Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-10-04 / 80. szám

2-ik oldal. SZATMÁR - NÉMETI. Szatmár, 1908. október 4 Németi szab. kir. város vendégei. 1908. október 25-én, délelőtt 8 óra 26 perckor Budapest felől érkező ven­dégeink ünnepélyes fogadtatása a pályaudvaron dr. V jay Károly polgármester, társulati alelnök által. Bevonulás, a vendégek elszállásolása, villás reggeli. Háromnegyed 11 órakor felvonulás a nagygyűlés helyére. Délután fél 2 órakor diszebéd a Pannóniában. 5 órakor a város megtekintése, este 8 órakor díszelőadás a városi színházban. Színház után összejövetel a Pannóniában. A közebéden résztvenni óhajtók szíveskedjenek ebbeli elhatározásukat 1908. október 15 éig Faragó Ignác kir. s.-tanfelügyető, társulati jegyzővel, Szatmár- Németi, közölni. 1 teríték ára 5 korona. 1. A nagygyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki meg­nyitó : Dr. Boromisza Tibor szatmári püspök, társulati diszelnök által. 2. Emlékbeszéd gróf Károlyi István felett: Dr. Falnssy Árpád főispán, elnök részéről. 3. A Széchenyi Társulat működésének rövid is­mertetése : Dr. Fechtel János, főgymn. tanái, titkár által. 4. Széli Kálmán v. b. t. t. az Országos Közmű­velődési Tanács elnökének beszéde. 5. Záróbeszéd : Ilosvay Aladár alispán, alelnök által. 1 I E E 1. — A püspöki palotából. Kollányi Ferenc jaki apát október 1-én Szatmárra érkezett, hogy a székes- káptalant, mint hiteles helyet, megvizsgálja. Az eljá­rást foganatositotla is. Az apát a főpásztor vendége volt. — Evangélikus istenitisztelet. A szatmári ág ev egyház Révész János szónoklásával ma délelőtt 10 óra­kor a Rákóczi-ulcai állami elemi iskola V. számú termében istenitiszteletet tart. — Tanári kinevezés. A pozsonyi kir. kath. fő­gimnáziumhoz áthelyezett Veszprémi Dezső helyére a vallás- és közoktatásügyi miniszter Gazdag Lajos ta­nárt nevezte ki a helybeli kir, kath. főgimnáziumhoz helyettes tanárrá. — Megnyitó estély. A szatmári kereskedelmi és gazdasági csarnok folyó évi október hó 7-én azaz szerdán este félnyolc órakor a csarnok helyiségében társas vacsorával egybekötött megnyitó-estélyi rendez. — A darai vódtöltések. A darui védtöltések vég­leges méretekkel leendő kiépítésére vonatkozó terve­zetet és költségvetést a mérnöki hivatal beterjesztette A csalás mihamar kipattant, a nyakéket a ka­landornő cinkostársai Amsterdamban elzálogosították és az udvar ellen amúgy is felingerelt nép ország­szerte hirdette, hogy igenis Mária Antoinette vette át az ékszert Rohan hercegtől — ellenszolgáltatások fe­jében. A királyné azonban mitsem törődött ezekkel a pletykákkal és amikor fenyegető felhők gyülekeztek Versailles fölött, teljesen ráVcte te magát a politikára és férjét oly irányban befolyásolta, hogy ne egyezzék bele az ország által mind türelmetlenebbül követelt reformokba. Ha a király csak Mária Antoinettere hall gatott volna, erélyes intézkedésekkel a forradalmi mozgalmakat el tudta volna fojtani. De egyik nap neje kívánsága szerint intézkedett, de már a másik nap levette őt lábáról Neckor reformpárti miniszter és ez a kapkodás csak sie'tette a királyság vég­napjait. 