Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-01-29 / 9. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP, ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szán; ára IC fillér. ItAPVKZKK: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: I SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. | FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉ® ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10.--------Telefon-szára 80. Mí ndennosaS dijak Szatmáresi, a kíafláhlvataíban SzoíasidÉk. A városok és az adóreform. Sok életbevágó kérdés megoldása kivánja a városok tervszerű együttműködését. Itt van mindenekelőtt az adóreform kérdése. Hogy a városok és a városi polgárság teherviselési képességét eddig miképen vette igénybe az állam, azt eléggé bizonyítja az, hogy a mig a városok lakossága egyötödrészét j teszi ki az ország egész lakosságának, az j állami egyenes adóknak több, mint egyharmados zét szolgáltatják a városok. Kétségtelen, hogy az állami háztartásnak az elmúlt évtized végén történt rendezése is elsősorban a városok megterhelésével járt. És úgy látszik, hogy az adóreformból várható bevételi többletet is főképen a városi polgárság fogja megfizetni. Az egyenes adók reformja az egyetlen alkalom, a mikor a magyarországi városok súlyos pénzügyi helyzetén segíteni lehet. A mikor azonban ilyen életbevágó, nagy kérdés- j ről van szó, a városok hallgatnak s tétlenül * 1 nézik, mint hiusul meg a magyar városoktól ; választott 150 országgyűlési képviselő segitsé- j gével a városok gyökeres lábraállitásának re- j ménysége. j Szubvenciókkal lehet itt-ott segíteni a városokon, de véglegesen csak akkor kapják meg a városok fejlődésük alapföltételét, ha az állami és városi adók elosztása meg fog felelni a közigazgatási feladatkörök arányának. A városoknak nem lenne szüksége sem- i miféle állami segítségre, hanem csak arra, hogy az állam ne vegye igénybe a városi polgárság j adózó képességét olyan sokfélekép és olyan aránytalan mértékben s különösen ne vegye igénybe az adóztatásnak azt a részéi, a mely elsősorban a helyi adózásra való, tudniillik a házak megadóztatását. A városi házak jövedelmezősége nagy mértékben függ a városi közintézményektől s a házak hozadékát sokkal célszerűbben lehet a helyi viszonyoknak megfelelően városi adó reformjában kiképezni. Lehet alkalmazni a házadót, esetleg kombinálva a közönséges érték szerint való megadóztatással vagy kizárólag az utóbbit. Az egyenes adók reformján kívül legközelebb tárgyalás alá kerülnek az uj szeszadótörvény, a helyiérdekű és a közúti valutákról szóló törvényjavaslat, a kisajátítási törvény revíziója, melyek nagy mértékben érdeklik a városokat és végül, a mi a legfontosabb, a városi törvény. A benyújtandó törvényjavaslatok között vannak olyanok is, melyeket a városoknak kellene nemcsak sürgetniük, de ezekre nézve memorandumokba foglalt javaslatokat is kidolgozniok. Egyesülniük kell tehát a magyar városoknak jövőjük érdekében. Csak igy fognak tudni kellő erővei föllépni, igy tudnak kívánságaiknak nyomatékot is adni. S ezt bátran tehetik, sőt tenni kötelességük, mert ezzel nem partikuláris érdekeket érvényesítenek, hanem a városi lakosság boldogulásának előmozdításával biztosítják egyszersmind az egész ország haladását. A városok együttes fellépésére és közös | akciójára jobb alkalom nem kinálkozhatik, mint éppen most, az adóreform tárgyalása küszöbén. Színház. Jakabfi Jolán vendégjátékai. A kolozsvári színház egyik soubretteje : Jakabti Jolán vendégszerepeit a színházban 3 estén : a Giil Babában, a Koldusgrófban és a Nebántsvirágban Az első két előadást telt ház nézte, az utolsót azonban üres nézőtér előtt játszották. Ha ez a vendégszereplés szerződtetés céljából történt és az igazgató kiváncsi a közönség véleményére : úgy megmondhatjuk, hogy Jakabfi Jolánt bátran a színház tagjaivá avathatja Krémer Sándor, — de csak abban a szerepkörben, melyben Kolozsváron működik. Tehát második soubrettnek, avagy ha az igazgatónak jobban tetszik : »Énekes naivának«, mely szerepkört ez idén Andai kisasszony tölt be. Elsőrangú énekesnőnek nem vaió azon egyszerű okból, mert hangja absolute nincs és Pataki Vilma hoz- záképest a koloratur-müvészet csúcspontján áll. Játéka ellenben színes, eleven, kifejező, alakja formás színpadias, — tehát egy jo énekesnő mellett pompás akvizíció lehet az operette-szak számára, különösen ott, ahol sokat kell táncolni. Mert a kisasszony ebben valósággal virtuóz láb-technikával rendelkezik. A közönség igen szívesen fogadta és sok tapsot kapott, még a vas-ajtó előtt is meg kellett jelennie. A Koldusgróf előadásán a vendéget egy kis malhenre érte : egy diskrét toillette darab becsúszott, — ám a kisasszony nem jött zavarba, egy pillanat alatt letette. Ezt a letétet azután egy csinos betét követte, melyet 3 szór is meg kellett ismételnie. Rafjles-t, a Magyar színház egyik vonzó műsor- darabját szombaton mutatták be. A Scherlock HolmesT A R O A Dal egy régi levélről. Irta: Révay Károly. Ifjú korom rózsaszínű álmai! Hej, ha néha rám tudnátok szállani! Be jó lenne a sötétség közepeit, Ha egy sugár beragyogná szivemet! Most is, hogy egy kis levélre akadtam, Olyan édes mosolygásra fakadtam; Aki irta, szép leány volt valaha, Tudom most már tiszta fehér a haja. Régi nóta! tőle vártam levelet, Akkor hasadt szivemben a kikelet, S csoda fényes ég ragyogott felettem : Jegenyei legszebb leányt szerettem. S jött a levél. Hangosan vert a szivem; A menyország tündökölt a levelen, Csillagból volt a pecsétje, közepén, Lelkét pedig bele tette a szegény. ügy elfogta a szivemet valami, Amit akkor ki nem tudtam mondani; De hogy is ne remegtem vón, a midőn Legelőször irt nekem a szeretőm. Végre, mikor megnyugodtam valahogy, S a szivemen elsimultak a habok: Élvezettel olvasám a levelet, S testem minden porcikája nevetett. Tintafoltos lehetett a tenyere, S betűvetés nem volt az ő kenyere; »Csók« helyett is »csókát« küldött, ezeret Még csoda, hogy ki nem vájták szememen S mégis, hogy most kezembe’ van levele: Mintha abból sugárkéve öm!ene. Hej, mert tudom, most is rólam álmodd ó, én »csókás« vénasszonyom valahol ! . . Manapság egy férjre nézve fölötte veszedelmes a nyilvánosság előtt figyelmesnek lenni a feleségével szemben. Ha az emberek ezt látják, mindig azt hiszik, i hogy veri őt, ha egyedül vannak. A világ már ilyen J bizalmatlan lett minden iránt, ami boldog házasélet- t nek látszik. * Már kezdettől fogva mindig azon a véleményen j voltam, hogy az a férfi, aki házasodni akar, vagy tudjon mindent, vagy semmit. * A házasság valódi alapja a kölcsönös megnemértés. * A házasságról. Nem szeretem a hosszú eljegyzéseket. Alkalmat szolgáltatnak arra, hogy az emberek egymás jellemét még a házasság előtt megismerjék, amit semmi esetre sem vélek tanácsosnak. Csúnya asszonyok mindig féltékenyek a férjükre, szép asszonyok soha. Soha nem érnek rá. Mindig úgy elfoglalja őket a más asszonyok férjeire való féltékenykedés. * Házas emberek borzasztó unalmasak, ha jó férjek, és utálatos önhittek, ha nem azok. * Ha az asszony felfedezi, hogy a férje egész közönyös iranta: vagy elkezdi borzasztóan elhanyagolni izámtalan hála és elismerő nyilatkozat bizonyitja, hogy a csúz- és köszvény-balzsam biztosan ható szer fog- és fejfájás, rheuma, köszvény, csúz és itíegíájdalsnak, oidalszurás, inak és izmok merevség® ellen, üveg ára I korona. Kapható: BÜÜTÚÜ. LáSZLÓ drogueriájában és bármely gyógyszertárban 6 koronás megrendeléseket a pénz eláleges beküldése mellett bérmentesen szállit a kés*it8: FRIED SÁNDOR Ö's.éskir.fensége — József Foher«eg‘-nez címzett gyógyszertár BUDAPEST—RÁKOS PAiOT A.
