Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-12-24 / 103. szám
Xll^évfolyam. Szatmár, 1908. doce.nber 24. Csütörtök. ______ _________ 103. szám. A „SZATMÁR NEMET!-! IPARÍ HiTELS ÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVKZÉB: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. FERENCY JÁNOS. SZERKESZTÖSES ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. —— Telefon-szám 80.== Mlnéennorcü dijak SíatRiaron, a kladdhivatalban fizetendők. A karácsonyi ünnep jelentősége, j A mai napnak esemcnydus első történetc ■ egészen uj medret ásott magának az emberiség életében. A keresztyénség modern kultúrája, mely ezernernü áldását ma is szerte árasztja a világ összes népei lelett, egész 1908. évvel ezelőtt vette kezdetét a bethlehemi kicsiny jászolban. Az angyalok ama kardala, melylyel a megváltó és világot ujjászülö Istenembert üdvözölték, egy uj, addig soha nem ismert nap feltámadásának jelző fénye volt. Az előtt mély szellemi sötétség borította be a földel mindenütt, ahol a pogány világ laza erkölcsi törvényeivel már egészen lejárta magát és a jobb lelkek egy szebb és boldogabb jövő után sóvárogtak mindenfelé. Ez a boldogabb jövő valósággá lelt; az Isten fia emberi alakban a földre szállott és uj életet adott a sötétségben vergődő lelkekuek. Ennek a korszakalkotó s világtörténelmi fontosságú nagy eseménynek emlékezetére s örömünk és a nagy Alkotó iránti mélységes hálánk kifejezésére, szentelünk mi első sorban karácsonyi ünnepet. Hogy is maradnánk mi ma némán és lezárt ajakkal; vagy hogyan lehetnénk közönyösek azzal az emberi ábrázatban megjelent Megváltóval szemben, kinek nem egy embernek, nem is egy családnak, nem egy nemzetnek, vagy éppen egész világrésznek, de az összes emberiségnek üdvöt, tiszta örömöt és ■ addig soha nem érzett boldogságot adott ?! Hadd dobbanjon azőrj ma össze minden emberi szív egy közös érzésben emez áldásos esemény fölüli. Nem puszta szavakban, de lé- | nyékben nyilatkozzék meg a mi örömünk a ) mai napon azzal a Világmegváltóval szemben, kinél tisztább, nemesebb és tartósít bb örömöt az emberiségnek senki snn hozott. A Megváltó születése előtt ez a lelki öröm ismeretlen vala az emberek előli. Századok tűntek el, országok semmisültek meg, nemzetek léptek le a történelem színpadáról, a nélkül, hogy ez> * mélyebb és áldásosabb nyomokat hagylak volna magok után a népek életében. Az az elet, melyet ■ z idők teljességének elérkezte előtt a népek 'eéllek, szomorú rabszolga élet volt. Egy jobb jövő utáni vágy, mely e rabigában vergődő népek szivét titkon dobogtatta, mindenütt ál alánossá lön, ahol a pogány világ egészen tu-élic és lejárta magát. A hatalmas római birodalom is hatalmának utolsó stádiumához juh L el. A föld minden nemzeteinek fejedelmei ’ég ekkor is a római császárok kegyét lesték. Országok kincsei, szolgai alázatos hódolat jeléül, a római fényes palotákban halmozódtak össze, ahol a nagyok, hatalmasok jólétben és a legféktelenebb erkölcstelenségben kéjelegtek. Csak a többség, a nép zöme nem volt boldog. Nyomorult koldusként zörgette rabláncait; sóvárgott egy igazságosabb jövő után és sejtelmes vággyal várta a Megváltót, ki széttörte az ő súlyos rabbilincseit s utat nyitott neki a szolgaság szomorú börtönéből a szabadság dicső templomába. Az ú világ az ő számára csak rombolni tudott, de építeni nem volt képes. Látta, érezte, hogy mint vergődik az emberi bölcseség az ő | lehetetlenségében, hogy a régi világ romjain, j mely csalás, ámítás és hazugságon épült fel, j egy uj világot, addig soka nem látottat épit- ! sen fel : a szabadság, egyenlőség, testvériség és igazság boldogító országát. S midőn az emberi erő már minden eszközt megragadott, hogy ezt megvalósítsa, de mégis tehetetlen volt; mikor a halálos elszántság már mindent feláldozott a megmentésre, de hiába, — ime, éppen ekkor az idők melléből születik a bethlehemi jászol nyomorúságos fekhelyén egy isteni gyermek, akinek világrajöltével egy uj korszak nyílik meg az emberiség életében, aki az ó világ összeomlott romjain csakugyan újabb, nemesebb és boldogabb világot épit fel és teremt egy olyan korszakot, melyben az érdek és rut önzés szavának el kell némulni és a vásári zsi- valyt, a züllésnek indult erkölcsi életet, csendnek, nyugalomnak, békének és megelégedésnek kell felváltani. És ezt az örvendetes átalakulást mind egy magával is jó tehetetlen kis gyermek hozta meg. De az a gyenge kicsiny kéz, mely akkor még csakis az édes anyai keblen pihent meg, nem sok idő múltán már össze fogja törni aura T ARC A. Karácsony. Csillagsugáros éjszakában, misztikus csendben, virágillattól terhes légben, üstökös csillag mutalta az utat a három keleti királynak a jászol felé, ahol az Ur, a Megváltó született. S a kincsekkel, ajándékokkal megrakott fejedelmek nem csodálkoztak rajta, hogy az Igazság tehénistállóban, juhok, bárányok, szelidlelkü állatoktól környékezve. harmatos füvei rakott jászolban jött e minden bűnöktől telitett világra, hogy az embereket, az élet temérdek gondjaitól, bajaitól, megromlott emberiséget megváltsa s olyan ajándékkal megvigasztalja, mint a minő: A Hit ! A sötét éjszakába fényesen világított a csillag. S akik keresték a Megváltót, azok reá talállak. Rátaláltak akkor, mikor a jászolban feküdt s minden földi hiúságtól, ékességtől mentesen. Vájjon reátalálnának a fejedelmek ma is? Elismernék isteni eredetéi, nagy hatalmát a megváltásra? Nem keresnék az erőt, a külső pompában ?! A fényben, a gazdaságban, vagyonban!? Hódolnának-e a szegénynek, elhagyatottnak, a jászolban fekvőnek, a tehenek, juhok, barmok által környezettnek ? ! Meghajtanák-e merev térdüket a három királyok, dölyftöl, hiúságtól, nagy hatalmuktól felfuvalkodva ? Tudva azt, hogy hírük, hatalmuk erőssége, a kis gyermek jövendője által megsemmisittetik, hogy az egyedül, glóriától övezve vegye át az uralmat, nem egyes nemzetek felett, hanem az egész világ, a min- denség felelt 1 ? Mi hisszük, hogyha a Megváltó ma születne, hasonló körülmények között, mint ennek előtte 1908. esztendővel, mint akkor: ma kétszer is kereszlre feszítenék, ma nagyobb kálváriát kellene megjárnia, mint amilyet az akkori primitiv, kezdetleges emberi társadalom reá rólt. Ma minden tanítványa megtagadná, ha a felsőbbség tanaiért üldözné s nem maradna egyetlen egy sem, ki utolsó útjára, a Golgothára elkísérné, A mai kor emberei félnek a megpróbáltatásoktól, meghunyászkodnak a hatalmasok előtt s elveikéi, hitüket, ideáljaikat harminc ezüst pénznél olesób- ben hajlandók eladni s el is adjak, mihelyt alkalom kínálkozik reá! Gyenge, satnya korszakot élünk. A jó tulajdonságok, az embereket magasabb lényekké tevő jellegzetességek lekoptak rólunk. Az élet, ez a mindent megemésztő hatalmas tüzfolyam, leolvasztotta rólunk azokat a szép, ragyogó tulajdonságokat, melyek fényt, díszt, méltóságot kölcsönöztek nekünk. Szürke, nyomorgó lényekké vedlettünk. Az ideálok, a törekvések, akaratok érvényesülése mind, mind régen a lomtárba került, hogy helyet adjon, az üres tolakodásnak, a létért való tülekedésnek, annyi megalkuvásnak ! Egyedül a hit fáklyája lobog még, de az is lassan, hunyó fénnyel, füstölgő lánggal. Nincs meg már bennünk a tiszta krisztusi tanok hófehér lobogása, hanem a felekezetek gyújtogató, bíborvörös lángja. Ez még éget, ez még lobot vett neha-néha bennünk, de nem hogy világítson, hanem hogy lángba borítsa a köztünk levő jó egyetértést, bogy tápot adjon a türelmetlenségnek, békétlenségnek, az ellenségeskedésnek, egymás iránt való gyűlölködésnek. Nem igy gondolta azt az Istenfia. Nem igy akarta megváltani a világot s az embereket egymáshoz közelebb hozni. Ha a jászolban pihenő kis Jézus ezt előre sejtette volna, nem lett volna megalapítója annak, mit évezredes küzdelmek, harcok, de amellett gyönyörű symbolumok előidézője lön. S az emberek úgy tesznek, mintha e napon magukba szállva, tisztán s egyedül az üdvözítő tanokat Utolérhetetlen olcsó árak! Elsőrendű g y a p j u s z ö Y e t e k e t WEISZ GYULÁNÁL >»»■«■■>■ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ SZATBUÁR, Deák-féi* 28. +*> 44 44 IWöi kosztüm szövetek nagyválasztékban! r Utolérhetetlen olcsó árak! ■X
