Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-10-07 / 81. szám
XII. évfolyam. Szatmár, 1908. október 7. Szerda. 81. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPAR! HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ, KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. Gondolatok az aradi gyásznapon, j Budán, a fényes királyi várban, sugárzó ' öröm, ragyogó ünnep járja. Vendéglátásba jött haza a mi koronás királyunk. És amint az j már ilyen alkalom illik, örömben, boldogságban úszik a hü magyar. Előkerülnek a sujtá- sos menték, a csikorgós csizmák, agát és to- pázfogantyus kardok — és hódolattal hajlong koronás ura előtt a hü, a lojális magyar. És amikor kinyílik a trőnterem szárnyas ajtaja, fölcsendül a Gotterhalte, mely tudvalévőén minden magyar nemzeti ünnepélynek el nem maradható kelléke, — talán ugyanabban a pillanatban fájdalmas zúgással süvít el a szél az aradi vesztőhely fölött és hűvös harmatnak könye pereg a korhadt keresztekre. A legyilkolt tizenhármak vére még el alig párolgott és a magyarság már elfelejtette emlékezetüket. ., • I Azok a nagyurak, akik görnyedve tolonganak a trón körül, bizony nem igen mutatkoznak október hatodikán ott, hol a hazafiui fájdalom sírja el a maga kegyeletes imáját. A kormány nem talált módot és alkalmat arra, hogy a képviselőházat október hatodikára ünnepi ülésre hívja össze. A nemzet, aki nem tudja nagyjai emlékét megbecsülni, veszendőben van. És ha ebbői kellene következtetnünk a magyarság sorsára, bizony szomorú jövendő elé néznénk. Hála Istennek azonban nem az udvar és nem a hivatalos Magyarország tetteiben nyilatkozik meg a nemzet akarata és érzülete. Azt természetesnek találjuk, hogy az uralkodó nem igen szívesen emlékezik vissza erre az évfordulóra. Hiszen nemcsak a nemzet, de a maga életének kálváriája is feüobbanna szemei előtt. De vannak nála fiatalabb urak is, akiknek emlékezőtehetsége még annyira meg nem gyöngülhetett. A magyar képviselő urak. A miniszterek. Történelmi nevek viselői. Akiknek ősei talán szintén olt küzdöttek a szőnyi sáncok alatt. Ezeken az urakon már inkább csudálko- zunk. Hiszen alig hatvan éve annak, hogy ez a nagy tragédia lejátszódott. Mi az, hatvan esztendő egy nemzet életében ? Porszem, semmiség. És mégis akkora változást hozott volna a szivekbe ? No, de sebaj ! A nép, az istenadta nép, aki nehezebben tanul, de nehezebben is felejt, mégis tudja, hogy mi a magyarnak október hatodika és ha vannak is, akik ki szeretnék törülni milliók emlékezetéből e napot, mert talán holmi arany kereszteknek, meg tanácsosságoknak útját állja: a nemzet zöme, azért mégis csak le fog borulni az aradi vesztőhelyen, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. == Telefon-szóm 80.= Mindennemű dijak Szatmáron, a kladóhlvatalbaa flzataadék. áldva a vértanuk emlékezetét és átkozva a bakót, mely anyától gyermekét, fiútól apját, hitvestől a férjet elrabolta ! Bérkocsisok, ügy a két, valamint az egy fogatú bérkocsisok, helyzetük javítása szempontjából a bérkocsi díjszabályzatban megállapított tételek felemelését kérték a rendőrfökapitányi hivataltól. Főkapitányi hivatal, mig egyrészt a méltányosság álláspontjára helyezkedve — a mai viszonyokhoz képest a díjtételek mérsékelt felemeléséhez elvileg hozzájárult ; másrészt úgy az egy, mint kétfogatu bérkocsik megfelelő szaporításával kiván a közönség kényelméről gondoskodni. A bérkocsisok kívánságához képest a díjtételek a következő módon lesznek megállapítva: I. Napszámra, a) Kétlovas bérkocsi, személyre való tekintet nélkül: Egész napra, reggel 8 órától esti 6 óráig 12 korona. Fél napra, reggel 8—12-ig, vagy délután 2—6-ig 7 korona. b) Egylovas: Egész napra . . 9 korona. Fél » . . . 5 » II. Óraszámra: a) Kétlovas bérkocsi: Egész órára ........................................2 K — f. Fé l » ...................................1 K 20 f. Ne gyed » — K 50 f. b) Egylovas bérkocsi. Egész órára...................................1 K 20 f. Fé l » ....... — K 60 f. Negyed » ...................................— K 30 f. II I. Egyes járatok. Megállapodás és visszame- net nélkül a városi sorompón belül : a) Kétfogatu........................................1 K — f. b) Egy » — K 80 f. IV. Meghatározott járatok. 1. a) Temetéseknél, ha a végtisztesség a templomba történik, temetőbe .ki- és vissza. Két fogatú TÁRCA. Egy szétfoszlott ábránd. i. Szél foszlott egy rózsaszínű fátyol, Mely egyszer, nem is oly régen, Körülölelt egy ifjú lányt. Nem is oly feltűnő, Történik napjába százszor Ilyen a lány, mindahány II. Eltűnt a varázs, Szétfoszlott az álom, Mely körülvett téged s engemet. Eltűnt a láng, Melyről azt hittem, Örökké égeti szivemet. III. Nincs már parázs sem A hideg hamu Fekete gyászleple alatt S mégis úgy fáj Itt bent valami; Talán szétfoszlott ábrándom gyászdala az! Luslka. Magyar betegség. Hajdanában a „Morbus hungaricus“, a magyar betegség, egyike volt a legretlegeltebb ragályos kóroknak, melytől, akár manapság a pestistől úgy ijedeztek az emberek, Az orvos tudomány s a gondolkozó fők azonban megtanították az embereket, mindezen ragályok ellen védekezni, de az igazi magyar betegségnek nem a szérumát, de még a bacillusát sem sikerült eleddig felfedezni. Mert az igazi magyar betegség, nem a ragályos halállal járó kórban keresendő, hanem abban, amelyben még manapság is úgyszólván az egész ország lakossága sinlődik s ez a méreten felül való életmód, költekezés, pompázás. Az elmúlt hetekben a legélénkebben szemlélhettük a morbus hungaricus dühöngését. Királyjárás volt, a fővárosban. Exotikus országok, még exotikusabb fejedelmei látogatták meg ősz uralkodónkat, hogy a magyar vendégbarátságot élvezhessék s azt a páratlanul szép természeti gyönyörűséget, melyet a főváros ilyenkor Őszszel nyújt. A spanyol király mig hazánkba jutott, három országot bejárt, de hogy ilyen fogadtatásban részesült volna valahol is a büszke spanyolok szuverénje, mint- hazánkban, arről mi hirt sem hozott nekünk a világsajtó. A főváros pedig bárom napon keresztül, mig a spanyol király falai között időzött, jszinte kivetkőzött mindennapi formájából s ünnepi köntösben, ünnepi hangulatban pompázott, mindenki, de legkiváltképen agg uralkodónk örömére. Az bizonyos, hogy a székesfőváros negyedmilliót költött arra, hogy természettől fogva amúgy is ezer szépséggel felruházott külsejét még tetszetösbbé tegye, de kérdjük, mi oka volt annak, hogy ily rendkívüli költségekkel díszelegjen ama ország uralkodója előtt, mely országból eleddig egyetlen fillér hasznunk nem volt s nem is lesz a jövőben sem. Miért nem díszítették fel azokat a német, francia, osztrák városokat, hol a spanyolok, máskülönben rokonszenves uralkodója megfordult?! Miért épen Magyarország tüntet annyira spanyol sympáthiájával ? S itt nyilvánul meg a magyar betegség I Meg akartuk mutatni, h igy mégis csak vagyunk valakik. Szóval, hogy népiesen fejezzük ki magunkat, ismét ki akartuk vágni a rezet s ki is vágtuk az angyalát ! Hogy azon a negyed millión, melyet lobogókra, díszkapukra, meg más egyéb Istencsudájára fordítottak, esetleg olyan közhasznú dolgokat emelhettek volna, mely az egész ország, de a főváros lakosságának Utolérhetetlen olcsó árak! Elsőrendű gyapjúszöveteket WEISZ BYWI.ÁwáT. kaphatunk, ■*Y“ .«V ♦♦ ♦♦ 44 SZATMÁR, Deák-tér 21. 4<^ 4+ 44 44 Női kosztüm szövetek nagy választékban! U t o 1 é r h e tetlen olcsó árak!
