Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-01-15 / 5. szám

2-ik oldal. Szatmár, 1908. január 15. galyfa rakásonkint 1 K — f. gömbölyű szőllőkaró 100 drb, 2 és fél méter hosszú 6 „ — „ 9. Cserraktárban. I. oszt. kemény hasábfa (főképen cser) ürméterenkint 5 K 20 f. II. oszt. kemény hasábfa (vén tölgy) ürm. 4 „ 20 „ kemény dorongba ., 4 „ 20 „ Ezen faárak megállapításával egyidejűleg kimondták, hogy az eladást a Nagyerdőn, Kis- csonkán és Cservágásban ma reggel megkezdik. A Nagyerdőn és Mocsáron termelt fát ki­zárólag csupán a város lakói vehetik meg ; a többi helyekről a vidékiek csak is az eladás megnyiltát követő harmincadik napra vásárol­hatnak. Egy háztartás számára nyolc öl fánál töb­bet eladni tilos. A járványkórházi gondnok fizetését havi 40 koronáról havi 60 koronára emelték. Hatósági átiratok. Nagyvárad átiratát állami zálogházak fel - állitása tárgyában, Kecskemét átiratát a köz­adók rendezésének átalakítása tárgyában, Ud­varhely megye átiratát a horvát obslrukció le­törése tárgyában, végül Hajdú vármegye átira­tát a fogyasztási adóknak a városok részére átengedése tárgyában, pártolják. Ezzel a tulajdonképeni közgyűlés véget ért, azonban a polgármester kérelmére szak- bizottsági üléssé alakult át, melyből a város részére felajánlott Széchenyi-utcai Günther-féle házastelek megvételét javasolják. Színház. A Varázskeringő. Az immár világhirü Walzertraum, Strausz Osz­kár szenzációs operetteje szombaton a mi színházunk falai közé is bevonult és mint mindenütt, itt is töké­letesen meghódította a közönséget. Ez a darab — akár a librettót, akár a muzsikáját tekintjük — való­ban csudásan ügyes és ötletes alkotás, •— olyan, a minőt csak minden ötven évben egyszer ha Írnak, A meséje — amilyen egyszerű és naiv, olyan érdekes és mindenképpen arra termett, hogy remek zenét le­hessen rája komponálni. Egy képzeletbeli nagyherceg az eladó leányával látogatást tesz a császárnál és az udvarnál a leány szemet vet a melléjük kirendelt szolgálattevő kamarás-hadnagyra. A csinos és viális hadnagyra egy-kettőre ráparancsolnak, hogy a her­cegnőt vegye nőül, amit a hadnagy meg is cselek­szik, azonban a nászéjszakán fölébred benne a férfias önérzet és az amúgy is szabadon élni vágyó ifjú el­határozza, hogy a feleségével szemben sztrájkolni fog Barátjával együtt kilopódzik a palotából és egy nem messze eső mulatóba megy, ahonnan édes mu­zsikát hallott, mig a szobájában tartózkodott. Ezt az édes muzsikát egy női zenekar szolgáltatja, amelynek prímásával (Franci) a hadnagy meg is ismerkedik és akit igen kedvesnek talál. A primáskisasszony viszo­nozza a hadnagy tüzes csókjait, ám a hadnagy ur szökését a palotában észrevették és felesége, apósa, sógora stb. éppen akkor jönnek utánna a mulatóba, amikor Franci kisasszony az ellenállhatatlanul bűbá­jos keringőt játsza. A hadnagy urnák távoznia kell és az ifjú, szép feleség — főkamarásnője segítségével — csellel próbálja most már csapodár férjecskéjét magához édesgetni. Francit járatja a palotába, akitől megtanulja a varázslatos keringőt és amikor egyszer a hadnagy ur éppen erről ábrándozik, — a hercegnő ajkáról megszólal az édes melódia éá Niki — a had­nagy — meg van hódítva, a szerelmes Franci kis­asszony pedig elmegy — tovább hegedülni a nagy világnak. Ez a libretto, melyet persze hol sikerült, hol rossz, hol szolid, hol pikáns élcek tarkítanak. Mindez azonban semmi ahhoz a fölséges muzsikához képest, melyet a bécsiek fiatal karmestere Straust Oszkár cáinált ehhez a darabhoz. Csupa grácia, szellem, iz­gató pikantéria ez a zene, mely minden izében ere­deti és művészi. A bűbájos keringők kergetik egy­mást. Niki belépő dala, duettje a barátjával stb. — a legraffináltabb valcer-királyok ütemeit is megszégye­níthetik. Maga a varázskeringő motívuma, mely az egész darabon áthúzódik — olyan kompozíció, mely egymagában véve is a biztos hatást jelenti. Hasonló­kép gyönyörű a 2-ik felvonás piccolo—hegedű duettje, melynek hangszerelése felülmúl minden elképzelhető zenekari csillogást. Egyszóval, ezt a kedves muzsikát nem lehet dicsérni úgy, hogy az elegendő legyen, — ezt hallgassa meg mindenki, akinek csak némi érzéke van a zenéhez. Az előadást illetőleg — sok kifogásolni valónk van. ügy, ahogyan a premieren azt játszották —tnem volna szabad a Varázskeringőt előadni. Ez bűn a da­rab és a közönség ellen. Tihanyi (Niki) kétségkívül pompás kómikus, sok genre-szerep kitűnő ábrázolója, de ki kell jelentenünk, hogy a Varázskeringő j szivet- lelket elhódító muzsikáját nem kívánjuk az ő hang­szálain keresztül élvezni még akkor sem, ha nincs berekedve, de egyáltalán nem, ha indisponálva van. Próbálja meg talán u direktor a szerepet a barito­nistának kiosztani — ez legalább énekelni fogja — egyébről inkább lemondunk. A hercegnő szerepe Pataki Vilma kezében szin­tén elvész. Bár az első felvonásban szép toilletteben játszik (és ez elég fontos) és az alakja is jó, de a partitúra az ő hangjához magas és igy állandó reme­gésben kell lennünk, hogy az alakítás egyszerre csak összeomlik. Francit, a primáskisasszonyt Komáromi Giza énekli, a tőle már megszokott könnyedséggel és elevenséggel. Játéka is megfelelő, de a drámai kitöré­sek at tul-reálisan játsza, amire pedig nincs szükség. Rátkai a herceg szerepében elég előkelő, Úti G. azon­ban a főudvarmesternő alakjában egészen rósz. Sem énekkel nem győzi, — sem pedig toillettel. Jó Barna Andor (Guszti) és Győri, akinek elegáns redingotja közbámulat tárgya. A zenekar — n elytől a legtöbbet vártunk — ismét oly gyöngén volt összeállítva, hogy a karmester minden igyekezete dacára sem élvezhető. Végül a darab kiállítása sem elégítette ki a közönség jogos igényét. (h.) _______S Z A T M Á R -NÉ M E T I. A Széchenyi-társulat 25 éves fennállásának emlékére 1908 jannár 19. Irta: Barazsi József. »Legyen e nap a lelkesedés napja. A diadal, az öröm ünnepe 1 Köztünk a társulat minden alakja, Tanúbizonyságul a múlt vele. Mind hősök ők, apraja és nagyja, Biztató is mindnek tekintete. Való is, álom is. A világ zajából Szellemük az, mely ragyog s kilángol. Még ott látjuk a zord áramlatot, Melyen gyűlölet sugárzik keresztül De hirtelen — mily változás az ott ? E tájon át a magyar nyelv csendül, Búgnak örömmel a kicsik és nagyok. Megtért fiáknak bűvös dala zendül, S minden kebelbe öröm és vigasz Egyetlen szóza... a te szavad az ! Mert nem csupán itt, nem c megyében van : Küzdőhelyt egy ország ad neki! Eszméi gyújtsanak hát szakadatlan S ragyogjanak szüntelen tettei! Folyjon a munka vészben és viharban, »Az ö céljaiért méltó küzdeni: Hadd teljesüljenek, hogy igazán Dicső, hatalmas, nagy lehess hazámI« HIRES. — Személyi hír. Dr. Vajay Károly polgármester és Léber Antal főerdész az avasi erdővétel ügyében tegnap Budapestre utaztak. — A városi közigazgatási bizottság január 13-án dr. Vajay Károly polgármester elnöklésével ülést tar­tott, melyen jelenvoltak Kőrösmezei Antal, dr. Antal Sándor, Csomzy Imre, dr. Farkas Antal, üray Géza Jákó Sándor, Jákó Mihály, dr. Kereszíszeghy Lajos, Korányi János. dr. Jéger Kálmán, Bodnár György, Kacsó Károly, ifj. Jákó Sándor.’ Kellner György és dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő. (Dr. Fejes István és Plachy Gyula pénzügyigazgató távolmara­dásukat kimentették.) A gyűlés egyhangúlag tudomásul vette a szoká­sos havi jelentéseket. Ezekből kiemeljük a követ­kezőket : I. Dr. Vajay Károly polgármester jelentésében mindenekelőtt beszámol a múlt évi ügyforgalomról; Decemberben beköltözött 9 egyén, kivándorolt 2, 8 családtaggal. A közbiztonság állapota kielégitő. A közegészségügy terén némi javulás észlelhető, bár a hevenyfertőző betegségek még mindig uralkodnak. Az állategészségügy kedvező. Az idei fősorozás március 23. és 24-ik napján lesz. II. Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos a lefolyt december hónapban több vendéglőben és ipari mű­helyben tartott egészségügyi vizsgálatot s a tapasztalt rendellenességek megszüntetése végett megtette a megtorló lépéseket. III. Bodnár György tanfelügyelő azon tanügyi hátramaradás fölött panaszkodik, melyet az iskoláknak á járványos betegségek miatti bezárása okoz: IV. Ifj. Jákó Sándor kir. alügyész jelentése sze­rint a fogházban volt jogerősen elitéit 110; felebbe- zés alatt 1; vizsgálatban 31. Ezek közül férfi 123 nő 19. Az egészségi állapot jó. — Felterjesztések. A tanács a Szacsvay Sándor- féle avasi erdó'vétel és a szatmár—mátészalkai vas­útra a Gregersen-cégnek kiutalt hozzájárulási összeg folyósításának ügyét jóváhagyás végett a belügymi­niszterhez tegnapelőtti üléséből fölterjesztette. — Miniszteri leirat. A belügyminiszter értesí­tette a várost, hogy a róm. kath. segédlelkészek ja­vadalmának emelésére vonatkozó felterjesztést tár­gyalás alá vette. — Ajánlat. A Szatmári kereskedelmi részvény- társaság ajánlatot adott be a városhoz, mely szerint hajlandó az ásványvíz fogyasztási adót az elmúlt há­rom év bevételének átlaga alapján bérbe venni. A tanács a kérvényt véleményezés végett Kőrösmezei Antnl főjegyzőnek kiadta. — Dal- és zeneestóly. A helybeli dal- és zene­egyesület január 13-án a társaskörben estélyt adott, melyen közel száz hölgy vett részt. Az estélyen meg­jelent dr. Boromisza Tibor püspök, Hehelein Károly praelátus-kanonok, Hámon Róbert titkár és dr. Wol­kenberg Alajos theológiai tanár kíséretében. A műso­ron a zenekar két számot adott elő: nyitányul Ké- lernek Romantique, közbeesőleg Strauss Józsefnek »Egy éj Velencében* cimü müvét. Mindkét számával zajos tetszést aratott. Tihanyiné Komáromi Gizi ur- hölgy bájos dalokat és müdalokat énekelt s a szün- hetetlen tetszészajra egy igen sikerült Fedák-utánza- tot adott elő nagy sikerrel. A dalegyesület nép- és svéd dalokat mutatott be s különösen ez utóbbiakkal rendkívüli hatást ért el. A műsor bevégzése után társas vacsora s utóbb igen kedélyes tánc követ­kezett. — A Kölcsey-kőr vasárnapi matinéján dr. Tanódy Endre az öngyilkosok statisztikáját választotta felol­vasása tárgyául s dacára ennek, folytonosan derült hangulatban tartotta hallgatóit. Varjú Ibolyka urleány dr. Vrabély Armand »Bál előtt* c. monológját igen bájosan adta elő. Fábián Lojos Simonetti Madrigálját énekelte kellemes, mély baritonjával. Énekszámait ifj. Nyárády László kisérte átgondolt játékkal. Kösönsé- güuk a szereplők minden egyes számát erősen meg­tapsolta. — A szinigazgatő választás. Ma jár le a szín­házra meghirdetett pályázati határnap. Eddig a je­lenlegi igazgatón kívül Polgár Károly zombori direk­tor, Bihari B. kecskeméti igazgató és Pesti Ihász Lajos adták be pályázatukat. A küzdelem — amint előrelátható — Krémer és Polgár között fog nagyobb arányokban lefolyni, mert a jelenlegi igazgatónak igen sok hive van, viszont Polgár Károly hatalmas társu­lattal, felszereléssel és különösen sok művészi erővel rendelkezik. (Például szerződve van hozzá Kaposi Józsa, Peterdy Edus, Guthy Kálmán, Gázon Béla stb.) A magunk részéről ugyan a közvélemény kialakulása és a pályázat eredménye szempontjából kortes mun­kát senki érdekében nem vagyunk hajlandók végbe vinni, csupán csak ennek a vélekedésünknek adunk kifejezést, hogy a színházat annak az igazgatónak kell odaadni, aki a közönség igényét jelesül szerve­zett társulattal képes lesz végre is mindenben kielé­gíteni. Mert ennek valóban elkövetkezett az ideje. — Kérelem a szerkesztőséghez. Polgár Károly, a zombori színház igazgatója, ki a mi színházunkra is beadta pályázatát, annak a közlésére kérte föl la­punkat, hogy mindazon állításokat, melyeket Baráti Rezső a soproni »Határőr* c.lapban ő reá vonatkozó­lag közölt, hogy t. i. Polgár Károly a szinügyi bizott­ság utasításait és rendelkezéseit nem szokta respek­tálni — alaptalan és tendenciózus híresztelésnek nyil­vánítsuk. Polgár Károly ugyanis ezt annál kevésbé teheti, mert Zomborban a színházi heti repertoirt a szinügyi bizottság előzetes jóváhagyása mellett lehet csak összeállítani. Különben pedig az ottani sajtó számtalan közleményével — amelyeket tartalmazó új­ságok Erdőssy Vilmos szerkesztő urnái vannak — mindenki előtt dokumentálni kész, hogy igazgatói működésével Zomborban igen meg vannak elégedve. — Nyilatkozat. A következő sorokat vettük: Tekintetes Szerkesztő ur! Tisztelettel kérem, hogy soraimnak b. lapjában helyet adni szíveskedjék. Én ugyan hírlapi polémiába bocsájtkozni nem szoktam, nem is volt rá szükségem soha, de most, az igazságnak teljesen megfelelőleg kénytelen vagyok e pár sort megírni, hogy a rólam szállingó, a közvéleményt megtéveszteai akaró hírek­nek elejét vegyem. Én e helyt szavamra kijelentem, hogy Szatmár- Németi szab. kir. város színházára önállóan, kizáró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom