Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-10-21 / 85. szám
Xil. évfolyam. Szatmár, 1908. október 21. Szerda. 85. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEBiETM IPARI H IT E L S.T Ö V E T K E Z E T“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. It APVKÍtÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. , FERENCY JÁNOS. I r. ————— SZERKESZTéSÉfi ÉS KIADÓHIVATAL: Roros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.- Telelőn-szám 80. —------: Mindennemű d ijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Béke vagy háború? Nemcsak a politikának elsőrendű fontosságú kérdése az, hogy vájjon háborút avagy békét hoz-e a jövendő, hanem igenis fontos társadalmilag is az, vájjon a konszolidált, biztos alapokon nyugvó állapotokat a bizonytalanság, a veszedelem és félelem váltja-e fel? S ezéri e percben, azt hisszük, minden kérdés háttérbe szorul s előtérbe lép lángpallosával »Mars«, a hadak istene, hogy Ítélkezzen élők és holtak felett, Hogy ellenfelünktől nem kell ez esetben megijednünk, az még nem biztositja társadalmunkat azoktól a szélsőségektől, amelyek egy esetleges háború következményei. Mert épen azért, hogy az ellenfél erőben gyöngébb, a háborús izgalmak által csökkent erkölcsi érzék még jobban felháboritva, erősebben fogja kelté törni azokat a korlátokat, melyeket a nevelés, a törvények s az emberi lélekben rejlő jó tu- lajlonságok előírnak. Mindezek tehát olyan következmények, melyek előreláthatólag beállaruk, mihelyt a háború kitör, legyenek légyen bármily dicsőséget hozók a magyar fegyvereknek. S hol maradnak az anyagi veszteségek? A levegőbe lőtt milliók évek hosszú során éreztetik kárhozatos hatásukat s amúgy is gyenge hitelünket teljesen diszkreditálják a külföld előtt. Hogy a mi hitelünk már most is minő, arról, azt hiszem, beszélni is felesleges, hiszen a legkisebb kereskedő, ki a külföldi cégekkel j tart összeköttetést, jól tudja, milyen vonakodva, | milyen nehezen nyújtják még a legkisebb hitelt is azok, kik régente szives örömest bocsáj- toltak tízszer annyi értékű árut rendelkezésükre. Nem csupán az uj végrehajtási novella okozta eme hitelveszteségünket, noha nagy része van benne, hanem az az évek óta tartó pangás, mely a kereskedelem s igy közvetve az ipar rovására széliében e hazában dühöng s mely szinte teljesen a tönk szélére juttatta amúgy is zsenge s a fejlődés kezdő stádiumában leledző eme élelforrásainkat. Most még csak egy háborúra van szükségünk s akkor valóban évtizedekre betettük az ajtót magunk mögött, le kell mondanunk az előrehaladásról, fejlődésről mindaddig, mig ezt a súlyos keresztet ki rpfem hevertük. Sajnos, most kell tapasztalnunk azt, hogy e fontos és létérdekünkbe vágó kérdésnél, né- künk, az adófizető polgároknak, de talán az egész magyar nemzetnek kevés szava vans az fog történni, amit odafönn a legmagasahb körökben, a rajxkriegsrniniszleriumban határoznak. S épen ezért nem nézhetünk nyugodtan a jövő elé, mert olt bizony idegen érdekek, a magyar érdekekkel ellentétben állók, jönnek tekintetbe és senki, de senki sem fogja védő szavát miattunk megkockáztatni. így tisztán a véletlen bizonytalan játékától függ, hogy vájjon a belgrádi szerbek betörnek-e a magyar, avagy bosoyák határon s lesz-e háború ava y sem ? Azok kellő józanságától függ tehát egy szép fejlődésnek indult nemzet jövendő boldogulása, avagy évtizedekre való visszavetése. S bizhalunk-e abban, hogy az a műveletlen, a háborúban csakis előnyöket látó, kullu- rátlan népsöpredéktől felizgatott s folytonos nyugtalanságban tartott, intelligens szerb nép- osztály, elég erőt fog érezni magában ellent állani a fékeveszlelt izgatásoktól őrjöngésbe hajszolt nép vak dühének s akaratának?! Mi nem bízunk ebben, csak egyben, a magyarok Istenében! Ez mindig velünk volt ezredéves múltúnkban s hisszük, hogy velünk lesz a jövőben is ! A Széchenyi-társulat ünnepe. Kérelem Szatmár-Nómati sz. kir. város közönségéhez ! A Szatmárvármegyei »Széchenyi Társulat« 1908. évi október hó 25-én városunk falai között nagygyűlést tart; hogy ezen hazafias jellegű gyűlést minél fényesebbé tegyük, azon kérelemmel fordulok a város közönségéhez, miszerint a jelzett napon, a reggel fél 9 órai személyvonattal városunkba érkező kiváló férfiak és vendégek méltóképen való fogadtatásánál az állomás téren miuél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. Hogy a város polgárságának a minden alkalomkor tapasztalt szívélyes vendégszeretete külsőképen is kifejezést nyerjen, felkérem a háztulajdonosokat, miszerint lakóházaikat 1908 október 24-én és 25-én lobogózzák fel, azonkívül az Attila-, Rákóczi-, Árpád-utca, Deák-tér, Hám-, Széchenyi- és Kazinczy- u'cai háztulajdonosokhoz oly kérelemmel fordulok, hogy október 25-én este fél 7 órától fél 8 óráig házuk abTARGA. Pesti levelek. — Delegáció. — Az annexió. — Az ott felejtett diadalkapu. — A német Liszt-példányok. — Budapest, 1908. okt. 20. A delegáció, mint mindig, csendben, zajtalanul szavazta meg a külügyi költségvetést, minden észrevétel nélkül, akár csak a régi szabadelvű párt ma- melukjai lennének ma is a delegátusok. Vagy talán olyan nagyon meg lehetünk elégedve Aerenthal ur működésével, hogy egyetlen disszonáns hang sem merült fel expose-ja után. Alig hiszem. Vegyük csak azt, ami legjobban érdekel ma mindenkit, az annexiót. Éppen a legutóbbi lapokból tűnik ki, hogy erről az összes külföldi hatalmak előbb tudtak, mint mi, bejelentették sorban mindnek, igaz, hogy a feleletet sehol sem várták be, csak éppen nekünk nem, pedig talán nekünk is volna némi kis közünk hozzá. Minket nem kérdeztek ugyan máskor és másban sem, de máskor legalább szidhatta az ember a kimúlt szabadelvű párt évről-évre ugyanazon delegátusait, de most kire haragudjunk? Már pedig haragra ezenkívül is van elég ok, már az maga, hogy a kis Szerbia olyan vakmerő hangon mer kiabálni és a magyar-osztrák lobogókat és állami jelvényeket meg- piszkolja : mutatja, hogy a monarchia prestigeje menynyire lehanyatlott az Aerenthal ur külügyminiszter- sége alatt. És amilyen nagy hangon és szépen tud itthon beszélni a nemes báró, amilyen diplomata furíanggal tudja az orránál vezetni a delegációkat, beadva nekik, hogy mi ugyan Európa kedvencei vagyunk, minket egyformán tenyerén hord minden nagy és kishatalom, de azért a politikai események, amelyek ugyan nem aggasztók, a legnagyobb készenlétet teszik szükségessé : olyan politikája van kifelé. Ő rá tehát már van ok haragudni, mert a lóláb, a létszám- emelés, nagyra kilátszik exposejából, de ő meg nem sokat ad haragunkra egyrészt, másrészt meg talán mégis jó lesz, ha nem haragszunk meg rá, a létszám- emelést igy is, úgy is megszavazták volna; igy legalább tisztességesan vonulhat vissza a koalíció, mert arra az esetre, midőn a háború veszélye fenyeget, a legnagyobb hazafiasság, amit a képviselők tehetnek, a létszámemelés. De egyet ajánlhatunk a nemes bárónak is, a delegációknak is, küldjenek le egy pár embert, tisztességes napidij mellett, bizonyára kapnak, Szerbiába, akik ellenünk lázitsanak, hogy valahogy ki ne essék kezökből az ürügy, amig a létszámemelés ideje el nem érkezik. „ A spanyol király már régen elment, de itt felejtett valamit. A diadalkapunak nevezett négy léctornyot az Oktogon-téren. A főváros úgy gondolkodik, hogy ő tőle elég szép volt, hogy kigondolta, hogy milyen lelki gyönyört okoz majd a spanyol királyi párnak, ha tiszteletére elsárgult levelekkel befuttatott lécek közé bujtatja az Oktogon tér lámpáit, sőt fel is állíttatta rendőri pontossággal, de már elvitetni, az már több, mint, amit kívánni lehet. A rőváros ugyanis nagyon praktikusan gondolkozik. Minthogy szenet nem hozatott még a saját tisztviselőinek, nem is gondoskodott olcsó szénről, tehát a szén drága lesz és akkor majd csak feltüzeli valami szegény pasas és ez kettős haszna, mert nem kell a városnak elvinni, aztán az illetőt be is lehet perelni és akkor nem lehet mondani, hogy a főváros önző, mert ime perköltségek révén is segíti az államot. Vagy megeshetik az, hogy nem viszik el és akkor legalább nem kell majd újat állítani, ha megint jön a spanyol király. * V ~ Y ----------- í Ut olér heElsőrendű gyapjúszöveteket “IP! Utolérhetetlen WEI8Z GYULÁNÁL k-pj.»t-nkf tetlen 'TB® olcsó árak! ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ SZATMÁR, Deák-tér 21. ** olcsó árak! Női kosztüm szövetek nagy választékban !
