Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-08-19 / 67. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. IiAPVI Dr. KELEM ORSZ. KÉ FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZER: EN SAMU PVISELŐ. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Telefon-szám 80. Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. István király. Egyetlen hagyományos nemzeti ünnepünk az, melyet most ül meg a magyarság. Szent István napja. Meglehetős pompával, ceremóniával jár ez az ünnep és nem hiányzik a hivatalos disznek és pompának semmiféle kelléke Ünnepi mise, körmenet, kitűzött lobogók, disz- lakomák, — mindent megtalálunk az ünnepségek sorozatában, csak éppen azt nem találjuk meg benne, amire legnagyobb szükség lenne, az igazi benső és őszinte melegséget. Ki az, aki közülünk, a mai nemzedék közül igaz lelkesedést érez a mai István király ünnepén?! Ki az, akit áthat ezen ünnep magasztos volta, aki igazán átérzi, milyen fenséges, magasztos ünnep évfordulója ez ? Az a kitörő, mámoros lelkesedés, mellyel a francia, vagy amerikai polgár nemzeti ünnepeit üli, minálunk egyáltalán fel nem található. Közönyös, fásult arcok — és ha igaz az, hogy az arc a lélek lükre, — akkor ezek a lelkek is csak fásultak, fagyosak, közönyösek lehetnek. Mi ennek a magyarázata ? 1 Honnan van az, hogy a mostani nép lelkében a lelkesedés szinte teljesen elveszett és fel nein található? Azt hiszük, elsősorban a nyomasztó szociális helyzet az, amely távol tart bennünket az ünneplésektől. 100 közül alig van egy embernek kedve, hogy részívegyen valami népünnepélyen, amikor sejti, — tudja, lesz-e holnap betevő falatja és nem perdül-e meg háza tája felett a végrehajtó dobji? De ez egymagában véve még nem elegendő magyarázat. Hiszen nagyon sok esetben éppen a nyomorúság az, ami a népet mulatozásra csábítja és a régi rómaiak sohase mulattak olyan jól, sohase ültek annyi ünnepet, mint akkor, amikor a legnagyobb nyomorúság bontogatja fölöttük szárnyait. Fásult közönyünknek e társadalmi oka mellett politikai oka is van. Tudjuk, érezzük, hogy még semmi okunk sincs ünneplésre, hogy az öröm, a lelkesedés ideje még nagyon messze van. Majd, ha . ., Én, de erről ne beszéljünk. Hagyjuk a politikát, csúnya mesterség az nagyon . .. Ha azonban ünnepeinknek nem is kedvez a mostani helyzet, annyit mégis joggal elvárhatnánk, hogy legalább az ifjúság, amelyiknek édes kevés szava van még a nyomorhoz, politikához, mondom legalább ez az ifjúság részt venne az ünnepeken, nem úgy, mint most, kényszerűségből és elfanyalodottan, hanem őszinte, igaz lelkesedéssel. És az ifjúságnak ezen most tapasztalható közönyén igenis segíteni lehet és kell. TanítóSágunk van hivatva arra, hogy az annyira fogékony ifjú lelkekbe beleoltsák a nemzet nagyjai iránti tiszteletet, a hőstettek, fenséges alkotások iránti hódolatot és az ő hivatásuk az, hogy a gyermek necsak szóval, de szivével is résztvegyen az olyan ünnepélyeken, mint a milyent pld. Islván napján rendez a magyarság. Igen fontos és mulaszthatatlan kötelessége ez a magyarságnak, mert csak ilyen módon biztosíthatjuk magunknak a jövő generáció egészséges fejlődését. Hiszen az események vetik előre az árnyékukat, sötét felhők gomoly- ganak hazánk egén és egyre komorabban tornyosul fölöttünk a zivatar kohója. Miért várunk tehát a védekezéssel, miért nem fogunk idejekorán hozzá, hogy immunissá tegyük gyermekeinket a nemzetköziség egyre terjedő mételye ellen ? Ennek egvetlen módja van és ez az, amelyet fentebb fejtettünk ki: dicsőséges múltúnk nagy eseményeit necsak száraz történelmi anyagként ösmertessük meg az ifjúsággal, hanem igenis olyképen, hogy felkeltsük ezek iránt a tanuló ifjúság érdeklődését és lelkűkbe csöpögtessük azt a meggyőződést, hogy erkölcsi kötelességük a múlt nagy alakjainak megünneplése ! TÁRCA. el, ki tisztában van az őserdők irtásának és a talajvíz lecsapolásának óriási nehézségeivel. így például a dúsan termő Afrika megfelelő gyarmatosításoknak legfőbként a malária vágja útját, dacára annak, hogy a német gyarmatokba pld. eddig vagy 900 millió márkát fektetett a német birodalom, kizárólag ilyen talaj javítási célokra. Téves hit, hogy a malaria csakis tropikus vidéken található. Hiszen Európában még a 64 fok alatti svéd és finn partokat is fölkeresi, mig a déli féltekén csak 38 foknyira terjed az egyenlítőtől. Legveszedelmesebb jellegű Afrika nyugati partvidékein a Senegál és Gambia partvidékein, mig Afrika déli csúcsa, a fokföld teljesen malária mentes. A maláriának jelentkezés tünetei: többé kevésbbé magas fokú láz, a bőr fokozatos sárgulása (innen a sárgaláz elnevezés is) ez a lép daganat. A baj eleinte szüneteket is tart, ámde, ha leküzdését elmulasztjuk, előbb utóbb a vért degenerálja, ezzel pedig tönkreteszi a legerősebb ember szervezetét is. Jelentkezésében lehet harmad, negyednapos, sőt hosszabb időszakokat is tarthat be, ilyen a tropikus égalji malária is. Elnevezése a föld különböző tájain más és más, Koch tanár, ak! csak most foglalkozott egyik müvében hosszabban ezzel a betegséggel, az egyöntetűség kedvéért a tropikus láz elnevezését ajánlja. Előrehaladott állapotban a bajból kifejlődik az un. malária hachexis, amidőnig a malária az összes vérsejteket tönkre teszi, a vér megmaradt festőanyaga lassankint lerakódik a lépbe és előidézi annak természetellenes megduzzadását. Ezzel magyarázhatjuk meg a külső bőr sárgaságát. Már Hippokrates kora óta tudja az emberiség, hogy a malária főfészke mindig a mocsaras vidék, főként annak un. káros kigőzölgése. Mindazonáltal csak keletkezésének okát nézve Laverán francia tudós volt az első, ki 1880-ban górcsővel vizsgálta meg a rr.alá- riabetegek vérét, amikor is a vértestecskéken apró parazitákat vett észre. Utána Rea Ronald éz Grossi megállapították, hogy a paraziták petéi a szunyogcsi- pések utján kerülnek az emberi szervezetbe. A malária egyik leghatásosabb szere még ma is az un chinin, amely azóta, hogy azt a tudós Juan del Vego 1640-ben áthozta Európába, mind a mai napig hathatós ellenszere maradt a maláriának és vele az atyafiságos lázas betegségeknek. Hazánkban különösen a délvidéken, tetemesen Bácsmegyében lép fel a betegség, mely ellen azonban a kormány igen hathatósan küzdött, azáltal, hogy a fertőzött területeket ármentesitette és lecsapoltalta. Ilyeténképen sikerült a baj elterjedésnek gátat vetni, és reméljük, hogy maholnap már egyáltalán nem lesz szükség arra, hogy a malária ellen kelljen védekeznünk. A malária. — Tudományos csevegés. Irta: Kondákor József. — Az emberiséget sújtó bajok, betegségek közül talán egyetlen egy sem terjedt el olyan általánosan a földnek kerekén, mint a nedves és melegebb éghajlat mocsárláza, az itt-ott sárgaláz névén is jól ösmert állandó veszedelemként szereplő malária. Az ókor emberisége csak oly sokat szenvedett a már Hip- pokrat által is ösmert bajtól, amely sajnos, hazánkban sem épen ösmeretlen, mint amennyit most a Ceylon szigeti lakosság vagy a panama köztársaság polgársága szenved tőle, Földrajzi elterjedését illetőleg csupán a tüdővész az, mely a maláriával versenyezhet, a különbség csak az, hogy a lüdővész, ha sűrűn is, de azért nem lép fel általánosan, mig ott, ahol a malária fellépett, egyáltalán nincs menekvés előle. Földünknek akárhány olyan dúsan termő pontja van, mely maláriától fertőzött állapotánál fogva az emberi kultúra számára úgyszólván teljesen hozzáférhetetlen. Az ilyen területen csakis a talajviszonyok gyökeres megváltozása után verhet gyökeret az emberi kultúra, de hogy ez a megváltozás annyi anyagi és és erkölcsi áldozatot követel, azt csak az képzelheti Uj ruha üzlet! e g n y i 11 **flpg Szalmár, Deák-téren, a Fehérház mellett a Korai Árminné , , , «®©8®@«@©®s®s®®®e®e®®©®©©© K.CSZ íeríi-, TIOl- GS gyei- nagy választékban kaphatók: j mekrulia üzlete, a Írói a férfiöltöny, felöltök, utazóbundák, ^ különféle gyermekruhák, valamint $ dús választékban a legelegánsabb • női kabátcikkek. • legolcsóbb arak mellett ••••••••««••••••••••••••••