Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-04-19 / 32. szám

2-ik oldal. SZATMÁR-NÉMETI. Hozsánna néked hatalmas Eszme! Javítsad te meg a szivekben rejlő gonosz indulatokat, mert csak a te erőd képes megbirkózni a sö­tétség, az ármány, a káröröm fekete indulatai­val. Hozsánna néked! Humor. Egyik biciklista ismerősünkkel esett meg az alábbi kis história. Korán reggel — mondjuk 5 óra felé — elindul egy kis tour-ra, 15—20 kilométernyire. Visszafele, a városba jövet, a várostól egyik nyugatra eső falu szé­lén álló korcsmába betér, izzadtan, fáradtan. A korcs- máros elébe siet és udvariasan kérdezősködik: — Parancsol talán egy üveg sört? — Nem hánom, adjon... — És talán valami reggelit ? — Jó is lesz, mert megéheztem. Egy csésze teát meginnám. A vendéglős udvarias mosolylyal felel: — Bocsánat teát nem tartunk, nem érdemes ilyen kis utszéli csárdában. — Adjon hát akkor egy csésze kávét. — Éppen most ment be a feleségem a városba kávéért, tegnap fogyott ki. — Hát isten neki, egy pohár tejet. — Még nem hozták el instálom a tejet, csak 8 óra felé hozzák. — Hát akkor lágy tojást — szólt a kifogyha­tatlan türelmü vendég. — Engedelmet kérek, éppen tegnap vitte el a Kánya az egyetlen tojómat. — Nos hát — fakad ki a vendég — nem bá­nom, ha egy darab szalonnát, vagy egy kis vajat ad, de hamar, mert éhes vagyok. — Szalonnát, kérem, nem érdemes tartani ilyen­kor, mert mind összeolvad hasonlóképen a vaj is. — De hát mi van hát akkor ? Hozzon akármit, bánom is én, hogy mi lesz Csak egyem. — - Bocsánat : de most éppenséggel nem szol­gálhatok semmivel sem. Az utas kifakad és felförmed. — De hát akkor minek kérdezte, hogy mit reg­gelizem? S még hozzá kanalat is adott a sörhöz 1 A vendéglős alázatos mosollyal felel. — Mert azt hittem, uram, hogy már tetszett reg­gelizni. A kanál pedig arra való, hogy ha tetszik, le­gyen mivel kifogni a sörből a legyeket. * Mózes, Petőfi és az Úristen I Hogy hogyan került ez a három név egymás mellé. — azt lásd az allábbiakban szives olvasó. Beregmegye egyik mezővá­rosában történt az eset. Egy megválasztott uj rabbi szónokolt a zsidó templomban. Egy szomszédbeli hit- sorsos aznap délután meglátogatta Kohn urat, aki részt- vett az istentiszteleten és kíváncsian kérdezte tőle : — Nü Kohn ur, hallottam hogy az uj rabbbi ma beszélt először a templomban. — Hát hogy tetszett magának 1 — Nü hát hogy tetszett ?! — De mégis mondjon rá valamit, — faggatta a hitsorsos. — Kénytelen vagyok a tanár urat félbeszakítani, bár elösmerem, hogy előadása fölöttébb érdekes lenne. De, fájdalom, erre nincs időnk, azért kérem, tessék szigorúan a tárgynál maradni s a tekintetes törvény­széknek elmondani, hogy Scheider József hogyan lopta meg a tanár urat?! — Ez az ur, aki itt ül ? — Igen. — Nincs szerencsém ismerni, de az kétségtelen, j hogy megloptak. Hallottam a feleségemtől, de külön­ben is észrevettem, hogy nem volt husvétra sonkánk. — Igaz, de az elnök ur, elösmerem, hogy ön­kéntelenül, Aristipposra terelte a dolgot. — Oh, nem, Schneider Józsefre. — Ám legyen Amint mondám, a szobámban ültem s olvastam Aristippost amikor egyszer csak nyílik az ajtó s belép egy idegen ur. — Ez volt az, aki a vádlottak padján ül? — Meglehet, hogy ő volt. Én reá se néztem, hanem fölkértem, hogy foglaljon helyet. Nem akartam abbanhagyni az olvasást mely igen tanulságos volt. Mert ha tagadom is, hogy Aristippos szofista volt, két­ségtelen, hogy ő is vallotta a szofisták azon nézetét, hogy a tudomány bizonytalan. Nyilvánvaló, ez Sextus Empirikus . . . — De kérem, tanár ur, hagyjuk már Aristippost s beszéljünk Schneider Józsefről. Az imént azt tet­szett mondani, hogy a sonka . . . Szatmár, 1908. április 19. — Mondjak rá valamit? Jó. Tudja, ez ami rabbink olyan, mint Mózes. Nem. még több, olyan, mint Petőfi. De még annál is több, olyan mint az Úristen I — Hogy-hogy, — érdeklődött a szomszéd. — Hogy. Hát tudja kérem. Mózes nem tudott ma­gyarul, ez sem tud magyarul. Petőfi nem tüdott héberül, ez sem tud héberül, az Isten pedig nem ember, hát ez sem ember. — Talpraesett felelet. Tanító: Nos gyermekeim figyeljetek! Ha közületek 8-at kihívnék ide és azok között szétosztanék negyvennyolc almát, harminckét körtét és hatvannégy szilvát mit kapna akkor mindegyik? Egy nebuló: Hasfájást. — Sürgős. Ifjú: :szenvedélyesen): Édesem! Angya­lom! Nem tudok ön nélkül élnil Legyen az enyém! Hajadon: Oh, Lajos Kívánsága oly váratlanul jön! Hagyjon előbb gondolkodnom. Ifjú: Nem nemi Most mindjárt kell hallanom válaszát, mert esetleg más lányt kérek megl * A legújabb divat. Jogász: Majszter uram, egy pár cipőt akarnék csináltatni, de a legújabb divat szerint. Cipész: Úgy nem csinálok. Jogász : Miért nem ? Cipész: Mert a legújabb divat az, hogy az ifjú urak adósak maradnak a cipő árával. * Miért irigyli Bemegy a paraszt a nagyságos úrhoz és látja, hogy ez leveszi a haját és odaadja inasának, aki rögtön fésülni kezdi. Felsóhajt magá­ban: »Én Istenein, de jó is urnák lenni!« * Falusi dobos mondókáiból. »Közhírré tétetik, hogy biró uram keményen meg fogja azokat bün­tetni, kik a marhát az ólakban égő pipával etetik.« * Kellemes meglepetés. A néni erkölcspredikációt tart a húgának: Pfuj, Terka, nem hittem volna, hogy oly neveletlen vagy! — Miért ? Oh, nagyon jól hallottam, hogy az előszobában megcsókoltak . . . — Terka: Hisz te mindennap hagyod magad megcsókolni ! Olga: Az más, aki engem megcsókol az a vő­legényem. — Nos és ki csókolt meg engem? Szintén a vőlegényed! * Különös. Ha éjjel fekete kávét iszom, nem tudok aludni! ' Különös, nálam éppen megfordítva áll az eset — ha alszom, nem tudok fekete kávét inni! * lanitói szigor. —- Miért nem voltál tegnap az iskolában ? — Tegnap megkeresztelték kis öcsikémet s — — Hogy ez többé elő ne forduljon ! Tánc közben. Hadnagy egy hölgyhöz: Nagysád azt mondta, hogy kedves papájának Bácskában bir­toka van ? — Igen és kettő Baranyában 1 A teremburáját s még kételkedhet nagysád a szerelmemben ? * Ötletek. A hozomány a házasság fájdalomdija. * A házasság az első ostobaság, amit elkövetünk, mikor már okos ember számba megyünk. * Ha keztyüt dobsz az asszonynak, az papucscsal felel. * Olcsóbb az asszony okossága, mint a szépsége A szerelem épen olyan, mint a gyermekbetegség. Mennél öregebb korban jön, annál veszélyesebb. * Éva leányai nagyon hasonlítanak ősanyjukhoz. Legtöbben első vétkükkel jutnak első toilettejükhöz. * Geothe aforizmáiból. Az élet sokszor nagy teher az okos embernek, mikor a hülye boldogul. * Nem szeret az, aki a szeretett nő hibáit nem erénynek nézi. * Nincs oly súlyos helyzet, amit a türelem és ön­megtagadás nem tudna elviselhetetlenné tenni. * Uralkodni hamar lehet megtanulni, de kormá­nyozni nehezen. * Ha jól megy sorunk, alig törődünk az Úristennel; ha koldusok vagynnk, ö az egyedüli reménységünk. * A románc nem pör, hogy végső megoldás is legyen benne. * Ha sajtóhibát látok, mindig azt hiszem, valami újat találtak fel. ♦ Keleti mondások. — »Erőszakkal senki sem fog­hatja meg a szerencsét, oly hasztalan iparkodás ez, mintha a vak ember szemöldökét festeni akarnék . Még ha minden hajszáladon ezer mesterség volna, mind hasz­talan, ha a szerencse nem kedvez —», Épen ezért mondja a keleti iró, ránk háramlik a kötelesség a balsors által sújtott embertársainknak se­gíteni és ezen kötelesség teljesítésével magunknak és másoknak is használtunk. * Nusirván királynak hírül hozták, hogy ellensége meghalt, a mire ő azt mondá: — »Ez nem örömhír rám nézve, hisz az én életem setrPfog örökké tartani —. * A türelem egy keserű fa, de rajta édes gyümölcs terem. * Mi haszna az ambrának, ha az tálon fekszik, a tűzre tedd, hogy szaga terjedjen, — mi haszna a va­gyonnak, ha nem adakozol, ha a magot el nem veted, nem fogsz aratni. H I B E K. — Igen, igen sonka volt. Egy debreceni tanítványom küldötte húsvéti megemlékezésül. Éppen akkor hozta a postás s én fölbontatlanul egy székre tettem a csomagot. Egyszer csak beront hozzám a feleségem s kétségbeesetten kiáltja : — Leo, Leo, az ég szerelmére, mit tettél? — Mit?! — — Nyitva hagytad az előszoba ajtaját s most megloptak bennünket. Elvittek mindent, mindent, ami c-ak keze ügyébe esett. — Talán épen az az ur vitte el, — mondám, aki az imént nálam tisztelgett s szó nélkül távozott? — És valóban, amint utólag kiderült, ő volt a tolvaj. A törvényszék Schneidert félévi fogházra ítélte. — Van még valami megjegyezni valója? — kér­dezte az elnök a kárvallott profeszszortól, miután ki­hirdette az ítéletet. — Igen is. Még nem fejeztem be a húsvéti son­káról szóló értekezésemet . . . — Az ülést ezennel bezárom, — vágott közbe az elnök s a felek eltávoztak. Janicsek tanár ur kivonult a teremből, de még egy negyedóra múlva is hallatszott, amint az előszo­bában a szolgának magyarázta: — Babyloniában a húsvéti sonkákat azért nem ösmerték, mert abban az időben husvét még nem volt, de Nasurbál fejedelem ... B. I. — Lapunk t. dolgozótársainak, elő- üzetőinek és olvasóinak húsvéti boldog ünneplést kívánunk! — Húsvéti istenitiszteletek. A róm. kath. székes- egyházban vasárnap, husvét első napján reggel 7 óra­kor plébániai mise, utána azeltdeiek megáldása, majd sz. beszéd. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes mise, majd sz. beszéd. Délelőlt 9 órakor ünnepélyes püspöki mise, 10 órakor szent, beszéd, 11 órakor csendes mise. Husvét másodnapján, hétfőn reggel 7 órakor plébániai mise, ulána szent beszéd, délelőtt 9 órakor káptalani mise, 10 órakor szent beszéd. A szatmári ref. templomban. Husvét első napján reggel prédikál Rácz István, ágendázik Biki Károly, délután prédikál Gachal János. Husvét másodnapján délelőtt prédikál Biki Károly, ágendázik Gachal Já­nos, délután prédikál Mózes István. A németi ref. egyházban. Husvét első napján prédikál Kolozsváry Mihály s. lelkész, úrvacsorát oszt Pótor Dániel lelkész, husvét másodnapján prédikál Szabó Béla s. lelkész, úrvacsorát oszt Pótor Dániel, ágendázik Ko ozsváry Mihály. — Lorántffy Zsuzsánna kiállítás. Ez a kiállítás hat napon át volt találkozóhelye a vármegye és város közönségének, sőt igen sok látogató fölkereste azt a szomszéd vármegyékből is. Semmi sem bizonyítja job­ban a kiállítás sikerét, mint az, hogy akik megláto­gatták, eljöttek újra mindennap és órákon át gyönyör­ködtek a szebbnél-szebb csoportokban. Hétfőt kivéve, EGY EGÉSZ DOBOZÁRA 2.50 KORONA. Kapható a gyógyszertárakban, de biztosan az E N E R G I N VÁLLALATNÁL PÉCSETT, mely 6 dobozt bérmentesen szállít. ♦♦ Leghafhatósabh és legizletesebb hizlaló és vériisztitó szer ! ♦♦ 99 Számos előkelő orvostanár és szaktekintély által kitűnő eredménynyel kipróbálva l - Pi OwAttEBLAfrAlmáT * sielteti a járást és fogzás>’ elosz,alja a miri'gyeket ésaz «vart - bizto- J( ”»- wWsw nAMiV< A; e sitja a csontok és izmok ép fejlődését—javitja és rendezi az emésztést. TCig-Vl AT ti Utolérhetetlen vérképző, gyengélkedőknél erősitő és mirigyoszlató szer, — " wA-íw© e mellbajosoknál megszünteti az izzadást és elősegíti a gyógyulást. - ■■ -j

Next

/
Oldalképek
Tartalom