Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-01-05 / 2. szám

A „SZATMÁR-NÉMETM IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 3 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára !0 fillér. Perspektíva. Irta: dr. Kelemen Samu orsz, képviselő. Egy idő óta sok dicséretben volt részünk I azért az áldozatkészségért, amelyet a lemon­dásban tanúsítunk. Csodálatosan megnöveke­dett nemcsak az erényünk, de erényünknek a hire is. Egyszerre tömegesen akadtak Kolumbus j Kristófok, akik fölfedezték, hogy hosszas vá­rakozásnak, küzdelmek és szenvedéseknek ten­gerén túl a függetlenségi párt megtalálta a po­litikai alakulások uj földjét. És nyomban föl­építette rája a politikai bölcsességnek uj tem­plomát is, melyben a lemondásnak és önmeg­tartóztatásnak erényeit hirdetik. Semmi kétség, a lemondás és önmegtar­tóztatás kiváló szerzetesi erények. A boldo­gulásra, melyet ezen a világon kell kiküzde- nünk, ritkán elegendők ; de a boldogsághoz, mely a túlvilágról int felénk, rendszerint azon a hidon jutunk el, mely e két erénynek a pil­lérjeire van fölépítve. Mi azonban úgy tartjuk, hogy ráérünk . elhivatni a tulvilági élet gyönyöreire, mert egy­előre feladatunk és hivatásunk van ezen a föl­dön is. Nem tagadjuk, a lemondás nem egyszer hazafias kötelesség. Gyakran súlyosabb, mint a küzdés, néha a közre hasznosabb is. Az erők oktalan elfecserlése, nagy szétforgácsolódás kis politikai eredményekért, harcok és rázkódtatá­UAPVEZÉE: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: I SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS, j I ERENCY JÁNOS. j soknak fölidézése belső jogosultság nélkül, el- j lovaglás a jelszavak vesszőparipáján messze a ; lehetőségek határain luí : nem éppen próba- ! kövei az államférfi gyakorlati hivatásának. Mé­gis, a lemondást tenni a politikai élet csúcs­pontjává vagy arra építeni föl a politikai élet ; egész rendszerét : ellenkezik a vezető és cse­lekvő hivatással, mely államférfiakra és politi­kai pártokra vár. Az ilyen politika dicsőítése : himnusz a politikai sorvadáshoz. A függetlenségi pártnak most bőségesen módja van áldozni a lemondás oltáránál. A hősies törekvés, hogy politikánk reális legyen, már szinte a romantikus végletbe csap át. Mi vagyunk a »Szegény ifjú története«, csak az­zal nem vagyunk egészen tisztában, hogy mi lesz velünk az ötödik felvonásban : boldog és termékeny házasság-e, vagy érzékeny, lelkeket megható halál ? Ebben a politikai helyzetben, melyben a nemzetnek széles rétegei közel állanak ahhoz, hogy elveszítsék cselekedeteik iránytűjét, bizo­nyos igazságokat jó lesz fölfrissiteni. A függetlenségi párt olyan, időben szövet­kezett a kormányzásra, amikor a képviselő­házban nem volt abszolút többsége, sem útja egyengetve arra, hogy programmját kormány- programmá tegye. Nem lett volna-e jobb, ha szilárdul kitart az álláspont mellett, hogy az átmeneti kor­TÁRCA. Históriás ének Esze Tamásról. Irta: Tanfl Iván. „Egy szegény legény volt ez Eszé Tamás, Magát megvonó Bohonő András, Urak mellett voltak ezek, mintegy lelki más .. 1 (Thaly : „Adalékok“.) Kiment Esze Tamás, Rákóczi jobbágya Nagy Lengyelországba. »Nagyságos jó Urunk, lázban ég az ország Mikor látjuk meg már szerelmetes orcád’? Száz uj sebből vérzünk s mind kiújult sorra, Megannyi száz sebünk, mely még be se fórra; Sanyargat a német, A mi régi átkunk: Jöjj már Urunk, várunk!« »Nem vártok hiába, megyek nemsokára Szép Magyarországba. Addig is gyújtsd egybe a tarpai népet, Lobogó zászlómmal küldlek haza téged, — Isten s szabadságért — az van Írva rája, Gyűljetek jobbágyim nagy rendben alája, Legnagyobb titokban S igy várjatok engem Itt fenn a hegyekben.« — Jó Esze Tamásnak tulheves volt lelke, Vesztébe tüzelte. Kibontá a zászlót, de nem a határban, Ott libeg, ott lobog hires Beregszászban ; Felkapja a pórnép, pár száz elszánt, hátor, — »Szétverem e bandátl« mond Károlyi Sándor S elindul Szatmárból Ellenük haraggal, Fegyveres csapattal. Vonulhat már vissza Esze Tamás népe, Dolhát még elérte. Ott csapott le rájuk teljes erejével A császárnak hive úri seregével — S fsl so jött, már leszállt a szabadság napja: Tönkre verve bujdos Esze kis csapatja Vadon bozótjában Erdők rejtekében, Hogy leszállt az éjjel . . . Nagy a vétked, Tamás, parancsom feledted, Néped elvesztetted! »Bocsáss meg Nagy Uram, megszolgálok érte, Lemosom a bűnöm átkos labanc vérbe: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám Jáno*-uto* 1#. = Telefon-SKÓm 80,r=s* Mindennemű dijak Szatmáron, a kladóhlvatalkaa flzaUadlk. mányt teljes erejével támogatja, de jogaiból ép oly kevéssé kér részt, mint felelősségéből : ez most már a történelem megítélésének körébe tartozik. Valószínű, hogy kívül az aktiv kormány­záson, saját programmját j legalább is akkora erővel vihette volna előre, mint a mostani vi­szonyok közt és nem fenyegette volna a kettős veszedelem, hogy fölfelé és lefelé elmorzso­lódik. Ámde a viszonyok erősebbek voltak mint akaratunk, bár lehet, hogy akaratunknak is szükségeseit volna valamivel több erőre. Tény azonhan, hogy a nemzetnek döntése igazat adott ennek a vállalkozásnak, „még pe­dig akkora sulylyal, hogy a függetlenségi párt relativ többségét a választások után abszolút többséggé emelte. És most egy egészen különleges parla­menti helyzet állott elő. Koalíciós kormányzás másutt is van, ahol aem alakult ki határozott többség határozott politikai programm alapján. E kormányzásnak nyomorúságait mindenki ismeri és egyetlen mentsége : a szükség. Ámde teljesen szokatlan parlamenti alakulat az, hogy elvi alapon álló hatalmas többség együtt kormányozzon egy ellentétes elveket valló elenyésző kisebbségjel. A többség eként nemcsak többségi jogait ter­jeszti ki a kisebbségre, de fegyvereit is ha»z­Elragadt a vérem, a lelkem, a kába, Küldj hát vezekelnem a halál torkába! Hol veszteni nincs már S legbőszebb az ellen, Oda küldj el engem!« »Ez az egy kérésem« — »Eb, aki megbánja!« — »Lesz alkalmad rája.« Ennyit mond Rákóczi s elindítja népét, Körötte sereglő pár száz hű vitézét; Ö maga is felkap délceg pej lovára, Úgy vezérli őket a magyar határra. Megdobban ott szive A maroknyi hadnak: Hisz már otthon vannak! — Mint mikor üstökös jő az ég szélére S halvány még a fénye. Ámde napról-napra nő a ragyogása S fél egen terül már csodás lángcsóvája, ügy növekszik itthon a kurucok hadja, Máramaros, Bereg, Ung jussát nem hagyja S nem is nézi immár Többet gyülevésznek E népet a német! ír Csak a legjobb gyárt­mányú szövetek van­nak forgalomban! Urak! Yfeisz Gyula i-iér 2 1. Wé Óriási árkülönibséggel szalon ruháinkat! S z a t m á p, Deák gyapjúszövet-üzletében szerezhetjük meg. Az árak kötelezöleg olcsóbbak bármely fővárosi kereskedőnél is. 1 — Báli mellények nagy választékban I , ——■ .i.i I..M ■.i.iiii wiTini n» |»>' — ■■ ■ — Csak a legjobb gyárt­mányú szövetek van­nak forgalomban I

Next

/
Oldalképek
Tartalom