Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-04-15 / 31. szám

XII. évfolyam. f Sony i7 » L ‘ Szatmár, 1908. április 15. Szerda. 31. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKÁI LÁP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. Városi közgyűlés. (F. J.) Szatmár-Németi sz. kir. város tör­vényhatósága április 13-án, d. u. 3 órakor tartotta havi rendes közgyűlését, melyen dr. Falussy Árpád főispán elnökölt. Ezt a közgyűlést megelőzte az állami fa­ipari szakiskola céljaira megvett Makár-féle Teleky-utcai telek megvételének ügye, melyet a közgyűlés elfogadott. Ezután következett dr. Vajay Károly pol­gármester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról. Ezt a közgyűlés tu­domásul vette. Ezen jelentés kapcsán Kiszely Károly tör­vényhatósági hisottsági tag elhunyta felett a közgyűlés részvétét fejezi ki. Tanácsi előterjesztések. A helyi gyermektelep bizottságába két tag lévén választandó, ezekül a közgyűlés dr. Lehótzky Jánost és dr. Wallon Gyulát megvá­lasztotta. A főerdésznek a városi erdők 1907. évi állapotáról beterjesztését tudomásul vette az erdei termékek értékesítéséről szóló jelentéssel együtt. Foltin Gyula kövezési vállalkozó felebbe- zését a közgyűlés, miután a föltételeknek meg nem felelt, elutasította. Február hóról az elő- és leirt államadó után a község adót elő- és leírták. IiAPVEZKfi: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. FERENCY JÁNOS. Az esküdtek alaplajstromának összeállí­tása végett a közgyűlés bizottságot küldött ki. A közpénzek elhelyezését a közgyűlés név­szerinti szavazással úgy határozta el, hogy azok az egyes intézetek alap- és tartaléktőkéje szerint gyümölcsöztelendők. Közkórházi ügy. A közkórházi tisztviselők drágasági pótlé­kát, mely mindössze 520 koronára rúg, az elő­terjesztett javaslat alapján a közgyűlés meg­adta. Gazdasági ügyek. A szent Hildegard templom toronyórájának városi kezelésbe való átvételét a közgyűlés nem fogadta el, A főmérnök által L908. évre vonatkozólag beterjesztett belkövezési munkálatok előirány­zatát a közgyűlés elfogadta. A városi tisztviselők és alkalmazottak szabadságidejének szabályozása tárgyában be­terjesztett javaslatot a közgyűlés elfogadta. Demkő Sándor kérelmét, helyettesítési di­jának kiutalása ügyében teljesítette. Kosáros Lajos harangozónak íizetésjavitás iránti kéretmét a kíz.-yülés megadta. Nagyobb vitát idézett elő a városi ti ztvi- selőknek drágasági pótlék megszavazása iránt benyújtott kérelme. Ebben a vitában részt vet­tek dr. Kelemen Samu orsz. képviselő, dr. Va- jay Károly polgármester, dr. Falussy Árpád SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. Telelon^Hzám 80. . Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. főispán és többen. Végre is a közgyűlés meg­állapította a legkisebb tisztviselőknek fizetési illetményét, mint akik a javításra legközvetle­nebbül rá vannak utalva. A tűzoltó felszerelésekre javaslatba hozott összeget a közgyűlés elfogadta, tekintettel arra, hogy ez a folyó évben Szatmáron tartandó országos tűzoltó kongresszussal kapcsolatos. Hatósági átiratok. Trencsén vármegye átiratát a mezőgazda- sági szeszgyárak vizsgálata, valamint Szekszárd város átiratát a rendőrség államosítása tárgyá­ban, a közgyűlés pártolólag fölterjeszti. Magán kérelmek. Nehány tisztviselőnek szabadságidő meg­adása iránti kérelme elintézésével a közgyűlés véget ért. A Lorántffy Zsuzsánna-egylet háziipari kiállítása. Április 12-én mutatta be a Lorántffy Zsuzsánna- egyesület városunk és a vármegye közönségének azt a sok szép dolgot, mit hangya-szorgalmú kezek sok művészettel készítettek. Szemünk elé került itt városunk, vármegyénk, Máramaros, Torontál és Bihar szebbnél-szebb házi­ipari szőttesei, varrott munkái, Kalotaszeg és vidéke hires var-yottasai, csetneki csipkék, Nagybánya város háziipari készítményei, melyek mind megkapók és ta­nulságosak. TÁRCA. A Julcsa „Szerencséje.“ Igen is igy nagy »Sz«-szell Mivel hogy ez jelen­leg élő személyt helyettesített, névszerint Szabó Gá­bort, a ki tiszti kocsis volt a József-majori intézőnél és Szentgyörgy nap előtti csütörtökön annak rendje és módja szerint megkérette Julcsát. Julcsának nem sok biztatás kellett, hogy »igent« mondjon, mert Gábor volt az első legény még az Annamajorban is. De Julcsa se volt alpáribb, olyan fehér cseléd sem termelt minden bokorban, takaros s szemrevaló, na meg, ami szegéuy embernél a fő, (a szépséget nem eszik kanállal) dolgos, iparkodó. Már harmadik esztendeje, mióta belső leány az annamajori kasznáréknál s a tekintetes asszonynak úgy kedvére tud járni, hogy még a gondolatát is ki­találja. Mondta is a tekintetes asszony nem egyszer: no, La Julcsának szerencséje akad, nem megy el tőlem üres kézzel. Nem is biába mondta ezt a tekintetes asszony, megvette most Julcsának a suplótot, — a négy fióko­sat — meg adott neki egy olyan töltött dunyhát, hogy Biró Panni néne se bírta összehajtogatni kétrétre. Három hét múlva meg volt a Julcsáék lakodalma. A Panni néni állítása szerint még kevés olyan lakzi volt a határban, mert ott még az árva gyerök is jól­lakott. (Éjfélkor is csigalevest ettek, még a cigányok is.) Múlt az idő sebesen, már a kukoricában a má­sodik kapálást is megtették. A Panni néne jelentése szerint a Julcsábó) nagyon faintos kis menyecske lett. Kuporitó, nem kofás, amely asszonyi tulajdonság tudva­lévőén nagy veszedelme a pusztai embereknek, mert hogy a kofás fehércseléd elkilózza a lisztet, a kofának narancsért, meg egyéb haszontalanságért, oszt fertály derekán kibújik a kenyér a hajából, koplalhat a sze­gény dolgos ember. Azt is biztosan tudja a Panni néne, hogy az ura nagyon szereli, mert a saját két fülével hallotta, hogy mikor napszámosokat hitt a kerülő repcegyüjtéskor, oszt a Julcsa is ki akart menni, azt mondta neki az ura: De hiszen, le is töröm a derekadat, ha kimész! Azt persze az Annamajorban senkinek sem kellett magyarázni, hogy annál jobban szereti az asszonyt az ura, minél nyomatékosabban tiltja meg neki a nap­számba járást. Nem is történt Julcsáéknál addig semmi hiba, mig Török János oda nem állott a tanyába sommás­nak. Neki nem volt még asszonya és odakérezkedett Julcsáékhoz kosztérozásra, mert úgy nézte, hogy Julcsa a legtalponjáróbb asszony a majorban. Gábor se elle­nezte, hát Julcsa elvállalta a kosztérozást, úgy, hogy Török oda adta az egész kommencióját fizetségképen. igy ment minden nap a maga rendjén, mikor Gábor valamiért összerugta a sarkantyúját, az első igés kocsissal, aki veszekedés közben csak úgy fog- hegyről vágta oda neki: — Neked meg jobb volna, ha a magad portáján szijjelniznél, ne kotorásznál mindig a más szemetjibe. Mit gondolt vele a szomszéd, mit nem, azt Gábor nem kutatta, hanem ment egyenesen befelé a házba, ahol (mit nem tud a véletlen) Julcsa épen akkor ké­szítette a kosztos tarisznyájába a kenyeret, szalonnát s hogy Török meg bejött a bundájáért, — éjszakára ki volt rendelve őrségre a repceszérühöz — hát el­beszélgettek Julcsával a nagy szárazságról. (Már a kukorica is lesül.) Szabó uem nézett, nem kérdezett ám semmit, csak neki esett Töröknek és éktelen káromkodással kilökte az ajtón. Hogy Julcsával ketten mit végeztek, azt nem tudni, az asszonyok csak azt látták, hogy Julcsa ki­Randkivüli szép újdonságok GS gjap-SZOVGlGMGIl, melyek meglepő olcsó árért kapható SAMUEL SGNACZ ♦ posztó-üzletében SZATMÁR, Deák-tér. (Fehér-ház.) ( Kiváló szép és finom női Coslüme szövetek nagy választékban. + + + + ♦ E/legánis férfi öltönyök felelőség; mellett elkészíttetnek. + + + + +

Next

/
Oldalképek
Tartalom