Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-05-27 / 43. szám
FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. UAPVKZKK: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ; — Te|ejon.HZám 80.= Mtnden.if.mS dijak Szatmaren, a kiadóhivatalban íirstonriik. Kultúránk rákfenéi a nemzetiségek. Valamely állam kultúrájának igazi mértéke az oktatásügyi tárca költségvetési vitája. Ilyenkor lehet tiszta fogalmat alkotnunk a meglevő kulturális viszonyokról, a hiányokról; ilyenkor ösmerkedünk meg az ország kulturális vágyaival és törekvéseivel. J Ki sem tagadhatja, hogy az a kép, melyet Apponyi legutóbbi budgetbeszédével elénk vetett, egyáltalán nem tartozik a legkedvezőbbek és legbiztalóbbak közzé. Az kétségtelen, hogy a legutolsó időben is igen sok történt a helyzet javítására, de bizony még mindig rettenetesen sok a javítani, a pótolni való. A legutóbbi tanítói törvényjavaslat, valljuk be őszintén, céljának meg nem felel. Nem pedig azért, mert rendezi ugyan némileg a tanítóság anyagi helyzetét, de nem kötötte össze ezt az alkalmat a magyarság mennél hatalmasabb erősítésével, Milyen szépen ki lehetett volna mondani, hogy eltartunk minden iskolát, minden tanítót Magyarországon, de megköveteljük, hogy ennek fejében minden iskola, minden tanitó színig magyar legyen. Ki lehetett volna mondani, hogy nem kell nekünk se felekezeli, se nem- j zetiségi iskola, legyen minden iskola állami, mert csak igy van garanciánk arra, hogy az ifjúságot magyar szellemben fogja felnevelni. Tény, hogy az állami felügyelet erősítése, valamint a magyar felírások és jelvények kötelező alkalmazása sokat változtatnak az addig T A B C A. Két éve már . . . „Éjszaka volt, a mikor én születtem“ dallamára. Két éve már, a mióta ismerlek, Hejh ! ez alatt megszenvedtem éretted, Szenvedtem, mert a szivem azt sugalta: Szeretlek és nem feledlek el soha. Habár a sors hozzám olyan kegyetlen, Messze vitt el tőlem drága kedvesem, Oh! innen is csak hozzád száll sóhajom: Szeretlek én nem feledlek angyalom. S ha majd egykor a szenvedést leküzdöm, És a balsors visszahozza örömöm, Boldogságtól azt dobogja a szivem: Szerellek és nem feledlek édesem ! Eszláry Jenő. volt rossz helyzeten, de még igy is rengeteg sok a baj különösen a nemzetiségekkel, kiket állandóan még sem lehet ellenőrizni és kiknél ép az iskola révén terjed a legtöbb izgatás, a legtöbb métely. Érzi azt a hiányt maga Apponyi is, és azért hirdette exposejában, hogy ez csak a kezdet volt, az intézkedéseknek újabb és újabb sorozata fogja befejezni a tervbe vett programmot. Különösen fonlosnak tartjuk a tanítóképzés reformját, valamint az oktatás ingyenessé tételét. A tanítóképzést azonban legelső sorban is úgy kellene reformálni, hogy legalább ezeket a képzőket kivegyük a felekezetek és nemzetiségek kezéből és vezetésüket li-ztán állami intézménnyé tegyük. Ez már olyan kötelességünk, melytől semmiféle román és egyéb tanitóképezdék, melyekben szinte fanatikus gyűlölettel hintik el a jövendő tanítóságba a magyarság elleni indulatot, vissza nem riaszthat. Ez a rákfenéje a mi kultúránknak, ez az a kérdés, melynek megoldásán kell hozzáfognunk az egész probléma megfejtéséhez. Az okfal ás ingyenessé tétele más tekintetben fontos törvény lesz. Az a gyűlölet, mely sok helyűit a lakosságban az iskola intézménye ellen fennáll, leginkább az iskoláztatással, meg az iskolaszerek beszerzésével járó költségek következménye. Ezután ez is meg fog szűnni, mindenki járathalja gyermekét iskolába, nem kell szégyenkeznie, hogy azt a pár fillér tandíjat sem tudja megfizetni. Mivel pedig e törvénnyel majd az általános oktatási kötelezettség ellenségeinek leghatalmasabb fegyverét tesszük ártalmatlanná és mivel senkinek sem lehet azután meg az a kifogása, hogy anyagi okokból nem járathatta iskolába gyermekét, a népiskolai törvényt is sokkal szigorúbbá tehetjük. \z 1868. XIX. t.-c. rendelkezései ma már nagyon is enyhék, legmagasabb nyolc korona bírságot engednek meg és azt sem lehet elzárásra átváltoztatni. Ki csodálkozhalik hát azon, ha bizony leggyakrabban a megbírságolt szülő mulat legjobban az Ítéleten ? Ha majd mindez életbe lép, akkor azután méltán fogjuk Apponyi nevét a legnagyobb magyarok sorában emlegetni. Ugocsavármegye sorsa. Erről a kérdésről az Ugocsavármegyében megjelenő »Halmi« laptársaink vezeíőcikkében legutóbb a következőket Írja : »Nem uj keletű a hir és az ennek kapcsán megindult tervezgessek, hogy vármegyénk önálló léte rövidesen meg lesz szüntetve s a mellettünk levő nagy vármegyékhez csatoltalunk át. Nem tudjuk ellenőrizni ezen híreket, de az kétségtelennek látszik, hogy ugyanazon okok, melyek felvetették a kérdést, tovább is mozgatni fogják eldöntését, mely, hogy vármegyénk feloszlatására vezessen, arra kétségtelen első rangú okokat, éppen a vármegye szolgáltat. A vármegye szolgáltatja az okokat a feloszlatásra első sorban azza’, hogy a helyes gazdálkodás irá yelveivel homlokegyenest ellentétben saját magi rohan az anyagi meglerheltetés felé közelebbről egy harmadik járás felállításával, melynek egyedüli ethikai alakja csak az lehel a párlolók szemében, hogy egy három járásos vármegye, már nagyobb vármegye, legalább is mi csupán ennyit és nem többet tudunk elképzelni; Esküvőn. Irta: Barazsi József. Mikor a vonat megállt a vasúti állomáson, egy fiatal leány és egy jól öltözött ifjú lépett ki a vasufi kocsiból és siettek a falu leié, hogy minél-előbb haza érhessenek. — Mondd csak.édes Lilikém. miért is szerellek én? Miért nem tudom szivemből kitépni képedet? Miért, hogy közeledben élnem boldogság volt s messze tőled megfagy a lelkem ? A leány nem felel, csak az ifjúra tekint révedező szemeivel és feléje mosolyog biztatóan, forró szerelemmel. Végre az édes otthonhoz érnek, hol mindkettőjüket a szülék fogadják. Az ebéd elköltése után ily szavakkal fordul leendő fiához, a kedves vendéghez az apa: — Most, midőn tudom, hogy napjaim alkonyodnak, elnézem azokat a sötét felhőket, melyek az égen oly gyorsan tova szállnak s gondolkozom, hogy maholnap az én lelkem is elszáll roncsolt testemből s tégedet itt hagylak magánosán, leányomat pedig boldogtalanul. Mert ő nélküled már nem tud élni. Halld meg azért szavaimat és ne engedd, hogy ez bekövetkezhessék, mert addig síromban sem lennék nyugodt, inig li egymáséi nem lesztek. Óh hidd meg nekem, hogy igy találod csak föl, a mit kerestél: a valódi, igaz szeretetet, a mit eddig talán nélkülöztél ! — Megteszem atyám! Nem is távozom el már addig tőletek, mig Liliké az enyém nem lesz. Most pedig sietek és feltárom az ügyet előtte is. Ezzel távozott. Liliké, a boldog menyasszony eza'att a kert fái közölt fűzte reményeit. Midőn meglepte fiatal jegyese, e szavakkal fogadta : — Hát mit beszéltetek oly sokat apával! Már agyonra untam magamat. — Hagyjuk Lilikém, elmondom én azt úgy is mindjárt. — Látod, válaszolá a leány, mióta nem voltál nálunk, azóta oly szomorú a házunk, mert nincs, a ki fölviditsa. Csak akkor élénkül föl ismét, ha leveledet olvassuk. Leveled olvasom naponta többször, ha e közben összegyűrődik, térdemre teszem, kisimítom s letörlöm örömkönyeimet, miket akaratlanul is reá hullatok. Pedig hiszem azt, hogy jó dolgod van és • tudom, hogy kényelemben élsz. Rendkívüli szép újdonságok es gyapju-SM.«.**, melyek meglepő olcsó árért kapható SAMUEL IGNACZ ♦ Kiváló szép és finom posztó-üzletében SZATMÁR, Deák-tér. (Fehér-ház.) (| szövetek nagy női Costüme választékban. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Elegáns öltönyök felelőség mellett elkészíttetnek.
