Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-12-20 / 102. szám
XII. évfolyam. Szatmár, 1908. december 20. Vasárnap. 102. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. Á „SZATMÁR-NEMETI-I IPAR! HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSIÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára ÍÖ fillér. j Made in Hungary. Az egész esztendő pangását, sivárságát egy kissé felélénkíti a karácsonyt megelőző vásár. Ilyenkor a még olyan szorult anyagi viszonyok közt élő embertársunk, ha csak csekélységgel is, kedveskedni óhajt hozzátartozóinak s még a legszegényebb háztartásban is bizonyos kedves, meleg, derűs képet rajzol az a jó szívvel adóit ajándék, ami majd odakerül a zöld fenyő talapzatára, karácsonyi meglepetésül. Sürgés-forgás, élénkség jellemzi ilyenkor a kereskedéseket s ha csupán pár napra is, de felderül minden kereskedő arca, a szebb jövőben való reménykedés sugárzik le róla. Minden esztendőben, szinte programm- szeriileg felhangzik a karácsonyi vásárok alkalmával, hogy nézzük meg azt, amivel szerelteinknek kedveskedni akarunk s mindazt, 1 mit a hazai ipar előállítani képes, abból csakis i magyar gyár, magyar kéz ipartermékét fogad- j juk, pártoljuk a honi ipart ! Különösen akkor, amikor az sem anyagi, sem erkölcsi támogatásunkkal nem jár. Igen ám, de hogyan ösmerjük meg mi j azt, hogy tulajdonképen mi is készült ebben a j mi szegény hazánkban. Hiszen a jó gyártmányok, már pedig mi csak ilyennel akarunk meglepetést szerezni, — semmivel sem különböztethetők meg a külföldi gyártmányoktól. Ez a nehéz, ez a fogas kérdés. , T A R C A. Falu végén, cigánysoron . . . Falu végén, cigánysoron jaj, hogy sirnak rinak, Falu végén egy kis házba be sokan lódulnak. Kihallik a sirás^közül a hegedű hangja, Oly bánatos, oly szomorú, olyan bus a nóta. Egyszerre C9ak félben hagyják a nagy sirást-rivásf, Kiviszik a temetőbe szegény, meghalt prímást; Aztán mikor már a tornak reggel felé vege, Az özvegy az uj prímásnak lelt a felesége. _____ öutman Endre. As szony-szerelem. Irta: Horváth látván. (Folyt, és vége.) Határtalan keserűség fogott el, amint igy egyedül ballagtam a sáros utón. Egy kanyarodásnál szembe jött velem egy finoman borotvált, de lerongyolódott, toprongyos alak. Ösztönszerüleg revolverem után nyúltam, de amint közelebb értem, a legnagyobb meglepetésemre, egy régen látott, elveszettnek hitt barátomat ismertem föl benne. UAPVKZéH: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ, KÉPVISELŐ. FELE1.ÓS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. , FÉR ENCY JÁNOS. SZERKESZTÓSEG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Tdelon-szám 80.^= MitHlennamü dijak Srataiároii, a kiadóhivatalban fizetendők. Bezzeg a német, vagy angol, ha hazai cikkel, akar vásárolni, csak megtekinti azt s Íme büszkén csillan a szemébe a fölirat: Made in Germany, vagy Made in England. S evvel már tisztában van, hogy saját hazája iparát támogatja, amikor az ilyen feliratú cikkeket vásárolja. A mi gyártmányainkon ezt bizony hiába keresnők. Meg is kérdeztük egyik játékára gyárunkat, hogy miért nem könnyíti meg a hazafias magyar vásárlók igyekezetét; miért nem teszi gyártmányaira a Made in Hungary* Magyarországon készült* büszke feliratát, mire az szomorúan válaszolta: — Kedves uram, ha mi a gyártmányainkra ezt az igaz és szép jelszót reá termők, a kutya sem vásárolná cikkeinket. Hiszen a kereskedő csak úgy tud túladni rajla, hogy azt állítja róla, hogy külföldi gyártmány. Pedig mondom, hogy sokkal becsületesebb munka amannál, tetszetősebb is a hasonló külföldinél. He hát mi már úgy vagyunk, hogy csakis az tetszik, a mi külföldről jött! Elbámulva s szinte megrettenve hallottam ezt a kemény szózatot. S mikor azután a kereskedőnél is érdeklődtünk, olt is csak ezt a szomorú választ kaptuk. Tehát a magyar gyártmány nem kell nekünk magyaroknak, mert itthon készült, mert magyar kéz segédletével jött léire, magyar embernek ad kenyeret s a magyar állam fenntartásához hozzájárul, szóval, mert Made in Hungary. Régi dolog, hogy azok a műveletlen, barbár nemzetek, kiket, a kultúra csak nagyon felszínesen érintett, nem lévén kritikájuk, mindezt, ami az elismert, müveit külföldről jön, azonnal s minden bírálat nélkül elfogadnak, bevesznek, azon Íriszemben, hogy annak feltétle nül jónak keli lennie. Az európai kulturállamok ezeket a lekicsinyelt s igen kevésre becsült nemzeteket egy gyűjtőfogalom alá sorozzák s pedig a Balkán-államok elnevezése alá. Nem is olyan régen Magyarországot is a Balkán-államok közé sorozták, nem földrajzi fekvésénél fogva, hanem az ő becsülésük szerinti kullu- rájoknál. Ez a szomorú időszak, ha nem is egészen, de nagyrészt elmúlt felettünk. Lassan- iassan bebizonyítottuk, hogy műveltségűnk, művészetünk, irodalmunk s immár gyár s kézi iparunk is a kulturállamokkal sikeresen veszik fel a versenyt. S hova tovább meg is szerezzük a külföld előtt azt a tiszteletet, melyet évezredes történelmünk egymaga is megérdemelne. De, ha a Made in Hungary akadálya annak, hogy a hazai iparcikkek vevőkre találjanak Magyarországon, akkor ezerszeresen is megérdemeljük, hogy visszautasítsanak bennünket azon Balkán-államok sorába, melyeknek lakói csakis annak kedveznek, ami a külföldről jö! Nagyon örült a találkozásnak és hivoít, hogy látogassam meg. Én szívesen tettem eleget kívánságának, igy legalább kissé feledni reméltem a mai nap kellemetlenségeit. Megindultunk, oldalt az úttól egy kis gyalogútól). Ő elől ment, én utána. Fiatalos, erős alakja olyannak tűnt föl előttem, mint egy mesebeli királyfié. Finoman borotvált, fehér arcára halvány, bibor-rózsákat festett a reggeli nap. A lábunk csatakos lett a dús reggeli esőtől, a fejünk fölött vadgalambok búgtak mélabus, sejtelmes danákat. Aztán egy kis féloldalu házhoz értünk. Itt szomorúan szóit: — Ez itt az én lakom, jer, megmutatom. Itt búsulok, itt firkálok. Itt nem ismer senki, csak a kecskepásztor. Az a legjobb barátom. Az legalább őszinte és nem csal meg. Nem vettem észre ezt. a cinikus kiszólást, de azért egy kissé bántott a bizalmatlan bevezetés, A kies vidék és a csinos kis ház egészen elragadott, j Festői vidéken, festői lak . . . Költőnek való hely. Távol a világ idegölő, vásári zajától . . . Bementünk. Ott beszélni kezdett. — Isméi lem egyszer egy gyönyörűséges, szép fiatal leányt. Megvolt mindene, a legkisebb vágya is teljesült. De nem volt boldog. Azt mondta, hogy nincs tökéletes boldogság. Én boldoggá akartam tenni. De ' neki nem kellett az én szerelmem. Máshoz ment és azóta boldog. Éppen most láttam. Egy kocsin mentek erre lefelé, mellette ült a férje. Miért is latiam meg . . . Arcomha szökött a vér. Ha az a szegény fiú tudná, hogy mennyire nem a férje volt az. De nem szóltam neki erről, hanem megvigasztaltam, hogy talán nem is az volt, hanem elnézte magát. Ő látszólag meg is nyugodott. Még igen sokat és hosszasan elbeszélgettünk, aztán elbúcsúztam tőle és elindultam vissza a nyaraló irányába, a hepe-hupás hegyi utón. Késő este volt, mikor odaértem. Lakásomra mentem és asztalomon egy levelet találtam. Azonnal megismertem a borítékon a szép asszony Írását. Föl sem bontottam, hanem összetéptem és kiszórtam az ablakon. Aztán észrevétlenül összecsomagoltam és másnap elutaztam. Szépen, udvariasan kitértem az útból. Más ember az én helyemben írásként cselekedett volna. Én azonban az ész szavára hallgattam. Elvégre, az igazat megvallva, nem is volt egyáltalában semmi jogom ehhez az asszonyhoz. Hogy szerettem, az még nem elég jogcím ahhoz, hogy valamelyes jogot is formáljak hozzá. Mindazonáltal módfelett lesújtott a nem várt fordulat. Annyira szerencsétlennek éreztem magamat, V Utolérhetetlen Eiaőrendg g y a p j u szöveteket WEISS 6YULÁMÁL kaphatunk. Utolér he tét len olcsó árak! */\r♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ SZATSVlá!», üeák-téc* 21. #♦ 44 Női kosztüm szövetek nagyválasztékban! olcsó árak!-A*—4
