Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-12-06 / 98. szám
/ XII. évfolyam. Szatmár, 1908. december 6. Vasárnap. (/ 98. szám. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. IiAPVKZÉR : I)r. KELEMEN SAMU ORSZ, KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: ■ SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. I FERENCY JÁNOS. SZERKESZTÓSEG ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Telelon-Bzám 80.= MindetMtemä dijak. Szatmaron, a kiadóhivatalban llzetenüók. ’ ff ..i' i Dr. Kelemen Samu képviselőnk beszéde a kereskedelmi költségvetéshez. Közöljük országgyűlési képviselőnknek azt a beszédét, amelyet a kereskedelemnek és a fogyasztási szövetkezeteknek egymáshoz való viszonyáról tartott az országgyűlésen. Az ország összes ipari és kereskedelmi kamarái évek óta panaszolják a szövetkezeti eszme elfajulását és a fogyasztási szövetkezetek tultengését. Képviselőnk az első, aki ezi nyíltan és bátran a parlamentben szóvá telte. A szólás sora esti 7 óra után kerülvén rá, a rendelkezésére álló félóra alatt a tárgyat nem meríthette ki, de Így is módjában volt igen érdekes adatokat fölhozni és megvédeni a magyar kereskedelmet a feléje irányuló ellenséges áramlatokkal szemben. Kelemen Samu: T. ház ! Bocsánatot kérek, ha a kereskedelemügyi társa tárgyalásának során olyasmitől fogok beszélni, a miről a kereskedelemügyi költségvetés megvitatásakor a legritkábban esik szó : a kereskedelemről. A gazdasági életnek arról a tényezőjéről szólok, a melyet szemben a mezőgazdasággal és az iparral szeretnek nem termelő tényezőnek tekinteni. Vizsgálni fogom, vájjon ez az ellenvetés mennyiben állja meg a gyakorlati jellegű bírálatot és kutatás tárgyává fogom tenni azt a viszonyt, a melyben a kereskedelem a modern gazdaságnak egy másik alakulatával, a szövetkezetekkel van, különösen pedig a szövetkezeteknek azoknak a fajtájával, a mely a kereskedelmet a legközvetlenebbül érinti : a fogyasztási szövetkezetekkel. Vizsgalat tárgyává fogom ezt tenni annyiban, amennyiben azt a rendelkezésre álló idő rövidsége megengedi. (Halljuk ! Halljuk!) A kereskedelem. A kérdés a gazdasági élet homlokterében áll, de a politikai agitáció gyújtópontjába is be van állítva. A politikának mindig hasznára válik, ha gazdasági tekintetek irányítják, de a gazdaságnak legtöbb esetben felette veszedelmes, ha politikai tendenciák kerítik azt birtokukba. A politikai tendenciák rendszerint deformálják a gazdasági kérdéseket. A politikai élet beleoltván a maga lázas anyagát a gazdasági testbe, kóros elváltozásokat idéz elő Ha nézem a rokonszenvnek azt a hiányát, a mely nálunk a kereskedelmi törekvésekkel szemben megnyilvánul, ennek okát különösen a megértés hiá nyában találom fel. A kereskedelmet széles körökben úgy tekintik, mint valami mesterséges betolakodást a termelés és a fogyasztás közé, amely kárt okoz a termelőknek, mert csökkenti az árakat és káros a fogyasztónak, mert megdrágítja részére a termelés eredményét. Ezzel az utszéli felfogással szemben legyen szabad arra utalnom, hogy a mikor a kereskedelem a termelő számára szállítja a nyers anyagot és a termelőtől a fogyasztó számára a termelvényt, értéket teremt, önmaga is termel; mert minden termelés holt tőke, ha azt a forgalmi életben nem tudjuk értékre váltani. Kerkapoly Károly emlegette volt azt a hegeli mondást hogy minden tárgy annyit ér, a mennyit mutat. A gazdasági életben is úgy vagyunk, hogy minden tárgy csak annyit ér, a mennyit annak a forgalom megadni képes. Bárminő legyen annak belső értéke, ha az értékesíthetetlen, akkor voltaképen holt anyag és a kereskedelem feladata, hogy megteremtse azokat a konjunktúrákat, a melyek következtében a holt anyagba életet, lehet belehelni, magát a holt anyagot elevenné lehet tenni. Ekként csökkenti magának a termelőnek a kockázatát, és megteremti azt az értéktöbbletet, a mely egyenesen a termelésnek válik hasznára, Ha különösen annak okait nézem, a miért, nálunk bizonyos elfogultsággal viseltetnek a kereskedelemmel szemben, ugv ezt három különleges okban találom fel. Az első az, hogy a kereskedelem voltaképen kiteregeti az átukal, mint a szőnyeget, a mely mikor össze van göngyölgetve, annak színeit, mintáját látni, értékét, felismerni nem lehet. A keres- | kedelem kigöngyölgeti a becsavart szőnyeget és igy ; kelleti magát az árut. Mikor a kereskedelem ezt teszi, j akkor a termelésnek minden hibájáért magát a kereskedelmet teszik felelőssé. Ha én posztót, veszek és | rossz posztót kapok, nem a gyárost fogom érte szidni, | mert ahhoz semmi közöm, hanem szidom a kereke- | dő!, a kitől megvásároltam. j Különösen fontos ez nálunk, mert kereskedelmünk tulnyomólag Ausztria ipari termelésére i van utalva, és hu azt az i úri termelést össze: hasonlítjuk más államokéval, az angol, francia | vagy német, termeléssel, akkor kétségtelen, hogy ' ezekkel szemben nagy inferioritás áli fenn. Ezért az I inferioritásért, ezért a silányságért magát a kereske- ; dőt teszik felelőssé. A másik ok a kereskedelmi áralakulások rejj telmességében áll. Az áralakulás olyan titokzatos kla; viatura, a meiyen nagyon kevesen tudnak játszani és i a melyet igen kevesen tudnak megérteni. Hogy In- ! diában kicsiny volt a gyapot termelés, hogy Kina i meg Japán háborúba keveredtek egymással és elzár- ; ták a lengart, a gyarmatáru szállítása tehát szenved, j hogy Amerikában pénzválság van és hogy a pénzválság és a pénzértékének megdrágulása visszarezeg minden egyes árunak az értékén, hogy ipari sztrájkok voltak és a munkásbérek emelkedtek, a mi mind kifejezésre jut az árakban : ezt a fogyasztó és a nagy- közönség se nem nézi, se nem érti, hanem a veleszületett. gyanakvásnál fogva gyanúba veszi magat a kereskedőt.. Ez a gyanakvás különösen erős nálunk. Hiszen Magyarországon a gyanakvás és ennek édes szülői tje a gyanúsítás, valóságos morbus hungaricus. Nem teszek érte szemrehányást senkinek. Tálán a mi történelmi alakulásunkkal és fejlődésünkkel van ez összeköttetésben; annyit szenvedünk évtizedeken az alattomos settenkedések következtében, annyi titkos cselvetéssel szemben kellett megvédeni államunk biztonságunkat, hogy nem csodálatos, ha természetünkké vált a gyanakvás és ez átmegy oly terekre is, a hol az valóban megengedhetetlen A kereskedelem iránt való rokonérzés hiányának harmadik oka a kereskedők osztályának bizonyos különleges külső kialakulása. Minden egyes társadalmi foglalkozás rányomja a maga bélyegét az egyénre. A gazda, aki a természetben munkálkodik, kissé kényelmes, a kereskedő fürge, élénk. Nagy kultúránál ezek a differenciák nivellálódnak, a középfokon tnég megvannak, az alsó fokon pedig egyenesen kiélesednek. A hol kevesen vannak, a kik kereskedelemmel foglalkoznak, mint nálunk, ott ez a társadalmi differencia különösen élessé válik. Ha ehhez még az is hozzájárul, hogy a különböző gazdasági foglalkozások terén való eloszlás nem egyenletesen megy végbe, ott ez az előítélet, a melylyel általában viseltetnek a kereskedelmi osztálylyal szemben, még egy különleges előítélettel fokozódik. Szövetkezetek. Lehet, hogy ezek az okok mind közrejátszottak abban, hogy Magyarorsxágona? uj modern gazdasági alakulat, a szövetkezés szintén más irányokban fejlődött, mint más államokban és azonnal prédájává vált politikai és társadalmi irányzatoknak, a helyett, hogy kizárólagosan gazdasági mozgalom maradt volna. A szövetkezet kétségtelenül a legnemesebb eszme, mert hiszen ez a gazdasági demokrácia szemben a kapitalizmus arisztokráciájával. A szövetkezet egyesíti a kis tőkéket a nagytőke hatalmával szemben, s egyesíti a kis erőket a nagy erőkkel szemben, s igy kis energiákból nagy energiákat vált ki. A nagytőke mindent magához ragad, akármilyen alakulatában is. A nagybirtok felszívja a kisbirtokos a nagy gyáripar a kisipart, a nagykereskedelem, a nagy áruházak felszívják a kiskereskedelmet. A nagy kapitalizmus tehát a termelést teszi lehetetlenné a kisembernek és ez a tünet mutatja azt, hogy a szövetkezeti eszmét ott kell megragadni, a hol annak kiinduló pontja van : a termelésnél. A fogyasztási szövetkezetek sokkal későbbi képződmények. A külföldön évtizedeken át a termelő szövetkezeteket alkották meg, gazdasági erőket teremtettek és a fogyasztási szövetkezetekre csak azután tértek rá. Nálunk a termelő szövetkezetek elenyésző csekély számban vannak. Voltaképen csak a tejszővetkezetek azok, a melyeket a termelő szövetkezetek terén ismerünk. Az, a mi Dániában van, nevezetesen előlegszövetkezetek marhatenyésztés céljaira, sertéstenyésztő- szövetkezetek, gépbeszerzésre irányuló szövetkezések nálunk jóformán ismeretlenek. Nálunk a szövetkezeti mozgalom a másodlagos képződménynél kezdődött, a fogyasztási szövetkezetnél és megfeledkeztek arról, hogy külföldön a fogyasztási szövetkezetek az ipari gócpontokon létesültek, a hol voltaképen ennek főtényezője, a munkáselem a maga jelentékeny keresményével fogyaszt; ezek az ipari gócpontok tehát az ily fogyasztási szövetkezeteknek a legalkalmasabb helyei. A mezőgazdasági fogyasztási szövetkezeteknek kérdése azonban voltaképen ma is kérdés, mert hiszen a kisgazdának épen az a baja, hogy nincs fogyasztóképessége, neki a termelését, produkcióját kellene elő- segiteni, Külföldön azok, a kik a szövetkezeti mozgalomnak igazi vezetői, arra helyezik a legfőbb súlyt, hogy a szövetkezet mellőzzön minden kapitalisztikus jelleget, a szövetkezet alulról felfelé induljon ki, mint a kisemberek igazi önkormányzata, arra szorítkozzék, hogy altruisztikus legyen, a kölcsönösségnek és az emberszeretetnek nagy elvein épüljön fel Szövetkezeteink. Már most vizsgáljuk, hogy nálunk miként történik meg ez az alakulas ? Nálunk a szövetkezeti eszme nem alulról felfelé képződött, hanem rendszerint felülről indult ki valamely agitáció arra a célra, hogy valahol falvakban, a hol talán valamikor volt szövetkezet és megszűnt, központi kiküldöttek segítségével mesterségesen létesítsenek szövetkezetei. Ez az agitáció, mint forszorizott és természetellenes a legképtelenebb helyzetet idézte elő. Előttem van p. o., t. képviselöház, egy ilyen forszorizott agi- tációnak eredménye. Az egyesült Pogány-Nyitra- Bodog és Geszthe községi fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek egy átirata. Ez az átirat a többi szövetT Utolérhetetlen olcsó árak! ■Ar. Elsőrendű g y apjuszöveteket WEISZ GYULÁNÁL ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ SZATÜHÁR, Deák-tér- 21, 44 44 44 Női kosztüm szövetek nagy választékban!-v*' U tolérheteilen olcsó árak!
