Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-09-20 / 76. szám
2-ik oldal. Szatmár, 1908. szeptember 20. SZATMÁR-NÉMETI. zólag rendes vágányunak építeni. Szatmár érdeke azonban másként kívánta. Nagykároly városa ezzel szemben megengedte a múltban, hogy a nevéről nevezett nagysomkuti vasút Gilvácstói ágazzék el, ami azt eredményezte, hogy a szatmárhegyi vasút kiépítése és állami kezelésbe adása folytán a nagykároly— nagysomkuti vasút is kizárólag Szatmár érdekét szolgálja. A múlt hibánkon már nem segíthetünk, de legalább okuljunk belőle és keressünk más irányban összeköttetést és ne engedjük, hogy azon irányból is eltereltessék a forgalom, hol Szatmár érdekével ellentétben nem vagyunk. Három irányban is építhetnénk még vasutat, mely gazdag termő vidéket kötne össze városunkkal. Egyik irányban Margittá felé már majdnem biztosítva volt a kiépítés és csak rajtunk múlt, hogy legalább Peérig kiépíttessék, eddig ki kell építeni még akkor is, ha a Tasnádszántó—peér—szalacs— órmihályfalvai h. é. vasút kiépül. Előmunkálati engedély van adva egy Nagykárolytól Nyírbátorig építendő h. é. vasútra is. Oly vidéket kötne össze eme vasút, mely megérdemelné, hogy ennek létesítése érdekében a legnagyobb ágit a. - ciót fejtsük ki. A harmadik irányban létesítendő vasút építéséhez szintén adatott ki engedély az előmunkálatokra, azonban ezt a hirt is csak leközölték lapjaink, eleget vélve tenni ezzel a hírlapírói kötelességnek. Ezen harmadik irányban építendő vasút jelentősége Nagykároly városára nézve bir oly fontossággal, mint Szat- már-Németire a bikszádi vasút. Ezen vasút volna hivatva ugyanis arra, hogy a minden köves ut nélküli, úgy termőföldben, mint erdőségben, szőlőben, gazdag vidéket városunkkal összekösse. Ennek dacára a Nagykároly—esztró—királydaróc—krasznacégény— krasznabéltek—nagyszokondi h. é. vasút létesítése iránt mozgalmat nem inditottnnk, annak megvalósítása végett mit sem tettünk. A most jelzett irányban építendő vasutak mindegyike az érdekeltség kellő támogatása mellett megvalósítható volna s a legkevesebb, amit annak megvalósítása érdekében tennünk kell, a terv támogatásához a helyi sajtót megnyerni és ez utón az érdekelt vidékek érdeklődését felkelteni és a hozzájárulást biztosítani. Ha anyagi erőnk nem is oly nagy, mint Szatmáré, legalább az ügy iránti érdeklődésben ne tanúsítsunk rideg közönyt. Szatmár már azon tervvel is foglalkozik, hogy Szatmár— Mátészalka—Nyíregyháza—Szerencs fővonal lesz. A mi vasúti politikánk még itt nem tart, pedig sokkal több joggal kívánhatnánk, hogy Csap—Nagykároly—Zilah—Deés—Kolozsvár tétessék fővonallá, mely az ország egész északkeleti részét kötné össze. Mert habár Szatmártól több irányban ágaznak is vonatok, városunknak azon feltétlen előnye megvan, hogy a csapi vasutat összekötve a Csap—sianki vonallal, közvetlen egyenes összeköttetése van Galíciával, Zilah felé pedig a szamosvölgyi vasút közvetlenül Kolozsvárral köti össze. E két irány pedig az, amely felé Magyarország kereskedelme gravitál. Nagykároly várost fekvése és eddig létesített vasutjai utalják arra, hogy e két iránynak a közepén, a legjobb termő vidéken, gócpontja legyen az oda irányuló kereskedelemnek. S a létesítendő mellékvonalak az ekként létesítendő fővonalba vezetve nagyban előmozdítanák az ország északkeleti részének kereskedelmét*1. HÍREK. — II. Rákóczi Ferenc fejedelem Szatmáron. Abból az alkalomból, hogy itt most az utolsó Rákoczi-házat lerombolták, Ferency János, a „Szatmár-Nén éti“ szerkesztője, aki alapos ismerője a Rákóczi-kornak, melyből nemrég munkát is irt, a következőket adja elő: A lefolyt héten bontották le Szatmáron az utolsó Rákóczi-házat. A város ennek telkére postapalotát és adóhivatalt épit, ezért esett áldozatul a történelmi nevezetességű ház a bontó csákánynak. II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek Szatmárvárosá- ban, a mostani Rákóczi-utcában, két háza is volt; az egyik a Roros Rálint-féle, ma Szerdahelyi telken, a másik a mai törvényszéki-palota helyén állott s itt ez utóbbi kis sárga házat, az utolsó időben a kath. kaszinó használta. A Boros-féle telken a hátulsó két szoba a lebontásig azon falakból és boltozatokból állott, mint a nagy fejedelem idejében. Ebben a városban és ez utóbb nevezett házban Rákóczi többször megfordult. Olykor napokat, máskor heteket töltött annak fedele alatt. (1703. évi augusztus elején, szeptember végén és 1708. évi október 19. — . november 10.) Rákóczi a tiszabecsi győzelem után 1703. évi junius 16-án kelt át a Tiszán s már augusztusban Szatmár alatt volt, hogy az ország Északkeletének e legfontosabb várát megvívja. Gróf Lőwenburg császári várkapitány és Sickingen s Glöckelsberg császári tábornokok védelmezték a szatmári várat, akik, midőn megtudták, hogy a vártól északra eső Németi városrész Rákóczinak meghódolt, augusztus 16-án Németit bosszúból üszkökkel és égő csóvákkal felgyújtották és fölégették. Ekkor Rákóczi a szomszédos Vetés községbe mozdult táborával, de már szeptember 5-én visszatért s hogy a várhoz könnyebben hozzáférközhessék, szeptember 28-án Szatmári fölgyujtatta s mint az egykorú történetírók mondják, az utolsó tyúkólig leégette. Az ostrom a körülzárt vár ellen 1705. január 1-ig tartott, amikor a várőrség, mintegy 600 lovas s néhány száz puskás, szabad elvonulás megnyerésével, éhség által kényszerűvé, föladta a várat, melyet Rákóczi, nehogy ismét ellenség kezébe kerüljön, rendes szokása szerint lerontatott. A vár elbontását 1705. junius 3 án kezdték meg. Rákóczi az ostromot 1703. év augusztus és szeptember havában csak megkezdte s ekkor tartózkodott a most lerombolt házban. Az ostromot később Sennyey István, Buday István, utóbb pedig Forgách Simon kuruc tábornokok folytatták. Rákóczi, nyolc évre terjedő szabadságháborui alalt még egyszer fordplt meg az említett házban, (1708. évi október 19. — november 10), midőn gyalog indult el s vadászgatva jött ide a mintegy négy mértföldnyire eső Nagykárolyból, ahol báró Károlyi Sándor vezérét látogatta meg. Ekkor a hamvaiból már nagyjában uj életre kelt : Szatmári személyesen meghívta a tályai novemberi gyűlésre. ; Rákóczi ebben az időben, 1708. évi augusztus 3-án elvesztvén Trencsénnél a császári seregek ellen a döntő ütközetet, teljesen le volt már verve. Hadait aztán meglepte az árvíz, a pestis, az éhség és az árulás. Innen kezdve háborújának sorsa hosszú haldoklás volt. Mindössze még egyszer próbált 1710. évi junius 22-én Romhány és Vadkert közt a császári hadak ellen szerencséi, de ez az ütközet eldöntetlen maradt. Vége volt. a kuruc fegyverek dicsőségének s maga Rákóczi, 1711. február 21-én, Nagy Péter orosz cár segélyét keresendő, zord téli napon, hózivatarban, csikorgó kemény időben, a Kárpátok megfagyott szoros utjain, Vereckén át elhagyta örökre hazáját ! Az említett második szatmári tartózkodása alatt Rákóczi innen tizenegy levelet irt és pedig hadi ügyekben hetet gróf Bercsényi Miklós fővezéréhez; hármat báró Károlyi Sándor vezéréhez és egyet diplomáciai ügyben Talaba Máté moszkvai követéhez. (Megjegyezzük végül, hogy az e sorokat közlő Ferency János szerkesztő, a Rákoczi-irodalomból merített s a báró Vécsey-család sárközi levéltárából kiegészített kutatásai nyomán most ásatások által azon »prófunl-ház« helyének földerítésén fárad, melyet a történet szerint „a reformátusok a vár területén tem- plumnak használtak vala“ s melyben a Rákóczi sza- badságbáboruit befejező szatmári békét „a nemes és vitéziő rendek“ 1711. év április 27. és 28-ik napjain letárgyalták és elfogadták) — Istenitisztelet. X. Pius római pápn áldozópapságának 50-ik évfordulóját szeptember 18-án ülte meg. Ennek örömére a róm. kath. székesegyházban ma reggel 9 órakor hálaadó istenitisztelel lesz, melyet fényes segédlettel dr. Boromisza Tibor püspök végez. — Hivatalvizsgálatok. Dr. Falussy Árpád főispán a lefolyt héten hivatalvizsgálatok végett Erdődön és Nagybányán járt. Megvizsgálta a közigazgatási ügyvitelt s ez utóbbi városban a pénzkezelést is. — Személyi hír. Dr. Róih Ferenc kir. törvény- széki elnök szabadságidejének eltöltése után haza- j érkezett s átvette a kir. törvényszék vezetését. — Miniszteri jóváhagyás. A b. ü. miniszter jóváhagyta a közkórháznak 1909. évi költségelőirányzatát s ebben ; az igazgató-főorvosnak 1000 K emeléssel az évi fize- \ tését 3000 koronában, a rendelő orvosnak és a gond- J noknak 600—600 K emeléssel 2200—2200 koronában j engedélyezte. A napi ápolási dijat 1 K 54 fillérben 1 állapította meg. j — Segély iránti kérvények. I. A szatmári újon- ! nan alakult ág. ev. egyház kérvényt nyújtott be a tanácshoz, melyben állandóan a következő évi segély megadását kéri : a lelkész javadalmazása 1200 K; ennek lakáspénze 400 K;a kántor illetményére 800 K. II. A Széchenyi Társulat szintén folyamodott a tanácshoz, hogy az október 25-iki nagygyűlésével járó költségei fedezéséhez a város járuljon hozzá 2500 K- val. Véleményezésre mindkét kérvényt a tanács kiadta a tiszti főügyésznek. — A postapalota. Fogarasi Sándor vállalkozó mérnök bejelentette a tanácsnak, hogy a postapalota építését megkezdte. A tanács fölhívta a főmérnököt, hogy az építkezést állandóan figyelemmel kisérje és ellenőrizze. — Uj vasúti megállóhely. Goldglanz Lébi és társai kérvényt nyújtottak be a tanácshoz, hogy a szatmár—mátészalkai vasútvonalon az úgynevezett Rimai-kertnél eszközöljön ki megállóhelyet. A tanács áttette az ügyet a közigazgatási bizottsághoz. — Adomány. Kende Zsigmond, cs. és kir. kamarás nagybirtokos, alapitótagságát felújítandó, 200 koronát adományozott a Széchenyi Társulat céljaira. — Gyászhir. Mint részvéttel értesülünk, Ambrózy Gáspár, a szatmári kereskedelmi és iparbank évek sora óla példásbuzgalmu és munkás főkönyvelője, szeptember 18-án, rövid szenvedés után, életének 64-ík évében, tüdőlobban elhunyt. A megboldogult a városnak régi s közismert alakja volt és szeretetreméltó tulajdonainál fogva általános tisztelet és becsülésnek örvendett. Temetése ma d. u 4-kor lesz. — Lelkószi vizsgaletótel. Tuba Endre szatmári ref. s.-lelkász, a lelkészképességi vizsgát Debrecenben kitűnő eredménynyel tette le. — Katonai vegyes felülvizsgálat volt Szatmáron, szeptember 16-án, melyen Nemes Ede ezredes, dandárparancsnok, és berencei Kováts Jenő elnököltek. I. Előállítottak 9 állitáskölelest, ebből besoroztak 5-öt, hármat alkalmatlannak találtak, egyet megfigyelésre katonai kórházba küldtek. II. Megvizsgáltak 8 családtagot ; közülók 3 keresetképes, 5 keresetképtelen. III. A csapat részéről elővezeltek egy közös hadseregbeli katonát, akit elbocsátottak és egy honvédet, akit katonai kórházba rendeltek. — Műkedvelői előadás a színházban. Folyó hó 27-én a szatmári színházban tartandó jótékonycélu műkedvelői hangverseny műsora: 1. Robinzonok. Vígjáték 1. felvonásban. Irta Makay Emil. Személyek: Hamilton Kruzoe a nottinghami egyetem tanára Csomay Győző ur. Vili szolgája Nagy Vince ur. Olimpia királyleány Luby Margit k. a. Szelén, Mándy Ilonka k. a. Lalage Hankisz Blanka k. a. Galatea Vad Viola k. a. kiséránői. Polydor ifjú nemes dr. Pirkler Ernő ur. Agis, a főarkuz Horváth György ur. Telamon, a jós, Mándy Zoltán ur. Aszklépiosz, őr, dr. Nagy Géza ur. Történik: Lida szigetén. Idő: ma — 2. Élőszobrok: Madarassy Olga, Vajay Irén és Mili, Luby Margit, Hawel Edith, Korányi Margit, Mándy Ilonka, Hankisz Blanka, Kovácsy Ilonka, Berghofer Ilonka, Leitner Sári, Vad Viola, Varjú Ibolyka kisasszonyok. — 3. Beriot 9-ik hangversenye, hegedűn előadja Winkler Margit k. a. zongorán kiséri Winkler Anna k. a. — 4. Opera áriák, énekli Madame Georges Martin. — 5. Népdalok, zongorán előadja berencei Kováts Géza ur. — 6. Az egérfogó. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Szomaházy István. Személyek; Dr. Katona Endre orvos dr. Pirkler Ernő ur, Margit, felesége Barlh Róbertné úrnő- Katica, húga Varjú Ibolyka k. a. Déghy Jenő Nagy Vince ur. Teréz, szobalány Vad Viola k. a. A tábornok vadásza Szőllősy Ákos ur. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók Lőwy Miksa ur könyvkereskedésében. Elő adás napján a szinzazi pénztárnál. — Megszaporitott helyek. A tanács a nőegyesület kérelmére megengedte, hogy a szeptember 27-iki műkedvelői előadására a zenekarba 30 ülőhelyet és két páholyt beállíthasson. Itt megjegyezzük, hogy a helyek ily számíeletti megszaporilásának a tűz- és közbiztonsági tekintetek egyenesen ellene mondanak. — Pázmány-konviktus. A dinnyéskerti tisztviselő- telep mellett emelendő Pázmány-konviktus épitési vállalatát számos pályázó közt 106 000 koronában fölajánlott összegért Weszelovszky testvérek nyerték meg, — Elhunyt óvónő. Klamarcsik Emma, szerzetesnői nevén Marietta, életének 28-ik évében, buzgó és sikeres óvónői szolgálat után, az irgalmas nővérek anyaházában, szeptember 16 án, tüdőgümőkórban elhunyt. — Uj plébános. Dr. Boromisza Tibor püspök a gróf Károlyi Gyuláné szül. gróf Károlyi Melinda, mint kegyur bemutatása alapján Zahoránszky István áldozópapot, a káptalani pénztár főkönyvelőjét és a kath. kaszinó ügyvezető alelnökét a mezőpetri plébánosi állásban megerősítette. Zahoránszky egyike volt társaséletünk azon ritka alakjainak, akit szeretetreméltó tulajdonainál fogva mindenki becsült. Távozását tehát minden vonalon fájlalják. Zahoránszkyt lapunkhoz a a dolgozótársi kötelék fűzi s ez, ígérete szerint köztünk továbbra nézve is fönmarad. — Újabb nevezés a lóversenyre. A szeptember 27-iki lóverseny VI. futamából 3 nevezés kimaradt, ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ Blouse és angol alj különlegességek! Fegyházban kötött női-, férfi- és gyermek harisnyák, úgyszintén divat- harisnyák remek mintákban úgy hölgyek, mint urak részére remek szép mintázattal és kitűnő minőségben csakis v Ugwl Jfjl® til í ill S3 ♦♦ ♦♦ ♦♦ Blouse és angol alj különlegességek! ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ ♦♦ divat-üzletében, Szatmár Deák-tér 10. szerezhetők be legjobban, -fj®
