Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-07-12 / 56. szám

3-ik oldal Szatmár, 1908. julius 12. — Katasztrófák. Az elmúlt heten egymásután két borzalmas katasztrófa, két iszonyú szerencsétlen­ség történt, rémületbe tartva a közönségnek utazni kénytelen, vagy a megélhetéséért veszélyes munkával dolgozó részét. A modern technika, mely behálózza az ipar, kereskedelem minden ágát, felölel minden munkát, lelket önt a lelketlen anyagokba, még ma, midőn már föltétlenül óriási lépésekkel halad és úgy­szólván csaknem teljesen tökéletes, sem bírja megóvni azoknak életét, akik szolgálatában állanak. Egy be­rúgott váltóőr, egy buta villanyszikra elég ahhoz, hogy derék, egézséges embereket, akik esetleg még évtize­dekig éltek volna, egy csapásra megöljön és nagy számmal szaporítsa a nyomorékok seregét. Minden haladás áldozatokkal jár és az áldozatok közt mindég nagy a száma az embernek. De a kiket a haladás ölt meg, a kik a technika szolgálatában estek el, azok tovább mozdítják azt és bármennyire sajnáljuk az á'- dozatokat, okvetlen az jut eszünkbe, hogy ez is egy lépés a tökéletesedés felé, mert bizonyosak lehelünk, hogy ebből tanul az emberiség és rövid idő múlva fogjuk olvashatni a lapokban, hogy X. vagy Y. felta­lálta a villanyszikra felfogó, vagy az automatikus váltó-kezelő gépet. — Katonaság szabadfürdője. A honvéd állomás­parancsnokság megkeresésére a főkapitány hozzájá­rult ahhoz, hogy a helyben állomásosó legénység a József főherceg-laktanya és uszoda között fürödhes- sék, hol is sátorlapokkal védett vetkező s öltöző hely állittatik fel. — Uj árubódék. Fischer Sámuel és társai ócska vaskereskedők kérelmezték a városi tanácsnál, hogy a gőzmalom előtti térségen részükre árubódét készit- tesen, amelynek bekerülési összegét az évenkinti be­fizetéssel óhajtanák visszatéríteni. A tanács a kérel­met véleményes jelentés tétel végett kiadta a kapi­tányi hivatalnak, — Szociális előadások a gazdasági akadémiák színhelyein A magyar gazdaszövetség föliratilag kérte Darányi foldmivelésügyi minisztert, hogy a gazdasági akadémiák erőinek bevonásával az iskolák székhelyein a szomszédos falvak lelkészei, tanítói és jegyzői, nem különben a gazdasági akadémia ifjúsága részben szo­ciális kurzusokat rendeztessen. Mielőtt azonban r.z ezirányu akció megindulna, a gazdaszövetség arra kéri a minisztert, hogy Írasson egy alkalmas vezér­fonalat, mely nagyjában ismertetné a szociális kérdé­sek és tevékenységek mindazon szálait, a melyekben a nép hivatott vezetőire szerep vár. A miniszter erre a fölterjesztésre leiratot intézett a gazdaszövetséghez, melyben értesíti arról, hogy megbízta Czeltler Jenő dr. miniszteri segédfogalmazót egy gazdasági vezérfon ,1 megírására, egyben kiküldte ismereteinek bővítése vé­gett a berlini mezőgazdasági főiskolán és tudomány- egyetemen a mezőgazdasági szociálpolitikából tartandó előadások hallgatására és a poroszországi szociá'po- litikai intézmények tanulmányozására. — A szatmárnémeti ónnekkar folyó 26-án tartja nyári táncmulatságát a Kossuth-kerti kioszkban. Be- lépő-dij 1 K 20 fillér. — Schmiedt-cirkusz. A tegnapi és tegnapelőtti előadások programmjának egyik pontja valóban joggal igényeli a legnagyobb elismerést. Schmiedt igazgató és neje 2 páratlan türelemmel és szakértelemmel be­tanított lovat mutattak be, melyek közül az egyik 4 méter magasságban egy alig 2 hüvelyk széles vízszin­tes lécen ment végig, a másik ugyancsak olyan ma­gasságban egy hengerre állva, azt maga alatt végig­görgette. A közönség elismerése zajos tapsokban nyil­vánult meg. — Téglagyári kartell. A helybeli társasági és magántulajdonban lévő téglagyárak olyan megállapo­dásra léptek, hogy a tégla árát ezerenként 34 koro­nában állapították meg. Némi tendentiát látunk ebben akkor, a mikor köztudomású, hogy a város épen na­gyobb mérvű építkezések előtt áll. Most fog épülni az uj postapalota és egyéb középületek is. A progresszív eljárás a város részéről esetleg represszióra fog ve­zetni, mert megtörténhet, hogy a drága téglaárak el­leni védekezés céljából a város fog egy téglaégetőt felállítani. — Halelárusitás A hal elárusitása körüli vissza­élés meggátlására a főorvos véleménye alapján a ka­pitány rendeletet bocsájtott ki s utasította a csendőr­séget és a rendőrséget, hogy a halelárusitást fokozot­tabban őrizzék ellen. Megtörtént ugyanis, hogy a friss hal közé romlott halat kevertek s igy ez által a közönséget nagy mértékben félrevezették. A rendelet meghagyja továbbá, hogy a hal elárusitása kizárólag sátorban, vagy egyéb fedett, árnyékos helyen történhet. — Szökevény tanonc. Tóth Bence szatmári szü­letésű 13 éves cukrász tanonc munkaadójától, Fülüp Lajostól, 64 korona eltulajdonítása sután megszökött. Körözése elrendeltetett. Személyleirása : termete nö­vésben, szeme kők. Eltűnése alkalmával szürke kabá­tot, kék sapkát, fehér kötet viselt. SZATMÁR-NÉMETI — A tilosban! Ádám apánk óta sokan jártak már rosszul, akik a tiltott édességek után óhajtoztak. Nemkülönben járt Csáki Sándor csengeri parasztlegény s a ki a napokban a más portájára ment mézet gyűjteni. Az idyll legvakmerőbb reményeit megszégye­nítő ragyogó valóságképen sikerült is, ám, következett az igazságszolgáltatás. És pedig nem a költői, Mert a költők tudvalevőleg barátjai a szerelmeseknek. Hanem a férji igazságszolgáltatás. És az keserű, súlyos, sőt fájdalmas! A férj ugyanis, Barát Menyhért az, »in flagranti« után, hisz »elkeseredésében mi telhetett tőle«, nagyot ütött botjával, de nem a fejére, mert hiszen az nem lett volna kellő praeventio a további bonyodalmak elkerülésére, hanem igenis a veszedel­mes Don Juan lábára, gondolván, hogy béna lábbal nem lehet a tilosban »járni.« Az oil igát 20 napi gyógy- tartam megállapítása után a helybeli kir. járásbíróság dobo't állátszó leplet a kellemesen indult, de fájdal­masan végződött idyllre. — Hazafias román pap. Mindezideig a legtöbb alkalommal, ha román tanítók vagy lelkészekről volt egyáltalán szó, legfeljebb hazafiatlankodásaikról, dákó- románkodásukról számolhattunk be. Annál nagyobb örömmel regisztráljuk most azt, hogy igenis akad köztük olyan is, ki a románságát össze tudja egyez­tetni a tiszta hazafisággal és ennek kifejezési is ad. E derék férfin Demián Athanász gör. kath. lelkész, volt theol. tanár, gondnoksági elnök, ki az Avasfelső- faluban tartott iskolai vizsgálatokon részt vett és örömmel vette tudomásul az iskola mondhatni telje­sen román növendékeinek haladását a magyar nyelv­ben és további kitartó munkásságra ösztönözte a gyermekeket. Marosán Viktor igazgató a maga és a tantestület nevében mondott köszönetét a hazafias lelkésznek munkálkodásáért, melylyel az ottani iskolát az elmúlt tanévben támogatta. — Mihálka János meghalt. A múlt esztendő szo­morú szenzációja, a petrovai rablógyilkosság egyik fő alakja, aki már egyszer nagyon közel állott a bitó­fához, meghalt. Mihálka János, aki olyan mélyet só­hajtott, amikor kihirdették előtte a kegyelmi leiratot, nem sejtette, hogy a szomorú szentencia, amely tár­sának csak pár órát engedett, az ő számára is csak egy pár nagyon rövid hónapot jelent. Aki azon a ke­mény téli éjszakán olyan félelmes hidegvérrel sújtott halottá két embert, nagyon megbünhödött a vétkéért, még ha nem is hurcolta évekig a rabsága súlyát. Az áldozatai — hiszen olyan pokoli gyorsasággal végzett velük — nem remeghettek egy pillanatig sem a ha­láltól és ő kétszer érezte hónapokon át a kegyetlen csontváz leheletét. Most a nagyenyedi börtönben or- báncot kapott, amely kétheti kínlódás után megölte. — Magyar Otthon. Tisztelt olvasóink becses fi­gyelmébe ajánljuk Budapesten Vili., Főherceg Sándor- utca 30. sz. alatt levő Magyar Otthon Penziót. Mér­sékelt árban elegánsan bútorozott, kiilönbejáralu szo­bákat lehet ott bérelni s esetleg teljes ellátás is kap­ható. Csoportos jelentkezőknek megfelelő kedvezmény. Szigorúan családi otthon. — Emberölés. Berkovics Mózes husztküzi föld­mi vest e hó 6-án Hriczák János ugyanottani lakos nyílt utcán szóváltás közben mellbe lőtte. A szeren­csétlen áldozat nehány órai szenvedés után meghalt. A törvényszéki boncolást e hó 7-én ejtették meg. A tettes le van tartóztatva. — Az erdők kiirtásának megakadályozása. A foldmivelésügyi minisztériumhoz érkezett jelentések szerint többször előfordult az. hogy egyes birtokosok, de inkább fatermeléssel foglalkozó gyárosok és vál­lalkozók a kihasználás végett talajostöl együtt meg­vásárolt és a feltétlenül erdőtalajt, mely sok esetben még véderő jelleggel is bírt, minek után sebtében le­tarolták, az igy letarolt erdőt tájékozatlan kisgazdák­nak jelentékeny vételár mellett fölparcellázták és eladták. A kisgazdák nagy reménységgel fel is ásták és kapálták a drága pénzen és rendszerint kölcsönre vett földet, amig egyszer csak néhány év múlva ta­pasztalták, hogy a csekély televény réteg kimerült s a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas. Természe­tes, hogy ily módon a hangzatos parcellázás címén sok kisgazda káiosodotf, sőt tönkre is ment. Darányi, foldmivelésügyi miniszter erélyes rendelettel végére jár ennek a tarthatatlan állapotnak és az erdőfelügye- lősóghez intézett rendeletében kijelenti, hogy a jövő­ben minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel megakadályozni kívánja, hogy a feltétlen erdőtalajok­ban lévő erdők kipusztittassanak és egyes élelmes vállalkozók jövőben a nép tájékozatlanságát és jóhi­szeműségét kihasználhassák. — Veszettmacska. Kőrösmezőn 1908. évi junius 26-án egy veszett gyanús macska vetődött a község­házára és Franck Róza nevű kis leányt (13 éves) megkarmolta. Az elöljáróság az esetet telefon utján bejelentette a járási főszolgabírónak, ki a járási m. kir. állatorvost a helyszínére kiküldte. A helyszínén a gyanús macska hulláját az állatorvos felboncolta s veszettségre gyanúsnak mondta ki. A hulla feje fel­küldetett az állatorvosi főiskolába és a megkarmolt leány a budapesti Pasteur intézetbe. Az ezen állattal érintkezett macskák kiirtattak és a kutyák vesztegzár alá helyeztettek. — A viharágyuk leszerelése. Tiz évvel ezelőtt vonult be Magyarországba diadalmasan a viharágyu. Komoly tudósok és jeles szakértők hozsánnával üdvö­zölték és megállapították róla, hogy rettegett ellensége lesz a vihart és jégverést hozó fellegeknek. Most tiz év után Darányi Ignác foldmivelésügyi miniszter, egyetérlőleg a közös hadügyminiszterrel, kimondják rá a szentenciát, hogy értéktelen, a fellegek fütyülnek rá és tnig a közös hadügyminiszter az olcsó lőport, addig Darányi az erre szolgáló kedvezményes igazol­ványokat vonta meg a viharágyuktól. — Árt-e a cukor a fognak? A civilizált népek közt el van terjedve az a legenda, hogy a cukor és cukros ételek élvezete megtámadja a fognak zomán­cát és a fogakat tönkre teszi. Eddig nehéz volt az ellenkezőjét bebizonyítani, mert akik a cukor ártal- masságát vitatták, olyan gyermekekre hivatkoztak, kik sok édességet esznek és azért rossz fogaik is vannak. De talán összetévesztik az okot az okozattal, mert az ilyeneknek nem azért van rossz foguk, mert sok édosséget esznek, hanem éppen megfordítva valami velük született gyöngeségnél fogva eredettől kezdve rossz fogaik voltak és éppen ezért szeretik ösztön- szerüleg a cukrot, mely fontos tápszernek és erősítő szernek bizonyult. Csakis igy érthető, hogy a forró őgöv lakóinak, kik legtöbb cukrot esznek, vannak legszebb és legtartósab fogaik. A néger alabástrom fehér fogait akármelyik európai is megirigyelheti. Az angoloknak, akik szintén szeretik a cukrot, árt a fog­nak, de a savak igen, mert azok a fogzománcot meg­támadják és tönkreteszik. — Amerikai kiszolgálás. Ha valaki belép New- Yorkban vagy északamerikában egy nagyobb boltba, kénye kedve szerint sétálhat ott anélkül, hogy a sze­mélyzet törődnék vele. Ha aztán kér valamit, az elárusitónő abba hagyja a gummirágást (ez egy elter­jedt amerikai rossz szokás) és kiszolgálja őt. De nem szól egy szót sem; s ha a vevő ötöl-hatol és soka tétovázik, bizony nem rejtegeti el boszuságát. Ha a vásárló választott, akkor megszólal a hölgy: 40 cent vagy 4 dolár s az árut becsomagolják, visszaadják az aprópénzt, A vevő távozik, az elárusító hölgy pe­dig tovább rágcsálja a gummit. De a „jó napot“ és a „köszönöm“ is fölösleges szóvirágok. — Egyszer egy idegen bement egy borbélyüzletbe és (már itthoni szokás szerint) igy szólt: „Kérem, borotváljon meg.“ A Figaró ezen annyira elcsodálkozott, hogy röhögve kiáltott oda egyik társának: Ez a bácsi még kéri, hogy borotváljuk meg! Amire az egész személyzet harsogó hahotába tört ki s ilyen derült hangulatban borotválták meg a vendéget. Egy más alkalommal egy elárusitónő éppen az ellenkező végletbe esett. Az idegen felesége kalapot kért egy new-yorki divatüz­letben s mikor felpróbálta, kedélyesen szólt hozzá az elárusitónő: „Ez a kalap pompásan áll magának ga­lambom !“ (x) Magy. kir. kizárólagosan szabadal­mazott jégszekrények mükőlap burkolattal, mi által 60 százalék jég takarítható meg, úgy­szintén horgonyozott lemezből készült fürdő­kádak, kívül kékre zománcozott, nagy válasz­tékban kaphatók Melchner Testvérek vaske­reskedésében Szatmár, (özv. Böszörményi Jó- zsefné és dr. Lehóczky-ház). IRODALOM. Borovszky Samu dr., a M T. Ak. tagja, mint fő- szerkesztő vezetése alatt álló »Magyarország Várme­gyéi és Városai« cimii országos monográfia keretében most jelent meg egyszerre a XIII. és XIV. kötet. Az egyik S/.atmár vármegye, Nagykároly, Nagybánya és Felsőbánya, a másik Szatmár Németi sz. kir. város önálló monográfiáját tartalmazza Amaz 636, emez pedig 316 lap terjedelmű. A két monográfiát egyben adta ki a szerkesztőség s igy a hatalmas kötet ezer oldal terjedelmű, 116 mümelléklettel, 454 képpel, 6 térképpel, 54 egész oldalas autotipiával, két színes mülappal és számos szövegképpel. A vármegyeiérképe már a legújabb változások figyelembevételével készült, az uj helységnevekkel, ut- és vasútvonalakkal, hegy- és vízrajzzal és járási beosztással. Az előszót Bársony István, az ékestollu iró, a vármegye alapos ismerője irta meg az ő színes tollá­val, természel-imádásával és e vármegye iránt érzett nagy szeretetével. »Nekem örömem volt, hogy igy visszaállhattam a szivemmel oda, a hova mindig vágyom ma is« ; mondja előszavának végén. Szatmár-Németi sz. kir. város monográfiájának

Next

/
Oldalképek
Tartalom