Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1908-03-11 / 21. szám

XII. évfolyam. Szatmár, 1908. március II. Szerda. íj ü c Ili 14 ej 21. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NEMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐ F I Z ET ESI ÁR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. IíAPVKZÉR: Dr. KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: fekency János. . ------------------------­SZERKESZTŐSÉI. ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ===== Telelon-szám 80.== Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban flzetendtk. Városi két közgyűlés. (F. J.) Szatmár-Németi szab. kir. város törvényhatósága március 9-én, délután 3 óra­kor két közgyűlést tartott, egy rendkívülit és a havi rendest. Mindkettőn dr Falussy Árpád fő­ispán elnökölt. A rendkívüli közgyűlésen névszerinti sza­vazással s valamennyi szavazattal megvásárol­ták 16 ezer koronáért Kacsó Lajosnak, Ber­csényi-utcai telkét, mely az uj postapalota mel­lett vágandó utca kinyitására fog szolgálni. Ezután kezdetét vette a rendes havi köz­gyűlés. Több rendbeli választás és a színigazgatói kérdés lévén napirenden, a bizottsági tagok a közgyűlési termet szinüllig megtöltötték. A kar­zat is egészen megtelt. Első tárgy volt a polgármesteri jelentés. Ebből kiemeljük a következőket: Budapest székes főváros országos kongresszust hivott egybe az uj adótörvényjavaslat elleni egységes állásfoglalás céljából. A kongresszus, mely igen népes volt, a javasla­tot különösen a városokra nézve nagyon sérelmesnek találta. A javaslat németországi minták után készült s helytelen kiváltkép a szellemi foglalkozás után terve­zett magas kereseti adó, mely a jelenlegit itt-ott há­romszorosan felülmúlja. TARGA. A divatról. — Zahoránszky Istvántól. — (Folytatás) De a férfiak sem jobbak. A jelenkor férfikirályá­nak, az angol királynak évi ruhaszámlája bizonyosan felér egy kisebb uradalom értékével. Thurn Taxis Albert hercegről azt mondják, hogy csak nyakkendővel alig tudja magát ellátni évi 30.000 koronából. Egy magyar politikusról s egykor hires divathősről meg biztosan tudom, hogy mikor csődbe került, a végre­hajtónak 237 nadrágból, 176 mellényből, 200 külön­féle kabátból, 70 db egyenes karimáju cilinderből, vagy 50 sétapálcából, sok száz nyakkendőből s más divatcikkekből kellett összeszednie az éhes hitelezők kielégítésére szükséges összeget .... persze, nem sikerült. Valóban nincs az emberi ruházatnak egyetlen darabkája a kalaptól a cipőig, a mely nem volna a divatnak alávetve s a melylyel az emberi hiúság nem próbálta volna meg a saját értékén emelni. Hogy például a kalapról is mondjak valamit, azt csak a XV. századtól fogva kezdik általánosan vise!ni. Alakja, anyaga, színe az éghajlat, foglalkozás és más körül­mények szerint folyton változik. A kalapok királya, adójavaslatra vonatkozó rész olvasását befe­jezte, szólásra emelkedik. Elnöklő főispán (csönget): Figyelmeztetem a szónokot, bogy a jelentés olvasása közben nincs joga beszélni. Mátray Lajos: Az ügyrend értelmében első tárgynak kellett volna lennie az én interpel­lációmnak. Van jogom szólani és ragaszkodom szólásjogomhoz. Elnöklő főispán: Az elnöki enunciáció ellen a szónoknak éppen nincs joga beszélni; ha így folytatja, megvonom tőle a szót. (Mátray leül.) A jelentés felolvasása után f^átray Lajos : Nem vagyok megelégedve sem a válasszal, sem a m. t. főispán ur heves­kedésével. (Elnök csönget és a szónokot ismét meginti.) Részletesebb választ kérek; ezt nem fogadom el. Dr. Vajay Károly polgármester élő szavak­ban terjedelmes választ ad. Dr. Kelemen Samu orsz. képviselő: Mátray olvasta a napirendet, kérhette volna tehát a sorrend megváltoztatását. Ezt elmulasztotta s igy abba a furcsa helyzetbe került, hogy előbb kapta meg a választ, mint interpellációját fel­olvasták volna. Indítványozza, hogy jövőre nézve mindig az interpellációkat vegyék elő tárgyul. Különben a polgármester beszédével kapcsolatban készségesen kijelenti, hogy a vá­méltóztatnak találni, hogy tudományos fejtegetéseit még felesébe sem volt hajlandó követni. A kalapról mindjárt a hajviseletre térek át, mert ez is a divat szerint változik. A férfiaknál egyszer rövid, másszor hosszú, ma középen, holnap féloldalt választva, holnapután fölfelé fésülve, hol göndöritve, hol kisütve, hol költői rendetlenségben hagyva; néha kenve, másszor festve, szóval úgy, a hogyan a divat parancsolja. A nőknél a hajviselés még fontosabb mint nálunk férfiaknál, mert az Ízléses és divatos frizura még a mindennapi arcnak is bizonyos érde­kességet ad. Itt igazán ezerféle alakot formál a divat. Egyszer a konty csaknem a homlokon ül, másszor egészen a nyakba lóg ; néha simán, néha göndöritve kell fésülni; egyszer a homlokot és fület is eltakarják hajjal, máskor köralaku gloriolát formálnak belőle a szabadon hagyott homlok köré; néha fonják, néha csomózzák; a hajtük, hajcsattok, ékszerek, fésűk, szalagos és betüzdelt virágok segítségével majd hegyes, majd lapos, majd széles, majd keskeny frizurát csinál­nak. Persze a hölgyek ebben is szsrencsésebbek, mert nekik van hajuk bőven, mig nálunk férfiaknál való­ságos divattá lett a kopaszság. No de erre a divatos betegségre is van divatos orvosság, ... a paróka. Az idegen haj alkalmazását, vagyis a parókát az egyiptomiak találták ki. Látszik ebből, hogy a hajzatot minden időben az ember egyik legfőbb ékességének tartották s hiányát leplezni, il­A legolcsóbb bevásárl ási ♦♦ ♦♦ forrás posztó- és gyapjúszövetekben. WJBISSS llMJLIIIJJBIs “i posztó-Uzlete S^atsiíás», a Pannónia melleit. -ipj Női kosztüm különlegessé­gek nag)T vá­lasztékban ! ~ A jövedelem bevallási rendszer olyan alapokra van fektetve, mely az adózókat kiszolgáltatja a javas­latban felépült finánc-államnak. A kereseti adónak 46 millió koronában való kontingentálása fölötte igazságtalan akkor, midőn a paritás elvénél fogva a kvóta arányában legtelebb 22—23 millió lehetne. Ausztriában sokkal fejlet’ebbek az ipari viszonyok, mint nálunk s ennek dacára ott 50 százalékkal kedvezőbb a kereset megadóztatása, mint itt. A kontingentálás még azért is sérelmes, mert a kereseti adó egy meghatározott minimumnál kisebb nem lehet. Ez az adónem tehát úgy a közönségre, mint különösen a városokra nézve sérelmes; az utóbbiakra nézve azért, mert ezen adónem ki van véve a községi adó alul, ami a városok háztartását egyene­sen megingatja. A házadónál kifogásolta a kongresszus az adó­kulcs igazságtalanságát s nagyságát, valamint a bér­adórendszer helytelen kiterjesztését. Mindezek alapján a kongresszus memorandumot intéz a képviselő házhoz és kormányhoz s a szerkesztő- bizottsághoz felhasználás végeit a polgármester is megtette a saját észrevételeit. (A jelentés ezen része egyúttal válasz is volt a Mátray Lajos alább ismertetett interpellációjára.) Megemlékezik továbbá jelentés a székhely­mozgalomról, a Szamos áradásáról, a kereskedelmi és tanonciskolák részére adott államsegélyről s végül hangsúlyozza a polgármester, hogy nincs ellenére a szinügyi szabályrendelet átdolgozása s a bizottságba külső elemek bevonása. ftlátray Lajos, amint Ferencz Ágoston ta­nácsjegyző a polgármesteri jelentésben az az első cilinder — magyarul kürtőkalap — 1790. áprilisában jelent meg Londonban, de olyan általános felháborodást keltett, hogy alig fél óra múlva ő maga száz helyütt beverve, elmés feltalálója és első hordo­zója pedig elverve terült el a kövezeten A rendőr­ség betiltotta e maskara viselését . . . mert hát nincs mindig farsang. A meggyilkolt cilinder azonban fel­támadt halottaiból s már több mint száz éve mindig a legelegánsabb kalap, akár alul széles, akár felül, akár keskeny karimáju, akár nem. A női kalapokról nem is szólok. Ezeknek alakja, diszitése, színe annyira elütő egymástól, hogy fogadást mernék tenni arra, hogy egész Szatmáron talán két tökéletesen egyforma női kalap sem található És ez mind divatos, vagy legalább nagy részök az. Itt az egyéni Ízlés, legtöbbször a divatárusnő rábeszélése az • irányadó. Nincs általános törvény, nincs esztétikai ; szabály, a mely meghatározná, hogy melyik archoz, i melyik hajhoz milyen alakú és szinü kalap illik leg­jobban? Akadt mégis egy vakmerő francia chemikus, a ki a színek harmóniájából azt kombinálta ki: hogy a szőke nő fekete kalapot viseljen fehér, vagy vörös ! díszítéssel; a barna nő fekete kalapján csak a világos vagy narancssárga szint találta iz'ésesnek; ugyancsak ő mondotta, hogy fehér, vagy zöld kalapot csak fehér, vagy rózsás arcú hölgyek hordjanak, kéket pedig, sárga szegélylyel csak a barnák. Csak termés, elesnek * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom