Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-09-02 / 71. szám
71. szám. XII. évfolyam. Szatmár, 1908. szeptember 2. Szerda. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN F.S VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVKZÉH: Dr. KELEMEN SAMU ORáZ KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS, j FE R E NCY JÁNOS. SZERKESZTŐSED ES KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ===== Telefon-szám 80. . ■ Mindennemű dijak Szatmaron, a kiadóhivatalban űzetendók. nak — elárulhatjuk — gondja is lesz. Második szavazattal csak az rendelkezhetik, aki valamely értelmi cenzust éri el. Vagy koránál és magyar nyelvi ismereténél fogva alkalmas arra, hogy politikai jogokat gyakoroljon (ez esetben 35 év a korhatár), vagy van valamelyes végzettsége (4 középiskola), akkor már harminc éves korában élhet második szavazati jogával, de természetesen ez esetben is elmaradhatatlan kellék a magyarul irni- olvasni tudás, — vagy pedig, ha középiskolát végzett és akkor egyetlen követelmény van csupán, a huszonhatodik életév elérése. Ha ilyen lesz a választói jog, és bizonyos, hogy ilyen lesz, abban az esetben megnyugodhatunk a minisztérium bölcseségében, job- han e kérdést a mai körülmények között megoldani nem lehetett volna. Persze, lesznek, akiknek ez a megoldás nem lesz Ínyükre. Mindazok, akik a választói jog reformjától anarchiát, jelentéktelen alakok érvényre jutását, a magyarság elnyomását remélték, vagy akik azt hitték, hogy a Kristóííy- huszárokkal együtt reménykedő Tisza-párt malmára fogja a vizet hajtani a reform, mindazok dühös tiltakozással fognak hangot adni elkeseredésüknek. De a magyarság ezen ellenségeinek tom- bolása csak egy újabb bizonyítéka lesz annak, hogy e reformot meg kellett csinálni és pedig úgy kellett megcsinálni, ahogy azt nemsokára hivatalosan is meg fogjuk tudni. A választói reform. Még sürü lepel takarja a jövendői; a beavatottak, akárcsak egy-egy kőbe faragott szfinx, rejtelmes titokzatossággal hallgatnak, de azért közeledik már az idők telje és itt-ott meg-meg libben a sürü, leomló fátyol. Igaz, hogy önkéntes kombináció is bőven akad, de azért e kombinációk is igen jellemzőek a közhangulatra, amelynek kifejezői és bátran állíthatjuk, hogy a reform csak akkor fog megfelelni a hozzá fűzött várakozásoknak, ha nem ellenkezvén a közhangulattal, nagyrészt a most szállingózó kombinációk szerint fog létesülni. Van azonban egyes híradás, melyet már nem lehet tisztán kombinációnak mondani, mert megbízható helyről ered és mert félig- meddig a hivatalosság látszatával bir. Ezekre támaszkodva, megállapíthatjuk, hogy a választói jog plurális lesz*). Aminthogy olyan nemzetnél, mint a mienk, a melynél a műveltség még meglehetősen alacsony fokon áll és a hol a nemzetiségiek határozottan ellenségei az államot alkotó fajnak, a magyarságnak, ott feltétlenül módot kell találni arra, hogy a magyarságnak és ebből is az intelligensebb elemeknek fajsulyát növeljük, szaporítsuk. Romlásunk lenne, ha politikailag éretlen elemeket bocsátanánk be az alkotmány sáncai *) Rendesen jól értesült fővárosi forrásunkból közöl- | jük ez érdekes híradást. A magunk nézeteit majd más al- i kálómmal fogjuk elmondani. Szerk. , közé. Az a pusztulás, melyet az ilyen sáskahad véghez vinne, olyan nagymértékű lenne, hogy helyrehozásáról talán egyáltalán nem le- ' hetne többet beszélni. A politika is csak olyan i tudomány, mint más ; megszerzéséhez tehetség, i gyakorlat és tapasztalat kell, azok nélkül kátyúba kerülne az ország szekere. Egy vasúti kocsi sokkal kevesebb értékű terhet visz magával, mint, a mennyit pld. az ország és irne j mégsem bízzák tanulatlan emberre vezetését; ! hosszú éveken át tartó tanulmányozás után érheti el valaki, hogy mozdonyvezető lehessen. Mondjuk, hogy ez a példa sántít, mert legfölebb a passiv választói jogra alkalmazható, miután a mozdonyvezető helyzetét a a képviselőével lehet összehasonlítani. Jó, elfogadjuk, de hiszen még úgy sem szabhatja meg az utazó közönség, hogy merre, milyen gyorsasággal stb. menjen a vasút, noha az egyenlő jog alapján minden utas jogot váltott jegyével együtt ahhoz, hogy a vonat vezetésébe beleszóljon. Nos, pedig ugyebár mindenki őrültségnek tartaná az ilyen követelményt, jól tudván, hogy ahhoz tudás, tapasztalat kell, hogy valaki közlekedési ügyekben beleszóló szakember legyen. Nem természetes-e, hogy annál több tudás szükséges akkor, amikor az államnak, minden gép közül e legkomplikáltabbn^k, vezetéséről, irányításáról van szó ! ? Feltétlenül biztosítani kell tehát a műveltebb elemek túlsúlyát és erre az uj javaslatT Á R C A. Síri rózsák. Vergődik gyötrő Kínban a lelkem S én fájó búmat Kacajba rejtem; Csengő kacajba, Tréfás szavakba S majd összeroskad alatta. S míg nem is sejted. Mig nem is véled, Hogy a pokolnak Gyötrelme égéi, Nagy vidámságom Feltün sokaknak .” — Síron is néha Rózsák fakadnak. . . Zoltán Vilmos. Magyarok temetése. — Irta : Tóásó Pál. — A külföldön már elterjedt halotthamvasztást ná- unk sehogysem lehet meghonosítani. Tudja Isten hogy a magyar mért idegenkedik annyira minden újítástól, de már vérünkben van, hogy csak a régi hagyományt tartsuk helyesnek és jónak. Különösen temetés dolgában nem ösmerünk el semmiféle modernséget, ma is csak annyi ceremóniával megy a holtak eltakarítása, mint jó egypár évszázaddal ezelőtt. így 1583-ban a következőképen ment végbe Báthory Kristóf erdélyi fejedelem temetése. A templom fele és kövezete az oltárt ól a szószékig, fekete posztóval huzatott, be, melyen itt—olt a fejedelem címere diszlett. Terén deszkából gyászravatal emelkedett, fekete selyemmel bevonva, oldalain a fejedelmi címer, fekete regál papíron. A ravatal párkányán félfont viaszgyertyák égtek, mellel tök 14 darab egy-egy fontos. A ravatal négy szegén gyászbavoni szék állott, | papok számára, egy ötödik szék volt a szertartást 1 vezető pap részére. Ezen kívül a ravatal mellett két karszék volt egymással szemben, könyöklőkkel, egyik a Bálhosy Zsigmond, másik Báthory István lengyel király követe részére. Gyászban lévén az egyház, a gyászmenet a fejedelmi udvarból megindult. Két főur nyitotta meg bevont paripán, fekete bakancsinba öltözve, egyik arany szegélyes nagy zászlót vitt fekete atlaszból, melyen a fejedelem címere, neve, méltósága, s halála ideje volt festve és Írva, a másik lovag balkezén gyász pajzsot viselt a fejedelem címerével, jobb kezében fekete kopja, melynek tetején kis lobogó, szintén az elhunytnak címerével A lovagok után jöttek a papok és kántorok, s az országból felgyűlt nemesség, Ezek után 12 gyászba öltözött főur vitte a koporsót, mi fekete bársonynyal volt bevonva. Mellette pedig kétfelől száz [udvari ember ment, fekete csuk- jás ruhában, gyapjas süveggel, kezükben fekete gyertya égett. A koporsó után a fejedelem lépdelt, utána a lengyel követ, utánok a fejedelmi család gyászoló tagjai, miként a fejedelem is, mindnyájan uszályos gyászban. Ezeket követték a tanácsurak s udvari nép A templomba érve az egyik lovag a kopját a templom falába törte ; a zászlót és pajzsot bevitték a templomba s ott megálltak. A koporsót az állványra helyezték, fejéhez fejedelmi süveget, jobbjára fejedelmi pálcát, baljára tőrt helyeztek. A kijelölt helyeket elfoglalva, megkezdődtek az ének, prédikáció s a halottat magasztaló versezetek. S azzal a koporsó •MMMMtHNMMNMM* ; Uj ruha üzlet! | 00* Megnyílt | Szatmár, Deák-téren, a Fehér- i . . ház mellett a ■ — '••••••••••••••••••••••••a Korai Arminné kész férfi-, női- és gyermekruha üzlete,----------——---------------------- hol a ———-——— le golcsóbb árak mellett nagy választékban kaphatók : férfiöltöny, felöltök, utazóbundák, különféle gyermekruhák, valamint dús választékban a legelegánsabb női kabátcikkek.
