Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-06-10 / 47. szám

47. szám. Szatmár, 1908. junius 10. Szerda. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: ^ SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. | FERENCY JÁNOS. SZERKE8ZTÓSÉ6 ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. —.— - Telelon-sxám 80.-= Mindennemű dijak Szatmárcn, a kiadóhivatalban flzetendék. A termés. A hirtelen beállott kánikula aggodalommal tölti el minden egyes magyar gazda kebelét. Gondterhes fővel, az egész esztendő verejtékes munkáját féltő lelkülettel tekint a sárguló ka­lászokra, vájjon a természet mérhetetlen erejű hatalma nem teszi-e tönkre az utolsó 24 órá­ban oly sok, annyi keserves munka fáradsá­gos gyümölcsét. Minden földmivelő államban, tehát ha­zánkban legelső sorban, egy esztendő gazda­sági mérlege a termés eredményétől függ- Ha a természet úgy akarja, hogy a kemény munka eredménytelenül végződjék, akkor szegénység, nyomor s szenvedés lép egy rósz termés nyo­mába. Ha pedig jó kedvében, a gazda szerint igazodik, akkor, minden, de minden csőstül vág be, hegyen-völgyön áll a lakodalom, mert a föld bőven jutalmazza azokat, akik vele szor­galmatosán és lelkiismeretesen foglalkoznak. Az idei terméskilátások az eddig befolyt jelentésekből kihámozva, eléggé kedvezőek. De vájjon ki lát a jövőbe ? Ki tudja előre megjó­solni, hogy még mielőtt behordanak, nem jő valamely természeti csapás, mely azlán min­den reménységet hirtelen letarol. S ebben rejlik a mi gyöngeségünk. Egy iparos, kereskedő államban, ha mindenki meg­tette kötelességét, s ha valamely előre nem látható, rajtuk kivül fekvő nemzetközi katasz­trófa meg nem zavarja számításaikat, minden­kor úgy fog történni minden, mint ahogy ők azt előre kikalkulálták. Nem igy az agrikul- tur államokban, hol a természet szeszélyének van kiszolgáltalva egy egész ország jóléte és boldogulása. földmivelő állam vagyunk, mert elvégre ilyen­nek is kell lennie, ha élni akarunk. De elke­rülhető a természettől való függés, ha iparko- í dunk a földmivelés mellett a produktiv foglal­kozások egyéb ágait is kulliválni. Hogyha hazánkban az ipar és kereske­delem olyan mértékben lenne kifejlődve, mint a minő mértékben az agrikullura, az esetben mitsem kellene rettegnünk egy esetleges rósz termés következményeitől, mert ott lenne több jövedelmi forrás is, amelynek létezéséről a nép eleddig nem tud. Nálunk az ipar s igy a háziipar is még igen kezdetleges, amint a statisztikai adatok mutatják, a lakosság igen csekély hányadát foglalkoztatja. Egészségtelen tehát az az átla- I pot, a mely hazánkban uralkodik, de viszont kevés mozgolódást, avagy törekvést észlelünk, amely ennek megváltoztatását célozná. így most arra vagyunk kényszerítve, hogy szorongó szívvel tekintsünk az égboltozat azúr­kékjére s onnan várjuk a segedelmet, mert önmagunk ereje arra, hogy feméiíyeink teljese­désbe menjenek, nem elegendő. A fermészet hatalmát pedig befolyásolni nem lehet. Ha fenn úgy döntőitek, hogy az idei termés ne legyen jó, egy esztendeig kell J sinylenünk az!, hogy képességeinket csak egy- | oldalulag használluk ki. Éppen ezért törekedjünk magunkat ettől 1 az igától felszabadítani. Teremtsünk ipart, ne­veljük a földmivelő népbe a háziiparral fog­lalkozás nemes s elsősorban hasznos eszméjét, hogy azután mig egyrés-t a téli tétlen életnek egyszersmindenkorra véget vetünk, másrészt jövedelmeit, melyek a 'ermcszet befolyása alatt állva, olyannyira bizonytalanok, növeljük s biz­tosabb alapot teremtünk nékie. De mindezeket sem hangos szóval, sem S ezzel nem azt akarjuk hibáztatni, hogy TARGA. Bánatos az éj. Bánatos az éj. Fagyott könycseppje Lassan hull alá, Mint valami fehér Halotti palást. Temetni jött tán ? ! Reám borulni ?! Elvenni tőlem, Mi úgy is csak álom ? ! Amit beszéltél?! Mit a szemed szólít?! Álom! S én mégis vágyom Egyre utánad. Valami kerget Az éjszakába. A csillogó hó Arcomra hull. Kiveri szememből A hazug álmot. Valahol távol, A hajnal égen, Csillag tűnik fel Pislogó, bágyadt. Pihenni térek .... Álmodni újból; Vágyni utánad. ________ Zsürger Imre. Az életidő. ! — Egy régi könyvből — Midőn az Isten a világot teremté s minden te­remtménynek életidejét akará meghatározni, előjött a szamár és kérdezé : »Uram meddig kell élnem?« »Harminc évig« — válaszolá az Isten. »Oh Uram, azigen sok, fontold meg csak nyo­mom életsorsomat; reggeltől késő estig terhet hurcolni, zsákot a malomba vinni, hogy mások kenyeret ehes­senek s mindezért jó élei s jóltartás helyett veréssel jutalmaztatom; engedd el egy részét e hosszú időnek!“ Az Isten megsajnálá s kirendelő neki a tizen­nyolc évet. A szamár vigasztalódva távozott s előjött a kutya. — »Meddig akarsz élni? kérdé az Isten — a szamár sokalja a harminc évet, le úgy hiszem, megelégszel vele ?« »Uram nekem is sok. Csak fontold meg kérlek, szép cikkekkel megteremteni nem lehet, csak csupán erős akarattal, törekvéssel s igyeke­zettel. Nem hihetjük, hogy mindezek a tulajdon­ságok hiányzanak a jó, mindenki által dicsért s arra tényleg érdemes magyar fajból ? ! — A megjelent monográfia. Szatmár-Németi sz. kir. város monográfiája az országos monográfiái tár­saság kiadásában elhagyta a sajtót. A 316 nagy ne­gyedrétre terjedő, gyönyörű kiállítási munka 35 tnü- mellékletet s 90 képet tartalmaz. Ezek közt vau 2 térkép, 11 egész oldalas autotipia és több szövegkép. A munka tartalma a következő : Előszó. Vajay Károly dr. Közgazdasági viszonyok. A város háztartása. Köz- igazgatás. Ferencz Ágoston. Úthálózat. Közlekedés. Erdélyi István. Szatmár-Németi város leírása. Feclitel János dr. Erdőgazdaság, Léber Antal. Vizszabályozás és ármentesités. Nyárády László. Egészségügy. Ferencz Ágoston. Közoktatásügy. Bodnár György. Törvénykezés. Tanódy Endre dr. Irodalom. Tudomány. Művészet. (221 életrajzzal. Petőfi szatmári életeseményeivel, Tompa első szerel­mével, a színészet történetével ; a 26 lapból álló szat­mári sajtó, a Széchenyi-társulat, a Kölcsey-kör, a Dal­egyesület és Zeneiskola ismertetésével.) Ferency János, Szatmár Németi története. Bagossy Bertalan. Nemes családok. A legújabb kor. Fechtel János dr. — Kőszónbánya vármegyénkben. Bikszád, Avas- ujfalu, Terep, Turvékonya, Mózesfalu, Várnfalu, Rózsa- pallag, Kőszegremete, Bujánháza és Kányaháza közsé­gek határaiban a m. kir. pénzügyminiszter kőszén­kutatási, bányanyitási és kőszénkiaknázási jogosult­ságot biztosított a m kir. kincstár számára, mely te­rületeken már folyó évi junius hó közepén a kincs­tári szénkutaló fúrásokat megkezdik. fogorvos a Rákóczi-utca 24. sz. (saját házába) költözött át. mennyit kell szaladgálnom, annyit ki nem bírnak lábaim; aztán ha már ugatni sem fogok tudni, avagy fogam is kihull, mindenkinek terhére leszek s nem marad egyebem, mint szüntelen morogni.« Belátván az Isten, hogy igazsága legyen a kutyá­nak, kirendelte neki a tizenkét évet. Most eljött a majom. »No te csak fogsz örülni a harminc évnek ? kérdezé az Isten — hiszen te nem dolgozol, mint a szamár és nem ugatsz, mint a kutya ?« »Oh uram! — mondá a majom — engedj el nekem is belőle, mert lásd, nekem mindig vig kedélyü- nek kell lenni, hogy az emberek nevessenek, pedig gyakran megtörténik, hogy cukrot nyújtanak s midőn beleharapok, keserű; az ily keserűségeket én el nem tűrhetem harminc évig.« Az Isten kegyes vala s kirendelő neki a tiz évet. Végre eljött az ember, friss, eleven és egészséges vo't a legnemesebb teremtmény Az Isten kérdezé, hogy megelégszik-e a harminc évvel? — »Oh uram — mondá az ember — ez igen rövid idő! Mert ha felépítem házamat s gyümölcsös fát plántálok kertembe, alig értem el azt, hogy ehes­sem gyümölcséből, itt az idő, s meg kell halnom; hosszabbítsd meg, oh Uram, a2 időt!« »Tehát hozzá adom a szamárnak tizennyolc esz­tendejét.«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom