Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-09-30 / 79. szám

FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. A „SZATfóÁR-NE^ETI-l IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: egész évre 8 kor. F'élévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. IiAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTQSÉ6 ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. = Telefon-szám 80.t= MindsnnemB dijak 8/aiínáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Pluralitás. A választói jog relormjának kérdése las­sanként tisztázódik. Most már hivatalosan is jelentik, hogy a választói jog a pluralitáson fog alapulni. Arról van szó, hogy a választók egy részének egy. azok más rétegének kettő, a közép iskolát végzett és nagyobb adót fizetők­nek pedig három szavazatuk lesz. — Úgy hír­lik, hogy a kormány a magyarság biztosítása szempontjából látja ezt szükségesnek. A kor­mányhoz közel álló körökből azt mondják, hogy az általános, egyenlő szavazati jogbei veszedelem lett volna. Mert az agressiv pártok­nak, a támadó és a mostani renddel elégedet­len osztályoknak párlján az agitáció sokkal élesebb lett volna, mint a consolidált osztályok pártján, miután a támadóknak nincs mit ve­szíteniük, mig a védőknek igen sok egyéni, közjót, erkölcsi és anyagit kell félteni. A választói reformnak ezt a módját azért mondják szükségesnek, hogy a művelt és va­gyonos osztály érdekében a nagytömeg esetle­ges győzelme ne váljék lehetségessé. Művelt­ségnek és vagyonnak óhajt tehát túlsúlyt biz­tosítani a reform. Ezzel az állásponttal szemben áli közjo­gunknak fejlődése, mely a politikai jogok tekin­tetében fokozatos megkülönböztetéseket nem ismer. Vannak jogosultak és jogosulatlanok, de aggodalomra szolgáltat az okot, hogy az amúgy is nagy társadalmi ellentétek és egyen­lőtlenségek még nagyobb egyenlőtlenségekkel legyenek tetőzve és félő, hogy ilyen módon az ellentéteket csak kiélesitjük és a harcot még hevesebbé tesszük. Az is bizonyos, hogy a társadalmat és az államot a fejlődés utján csak úgy vihetjük előre, ha a felfelé törő, demokratikus elemeknek megadjuk az érvényesülés lehetőségét. Mert hiába terjesztjük ki a választói jogot, hiába adunk uj politikai jogokat, ha a régi rétegek kettős és hármas jogukkal az újakat teljesen elnyomják. Épen ezért a pluralitást még a tervezel pártolói is csak átmenetnek gondolják az álta­lános választói jog felé. Hogy mint ilyen be­válik-e, azt elhamarkodottan megítélni nem lehet. A javaslat tervezői azt mondják, nem kell puszta jelszavak után indulni, mert az egyenlőség is csak jelszó, melynek merev al­kalmazása a legnagyobb egyenlőtlenséget vonja maga után. De ha jelszavak után indulni nem helyes, akkor az sem helyes, hogy nyomban a féktelen lelkesedés hangját üssük meg a piura- | ütás mellett, ami egymagában szintén jelszó, i mégpedig kétségtelenül nem is a tetszetőseit ! közül való. Be kell várnunk tehát magát a j törvényjavaslatot, annak indokolását és azokat ! a táblázatokat, amelyekkel a belügyminiszter a j maga álláspontját védi. Csak a kérdésnek ta- j nulmányozása adhat jogot a kritikára. Egyelőre j épen olyan kevés az ok a lelkesedésre, minta ! szenveddmes támadásra. ___________________ _______________________i |ö r. Fekete Sámuel* | Múlt számunkban lapunk zárta miatt, csak rö­viden szólhattunk dr. Fekete Sámuel vármegyei fő­orvos elhunytáról. A hosszú és nemes életpályát megfutott férf;u Miskolcon, 1824-ben született. Alsóbb tanulmányait itt és Pozsonyban, a fel­sőbbeket pedig Bécsiben végezte. A szabadságharc mozgalmainak kezdetén Bécs- ben találjuk a kitünően szigorlatozott orvost, ki részt vett saját költségén készít teteit zászló alatt a magyar ifjak bécsi kü döltségében, majd hazája védelmére sie- lett a harc vitézei közé beállani Utóbb felsőbb ren­deletre és saját hajlamait követve, a Bem parancs­noksága alatt álló nádor huszárezredben nyert, mint ezredorvos rangot. Itt. ismerkedett meg Domahidy Fe­renc, Gzerjék Imre, Nagy Dániel szatmármegyei ifjú honvéd huszártisztekkel s kötött velük, különö­sen Domahidyval, olyan szoros barátságot, mely ké­sőbb alapját képezte Szafmármegyébe való jöve­telének. A szabadságharc idejében részt vett a Bem tá bornok hadtestével az egész erdélyi hadjáratban. Nagy­szeben bevételénél s az összes erdélyi csatákban ar­ról volt nevezetes, hogy nem várta be, mig a sebe- j sülteket hordágyon vitték hozzá, hanem maga ment | egészségügyi embereivel a 'csata színhelyére, ahol I igen gykaran a golyók zápora közben végezte az or- ' vos legszentebb kötelességét, a sebesültek bekötözését. A harc alatt kötött barátságot Jókai Mórral és j gróf Teleki Sándor honvéd huszár-ezredessel. Az erdélyi hadjárat és a szabadságharcnak Vi- j lágosnál történt végzetes befejeztével szatmármegyei j barátaival vármegyénkbe jött és a hatalom üldözései előtt az ecsedi láp nádasai között az itteni menekül­tekkel talált igen sokszor megzavart rejtekhelyei, mig végre az üldözések csilupodtával városunkban tele­pedett le, mint gyakorló orvos, hogy itt hatvan éven át éljen az emberszeretetnek és orvosi hivatásának. Háziorvosa leven a hírneves Teleki Blanka grófnőnek, sokat tett a magyar emigránsok érdekében Mint orvos a lelkiismeretességnek és buzgóság- nak kiváló példányképe volt, aki különösen feltűnő diagnózisaival szerzett magának kitűnő hírnevet. Az ötvenes években az akkor már visszavonuló Jelenffy a városi főorvosi tisztel betöltő Kőszeghy és a beteges Munkácsy orvosokon kívül városunkban alig volt egy-két orvos. Természetesen a vidék annál inkább nélkülözte az orvosokat és igy a fiatal jónevü Feketét annyira igénybe vették a vidéknek családjai, hogy a Wallon-ház előtt, hol lakása volt, 4—5 sze­kér várakozott igen sokszor reá s ő az akkori fene­keden utak fáradalmai között is lankadatlan buzga­lommal szállott le egyik szekérről, hogy a másikra felüljön. Különös sajátsága volt orvosi gyakorlatban, hogy betegeit sohasem várakoztatta meg, hanem a hívásra rögtön megjelent és igen sokszor éjjeleket töltött a beteg ágya mellett. Hányán vagyunk itt, most már vén emberek, akiknek életét gyermekko­runkban az ő orvosi tudása és lelkiismeretessége mentette meg 1 Az 1855-iki kolerajárvány idejében óriási tevé­kenységet fejtett ki, különösen a vidéki családok or­vosi ellátásában, mely máködése annyira megszerezte, számára a vármegyei családok rokonszenvét és nagy­rabecsülését, hogy az alkotmány első hajnalhasadásá­val, 1860. évi őszi közgyűlésén Szatmárvármegye ál­talános lelkesültséggel egyhangúlag vármegyei főor­vosnak választotta meg. Ez állását most annyival in­kább rendkívüli buzgósággál töltötte be, mert az el­nyomatás korszakában neki többször felajánlott ily­nemű állás elfogadását tiltotta hazafias érzése. Jellemének alapvonásai lángoló hazaszeretet, lovagias előzékenység és orvosi működésében lelki- ismeretes buzgóság voltak s ezenkívül még csak egy ideálja volt életének —■ a vármegye. Főorvosi hivatalát az ideálizmus legnemesebb felfogásával teljesítette, amihez hozzájárultak a sze­gények önzetlen ellátása, a szinérváraljai és máté­szalkai kórházaknak akkori felállítása s azon idők hiányos higiénikus eszközeinek dacára, kiváló közegész­ségi és egészségrendőri intézkedései. A legkisebb járvány esetén személyesen utazott a vármegye legtávolabb falujába is; a szegényeket a kunyhóikban kereste föl s különös gondját képezte az apró gyermekek gyógyítása és orvosi gondozása. Az alkotmány felfüggesztésével természetesen ő is ott hagyta vármegyei állását s a közélettől vissza­vonulva igen kiterjedt orvosi gyakorlatának élt, mig ismét elkövetkezett a' szabadság hajnalának második pirkadása, a honvédség fölállítása, melynek soraiban ezredorvosi állását ismét lelkesedéssel foglalta el és öltölte fel másodszor a honvéd-egyenruhát. Ezen állasát azonban rövid időn el kellett hagy­nia, mert a vármegyei élet újjászületésével a legelső restauráció ismét vármegyei főorvosi székébe ültette vissza és itt kezdődik egy közel negyven éves kor­szak, melyben hivatalos buzgóság és lelkiismeretes­ségben párját ritkító módon tűnt ki. Azon régimódi tisztviselők közé tartozott, ki a vármegyének soha utiszámlát nem nyújtott be, de aki maga kötiségén, maga fogatán járta be a várme­gyei falvakat, gyógyítva, segítve gazdagot, szegényt egyaránt egyforma tudással, egyforma lelkiismeretes­séggel és buzgósággal. Orvosi működésének egyik legfontosabb moz­zanata volt. midőn az 1873. évi kolerajárvány alkal­mával Máramarosvármegyébo, hol a betegség óriási pusztítást vitt végbe, a kormány miniszteri biztosuak nevezte ki. Legendákat beszélnek itteni működéséről s azon rettenhetetlen bátorságáról, melyet a járvány V Utolér he te tlen olcsó árak! ve Euő»endfi g y a pj u s z ö v e t e k e t WS3S81 GYULÁNÁL kaPhatu"h­♦♦ ♦♦ ♦♦ SZ&YMÁR, Deák=ié8« 21. ♦♦ ♦♦ Kői kositűm szövetek nagyválasztékban! V Utolérhe tetlen olcsó árak! vAr-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom