Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-05-13 / 39. szám

2. József kir. herceg utcán a Vágóhid-utcától Kert-utcáig mindkét oldalon 1.30m síélességgel. 3. A Kossuth Lajos- és Szirmay-uteák közt levó' névtelen köznek mindkét oldalán 1.50m szélességgel. 4. Felső-Szamosparton a Bányai-ut 5. sz. telek sarkától Csatorna-utcáig l'30m szélességgel a jó gya­logközlekedés folytonossága szempontjából. 5. Teleki-utca keleti oldalán a 27. sz. telektől a vasútállomáshoz nyitott uj utcáig 1.50m szélességgel, 6. Hunyadi-utca keleti oldalán a Hunyadi-köztől Pázsit-közig s folytatólag a Pázsit-köz déli oldalán Hunyadi-utcától Teleki-utcáig 1.30m szélességgel, a mely vonalon a telkek homlokvonala már teljesen rendezve van, 7. Zárda-utca északi oldalán Kinizsi-köztől nyugat felé az István-térig mint összeköttetés 1.30m széles­séggel. 8. Vöröstnarthy-utca 33. sz. telek előtt mint ki­egészítés, hol a mügyalogjáró készítés eddig a telek homlokvonalának rendezetlensége miatt nem volt eszközölhető. Ezen javaslatba hozott miigyalogjárók készítése által mügyalogjáró hálózatunk kb. 1482 fm. hosszal s a jelzett szélességek mellett mintegy 1980m" területtel fog szaporodni. II. Kőgyalogjárók felszedett lapos kővel. A múlt évben felszedett és a fentebb elősorolt mügyalogjáró készítések végrehajtásának elrendelése esetén nyerhető ócska kőanyagból a következő kőgyalogjárók készí­tendők : 1. Mátyás király-utca északi oldalán Damjanicb- utcától nyugat felé a 71—105. sz. telkek előtt 1.0m szélességgel. 2. Szivárvány-utca keleti oldalán Nyil-utcától az utca végéig 1.0m szélességgel. 3. A Teleki-utcáról a vasútállomáshoz nyitott uj utcának Kossuth-kert felőli déli oldalán 1.0m széles­séggel. Nagy János számvizsgálónak, mint a különvá­lasztott adóhivatal főnökének 1908. évi január l-lől ideiglenes természetű évi 400 K működési pótlékot engedélyeztek. Az ipari tanonciskolánál, tekintettel a tanoncok 800 főnyi számára, 2 közismereti és 1 rajztanitói uj állás szervezését elhatározták. Weisz Sándor felső-körtvélyesi bérlő a lakását önhatalmúlag kibővítette s ezért most kárpótlást kér. Dr. Kelemen Samu orsz. képviselő a kérel­met nem tartja teljesíthetőnek, mert a bérlőt a tanács építkezési szándékával előzőleg eluta­sította s most utólag nagy gyávaság volna épít­kezését elfogadni, sőt az itt hozandó elutasító határozattal a többi bérlőnek is példát kell adni; dr. Tanódy Márton és jfákó Sándor a vá­rosra előnyösnek tartják azt, hogy a bérlő az 1910 koronában számlázott építési költség he­lyett csak 800 K megtérítést kap; dr, Vajay Károly polgármester hangsúlyozza, hogy arra a bérleményre valóban kellett valamely tisztessé­ges lakás s megelégszik azzal, ha a közgyűlés kimondja, hogy ez az eset jövőre nézve sen­kinek sem fog precedenst alkotni; mig Veréczy Antal azt indítványozta, hogy a megtérítés iránt a bérlővel a közgyűlés csak akkor álljon szóba, mikor a bérlete lejár, mert csak ekkor fog kitűnni, hogy a városnak mit ér tulajdon­képen az az uj építkezés? Miután az elnöklő főispán a Kelemen és a Veréczy fölszólalásait összeegyeztette, a közgyűlés ez ügyet levette a napirendről. Nincs kifogása az ellen, sőt tudomásul veszi és megengedi a közgyűlés, hogy a tisziviselők egyes pénz­intézeteknél igazgatósági vagy felügyelőbizottsági állá­sokat viseljenek. Előzetesen az elnöklő főispán is meg­vizsgálta ez ügyet s összeférhetlenséget nem talált. Néhai Czukor Pinkász pöce-gödör tisztitó 200 kor. biztosítékára azt határozták, hogy ez összeget és járulékait a tanács az elhunyt által nem teljesitett középületi tisztításokra fordítsa s a fennmaradó ösz- szeget, miután a Czukor adóhátrálékát az özvegy fizette ki, ennek kezéhez utalja. A tűzvédelmi szabályrendeletben a belügyminisz­ter több módosítást tett. így a tűzvédelmi dijak fizetése alul az állami tisztviselőket, az iparos és ke­reskedősegédeket fölmentette. A dijakat a keresetadó alatt állókra és fizetést élvezőkre mérsékelte. E mó­dosításokat a szabályrendeletben átvezetésre határoz­ták. Kimondták továbbá, hogy a dijak csupán a lakó­szobák száma után s Szatmárhegyen csak azon időtől szedhetők, midőn a Hegy tűzoltóságot kap. Végül a 2-ik oldal. ________________________________ tüzfe lügyelő rangját őrparancsnoki fokozatban állapí­tották meg. Kegydij. Suth György ny. rendőrnek kegydij iránt be­nyújtott kérelmét nem találták teljesíthetőnek. Rendészeti ügyek. Papp János Szirmay-utca 7. számú telkének kettéosztását megengedték, miiéi az két utcára nyílik. Uzonyi Lajosnak azon kérelmét, hogy Gvadányi- utca, 5. számú telkét, mely 296 négyszögöl, kettéoszt­hassa, tekintve a hosszú homlokvonalat, teljesítették. Kiss András kérelmét, hogy a németi mocsár dűlőben uj lakóházat építhessen, csak azon esetre tel­jesítik, ha itt a környékbeli lakosság saját területéből a mai 3 öl széles utca helyett 6 öl szélet utcát nyit. De ez esetben is már most kimondja a hatóság, hogy ez uj telepre mindaddig semmiféle községi szolgálta­tást nem ad, mig a telkek háromnegyed része be­építve nem lesz. Lázár József tanácsi határozat elleni felebbezését, melyszerint Várdomb-utca, 24. számú telkét, mely 240 négyszögöl, két részre osztani kéri, nem teljesí­tették. Tar Lajosnak Mátyás király-utca, 41. sz. telkét, mely 240 négyszögöl, tekintettel hosszú homlokvona­lára, 3 részre feloszthatónak mondták ki. Hatósági átirat. Szeged városnak átiratát kamatmentes államköl- csönök kieszközlése iránt, pártolják. Magánkérelmek. Végül Tar András rendőrnek 3 havi, Fürst Vik­tor ellenőrnek 5 heti és Erdélyi István főmérnöknek 6 heti szabadságot engedélyeztek. Közgyűlés vége délután egynegyed 5 órakor. Színház. A debreceni társulat vendégjátékai. Nem régiben Zilahy Gyula átjött hozzánk és el­játszotta az Ördögöt és kiskopjai Kopjay Imrét. Az előadások után Zilahyf. Erdőssy Vilmos, egyik laptár­sunk szerkesztője — kivel régi benső barátság köti össze — kalauzolta és a baráti vacsorák alatt szóba került, hogy Krémer a Császár katonáit azért nem adatj» elő, mert parancs van arra, hogy ha ez a da­rab színre kerül : a katönazenekar többé a színházba nem teszi a lábát. Zilahy, amikor ezt meghallotta, egy pillanatig gondolkodott, aztán igy szólt: »Ha a fe­kete fene meg is eszi, — a Császár katonáit, Szatmá- ron mégis látni fogják» ! íme, — szombaton zsuffolt ház előtt színre ke­rült a Császár katonái, egy remekbe készült magyar dráma, egy bátor, sőt talán egy vakmerő írónak te­hetséggel, lélekkel, hazafias elkeseredéssel és ifjúi tűz­zel megirt darabja. Az, hogy ezt a darabot a Magyar színházban a — boulevard drámák fészkében — már ötvenszer adták, még nem fokmérője a sikernek, mely­ben a Földes Imre müvének ország-szerte része van. Mert hiszen a sorozatos előadások reklám-idejét él­jük és egy-egy színházi direktor ügyessége és élel­messége erőszakosan is teremthet ilyen sikereket. A Császár katonáit azonban nem a Beöthy László seriesei emelték a hir szárnyára, hanem az a — fájdalom — vaskos igazság és hűség, mely a dráma tendenciájában kifejezésre jut és amely elementáris erővel váltja ki minden jó érzésű magyar ember szi­kéből azt az óhajt : vajha eljönne már az az idő, ami­kor ismét fölébred a szunnyadó nemzeti öntudat és lerázza magáról a nyűgöt, mely sorvasztja és pusztítja erőnket, megköti törekvésünket, megalázza és meggya­lázza történelmünkét, múltban ragyogó dicsőségün­ket ! ... Ez a darab egy gyönyörű sóhajtás, — a meg­láncolt hős remegő fohásza a szabad levegőért, a kardjáért, a hazájáért 1 Meghajtjuk az elismerés lobogóját Zilahy Gyula előtt, hogy ezt nekünk látni engedte. Fogadja érette hálánkat. Kétszeresen köszönjük pedig azt, hogy a darabot olyan előadásokban ismerhettük meg, amelyek­nél kiválóbb, nivósabb színpadi attrakciót a főváros­ban is alig produkálnak, ügy tűnt föl nekünk, mintha az egész darabot egy ember játszotta volna : olyan egyöntetű, harmonikus és kongeniális értelmezéssel látta el minden szereplő a maga dolgát. A felvoná­sok után zugó tapsok csilapultával jobbról is balról is hallottuk a közönség megjegyzéseit : milyen különb­ség! Hát mi szépen kérjük: ne méltóztassék össze­hasonlításokat tenni, — a Zilahy művész-társasága nem érdemli meg, hogy ilyen összehasonlitásokkal megsért­sük. Igaz, hogy ebben a gyönyörű ensembleban, a fő­érdem ismét csak a Zilahyé, a nagy tudásu színmű­vészé és vaskezü rendezőé, aminővel más szintársaság nem rendelkezik, — de azt is meg kell adni, hogy a mester ilyen anyagból könnyen produkálhat kiválót. Az egyes előadókat illetőleg — bar mindannyian érde­SZATMÁR -NÉMETI. mesek volnának erre — mégis kiemeljük Ternyeit (Zoltán), Bérczy Ernőt és Hahnel Arankát, akik vér­beli művészek és Krasznayt, aki jó ismerősünk és aki — amint látjuk — nagyszerű fejlődésben van. Az Alfons ur hétfői előadásának szereplői közül pedig első sorban Gerő Ida fenomenális sikerét kell följegyeznünk, aki pár évvel ezelőtt szintén-.tagja volt színházunknak, de aki azóta határozott művésznővé avanszirozott. A darabok kiállítását illetőleg, miután Zilahy a saját színházának díszleteit és felszereléseit nem hozhatta magával — szomorúan konstatáltuk, hogy az bizony szomorú volt. Beláthatja a város és a szinügyi bizottság, hogy azzal az egypár kopott garnitúrával a színházat nem tekintheti kellőkép föl­szereltnek és legfőbb ideje, hogy ebben az irányban történjék valami. (h) Szatmáx, 1908. május 13. fogorvos a Rákóczi-utca 24. sz. (saját házába) köRözött át. HÍREK. — Tisztelgés a püspöki palotában. Május 11 én, délelőtt egynegyed 11 órakor tisztelgett dr. Borom- isza Tibor püspöknél a Széchenyi-társulat küldöttsége, melyben Madarassy Dezső igazgató, Böszörményi Zsigmond aranyosmegyesi földbirtokos, Faragó Ignác jegyző s Ferency János lapszerkesztő, ig. vál. tag vett részt. A küldöttség megköszönte a főpásztornak 1000 K alapítványát s évenkint ajánlott 500 K adományát. A küldöttséget a püspök igen szívesen fogadta. —• A városi közigazgatási bizottság dr. Falnssy Árpád főispán elnöklésével május ll-én tartotta meg havi rendes ülését, melyen jelenvoltak dr. Vajay Ká­roly, dr. Antal Sándor, Kőrösmezei Antal, dr. Jéger Kálmán, Bodnár György, Kellner György, Jákó Sándor, Kacsó Károly, dr. Fabó Zoltán, Korányi János, Uray Gáspár, Csomay Imre, Uray Géza, dr. Farkas Antal, dr. Tanódy Márton, dr. Fejes István. (Dr. Keresztszeghy Lajos elmaradását kimentette.) A bizottság tudomásul vette a szokásos havi jelentéseket, melyekből a kö­vetkezőket emeljük ki: I. Dr. Vajay Károly polgármester jelentése sze­rint a közegészség állapota elég kedvező; hevenyfer­tőző betegségeknek csak igen szórványos esetei me­rültek föl. A Hérmán Mihály-utca közegészségellenes állapota meg van szüntetve s az oda vitt szemétraká­sok el vannak hordva. Az uj ipartörvóny-tervezetre a tanács, mint másodfokú iparhatóság, az összes illetékes tényezők meghallgatásával észrevételeit megtette s kérte Szatmár-Németiben a Szatmárvármegyére ille­tékes iparfelügyelőség elhelyezését. Az állategészségügy kedvező. A hevenyfertőző betegek elkülönítése céljából többször sürgetett pavilion építését a MÁV. nevelő és tápintézete felsőbb utasításra most már végrehajtja. A fősorozás és utóállitás be van fejezve s az ered­mény a honvédelmi miniszterhez fölterjesztve. II. Kellner György törvh. m. kir. állatorvos je­lentése szerint a város területén levő marharakodó állomásról március és ápril. hóban elszállítottak 5126 állatot és pedig 389 szarvasmarhát, 17 juhot és 4720 sertést. III. Dr. Jéger Kálmán t. tőorvos jelentésének adatai lapunkból már ismeretesek. Ezek elsorolása után sürgeti a Háromutcaközi iskolában levő köz­egészségellenes és a Rákóczi-utcai iskolában észlelt rendellenes állapotok megszüntetését, melyet a bizott­ság a tanácshoz utalt. IV. Plachy Gyula pénzügy igazgató jelentése sze­rint ápril hóban befolyt 17403 K 86 f. államadó 206 K 69 fillérrel több, mint a múlt év hasonló idő­szakában. V. Bodnár György tanfelügyelő az iskolalátoga­tásokról számol be, melyek lapunkból már ismeretesek. VI. Dr. Fabó Zoltán kir. ügyész jelentése szerint a fogházban volt 91 fogoly; ezek közül jogerősen el­itéit 76, vizsgálati fogságban 15 és pedig 74 férfi, 17 nő. A foglyok kerestek a kincstárnak 166 K 97 fillért maguknak 58 K 73 fillért. Az egészségi állapot jó. — Ebéd a püspöki palotában Dr. Boromisza Tibor püspök május 10-én a szatmári kir. törvényszék, járásbíróság és ügyészség tagjai részére fényes ebédet adott, melyen jelen voltak: dr. Róth Ferenc kir. tör­vényszéki elnök, Kölcsey János kir. Ítélőtáblái biró, Balogh József, Szabó József, Szarukán Zoltán, Morvay Károly, dr. Némethy József, Hegedűs Gyula, Nuszer Dezső, Knoll Béla, Balás János, Rozgonyi Viktor, dr. Paál István, Jeney Sándor és Füzessy Árpád bírák; Veréczy Antal kir. Ítélőtáblái biró, Uray Károly, Szűcs Lajos, Medveczky Emil és Hatvány Kálmán járásbirák ; dr. Fabó Zoltán, ifj. Jákó Sándor, Leitner Emil és dr. Papp Szilviusz kir. ügyészek. (Elmaradásukat kimen­tették dr. Papolczy Gyula táblabiró, Pap Endre, dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom