Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-09-27 / 78. szám
Szatmár, 1908. szeptember 27. Vasárnap. 78. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATKIÁR-NEÜETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. kAPVKZKK: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ, KÉPVISELI). FELELŐS SZERKESZTŐ: I SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. 1 FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSIG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.------Telefon-szám 80...... Mi ndennemű dijak Sratmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. Vallás a politikában. Tulajdonképen nem illik cikkemre ez a cim, nem a különböző vallásfelekezetek befolyásáról, hatalmi íullengésérői, vagy ezzel szemben más vallások elnyomásáról fogok szólam, nem is volna tanácsos megzavarni a legalább is békésnek látszó helyzetet, hanem speciálisán a karlócai szerb patriarcha választás az, a melyben a vallás politikai jelentőségét észlelhetjük. Ez a patriarcha válaszlás úgy jön elő, mintha nem is egyházi fejedelmet választanának a szerbek, hanem világit, a ki az ő politikai és nemzetiségi érdekeiket lesz majdan hivatva védelmezni azzal a Magyarországgal szemben, amely a legszélesebb egyházi autonómiát adta nekik. Nyíltan értésére is adta ezt a kormány képviselőjének, Günther Antal királyi biztosnak, Kraszojevics György, a szerb radikális-párt egyik vezére, mondván, hogy nekik az immár megválasztod Bogdanovics ellen, akit a kormány jelölt, semmi kifogásuk sincs és habár belátják, hogy az egyházi autonómia tekintetében az utóbbi időben elért sikereket a nemzeti kormánynak köszönhetik, mégis Bogdanovics megválasztása vak behódolásnak látszana és ők még a látszatát is el akarják kerülni ennek. A ki figyelemmel kisérte a napilapok tudósításait a szerb patriarcha választás előltről is, a ki a szerbek nemzetiségi mozgolódásával kissé behatóbban foglalkozott, az sok mindent magyarázhat ki ebből a pár sorból. A szerbeknek az egész törekvésük nemcsak ezen a választáson, hanem az utóbbi időben mindenkor a déli nagy szláv eszme elérése volt, ennek érdekében mozgattak meg mindent, szövetkeztek, ha kellett, horvátta), ha kellett a függetlenségi párttal, mi által ki, is vitték, hogy egyházi autonómiájukat, mikor a szövetséges pártjuk kormányra jutott, a lehetőség határáig kiterjesztették és mikor már látták, hogy itt többet el nem érhetnek, újból fölcsaptak ellenzékieknek és most bármennyire is óhajija állítólag a radikális-párt a magyarokkal az együttműködést és a barátságot, azért még egyházi ügyeinek vezetését sem bizza magyar érzelmű püspökre. Különben a radikális-pártból, de a többi pártokból is egyre kihallatszó béke hangok kezdettől fogva gyanúsak voltak és hogy menynyire beigazolódott ez, azt Iát hatjuk most a választás után. A szerbek-; hogy idejük legyen a kormánnyal alkudozni, megválasztották S- vies újvidéki püspököt patriarchának, kit mindjárt le is mondattak, hogy igy az uj válaszlás meg- ejtéséig idejük lehessen a kormánnyal bizonyos politikai jogok kicsikarása mellett paktumot kötni. A királyi biztos ugyan megakadályozta azt, de azért ez nem von le semmit abból a törekvésből, hogy a szerbek mennyire felhasználják saját nemzetiségi céljaik elérésére a vallást. A vallásnak volt már nagy szerepe a politikában régente is, sőt úgyszólván mindig nagy befolyással birt az egyes pártok alakulására, az egyes kormányok életére, de annyira felhasználni az egyházi autonómiát, amennyire azt a szerbek teszik, ez egészen uj előttünk. Ezek az egyházi autonómia leple alatt nagyon is progressiv nemzetiségi politikát visznek és ig?n ügyesen tudják beilleszteni nemzetiségi kívánalmaikat vallási kívánságaik közé. Ezt a kis nemzetiségi harcot látva, mely minden erejét beviszi a harcba, hogy céljait elérje, bár tudja, érzi, hogy a vallás éppen az, amely legkevésbé illik bele ebbe a keretbe, ránk nézve is tanulságos következtetéseket vonhatunk le. Mi ugyan nem védhetjük az érdekeinket vallásunkkal, mert ahhoz nagyon is sokféle vallásuak vagyunk, nincs is szükségünk, hogy álutakon, a vallás leple alatt bujkálva kelljen nemzetünk előhaladását biztosítani, sőt a vallásnak ilyen gyámkodása később erősen megboszulná magát, hanem okulást, menthetünk arra nézve, hogy a kis nemzeteknek mennyire löl kell használni mindent, a mi élő- haladásukat elősegíti, hogy nekünk sem szabad ölbe lett kezekkel ülnünk és várnunk azt a szebb jövőt, amelynek reménye mindnyájunkban oly nagy, hogy szinte, mint biztosan elkövetkezendőről beszélhetünk róla, hanem igazán munkálkodni kell minden utón arra, hogy azt el is érhessük. De ez csak az egyik tanulság ebből a választásból; a másik az, amit a magyar röviden azzal a közmondással fejez ki, hogy »Fogadd be a tólot a házadba, az majd ki ver TARGA. Amerikai történetek. — Egy magyar globetrotter naplójából. — — Bizonyára érdekelni fog benneteket az, hogy miképen történhetett, hogy mig bajuszom koromfekete, hajam őszbevegyült s miként egy aggastyáné, oly fehér. Ha nem türelmetlenkedtek s hallani kívánjátok, szívesen elmondom, kezte Vadnay mester, a délutáni fekete mellett ülve, nagyokat szippantva a bodor füstkarikákat eregető szivaron. — Halljuk, halljuk, hangzott fel a társaságban, csak úgy égünk a kíváncsiságtól. — Dél-Amerikában történt. A forró égőv ezen vérforraló vidékén. Az emberi élet ott még ma is csak igen kevés biztonságot talál, mert a gonosz in- dulatu embereket nem is említve, maga a természet is gondoskodott arról, hogy a felesleges embereklől megszabadítsa az ottan élő társadalmat. A sárgaláz, a malária, minden európai bevándorlóinak mindig veszélyes ellenségét fogja képezni. . Az állatok közül pedig a viperák s az óriás kígyók iiiiiiiiii szintén az embereket tűzték ki maguknak vadászzsák máuyul. A forró éjszakákat hirtelen hűvös idő váltotta fel. A sátorban aludni már nem volt nagyon tanácsos, mert a hirtelen időváltozás, ez idegenek amúgy is lázfelé hajló szervezetét hamar megtámadhatja. Dacára ennek s barátaim tanácsának, én továbbra is sátorban maradtam s Isten szabad ege alatt töltve i az éjszakákat, nevettem azokat, kik mindenféle veszedelmektől rettegtek a maguk s az én életemért. Egy éjszaka valami csiklandozó mozgás ébresztett fel mély álmomból. Hirtelen döbbenet szállta meg tagjaimat A hónom alatt vipera feküdt. Mikor lassan óvatosan oda nyúltam, tisztára éreztem a hüllő jéghideg testét, a mint hónom alatt befészkelte magát. A veszélyes kigyó a hideg ellen keresett oltalmat s nyugodtan szendergeit hónom alá bújva. Az irtózat és a félelem lázba kergetett. Hideg verejték csapzott le homlokomon. Mozdulni azonban nem mertem. Tudtam, hogy abban a percben, a melyben életjelt adnék magamról, abban a percben a halál fia lennék. így virradt reám a hajnal. Az egész éjszakát halálfélelemben töltöttem. A vipera reggelre, úgy a hogy jött, kibújt hónom alól s elsiklott valahová a körülöttem levő kőzetek közé. Mikor félőrülíen feltápászkodtam fekhelyemről, egy borzasztó sikoltás szakadt ki keblemből s azután eszméletlenül terültem el a padlózaton. Barátaim ott találtak meg ájultan, félholtan s szerintők 2 óráig lebegtem élethalál között, megőszül- ten, hófehér hajzattal. Egyetlen éjszaka halálrettegése hóval fedte be koromfekete hajzatom. Azóta megfogadtam, hogy soha-soha többé, legyen bármekkora rekkenő hőség, ezen az éghajlaton, nyitott sátorban többé nem töltöm el az éjszakát. Nem is maradiam sokáig ezen a tájékon. A sorsom sem folyt valami fényesen s a kiállott izgalmak egy cseppet sem tették nekem barátságossá az ott tartózkodást. Felszedtem tehát a sátorfámat, és hatalmas pod- gyászommal, amely ekkor egy pár kézelőre s több rajzpapirból kész ült galléra sülyedt alá, sok barátot, még több siró hitelezőt hátrahagyva, nekivágtam a sik mezőknek, hogy másutt keressem boldogulásomat. Utolérheteilen olcsó árak! Elsőrendű gyapjúszöveteket WEISE fSYPLÁMÁL kaphatunk, ♦♦ ♦♦ ** ♦♦ SZATMÁR, Deák-lés* 21. <$><$> +« ü e i kosztüm szövetek nag^választékban! U toló r hete t len olcsó árak!
