Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-12-20 / 102. szám

XII. évfolyam. Szatmár, 1908. december 20. Vasárnap. 102. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. Á „SZATMÁR-NEMETI-I IPAR! HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSIÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára ÍÖ fillér. j Made in Hungary. Az egész esztendő pangását, sivárságát egy kissé felélénkíti a karácsonyt megelőző vásár. Ilyenkor a még olyan szorult anyagi viszonyok közt élő embertársunk, ha csak cse­kélységgel is, kedveskedni óhajt hozzátartozói­nak s még a legszegényebb háztartásban is bizonyos kedves, meleg, derűs képet rajzol az a jó szívvel adóit ajándék, ami majd odakerül a zöld fenyő talapzatára, karácsonyi meglepetésül. Sürgés-forgás, élénkség jellemzi ilyenkor a kereskedéseket s ha csupán pár napra is, de felderül minden kereskedő arca, a szebb jövő­ben való reménykedés sugárzik le róla. Minden esztendőben, szinte programm- szeriileg felhangzik a karácsonyi vásárok al­kalmával, hogy nézzük meg azt, amivel sze­relteinknek kedveskedni akarunk s mindazt, 1 mit a hazai ipar előállítani képes, abból csakis i magyar gyár, magyar kéz ipartermékét fogad- j juk, pártoljuk a honi ipart ! Különösen akkor, amikor az sem anyagi, sem erkölcsi támoga­tásunkkal nem jár. Igen ám, de hogyan ösmerjük meg mi j azt, hogy tulajdonképen mi is készült ebben a j mi szegény hazánkban. Hiszen a jó gyártmá­nyok, már pedig mi csak ilyennel akarunk meglepetést szerezni, — semmivel sem külön­böztethetők meg a külföldi gyártmányoktól. Ez a nehéz, ez a fogas kérdés. , T A R C A. Falu végén, cigánysoron . . . Falu végén, cigánysoron jaj, hogy sirnak rinak, Falu végén egy kis házba be sokan lódulnak. Kihallik a sirás^közül a hegedű hangja, Oly bánatos, oly szomorú, olyan bus a nóta. Egyszerre C9ak félben hagyják a nagy sirást-rivásf, Kiviszik a temetőbe szegény, meghalt prímást; Aztán mikor már a tornak reggel felé vege, Az özvegy az uj prímásnak lelt a felesége. _____ öutman Endre. As szony-szerelem. Irta: Horváth látván. (Folyt, és vége.) Határtalan keserűség fogott el, amint igy egye­dül ballagtam a sáros utón. Egy kanyarodásnál szembe jött velem egy finoman borotvált, de leron­gyolódott, toprongyos alak. Ösztönszerüleg revolverem után nyúltam, de amint közelebb értem, a legnagyobb meglepetésemre, egy régen látott, elveszettnek hitt barátomat ismertem föl benne. UAPVKZéH: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ, KÉPVISELŐ. FELE1.ÓS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. , FÉR ENCY JÁNOS. SZERKESZTÓSEG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Tdelon-szám 80.^= MitHlennamü dijak Srataiároii, a kiadóhivatalban fizetendők. Bezzeg a német, vagy angol, ha hazai cikkel, akar vásárolni, csak megtekinti azt s Íme büszkén csillan a szemébe a fölirat: Made in Germany, vagy Made in England. S evvel már tisztában van, hogy saját hazája iparát támogatja, amikor az ilyen feliratú cikkeket vásárolja. A mi gyártmányainkon ezt bizony hiába keresnők. Meg is kérdeztük egyik játék­ára gyárunkat, hogy miért nem könnyíti meg a hazafias magyar vásárlók igyekezetét; miért nem teszi gyártmányaira a Made in Hungary* Magyarországon készült* büszke feliratát, mire az szomorúan válaszolta: — Kedves uram, ha mi a gyártmányainkra ezt az igaz és szép jelszót reá termők, a kutya sem vásárolná cikkeinket. Hiszen a kereskedő csak úgy tud túladni rajla, hogy azt állítja róla, hogy külföldi gyártmány. Pedig mondom, hogy sokkal becsületesebb munka amannál, tetsze­tősebb is a hasonló külföldinél. He hát mi már úgy vagyunk, hogy csakis az tetszik, a mi kül­földről jött! Elbámulva s szinte megrettenve hallottam ezt a kemény szózatot. S mikor azután a ke­reskedőnél is érdeklődtünk, olt is csak ezt a szomorú választ kaptuk. Tehát a magyar gyártmány nem kell ne­künk magyaroknak, mert itthon készült, mert magyar kéz segédletével jött léire, magyar embernek ad kenyeret s a magyar állam fenn­tartásához hozzájárul, szóval, mert Made in Hungary. Régi dolog, hogy azok a műveletlen, bar­bár nemzetek, kiket, a kultúra csak nagyon fel­színesen érintett, nem lévén kritikájuk, mind­ezt, ami az elismert, müveit külföldről jön, azonnal s minden bírálat nélkül elfogadnak, be­vesznek, azon Íriszemben, hogy annak feltétle nül jónak keli lennie. Az európai kulturállamok ezeket a lekicsinyelt s igen kevésre becsült nemzeteket egy gyűjtőfogalom alá sorozzák s pedig a Balkán-államok elnevezése alá. Nem is olyan régen Magyarországot is a Balkán-álla­mok közé sorozták, nem földrajzi fekvésénél fogva, hanem az ő becsülésük szerinti kullu- rájoknál. Ez a szomorú időszak, ha nem is egészen, de nagyrészt elmúlt felettünk. Lassan- iassan bebizonyítottuk, hogy műveltségűnk, művészetünk, irodalmunk s immár gyár s kézi iparunk is a kulturállamokkal sikeresen veszik fel a versenyt. S hova tovább meg is szerez­zük a külföld előtt azt a tiszteletet, melyet év­ezredes történelmünk egymaga is megérdemelne. De, ha a Made in Hungary akadálya an­nak, hogy a hazai iparcikkek vevőkre talál­janak Magyarországon, akkor ezerszeresen is megérdemeljük, hogy visszautasítsanak bennün­ket azon Balkán-államok sorába, melyeknek lakói csakis annak kedveznek, ami a külföld­ről jö! Nagyon örült a találkozásnak és hivoít, hogy látogassam meg. Én szívesen tettem eleget kívánságá­nak, igy legalább kissé feledni reméltem a mai nap kellemetlenségeit. Megindultunk, oldalt az úttól egy kis gyalogútól). Ő elől ment, én utána. Fiatalos, erős alakja olyannak tűnt föl előttem, mint egy mesebeli királyfié. Finoman borotvált, fehér arcára halvány, bibor-rózsákat festett a reggeli nap. A lábunk csatakos lett a dús reggeli esőtől, a fejünk fölött vadgalambok búgtak mélabus, sejtelmes danákat. Aztán egy kis féloldalu házhoz ér­tünk. Itt szomorúan szóit: — Ez itt az én lakom, jer, megmutatom. Itt búsulok, itt firkálok. Itt nem ismer senki, csak a kecskepásztor. Az a legjobb barátom. Az legalább őszinte és nem csal meg. Nem vettem észre ezt. a cinikus kiszólást, de azért egy kissé bántott a bizalmatlan bevezetés, A kies vidék és a csinos kis ház egészen elragadott, j Festői vidéken, festői lak . . . Költőnek való hely. Távol a világ idegölő, vásári zajától . . . Bementünk. Ott beszélni kezdett. — Isméi lem egyszer egy gyönyörűséges, szép fiatal leányt. Megvolt mindene, a legkisebb vágya is teljesült. De nem volt boldog. Azt mondta, hogy nincs tökéletes boldogság. Én boldoggá akartam tenni. De ' neki nem kellett az én szerelmem. Máshoz ment és azóta boldog. Éppen most láttam. Egy kocsin men­tek erre lefelé, mellette ült a férje. Miért is latiam meg . . . Arcomha szökött a vér. Ha az a szegény fiú tudná, hogy mennyire nem a férje volt az. De nem szóltam neki erről, hanem megvigasztaltam, hogy talán nem is az volt, hanem elnézte magát. Ő látszó­lag meg is nyugodott. Még igen sokat és hosszasan elbeszélgettünk, aztán elbúcsúztam tőle és elindultam vissza a nyaraló irányába, a hepe-hupás hegyi utón. Késő este volt, mikor odaértem. Lakásomra mentem és asztalomon egy levelet találtam. Azonnal megismertem a borítékon a szép asszony Írását. Föl sem bontottam, hanem összetéptem és kiszórtam az ablakon. Aztán észrevétlenül összecsomagoltam és másnap elutaztam. Szépen, udvariasan kitértem az útból. Más ember az én helyemben írásként cseleke­dett volna. Én azonban az ész szavára hallgattam. Elvégre, az igazat megvallva, nem is volt egyáltalá­ban semmi jogom ehhez az asszonyhoz. Hogy szeret­tem, az még nem elég jogcím ahhoz, hogy valame­lyes jogot is formáljak hozzá. Mindazonáltal módfelett lesújtott a nem várt fordulat. Annyira szerencsétlennek éreztem magamat, V Utolérhe­tetlen Eiaőrendg g y a p j u szöveteket WEISS 6YULÁMÁL kaphatunk. Utolér he tét len olcsó árak! */\r­♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ SZATSVlá!», üeák-téc* 21. #♦ 44 Női kosztüm szövetek nagyválasztékban! olcsó árak!-A*—4

Next

/
Oldalképek
Tartalom