1791 junius 20 án a királyi család megszökött Párisból. A terv az volt, hogy a királyi család a kül­földre menekül és külföldi haderő segítségével igázza le ismét a forradalmárok kezébe került Franciaorszá­got. De a gondatlan király Varennesben kidugta fejét a postakocsiból s az éppen arra haladó varannesi postamester, Druet polgártárs, egy televér jakobinus, fölismerte. A szökevény királyi családot lefogják s katonaság és ágyuk között a sorfalat álló nép szitkai és gunykacájai által kisérve visszavitlék Parisba Itt a Touilleriákban helyezték el a királyi családot, amely junius 25-étöl kezdve fogoly volt. 1793. január 16-án a konvént Ítélete alapján le­fejezték XV. Lajost. elegendő és megnyugtató intézkedés ahhoz, hogy ezen­túl Szatmárnak elsőrendű és modern színpadja leszen. Mert, ha az uj igazgató a vállalt terheket ki nem bírja, — ott leszünk, ahol voltunk. Ezt pedig a tisz­telt felszólalók maguk sem akarhatják. — A városi tisztviselők szabadságidejéről a leg­utóbbi közgyűlés a következő szabályzatot alkotta : A polgármestert, főjegyzőt, tanácsnokokat, főka- kapiiányí, tiszti főügyészt, főszámvevőt, főerdészt, vil­lám világítási igazgatót, tiszti főorvost, árvaszéki ülnö­köt, pénztárnokot, tanácsjegyzöt 6 heti, a többi tiszt­viselőket 4 heti, a segéd- és kezelőszemélyzet tagjait 3 heti, egyéb alkalmazottakat és a szolgaszemélyzetet 2 heti szabadságidő élvezete illeti meg évenkint. Ezen szabadságidőt, a mely különösen méltány­lást igénylő esetekben vagy betegség esetén 6 heti idő tartamra meghosszabbítható, figyelemmel a köz- igazgatás rendes menetére és az esetleg beteg tiszt­viselőknek feltétlenül engedélyezendő szabadságidőre, a polgármester engedélyezi, a kinek kizárólagos jog­körébe tartozik a szabadságidő megkezdésének kije- ölése js. Az év közben igénybe vett rövidebb vagy hosz- szabb szabadságidő az évenként engedélyezett szabad­időbe beszámítandó. Számadási kötelezettségben állók csak az esetben kezdhetik meg szabadságukat, ha a kezelésükre bízott pénzek és anyagok átadása hiány nélkül megtörtént. A polgármesternek joga és kötelessége sürgős szükség esetében a szabadságon levő tisztviselőt és bármely alkalmazottat szolgálattételre berendelni. Polgármester szabadságidejének megkezdését a főispánnak és közgyűlésnek bejelenteni tartozik, stbi. — Ä Kossuth kert. Midőn legutóbb a közgyűlés e kertben a tekepálya lebontását mondta ki, egyúttal a következő fontos kijelentést foglalta Írásba : »így kellett határozni, mert a Kossulh-kertnek kiváló gonddal és nagy költséggel történt berendezé­séhez hozzá kell járulnia rendészelileg is minden oly intézkedésnek, mely a kert látogatását elősegíti s el kell onnan távolítani minden oly létesítményt, amely a kertben a nem odávaló elemeknek n közönség kö­zötti elvegyiilésére s az ott tartózkodásra szinte jog­címet nyújt«. — Újoncok bevonulása. A közös hadsereghez az idén besorozott újoncoknak a hadügyminiszter ren­deleti értelmében október 6-án kell csapataikhoz be­vonulni. Az egyéves önkénleseknek, valamint a hadi­tengerészethez tartozó újoncoknak azonban úgy: u- azon rendelet értelmében október elsején kellett he- vonnlniok. Itt említjük meg, hogy a hadügyminiszí- r hogy erkölcstelen életet élt és bizonyította ezt azzal, hogy a nyolc éves trónörökös tett volna ilyen vallo­mást. A királyné nem méltatta még feleletre sem ezt az aljasságot. Mikor azonban az egyik esküdt is IP- bertnek adott igazat, a méllatlankodástól elfojtott hangon szólalt meg : — Maga a természet lázad fel az ilyen vád ellen: hivatkozom az anyákra, akik i't jelen vannak I Olyan hatalmas volt a szerencsétlen királynő asszonyi méltóságának kitörése, hogy a hallgatóság közt ülő asszonyok, dacára elvetemültségüknek és a ki­rályné el'en való gyűlöletüknek, fenyegető mozgással indultak fel Hébert ellen A két kirendelt védő min­dent megtett a szerencsétlen királynő érdekében. Hasz­talan! Hét napig tartó tárgyalás után hajnali négy órakor kimondták a halálos Ítéletet. A királynőt visszavezették a börtönbe, ahol zápor­ként omló könyek közt irta megrendítő utolsó levelét sógornőjének, Erzsébet hercegnőnek. Aztán lefeküdt s több óra hosszat nyugodtan aludt. Nyolc öra tájban fölköliötték, de még kel órát keilett várakoznia, amig megjött a kocsi, hogy a vesztőhelyre vigye. Fehér- szinti, de nyomorúságos reggeli öltözetben, hátrakötölt kezekkel ült fel a kocsira, egy pap mellett foglalva helyet. Büszkeség nélkül, de azért nem leverten né­zett végig a sorfalat álló tömegen, amely üvöltözölt »Le a zsarnoknővel! Gyors léptekkel sietett fel a vérpadra; még egy utolso pillantást vetett a Touille­riák szemközt lévő kertje felé, még egy istenhozzádot sóhajtott gyermekei felé, aztán a nyaktiló alá haj­totta fejét. Decemvir. ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ Blouse és angol alj különlegességek! ♦♦ ♦♦ ♦♦ Fegyházban kötött női-, férfi- és gyermek harisnyák, úgyszintén divat- harisnyák remek mintákban úgy hölgyek, mint urak részére re­mek szép mintázattal és kitűnő minőségben csakis A) JL JL 11.^ yj XX V/ X ^ j Xy IV j XXX X Jl X XX A CA JV í V.' wti vy X Xy X Xy Vajda jiff, és Társa dSvai-üzidében, Sasaiméi* Bsák^tés* §0. szerezhetők he SegjJohhasa. 1 ♦♦ ♦♦ Blouse és angol alj különlegességek! ♦♦ ♦♦ ♦♦ a Tanácshoz. A terv költségei 1200 koronára vannak előirányozva. A tanács a jelentést további érdemleges tárgyalás végeit kiadta a gazdasági szakbizottságnak. — Az ág. ev. egyház kérelme. A városunkban nemrégiben keletkezett ág. ev. egyház elöljárósága a városhoz kérvényt adott be, melyszerint a megválasz­tandó lelkésznek 2400 kor. évi fizetést, 400 kor. lak­bér, továbbá a kántornak megfelelő javadalmat adjon, j A tiszti főügyész a törvény alapján a leendő uj lel- j késznek, a hívők számarányához képest megfelelő quota arányában 1200 kor. évi fizetést javasol. A j- tanács a kérvényt a jelentés kapcsán áttette a gazd. j | ssakbizottsághoz, — A statusquo ante Izr. hitközség kérelme. A ; A helybeli statusquo ante izr. hitközség kérvényt | adott be az iránt, hogy az eddig élvezett 1200 kor- i lelkészi javadalom emeltessék fel. A tanács a kérvényt i véleményező jelentéstétel végett kiadta a tiszti fő- j | ügyésznek. — A színházi heiyárak felemelése dolgában több j irányban felszólalások érkeztek lapunkhoz. E felszó- j lalások lényege az, hogy a közönség, mely éveken, j keresztül megszokta már a helyárakat, most indok j nélkül megterbeltefik és az ujitás éppen azoknak a ; | rovására esik, akiknél 20—40 fillér nagyon is számit. I Többen pedig a reformtól a színház uj igazgatóját fél- : tik, azt gondolván, hogy ezzel kockára teszi a sze- í zonja sikerét stb. A jelzett irányú felszólalásoknak kétségtelenül meg van a jogosultságuk, különösen pe- j dig a tekintetben, hogy a körszék és zárszékek publikuma, j melynek látogatásaira pedig nagy súlyt keil helyezni, : tartózkodóan fog viselkedni, — bármily jelentéktelen . is különben a színházi helyárak emelkedése. Mi azon- j ban úgy vélekedünk, hogy a város színházba járó kö- j zönsége túl van már az iiyen kicsinységeken. Elvégre, i aki 1 K 40 fillért (körszék), vagy 1 K 20 fülért (zárt- . szék) a múltban tudott áldozni ezéri a szórakozásáért, j az bizony 1 K 80 fillért, illetőleg 1 K 40 fillért most j is és ezentúl is fog áldozni, különösen, ha meggyő- j ződik, hogy jobb attrakciókat kap, mint a múltban, i j Ami pedig azt a megjegyzést illeti, hogy a közönsé- ■ get indok nélkül terhelik meg, — erre felvilágosításul ! szolgáljon az, hogy a szinnáz uj direktora a katona- I zenéért 5000 koronával, mondd: ötezer koronával töb- | bet kénytelen fizetni az esetleges pót-szezonon kívül, j mint elődei. Már pedig ez olyan súlyos teher, amit a i tervezett árfelemeléssel sem lehet egészen egyensu- j lyozni. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy ai uj igaz­gató a szinügyi bizottság kívánalmainak és a közön- I ség fokozottabb igényeinek megfelelően 30,000 koro- ; nánál több befektetést eszközölt, akkor valóban úgy áll a dolog, hogy a helyárak eme difi etenciája sem Tíz hónappal később követte őt a halálba Maria j Antoinette. 1793. julius 11-én éjjel megjelent a Temple ; kolostorban, ahová a királyi családot a Touillcriák ostroma után átszállították, a párisi községlanács egyik tisztviselője, aki a királynétői erőszakkal elra­gadta két kis gyermekét. A szerencsétlen asszony már akkor tudta, hogy férje sorsában osztozni fog. Augusztus 2-án a templomból átszállították a Con- ciergeiie nevű börtönbe, ahol aztán heteken át seny- vedelt. Egy történetíró Mária Antoinette utolsó nap­jait ekként irja meg . A királynénak pokol volt az élete a Concierge- : rieben. Mindenfele rágalmazó, trágár röpiratokat I csempésztek be hozzá, sértő guriydalokat keilett végig j hallgatnia. Hívei kísérleteket tettek megszabadítására, de ez nem sikerült. A konvent, mely benne a köz­társaságra veszedelmes ellenfelét, a Habsburg csalá­dot akarta sújtani, elrendelte a vád alá helyezését. Október 14 én a forradalmi törvényszék elé vezették. Ekkorra már a haja megőszült, ruhái lerongyolódtak. Tekintetéből azonban olyan méltóság sugárzott, hogy még a csőcselék hallgatóság :s tisztelettel nézett rá. Fouquier-Tinville, a rettenetes közvádlö — aki későbben szintén a vérpadon halt meg, — nem tu­dott »özvegy Capetné«, (Capet az ősi neve a francia uralkodó családnak) — ellene egyebet, felhozni, mii t régi udvari pletykákat, véyül pedig azt, hogy részes az augusztus 10 iki »összeesküvésben.« Mária Antoi­nette rövid határozott szavakban utasította v'ssza a vádakat. Tudta jól, hogy az Ítélet már készen van. Ekkor Hébert képviselő arcátlanul azt vágta szemébe,

Next

/
Oldalképek
Tartalom