Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-10-11 / 82. szám
XII. évfolyam. Szatmár, 1908. október II. Vasárnap. 82. szám. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVKZKR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: | SZERKESZTŐ: Dr. HAvAS MIKLÓS, j FÉR ENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. == Telefon-szám 80. ..Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. A rósz gyermek a Balkánon. Minden családban akad egy rósz gyermek, aki rendesen okozójává lesz sok családi pör- patvarnak és temérdek civódásnak; ilyen rósz gyermek Európa sok tagból álló családjában a Balkán, amely évek hosszú sora óta állandó izgalomban tarlja a népek kedélyét, folytonos munkát adva annak a hivatalnak, amelynek feladata a más háza előtt való seprés, amely szóval a küliigyekkel foglalkozik. Néha-néha egy pár hónapi szünet áll be, sőt az is megesett már, hogy egy egész évig nem beszéltetett magáról a Balkán, de azért korántsem voltak ott békés állapotok, hanem csak, mint a rósz gyermek a verés után, pár napig csendben volt, de már tovább nem birta kiállani a békés életet, és talán soha sem csalódtak jobban diplomaták, mint azok, akik a hires berlini kongresszussal elintézni vélték a k eleli kérdést. És ezt az állapotot már egészen megszokták Európa nagyhatalmasságai. Évek hosszú során át, ha két külügyminiszter találkozott, állandó théma a Balkán kérdés volt. Beleszólott abba boldog-boldogtalan, dirigálta a Balkán-államok dolgát; hol titokban, hol nyillan ez is, az is tüzelték őket egymás ellen, azután siettek eloltani holmi jegyzékváltásokkal, flottademonstrációkkal és nem tudom, mi egyebekkel a tüzet, ha már veszélyes kezdett lenni; csak magát a Balkán-államokat nem kérdezte senki és azok, mint a rósz gyermek szokotl, sem nem m rték nyiltan nyilvánítani szándékukat, mert féllek egymástól is, a nagyhatalmaktól is, de nem is engedelmeskedtek. 'i örökországot ósdi kormányformája beteggé tette, a többiek mind több és több szabadságot engedlek meg maguknak vele szemben. Törökország nem sokat törődött vele, ha bolgár bandák ölik a kucó oláhokat, ha Macedónia forongott, vagy más egyéb adta elő magát. Most, hogy Törökország alkotmányt csikart ki magának és rohamosan kezdett hozzá az eddig elhanyagolt ügyek rendezéséhez, egy percre megint csend volt, de csak egy percre, mig a nagyhatalmak nem tudtak megegyezni, hogy milyen állást foglaljanak el ezzel szemben vagy mellette, aszerint, a mint ez gazdasági vagy hatalmi érdekeiknek leginkább megfelel. Lassankint azonban látni való lett, hogy a törökországi dolgoknak fele sem tréfa és ez első sóiban kinosan érintette az erőben folyton növekvő és erejének tudatában folyton ra- koncállankodó Bulgáriát, mert függetlenségi törekvéseinek egyszersmindenkorra gátat akar vetni névleges ura. Bulgária természetesen nem mehetett ebbe olyan egy könnyen bele és miután Ferdinánd fejedelem budapesti feltűnő szives fogadtatásából kellő bátorságot meritett, egy merész, minden szónál ekklatánsabb tettel okkupáit, valami vasúti sztrájkot hozva föl ürügyül, egy egész Kelet Rumelián végig húzódó, jogilag török, tényleg azonban egy osztrák társaság kezében levő vasút vonalat. Ezzel azonban nemcsak Törökországgal került szembe, hanem az egymásra féltékeny nagyhatalmak némelyike sem hajlandó tűrni ezt a közönséges utonállást. A rósz gyermek megint valami csínyt követett el, illő tehát, hogy meg is fe- nyilsék. Ezen a véleményen van Anglia, Orosz és Franciaország is, viszont a rósz gyermek, mint minden rósz gyermek, fél a büntetéstől. Megindultak tehát a kimagyarázások, a hasábokat betöltő védő és vádló újságcikkek és majd jönni fognak a diplomáciai jegyzékváltások, amelyeknek eredményekép megjelenik majd egy sárga, vagy zöld, vagy nem tudom én, milyen szinü könyv és Aerenlhal találkozni fog Iswolski- val és Bülowal, meg a többi külügyminiszter egymással, és újból programm lesz a Balkán- kérdés és a politikai újdonságokra éhes közönség lesni fogja, hogy mit végeztek, hogy egyeztek meg és uíána pár hétig csend lesz a Balkánon, mig újból fel nem zavarja valami macedón banda, vagy valamelyik nagyhatalom titkos megbizotlja és akkor újból kezdődik az egész. És Európa országai nem tudják belátni, hogy a Balkán egy javithalatlan, rósz gyerek, amin kárba vesz minden fáradság, mert ahogy kutyából nem lesz szalonna, úgy a Balkán sem lesz engedelmes szolgája Európa nagyhatalmaiT A R C A. Falusi biróválasztás. — Irta: Jordán Lajos. — Augusztusban Nagysomkuton voltam. Somkut kis hely ugyan, csak nagyközség s a magyar dicsőséghez hasonlóan csak büszke, d'csőségteljes múltja van, ameny- nyiben a 70-es évekig a körülötte fekvő Kövárvidék- nek úgy politikailag, mint helyzeténél fogva székhelye volt, de fekvése, klímája annál kedvesebb és vonzóbb. Nagybányán kívül nincs Szatmármegyének ennél szebb vidéke. Szinte meglátszik, hogy már Erdély határán van, azon »erdős-völgyes szép haza« határán, melynél szebb, változatosabb része az egész országnak nincsen. Hát innen mentünk bírót választani.'.Nagykörtvé- lyesre, a jederi körjegyzőhöz tartozó kis faluban ürült meg a bírói »szék«, illetve telt le a régi biró működési ideje, a három év. Szinte elképhelhetetlen a yárosi, tetőtől-talpig anyagi ember előtt, hogy milyen versengés folyik faluhelyen, (nemcsak itt, de mindenütt, mert hiszen e tekintetben az egész világ egy falu), a bírói állás elnyerése körül. Pedig a »falu bírája« csak olyan ti tulus sine vitulus, amely tán egy fillért sem hoz a konyhára. Mert arra az évi 80 korona fizetésre és 32 korona úti átalányra, melyért kétszer hetenként, tehát több, mint százszor egy évben köteles a meglehetősen rossz utón Somkutra jönni — valószínűleg ráfizet biró uram. Hanem a sovány javadalmazáshoz mérten abszolúte semmi kvalifikációt nem kívánnak a falusi bírótól. Talán alig van közjogi személy, akinek megválasztása ilyen demokratikusan, semmiféle feltételhez nem kötve, történnék. Tisztességes ember legyen, ez az egész. Ettől eltekintve, tán süketnéma is lehetne. Nemcsak, hogy a magyar nyelv tudását nem kívánják, de még Írni — olvasni sem kell tudnia. A nagy- körtvélyesi bírói szék büszke is lehet arra, hogy minden gazdája ősidők óta analfabéta. No de igaz, hogy az ilyen nagy helyen az értelmes ember még a fehér hollónál is ritkább. Az egy tisztelendő képezi tán a müveit elemet. Ami utóvégre nem is csoda, ha elképzeljük, hogy e vidék misera plebs bocskoros oláhokból áll, e szó legbocskorosabb értelemében, amely még távolabb áll a kultúrától, mint Makó Jeruzsálemtől. De még a természetes esze is mennyivel alacsonyabb fokon áll az oláh parasztnak a magyarénál; Egyáltalában nem a sovinizmus beszél belőlem, ha azt mondom, hogy okosság, ész, furfang dolgában — talán az egy németet leszámítva — a magyar paraszt esze túlsúlyban van a köztünk lakó összes nemzetiségekkel szemben. Pénteki napon történt a biróválasztás. Tájékozásul — nehogy azt higyjék önök, hogy a falusi biróválasztás nincs összhangzásban közigazgatásunk különbeni pontosságával — megjegyzem, hogy ez a nap a választásnak már negyedik terminusa volt. Ennek ugyanis már három hónap előtt meg kellett volna történni. Csakhogy az első alkalommal csúnya idő volt, másodszor a hivatalos személyeknek nem volt kedvük a falura kiutazni, harmadszor már valószínűleg pusztán propter formám, hogy a főszolgabírói tekintély a falu előtt csorbát ne szenvedjen, — maradt el a nagy esemény. A választás délután 3 órára volt kitűzve s én a jegyzővel már kettőkor kiutaztam a faluba. Jaj, micsoda utazás volt az! Még most is el fog a rázás, ha visszagondolok rá. Az ut nagyobbik fele olyan rossz, hogy nem is lehet útnak nevezni. Egy patak V Utolérhetetlen olcsó árak! Elsőrendű gyapjúszöveteket W ESI S 25 CIYPLÁNÁL kaphatunk, ♦♦ ♦* ♦♦ SZATMÁR, Deák-tér 21. *<t> ** Női kosztüm szövetek nagyválasztékban! Utolérhetetlen olcsó árak! WÜGETLENSM ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NE1VIETI-! IPAR! HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP.
