli, hogy a Drágffy-utcai kertek alján az utca elnevezés megváltoztatásával ezen útvonal »Dobó« utcának neveztessék és az utat, valamint az azt szegélyező telkeket belterületé nyilvánítja. A házszámozás a fent álló gyakorlatnak megfelelőleg a város belső részéből kiindulva, a Perényi utcától a légi honvédlaktanya felé haladva ejtendő meg és az utcának Rekettye-dűlő felőii oldalán minden egyes telekhez tartozó terület 80 ftn. mélyen csatoltalik a belterülethez, mi által szabályos hátsó határvonala keletkezik mindenik teleknek, hol is kötelesek a tulajdonosok lesznek megfelelő kerítést létesíteni. Az úttestnek kocsi burkolattal ellátása közpénztárunk és belkövezési alapunk sok oldalról történt igénybevétele következtében ez idő szerint nem teljesíthető, miután ezen útvonal 840 fm. hosszú s igy legalább 10,000 korona költséget igényelne.

— Uj lakóház. A tanács Popán Jánosné szatmár- liegyi lakosnak Nagyhegyen uj lakóház építésére adott engedélyt.

— Színházi heti műsor. Hétfőn : »Koczián hangverseny.«

Kedden : »Hajdúk hadnagya.«

Szerdán: »Csöppség.«

Csütörtökön: »Madarász.«

Pénteken: »Orpheus.«

Szombaton: »Árki Anna.«

Vasárnap d. u.: »János vitéz.«

Vasárnap este: »Ingyené!ők.«

— Közgyűlés. A Kölcsey-kör folyó hó 25-én, kedden délután 5 órakor a városháza kis tanácstermében évi rendes közgyűlését tartja, melyre a tagokat és az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja

az Elnökség.

— Cabaret. A nőegylet húshagyó kedden, március hó 3 i!c napján a Társas-kör termeiben farsangi estélyt tart, melyre a meghívók már szét is lettek küldve. Ez az estély igen sikerültnek Ígérkezik. Programmja érdekes, az előkészületek nagy szabásunk, — jellege családias, jelszava: mindenben egyszerűség és vidám hangulat. Bizonyára e mulatság egyike lesz az idén legsikerültieinek.

— Adomány. Az izr. felruházó egyesület részére a kereskedelmi bank 20 K, a szatmárvármegyei takarékpénztár szintén 20 K adományozott, melyért fogadják az egyesület nevében hálás köszönetemet, Beer Simonné elnöknő

— Halálozás. Némethy Miklós nyug. ref tanitó, életének 65-ik évében hosszas betegség után e hó 21-éu meghalt Az elhunyt a szatmári ref. egyháznak hosszú időn át pénztárnoka volt. és az egyházat nagy ügybuzgósággal szolgálta. A helybeli hírlapirodalomnak avatott tollú tárca Írója volt és egészséges humorával az olvasó közönségnek élvezetet szerzett. A családi gyászjelentés az elhunytról a következőleg hangzik: »Özv. Némethi Miklósné született Szabó Juliánná úgy a saját, valamint gyermekei Endre, Sándor, Rózsika és az alábbi rokonok nevében is mély bánattal tudatja, hogy felejthetetlen férje, a legjobb apa, nagyapa és rokon Némethi Miklós nyug. ref. tanító és ref. egyházi pénzíárnok életének 65-ik, boldog házasságának 35-ik hévében hosszas szenvedés atán, folyó évi február 21-én reggel megszűnt élni. A megboldogult földi maradványai f. hó 23-án dói után 3 és egynegyed órakor fognak a ref. egyház szertartása szerint Verbőczy utca 4. számú háztól a ref. temetőbe örök nyugalomra helyeztetni. Szatmár,

1908. évi február 21-én. Áldás és béke lengjen szeretett. porai felett! Gyászoják az elhunytat: Özv. Szabó Istvánná anyósa, özv. Peleskei Antalné testvére, Szabó Lajos és neje, Szabó Károly es neje sógora és sógornői és ezeknek gyermekei. Némethi Sáadorné született Szendi Ida mint meny Némethy Zolika, Némethi Andorka unokái.

— Póttartalékosok bevonulása. Március 16-án, Szatmárra, a házi honvéd ezredhez 200 főnyi pót tartalékos fog bevonulni.

— Eljegyzés. Horváth Elek kát. mérnöksegéd a napokban jegyezte el Dehreczeni Lajos helybeli földbirtokos leányát, Juliskát.

— Szerelmi dráma. Szárazberken február hó 19-én este 7 órakor Mándy Lajos lakásán fia, szerelmi bánatában szivén lőtte magát. A golyó azonban el- sikamlott és sebe nem életveszélyes.

— Birtokváltozás. Dr. Rótk Ferenc szatmárné- meti-i kir. iörvényszéki elnök megvette özv. Serly Ferencné Gindele Veronka, Serly Ignác nagykárolyi és Karaszka Kálmánné csongrádmindszenli lakosoknak a nagykárolyi 498. számú betétben A. II. 1—5. sor, 7456,, 7457., 7458—1., 7458—2. és 7459. hrsz. alatti ingatlanát 6200 koronáért.

— A szamosvölgyi vasút február elsejétől fogva a hivatalnokok fizetésemelése és a Magyar államvasut hasonló intézkedései következtében a személyszállítási dijakat felemelte és pedig az első, második osztályon 20, a harmadikon 10 százalékkal.

— A Népkonyha jótevői. Dr. Erdélyi Mlksáné és dr. Weisz Sándorné úrnők 131 K-t gyűjtöttek a Népkonyha szegényeinek. Stern Jakab, Term, és Hitelbank, Lőwy Miksáné 10—10 K. Dr. Benedek Józsefné, Közgnzdasági Bank b—5 K. Csomay Imréné, Bródy Vilmosné, Unger Ulltnan Sándor, Hazai Általános Biztosító Társaság, dr. Ehrenreich Lipót, dr. Fodor Ferenc, Szuhányi Lajos, Keresztszeghy Lajosné 4—4 kor. Dr. Grósz Albert, Demjén Sándor, N. N. 3—3 K. Lévayné, dr. Vajay Károlyné, dr. Fekete Sámuelné, Kellner és Sándor, Guttmann Ignácz, Gindl Antalné, Győry Károly, Stark Jenő, Szlávik Zs.-né, Huszár Aladár, Vajda, Róth Simonné, Reizer János, Mertz József, Gultman Sámuel, Keresztes Endréné, özv. Keresztes Andrásné, Lendek Páiné, Antal Kristófné, Neuschloss, Schvartz Testvérek, Boros A., Bossin Józsefné 2—2 K, Szűcs József, Fógel K., Sebőn Mór, Fischer Antalné, Vuja J., Hollósy S., N. N, Illyés 1 — 1 K. A Népkonyhán adakoztak : Einhorn Márton 8 K, Cs. Mayer Sándorné, Papp Endre 5—5 korona, Mandel Klárika Székesfevérvár 2 korona.

— Örök tóma Olvad a hó — tavasz akar lenni . . .. Azaz, hogy a tavasz még messzi, da az olvadási idő már itt van. A napsugár — bár elég ritkán mutatkozik, de mindenkor alaposan odatüz a gyalogjárók és házfedelek havára, a minek eredménye: lentről latyak, fentről zuhatag. Pedig hát az irás beszédje szerint (értvén azalatt nem szent, hanem helyi szabályrendeletbeli írást) egyiknek sem vo'na szabad lenni, mert a járdáról a hónak e/-takaritva, az utcai eresznek pedig csstornával e/-látva lennie kellene. Még ezek mellett a háztetőkön hófogó korlát is el- kelne, mert bizony, nemcsak hóié szokott az ember nyakába csorogni, hanem hógörgeteg is szakadni. No de mert 25 esztendő előtt az ilyes dolgok egyáltalán meg föl se tűnlek, tehát ma is szó nélkül eltürhetök. El is tűrődnek, mert hiába: a muszáj a legnagyobb ur a világon.

— Hej, de szép a világ . . . Gindele György nagykárolyi lakos »Röpirat« cimmel egy füzetet irt. Ez a füzet a világ legnagyobb problémája. Soha senki sem foja megfejteni e rejtélyt, hogy mi van Gindele György »Röpirat«-ában. A gyémántot már minden utcasarkon fogják gyártani. A repülőgépek már szállingózni fognak a fejünk felett. A koalició sírján már ezredszer fog kiütközni a fii. De Gindele röpiratának a tartalmát nem fogja ismerni senki. Mert nincsen annyi akaraterő és talentum egy emberben, amennyi ennek a füzetnek az elolvasásához szükséges. íme az első mondat:

»Hej, de szép a világ, ha nincs benne biba, de mert rosszul forog, ez ám a galiba. Ez a nóta ser- cegett ki egy világot nemcsak a nagy, általános szokáshoz híven, a legjobb oldaláról néző költő tollából és járta már abban a rég múlt időkben is, melyről a benne szereplő, bár rozsdás, de kimagasló egyes inkriminált pontjairól visszaverődő varázsfényről ítélve a szegény, a gazdag, az ur, a pór, mindegyik azt állítja, hogy ez jobb volt a jelennél.«

Ez a legrövidebb mondat a röpiratban. Hogy

Odakünn rendes sétáját végzi a hold s ablakom üvegtábláin keresztül be-bekukkant hozzám.

Mondják, hogy az ember gondolatvilágára, lelki- j

ismeretére igen jó hatása van a holdfénynek

...........

Mo

ndják ... de én nevetem a holdfényt; nevetem a gondolatot minden lelkiismerettel, meg a világ összes gyűléseivel együtt . . .

De mivelhogy most nem vagyok a gyűlésen s a pimaszkodó holdvilágot szembe nem köphetem — szobám menyezetére irányzóm tekintetem ... Mi az?

Két szem mered rám a falból ... — A boszorkányos holdvilág! Ezt a tréfát ő játssza velem ....

Es kinek szemei azok? . . A katona szemei? Ki testvéreit korbácsolja; vagy egynek azok közül, akik, mikor egyik bolondságtól a másik badarsághoz szoktam áttérni, elébem állanak utamon s el nem felejt- nek soha a következő kis beszéddel megtisztelni: »Állj meg egy szóra, hős levente! Nem akarsz talán egy kis mézet, egy kanalaeska befőttet üdítőül ? Nesze — pihenj meg egy kissé . . .«

A szemek ugyan nem néznek rám haragosan de nem is valami különös szeretetreméltósággal. Körülöttük egy halvány-sápadt arc körvonalai imbolyog- nak, majd egy hófehér szakáll és göndöritett hajtincsek tűnnek elő, azután egy multszázadbeli zsidókalap. Lassanként egy férfifej bontakozott ki a sötétségből s végül tisztán, láthatóan előttem áll — egy egész, igazi, valódi zsidó.

— Ki kend, atyafi? — Úgy látszik nem hallja. Barátságosabban szólítom meg:

—■ Kicsoda ön, öreg ?

Az árnyék lassan megmozdul és vontatottan felel:

— Én ... én a »Shebat Műszer«* vagyok.

Nekem tetszik az éle. Hiszen tudom hogy csak

* a XVII. század zsidó Dante-ja. A fordító. ‘

a hold tréfálkozik velem, de úgy teszek, mintha hin nék a varázslatban:

— Üdvözlöm önt »Shebat Műszer.«

— Béke veled — feleli ő amint illik s közelebb lép hozzám.

Jobban szemügyre veszem. Kicsinyke ember ez a »Shebat Műszer«; testtartása egyenes. Viselkedése, mozdulatai egyszerű-szerények. Szemeiben semmi fény. Ám azért egyenesen és biztosan tekintenek, mintha semmi kétségük,sem volna abban, hogy jól látnák, amit látnak. A hangja is egyszerű, tiszta; minden rezgés és szín nélküli. Szó-szó után nyugodtan, simán gördül szájából. Bizonyos imponáló van egész fellépésében. A kis emberke olyan nyugodt, olyan biztos, oly öntudatos.

Jól tudom ugyan, hogy a »Shebat. Műszer« már rég elköltözött közülünk bűnösök közül az igazok országába; és mégis ha egyszer egyszer megrémlik előttem, hogy nem káprázat amit látok és a »Shebat Műszer« — áldassék emlékezete ! — itten áll előttem látogatás céljából — hátamat átfutja a hideg és egész testem megborzad bele. Erőltetett nyugodtsággal végre csak megkérdezem :

— ön az. aki a poklot megírta ?

— Én! — feleli olyan hangon, mint aki ebben semmi különöset nem talál.

— És vájjon jól megírta? Igazán? Amint van. Semmivel meg nem toldotta? — mint az irók szók ták — semmit el nem vett belőle? Most már biztosan tudnia kell, mert alkalma volt a poklot saját szemeivel látni.

— Láttam én azt élétemben is.

— Látta?

— Sokszor láttam - - álmomban . . .

— És a pokol valóban olyan, amilyennek ön

akkor régen lerajzolta? Olyan szóról-szóra ? Olyan mind a hét ?

— Nem, barátocskám — felelt mosolyogva — azóta egy kissé megváltozott. Sziik lett s még egy

j nyolcadik került hozzá.

— Kinek — minek ?

j

— Ezt majd elmesélem neked:

* *

í

A nyolcadik pokol — beszéli a »Shebat Műszer« — számodra s a hozzád hasonlók szátnara lett megnyitva. Mind az újaknak, mind a modern gonoszoknak ez lesz a helye odaát.

— Mivel vagyunk mi tulajdonképen újak?

— Hallgasd hát: Valaha állandó harc folyt a test és lélek között. A lélek — az Ő fenségének egy része; egy piciny porcikája az ö szent nevének -r«*

I mindig az ég felé vágyott. Föl, föl a magasba akart

' szállani. És a test, a hünös test, a gonosz! a galádl Folyton csak lefelé húzódott. Csak lefelé ... A piszokban, az ocsmányságban akart sülyedni ... El akart sülyedni egészen ... Ha a lélek lett erősebb nagyon is jó voit, de ha netalán a test győzedelmeskedett? — Nos akkor — bűnéhez mérten, meglakolt

Mivel büntetik hát a testet? Forró, égő szurokkal, tűzzel, vízzel; kígyókat, vadállatokat szabadítanak rá: mindenféle fegyencmunkálatot végeztetnek vele az erdőben, a pusztában, a váromladékok között . . meg ehhéz hasonlókkal.

E célból lett a pokol hót osztályzata teremtve. Hét külömböző részre lett felosztva a pokol s minden gonosz oda lett küldve, ahová tartozott.

(Folytatjuk).