Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-02-19 / 15. szám

FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPAR! HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. LtAPVE Dr. KELEM ORSZ. KÉÍ FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. zéi? ‘ EN SAMU VISELŐ. SZERKESZTŐ: FSRENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Telefon-szám 80.ä3= Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetsndik. A Szandsák vasút. Valami forr a diplomaták boszorkány- konyhájában ; Aehrental külügyminiszter úgy látszik delegációs beszédjében keztyütlen kéz­zel érintette meg Európa »Nebánts virágát«, a »Keleti kérdés«-t és a féltve őrzött európai egyensúly megingott. A hazai és a külföldi na­pilapok vezércikkeiből vérszag árad, háborús hirek izgatják a kedélyeket. Remélhetőleg ne­hány jegyzékváltással elsimul a Magyarország- Ausztria és Oroszország közölt kitört konflik­tus, de nem tudhatjuk, az Uvac—mitrovicai vas­úti összeköttetés kérdése nem rejti-e magában végzetes nemzetközi összeütközések magvát ? Az örökös küzdelemben, melyet hazánk létéért és legelemibb jogainak elismeréséért kell folytatnunk, nem igen jut idő, hogy a vi­lágpolitika kérdéseivel is foglalkozzunk és mi­vel a napisajtóból nehéz a helyzetről világos képet nyernie, nem végzek talán felesleges mun­kát, ha a legutóbb, hazánkat közelről érintő, diplomáciai bonyodalom okairól néhány szót irok. A bonyodalom kitörésére közvetlen okot a külügyminiszternek a delegációs gyűlésen azon bejelentett terve adott, hogy a szultántól a Novipázar szandsákon keresztülhaladó, Uva- cot Milrovicával összekötő vasútvonal építésére kér engedélyt. Ez a vasútvonal Szerbia elkerü­lésével közvetlenül kötné össze Magyarorszá­got Törökországgal. A Balkán félsziget felé ed­dig három fontosabb vasútvonalunk visz Brassó— j Predeálon át és Orsóvá—Verciorován keresztül, j kettő Romániába, de ezeknek a világkereske­delemben aránylag csekély szerep jut. Legje­lentősebb vonalunk, mely Zitnonynál hagyja el hazánkat, Szerbia fővárosán, Belgrádoti átha­ladva a Morava völgyén vezet tovább. Ez a közönségesen »Keleti Express«-nek nevezett vonal Szerbiában Nis-nél két részre ágazik. A forgalmasabb vonal Bulgárországon és Kelet- Rumélián keresztül, egyenesen Konstantinopol-ig vezet, a másik ág pedig' Üszküb-ön kérésziül Törökországnak az Egei tenger partján fekvő legnagyobb kikötőjébe — Szalonikiba — visz. Ez egyetlen vasulunk, melynek nemzet­közi jelentősége van, mert az összes nyugat­európai államok szárazfóldön csak ennek az útvonalnak felhasználásával bonyolíthatják le a Balkán félsziget felé irányuló forgalmukat. Hazánkon keresztül haladó átmeneti forgalom­nak több, mint fele erre az útvonalra esik. E világkereskedelmi útvonal jelentősége rövid időn belül óriási mértékben emelkedni fog. Most építik ugyanis a bagdadi vasutat és ha ez megnyílik Német- és Franciaországnak Magyarországon közvetlen összeköttetése lesz az Indiai Óceánnal. A vasút ázsiai része Kon­stantinápoly külvárosából, Skutazibó! indul ki, áthalad egész Kisázsiáh, majd Moszul és Bag­dad érintésével Mezopotanián és Irak—Arábián keresztül a Perzsa öböl partján fekvő Baszraig visz. Ez lesz a világ leghosszabb vasútja. Be­láthatatlanok azok az előnyök, melyek a re­mélhető nagy nemzetközi forgalomból hazánk gazdaságára háramlanak. A szóban levő Szandsák vasul e fővonal­nak csak egy kiágazása. A Balkán darázsfész­kén — Makedonián — keresztülhaladó Nis — Saloniki ágnak Üszküb-ből Mitrovicá-ig egy szárnyvonala van. Ha már most — a külügy­miniszter tervei szerint — Mitrovicát össze­kapcsolják Bosznia és Törökország halárán fekvő Uvac-cal, az Uvac-Serajavó vonal révén a boszniai vasutakon Szerbia elkerülésével köz­vetlenül összeköttetést nyerünk Törökországgal. A magyar áruk tehát Bosna—-Brodon—Seraje- von keresztül eljuthatnak a SaloniKi öbölbe, sőt ha a Saloniki—Pyraeus vasút terve is ter­het ölt, egész Görögország fővárosáig, Athénig. Az összeköttetések létesítése hazánk for­galmára feltétlenül kedvező hatással lenne. Or­szágunk földrajzi helyzeténél fogva a Balkán felé irányuló forgalom lebonyolítására van hi­vatva. Minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy a Balkán gazdaságilag fejletlen terűiéit érdekkörünkbe vonjuk. Iparunk fejlődésével ter­melésünk feleslege csak itt nyerhet elhelyezést. Magunk részéről örömmel fogadhatjuk a kül­ügyminiszter vasútépítő terveit. Oroszország ter­mészetesen nem szívesen látja a Magyar — Osztrák befolyás térfoglalását Törökországban és féltékenyen őrködik, hogy a Török—Orosz háborút befejező sanstefanoi béke után 1878. év julius 13-án kötött berlini szerződés pontjai TÁRCA. Tied az élei! Ifjú vagy! Távozz! Ne közelíts hozzám a vázhoz! Ne toldozd, foldozd rongy ruhámat! Ne tiszt its, ha a sárba vágnak! Ne csókolj, hogy ha félrelöknek ! Ne állj utamba! Hagyj magamra! Hát még sem hallgatsz a szavamra? És jösz velem éhezve, fázva, Örök nyomorba, éjszakába ? Maradj! ........... Tán könnyebb igy a járom, Ha veled egy ült, érted járom. Zsürger Imre. A fekete város. Irta : Pallos Árpád . . s a fekete városba értem. Gyász, mélységes nagy gyász vett körül mindenütt Az utcák k;baltak, némák voltak. A nyirkos falak oromzatáról fekete lo­bogók lengtek alá. Megdöbbenve siettem végig az utcákon. Bor- zongtam. Mindenütt gyász, titokzatos, mély gyász vett körül. A magányos utcán végre élő lény bukkant elém. Futni kezdtem, hogy beérjem. De hasztalan. Megrel­tenve surrant hirtelen egy kapumélyedés mögé s el­tűnt előlem. Hasztalan csilingeltem a cifra csengetyün. A bezárt kapukat hiába döngettem. Egy teremtett lélek sem jelentkezett. Senki sem fejthető meg nekem e titokzatos gyász okát. Pedig e rideg kihalt falakon belül volt élet- Észrevettem. Lépteim zajára toppal félrehúzták a füg­gönyöket Hideg verejték futott végig testemen. El innen, el. Borzadva futottam végig az utcákon. Lépteim visszhangja rémesen verte fel a város csendjét. Egy j utca torkolatánál óriási térre jutottam. E percben j bukott le a nap az ég pereméről. Hirtelen beállott az j éjszaka. Ezernyi, lefelé fordított fáklya hintett világossá got Itl volt a legnagyobb gyász - . . Magaslaton óri­ási ravatal állott. Megdicsőült, szinte szunnyadó arccal feküdt rajt’ a halott. Körötte a Hatalom testőrei kivont karddal őr­ködtek. Tekintetük a sötét kietlen városra meredt. Éreztem itt, itt van a relytély kulcsa, egy perc és a gyász okát megtudom. Még egy lépést tettem a ravatalhoz. A Hatalom j katonája mellemnek szegezte fegyverét. Ijjedten hát- 1 ráltam Mégis . . . Ráismertem a halottra . . . Maradj . . . í Arcomba köpnek, sárba dobnak, Tépett ruhámról rongyok lógnak Azt is sajnálják, letépik rólam, Irigy eb-csorda jár a nyomomban . . . Mért jösz utánam ? Még most se’ látod, Ahol én járok, Velem az átok? Könnyebb volt Néki a Kálváriáig: Én rám nem vár a vég, a kereszt! Belőlem csak a lelket tépik, Az életemet őrzik, féltik; Ha ütnek is csak úgy, hogy fájjon, Rongyos testemnek meg ne ártson. Miért nem hagysz el ? Mért jösz utánam ? Engem se visz már Messzi a lábami

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom