Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-11-29 / 96. szám
2-ik oldal. SZATMÁR-NÉMETI. Szatmár, 1908. november 29. A Szentbernáti barátok, Ohorn drámája, mely a Vígszínházban 2 évvel ezelőtt állandó repertoiron volt, csütörtökön került először szinre színházunkban. A darab erősen tendenciózus és a szerző a drámai cselekmény és szinszerüség rovására úgy irta meg ezt a müvet, hogy azzal csupán társadalmi célt kívánt szolgálni. Ez a darab az a papoknak, mint a «Császár karonái», a katonáknak. Sok keserű igazság és egy pár szép mondás van benne. Például: «A természetből és művészetből maga az Istenség szól hozzánk,» «a szeretet az egyedüli vallás, mely üdvözít.» «Ne azt nézd, mi módon imádja valaki Istenét, hanem van-e lelkében elég erkölcsi erő az Istenség megismerésére . . .» stb. A filozofikus mű, melyet előadni fölötte nehéz, már csak ezért sem mehetett színpadunkon kifogástalanul. Betanulva sem volt alaposan, annál kevésbé tudták az előadók analysálni szerepeiket. Egyedül Fodor Oszkár, —■ örvendünk, hogy végre érdeme szerint megdicsérhetjük — állott szilárdan és öntudatos, komoly játékával hatást is keltett Szőcs András ur — kihez ritkán van szerencsénk a színpadon — erősen trémázott, egyébként a Simon atya alakját eltalálta. Síposnak remek szerepe egyáltalán nem illett az egyéniségéhez Ellenben pompás volt Somogyi esztergályosa és Peterdy öreg papja. A hölgyek közül Várady Jolán játszott egy jelentéktelen kislány szerepet. A Cigánybáróban — mely zsúfolt nézőtér előtt pénteken került előadásra — Boda képességeit meghaladó igyekezette! énekelte Barinkayt. Kitűnő Cipra volt Balia, Tibor Lórinak azonban Jaffy énekpártija tulmagas. A «Csindra»-dal emiatt befagyott. Rónai sertéskereskedője kiváló alakítás volt. H I Xb E K. — A székhely-küldöttség budapesti útja. Szatmár- megye küldöttsége november 26-án tisztelgett a kép viselöházban Wekerle Sándor miniszterelnök ás rássy Gyula gróf belügyminiszternél Szatmár vármegye székhelyének Nagykárolyból Szamárra való áthelyezése érdekében. A küldöttséget Kende Zsigmond cs, és kir. kamarás, nagybirtokos vezette és benne Kelemen Samu, báró Vécsey László, Luby Géza Luby Béla és Szunyogh Mihály orsz. képviselők. Vajay Károly polgármester, stb. A miniszter előtt. Kende Zsigmond adta elő a küldöttség kérelmét. Utalt Szatmárnak Nagykárollyal szemben való elsőbbségére, amelyet történeti tradíciók is támogatnak és kiemelte, hogy a törvényhatósági bizottságnak többsége szintén amellett van, hogy a megye székhelyét Szamárra helyezzék át. Wekerle Sándor miniszterelnök átvette a küldöttség memorandomát és azt felelte, hogy a kérdés nem az ő hatáskörébe vág, ezért nem tesz határozott nyilatkozátot. Kijelentette, hogy a választási törvény és a kerületi beosztások küszöbén nem tartja időszerűnek ezt a kérdést, mely higgadt megfontolást igények A kormányt különben semmi más érdek nem fogja vezetni, csak a nemzeti érdek és az adminisztráció érdeke. A kérdés nem tartozik a legközelebbi megoldandó kérdések közé, de annak idején a legnagyobb j jóindulattal, teljes pártatlansággal és igazságosan log j a kérdésben dönteni. Ezután Andrássy Gyula gróf belügyminiszter ! fogadla a küldöttségét, aki válaszában hagsulyozla, ! hogy nem akar e pillanatban állást foglalni sem Szál már, sem Nagykároly mellett, de hangoztatja hogy komoly, nagy kérdés ez, amelyet eiöbb alaposan kell tanulmányozni és csak azután lehet megoldani. Azonban a jelenlegi időt nem tartja alkalmasnak e kérdés megoldására. Most, amidőn a választási törvény a küszöbű i ált és amidőn ezzel kapcsolatosan a kerületi beosztásokat is megkell változtatni, annyi vidéki érdeket fognak érinteni, olyan változás lesz a múlttal szemben, hogy ezt. még egy elkerülhető változással kombinálni és komplikálni nem tartja célszerűnek. A küldöttség megnyugvással fogadta a miniszteri válaszokat. A küldöttség végül Justh Gyulánál, a képviselő- ház elnökénél tisztelgett. Kende Zsigmond hosszabb beszédére Justh Gyula megköszönte, hogy őt látogatá- sukkal megtisztelték Nem hiszi, hogy a kérdés, ha a parlament elé kerül, vita tárgyát képezné, mert hiszen, mint a küldöttség szónoka mondotta, a vármegye többsége azt már elhatározta, a vármegye autonómiája pedig olyan elvi kérdés, hogy annak határozatait tiszteletben tartani mindenkinek a kötelessége. Kérelmüket mindenesetre támogatni fogja, ha pedig a kérdés már nem találná őt az elnöki székben, úgy számíthatnak arra, hogy kihúzza még be nem rozsdásodott fringiáját és a képviselői padokról lesz lelkes szószólója az ügyüknek. A küldöttség Judit Gyulának válaszát hosszantartó lelkes éljenzéssel vette tudomásul. — A közművelődési palota ügye. Ugyancsak ! november 26 an tisztelgett Szatmár küldöttségé, egyesülve az iparos olvasókör és az iparos ifjak körének küldöttségével, (az összes neveket a múlt. számunban hoztuk), gróf Apponyi Albert vallás-és közoktatásügyi miniszternél, akitől dr. Vajay Károly polgármester a Szál máron társadalmi kezdeményezésből tervezett közművelődési palota felépítéséhez államsegélyt kért. A miniszter igen szívesen fogadta a küldöttséget s miután látta, hogy e téren a város és a társadalom minden áldozatra kész, a kérelmezett államsegélyt megígérte. (Elénk tetszés és éljenzés). Itt említjük meg, hogy a polgármester e minisztériumban a polgári iskola ügyét is kedvezően intézte el. — Városi tisztviselők ügye. Amint tudjuk, a kormány a jövő évi állami költségvetésbe két millió koronát vett. föl a városi tisztviselők részbeli javadalmazására. Most a tanács Írásban fölkérte dr. Kelemen Samu orsz. képviselőt, hogy ezen költségvetés tárgyalásánál az országgyűlésen szólaljon fel oly irányban, hogy ezt az összeget a kormány a jövőben emelje föl, most pedig a tisztviselők időleges segélyezésére fordítsa még pedig azonnal, mihelyt a költségv etési törvény jogerőre emelkedik. — Villamos órák Miután az áramfogyasztó magánosok száma 1014-re szaporodott, a tanács felhatalmazta Maridó Kálmán villamos világítási igazgatót, hogy az 1909. évi tartalékalap terhére 7000 koronáig villamos órákat szerezzen be. — Felülvizsgálat A villamvilágitási telepen a II. gépcsoport felállítása befejezést, nyervén, a tanács annak felülvizsgálatára Hollósi József műszaki tanácsost hívta meg. — Építkezési ügy. Illés Gyula budapesti építész a szatmári adóhivatal és pénzügyőrség uj épületének tervé! benyújtván, azt a tanács 8 napi véleményezésre a középiíkezési bizottságnak kiadta. Az uj épület a a Szerdahelyi-féle Rákóczi-uleai telken épül; emeletes lesz, 14 ablakkal s toronyszerű három tetődiszitéssel. — Netnesleikü telekadomány. Vécsey László báró sárközi nagybirtokos és orsz. képviselő, áthatva azon óhajától, hogy Avaslajosvülgyön róni. kath. plébániát állítsanak, mo.y az egyháznak és a magyarságnak őre legyen e nemzetiséglakta vidéken, három telket ajándékozott a felállítandó plébánia céljaira. Kettő közülük Avaslajosvölgyöu, egy Avasfeisőfaluban van. — Föpásztori jótékonyság. Dr. Boromisza Tibor püspök a múlt év folyamán 57081 koronát áldozott jótékonycélokra, mely összegből a papi nyugdíjalapra 1000 korona, segédlelkészek fizetésének pótlásra 2950 korona, iskolai célokra 17732 kor. 30 fill., templomi és vegyes jótékonycélokra 26398 kor. 70 fill, jutott. — Szatmári kanonok jótékonysága. A most megjelent püspöki körlevél kimutatása szériát Szabó Norbert püspök, nagyprépost a múlt évben a papi nyugdíjalapra 1000 koronát adományozott, Kádár Ambrus dr. praelátus- kanonok a hosszumezői templom építése költségeire 1500 koronát, a szatmáii »Pázmány-konviktus“ részére 120C0 koronát, templomi célokra 2454 koronát, iskolai célokra 550 koronát adományozott. Ez összegek együtt 30004 koronát tesznek ki. Lessenyey Ferenc dr. após toli főjegyző, praelátus-kanonok templomi célokra 2739 koronát, iskolai célokra 10819 kor., 82 fillt.. vegyes jótékonycélokra 681 kor. 20 fillért adományozott Ez üsssegek 14236 kor. 92 fillért tesznek ki. — Temetés. Néhai Bassin József gyógyszerészt es gyógyszertár-tulajdonost, Szatmár előkelő polgárát, kinek érdesneiről lapunk múlt, számában már megemlékeztünk, városu k minden rangn és rendű közönsége részvételével kisérték örök nyugalomra. Utcára a zord időnek, a gyászos ház udvara csak részben volt képes befogadni a rendkívüli nagy számban megjelent nagy közönséget. A temetési szertartást Tóth József tanítóképző intézeti tanár, szentszéki tanácsos végezte, aki a sírnál megindító gyászbeszédet mondott, ragyogó színekkel ecsetelve az elhunytnak fényes polgári érdemeit. A gyászénekeket a növendékpapok énekkara adta elő. A koporsót a szebbnélSzerez egy pillanatot, amilyet közönséges halandó meg se álmodhat s amelyre odahaza, a faluban mámorosán és kéjelegve gondolhatok majd, de bát maga, ugylálszik, ehhez nem ért. . . . A kopasz ember szemében fellángolt valami, nagy, határtalan messzeség és tényleg mesélni kezdeti; mikor a tilinkót művészember ri kát ja és kacagtatja, olyan tökéletességgel ihlette meg az asszony éjszakában fénylő szeme. Napokon át ismétlődtek ezek a séták. A viz elmosta a határokat. Az evező gyakran pihent és Csákné ritkán kacagott. De augusztus immár vége felé járt és keliett gondolkozni a hazafelé készülésről. Kezdődik újból z tizhónapos kálvária, az unalmas koránkelések és a koránfekvések, az iskolaszoba a táblára akasztott térképpel, a nagy ábécék, a törött golyóju számológép, a kifényesedett padok s avas olajszagot árasztó hajukkal a Marik meg a Jucik. Csák, az ura is eszébe jutott néha, az arcán a néhány szál színtelen szőr, hegyes bibircsók közé ékelve, a vaspiruláktól megsárgult fogai, néha éjszaka boldogság közben a vigyorgása. Pfuj . . . Csak a fiúra gondolt szeretettel, a hamvas és piros, kis jószágra, aki annyira az övé volt! Még három nap! — mondta egyszer egy éjszakai csónakparti közben gavallérjának. Most jól befotogra- fálom a telkembe ezt a képet, hogy íiz hónap alatt el ne halványodjék. Reggel azonban sürgönyt kapott, az urától, az iskola nem nyílik meg szeptember elején, mert az egész környéken dühöng a vörheny. — Tehát nem kell hazasietnem, gondolta az asszony kimondhatatlan örömmel s féléjszakán imádkozott, hogy a járvány mennél tartósabb és nagyobb legyen. Máznap tánc volt, a direktor személyesen hívta meg a vendégeket, odament a szép asszony asztalához is és fülönfogta az írót: — Okvetlenül elgardirozd őnagyságát, — mondta — hiszen te már kopaszodd, nem lehetsz veszedelmes. Az iró mosolygott. Csákné is mosolygott, de bizonyos izgalommal és aztán megígérték, hogy elmennek. El is mentek. Az asszony ragyogó csipkeruhában (lilaszin csokrok és tüllfodrocskák között átdomborodott kívánatos melle) és drótra épített divatos frizurával. Éjfél után egy kicsit elfáradt, sokat táncolt volt és erősen felizgatta a muzsikaszó. Remegett az idegességtől és egyszerre csak, mintha sikoltást hallott volna. — Haza! — mondta a gavallérjának halálsá- padtan. — Haza fogok menni. Nem volt egy percnyi nyugta. Szaladt a kabátjáért. és a vigasságos termen, mintha komor emberek kicsi hullácskákat cipeltek volna s a cigányok gyászdalt játszanának. . . , Sebtiben csomagolt. Egymásután rakta a ládába I a sok gyönyörűséges holmit és bezzeg nem jutott eszébe újra imádkozni, hogy otthon mennél tovább pusztítsa a járvány a falut. Mire hazaért, dél volt. Zugó harangszó fogadta és a parasztok lekapkodták előtte a zsiros kalapot. Az udvaron egy lelket sem látott, a kis kertben a virágok már mind kiszáradtak, csak az őszirózsa nyílt tarka i csomókban. Az asszony remegve nyitott be az ajtón, ment egyenesen a hálószoba felé, ahonnan nesz se hallatszott. Ahogy belépett, hátratántorodott, a függönyök le voltak eresztve s a homályban halkan röpdőstek a kis muslicák az éjjeli szekrény körül. Az ágy fel volt vetve és benne egy kis kerek, nvirotthaju fejecske pihent sötéten. A szekrényen orvosságon üvegek s a fakó ember az ágy szélén ülve, összekulcsol' kézzel imádkozott. Mikor meglátta az asz- szonyt, felugrott és eléje ment, hogy megcsókolja. Az asszony ki«sé félretolta s a gyermek felé nézett. — Beteg — kérdezte elfogultan? — Mi baja van? — Vörheny — mondta a férfi csendesen és özszegörnyedt. mintha bocsánatot kérne. Csomagolás $ díjtalan! ♦ á kolozsvári „Kristály“ gőzmosó és vegytisztító gyár: Cim: w mos, tisztit, fehérnemiieket és felsőruhákat, a legszebb kivitelben, gyorsan ....:.......—: .......előnyös árak ellenében, rrzrzzzrzz:___________ Tíz koronát meghaladó megbízások bérmentve küldetnek vissza. „Kristály“ Göac mosóyíyár Koloss jsxrfcVr*. Pályaudvar. Csomagolás ♦ díjtalan! #
