Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-02-26 / 17. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LÁP. A „SZATMÁR-NEMETI-i IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ív: Ji k ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Telelon-szám 80.:= Mindennemű dijak Szatmáriul, a kiadóhivatalban fizetendők. Rendkívüli városi közgyűlés. Szalmár-Némeli sz. kir. város közönsége törvényszékünknek már ismert kérdésében hétfőn dr. Falussy Árpád főispán elnöklésével igen népes rendkívüli közgyűlést tartott. Az elnöklő főispán behatólag és meg- nyugtatólag ismertette a mozgalmat s beszédjéből kitűnt, hogy a kérdés nem oly veszedelmes és heves, mint ahogyan az első pillanatokban látszott, mert tulajdonképen arról lehet szó, hogy a törvényszék megosztásának dolga a szatmári székhelykérdés megoldásával lesz kapcsolatos. (Élénk tetszés.) Dr. Vajay Károly polgármester az előjelekből szintén a legjobb eredményt várja. Indítványozza, hogy az ügyben a város a vármegyével lépjen szerves kapcsolatba s evvel közösen beszélje meg a teendőket. (Ezen tárgyban épen ma volt a vármegye és a város közönségének együttes értekezlete.) Harmadik szónok dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő ugyancsak tárgyilagosan és higgadtan ismertetvén az ügy történeti előzményeit, semmi okot nem lát arra, hogy a város bizalmatlansággal tekintsen a végleges megoldás elé. Ezután a polgármester kérelmére felolvassa az országgyűlésen az ügyben tett interpellációját s a miniszterelnök által erre adott választ. Ezek szószerint a következők: Kelemen Samu : T. képviselőház I (Halljuk! Hall jukl) A közelmúlt napokban Nagykároly rendezett tanácsú városa küldöttséggel járult az igen t. miniszterelnök úrhoz a Nagykárolyban telállitandó törvényszék dolgában. Egy hang (balfelől): Fel is fogják állítani! Kelemen Samu: Ennek a törvényszéknek létesítése csak két módon lehetséges : vagy a Szatmár- Németi szab. kir. városában fennálló törvényszéknek áthelyezésével (Helyeslés balfelől), vagy annak megosztásával. Mind a kettő sértené Szatmár városának jogos érdekeit (Úgy van ! a baloldalon) és a mint bátor leszek kimutatni, sértené magának a szélesebb értelemben vett köznek érdekeit is. (ügy van! balfelől.) Az igen t. igazságügyminiszter ur a kérésre minden érdekelt felet megnyugtató választ adott, a mikor kijelentette, bogy ez a kérdés a polgári törvénykezési rendtartás életbeléptetésekor és az ezzel kapcsolatos birói szervezés során lesz aktuális és akkor tisztán tárgyilagos szempontok s az igazságszolgáltatás tekinteteinek figyelembevételével fog megoldatni. Az igen t. miniszterelnök ur azonban egy lépéssel tovább ment és azt a nyilatkozatot teile, hogy ő helyesli azt, bogy a törvényszékek és a megyei székhelyek egy helyen összpontosittassanak és ebből kifolyólag a kérést is jogosultnak tartja. így állott a dolog legalább a?on kivonatos hírlapi közlésekben, a melyekre ez idő szerint utalva vagyok. Nem szándékozom ennek az elvi kijelentésnek helyességéről vi- j tázni, azonban kötelességem rámutatni arra, hogy ennek az elvnek nem éppen az a gyakorlati következése, hogy a törvényszékek oda helyeztessenek, a hol esetleg régi időkben talán akkor fennálló oligarcha családok uralma alatt nem a köz tekinteteinek figyelembevételével a megyei székhelyek elhelyeztettek, hanem ennek az a helyes következése, hogy a megyei székhelyeket is oda* kell helyezni, a hol valamely vármegyének kulturális és gazdasági központja . . . Lengyel Zoltán : Szatmárnák megyei székhelyet kell adni ! Kelemen Samu : ... és a hol a vármegye művelődési és gazdasági életének természetes nehézkedési pontja van. Én nem akarok összehasonlításokba bocsátkozni a két város jelentősége tekintetében, hanem csak arra utalok, hogy Szatmárnémeti szab. kir. város önálló törvényhatóság, melynek erős és eleven önkormányzata van régóta és utalok arra, hogy ez a város törvényszéki és püspöki székhely, két gimnáziuma, két felsőbb leányiskolája, két tanítóképzője, felsőbb kereskedelmi iskolája és felsőbb ipariskolája van és már régi időkben gondoskodott arról, hogy a magyar művelődésnek állandó színházat létesítsen. Ilyen köiülmények között nem csupán a megye központjává vált Szatmárnémeti szab. kir. város, hanem úgy ismerik, mint az északkeleti Magyarországnak gócpontját. (Úgy van! Úgy van! balfelől.) Ámde egyenesen nemzeti hivatást is teljesít a város a nemzetiségi vidéken, a nemzetiségi tenger közepette, mert, hogy a magyarságnak erős és bevehetetlen szikiavára volt mindig a múltban és lesz a jövőben is. (Éljenzés.) Teljesiti hivatását akként, hogy erős ellenőrző állomása volt a magyarságnak mindig és lesz mindenkor, ha arra szükség lesz, sőt a maga városi életével irányozó és beolvasztó hatást gyakorol a nemzetiségi vidéken. Az ilyen város fejlődését féiszeg intézkedésekkel megbénítani nem volna helyén. (Helyeslés balfelől.) Éppen azért történt, hogy maga Szatmár vármegye 1891-ben határozatot hozott, a mellyel annak az óhajának adott kifejezést, hogy a megye székhelyét Szatmárnémeti sz. kir. városba keli helyezni. Még igazságügyi szempontok sem tennék megokolná a nagykárolyiak kérését, mert akkor, a mikor a törvényszékek felebbviteli hatóságot gyakorolnak, arra van szükség, hogy erős törvényszékeket alkossunk, hogy olyan helyeken legyenek a törvényszékek, a melyek a társadalmi és a jogi élet változatosságával megóvják a bírót a társadalmi és jogi elmaradottságtól, az apróbb megoszlás elvét pedig az elsőfokú hatóságoknál, a kir. járásbíróságoknál kell érvényesíteni. Ilyen körülmények között Szatmárnémeli sz. kir. városában bizonyos nyugtalanságot keltett az igen t. miniszterelnök ur nyilatkozata és kötelességemnek tartom, hogy alkalmat adjak a miniszterelnök urnák arra, hogy ő, a ki, saját szavainak leghivatottubb értelmezője, megmagyarázhassa kijelentését és egyszersmind a miniszterelnök ur iránt érzett tiszteletemnél fogva is kötelességem, hogy kérjem, hogy az Ő kijelentései jogos értelmezésének határait ő maga vonja meg, ezért intézem hozzá a következő interpellációt (Olvassa): »Interpelláció a miniszterelnök úrhoz. Nagykároly rendezett tanácsú város egy Nagykárolyban felállítandó törvényszék érdekében e hó 19-én küldöttséggel járult a miniszterelnök úrhoz. A miniszterelnök ur a kérelemre azt a választ adta, hogy a megyei és a törvényszéki székhelyeknek egyesítését helyesnek és igy a kérelmet jogosnak tartja. Miután pedig a nagykárolyi törvényszék csak a szatmárnémeti törvényszéknek áthelyezésével vagy megosztásával volna létesíthető, kérdezem az igen t. miniszterelnök űrtől, hogy ez a nyilatkozata állásfoglalás-e a nagykárolyi törvényszék ügyében és ha igen, mi ebben a kérdésben az ő álláspontja ?« Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök urnák. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. kepviselöház! Régi a versengés Szat' és Nagykároly városok között a megyei székhely kérdésében. (Halljuk /) Ezzel a kérdéssel én 1889 ben már foglalkoztam, a midőn a pénzügyi adminisztráció újjászervezéséről és helyesebben a megyei közigazgatással való szerves kapcsolatba hozásáról volt szó Akkor'igenis én proponáltam, hogy a pénzügyi igazgatóság Nagykárolyba, mint a megye székhelyére tétessék át, mert azt az elvet, hogy a pénzügyi adminisztráció szerves kapcsolatba hozassák a közigazgatással és hogy az önadóztatás és az autonómia elve valójában keresztülvitessék, máskép célszerűen megoldhatónak nem véltem. Ez volt álláspontom akkor. Én erről nyilatkoztam, nem arról, hogy a törvényszékeket kell a megyék székhelyére tenni, ámbár ha lehet, mindenesetre ezt is elérendőnek tartom. (Élénk helyeslés.) A mi Szatmár városát illeti, nekem sem akkor, sem most soha eszembe nem jutott, hogy Szatmár városát a törvényszéktől megfosszuk, vagy ahhoz bármiképen hozzájáruljak. De azt ismétlem, a mit a károlyi küldöttségnek mondottam Előreboesátottam, hogy mások igényeinek minden sérelme nélkül igyekszem az ő ügyüket előmozdítani. (Htlyeslés.) Midőn pedig a szónokuk beszédének azon részére utaltam, hogy Nagykárolynak nemzeti missziója van, azt mondottam, hogy amilyen missziója van Nagykárolynak keleti irányban, éppen olyan missziója van Szat- márnak az északi részeken. Ez az én álláspontom ma is. Kijelentem, ha módomban lesz, azon leszek, hogy Nagykárolynak is legyen törvényszéke. (Mozgás.) Egy hang (a középen)-. És Szatmárnak. Wekerle Sándor miniszterelnök: És Szatmárnak ott meg van úgyis. Részemről előmozdítani igyekszem kívánságukat, végleges álláspontot ebben az ügyben azonban nem foglalhattam, mert úgy én, mint a t. igazságügymi- niszler ur válaszunkban azt mondottuk, hogy jóindulattal fogjuk kisérni az ügyetjén messzebb is megyek, igyekezni fogok azt elősegíteni, (Helyeslés.) de a kérdés eldöntése nincs napirenden, hanem csak az igazságügyi szervezettel kapcsolatosan lesz megoldható. Ez volt válaszom és ezt jelentem ki ma is. (Helyeslés.) Elnök : Kíván az interpelláló képviselő ur szólni ? Kelemen Samu: T. képviselőház! Röviden kívánok nyilatkozni. A t. miniszterelnök ur arra hivatkozott, hogy az ő régebbi miniszterelnöksége ideje alatt történt, hogy elvi okokból, mive! a megyei és pénzA legolcsóbb bevásárlási posztó- és gyapjúszövetekben. ♦♦ ♦♦ forréa WEISZ EMANUEL oszt ó-ü zlete ♦♦ Szatmár, a Pannónia mellett, -'^pj Női kosztüm különlegességek nagyválasztékban ! zz S3
