Szatmár-Németi, 1908 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1908-01-01 / 1. szám
XII. évfolyam. Szafmsr. I9C8. Január I. Szerda. a .1 I. szám. FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as POLITIKAI LAP. A „SZATMÁR-NÉMETI-I IPARI HITELSZÖVETKEZET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára ÍO fillér. Dr. ItAPVEZáK: KELEMEN SAMU ORSZ. KÉPVISELŐ. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. HAVAS MIKLÓS. SZERKESZTŐ: FERENCY JÁNOS. SZERKESZT63ÉB ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10. ——— Telgfcm-szám 80.=.-: MlndennsmO dijak Szalmám, a kladdhlvatalbaa tlzeta»>riők. Felsőbbségi hatalmunk. Szeretnők inár valahára azt is tapasztalni, hogy nagyhangú beszédeinket derekas tetteink kövessék. Mert beszélni tudunk, még pedig jő öblös torokkal és unos-untalan, de tenni annál kevesebbet teszünk. Tudja az a jő Isten, hogy a lustaságunk vagy a gyámoltalanságunk-e nagyobb ebben a bűnös tétlenségben ? Akár az egyik, akár a másik, mindenképpen nagy baj. Itt vagyunk többek közt ezzel a mi szuve- rénitásunkkal. Esküszünk reá valamennyien hogy államunk szuverén állam s nemzetünk szuverén nemzet ebben a hazában. Ebben az esküben aztán ellenmondást nem tűrő hittel verjük a mellünket s rekedtté kiabáljuk a torkunkat: szuverének vagyunk. Csakhogy a való élet napról-napra kicsu- folja ezt az üres hencegésünket. Csúfolhatja is, mert hiszen ország világ napról-napra látja, hogy minket ebben a szuverénitásunkban bőségesen kielégít ezt állító nagyhangú kiabálásunk. Nem szűnünk meg parlamentben, törvény- hatósági gyűléseinken a cim és cél nélkül való minden összejöveteleinken fennen hangoztatni, hogy a magyar nemzet felsőbbségi hatalma és szuverenitása, nemcsak ez ország lakói fölött korlátlan, hanem sértetlen a külfölddel szemben is. Valóban, ha széjjel nézünk magunk körül szinte szégyenlenünk kell ezt a hiú, üres szóWilde Oszkár aforizmáiból. Annyi az ember ellensége, amennyi a szolgája * Jaj a lábadnak, ha fejed üres. * Ki az igazsághoz tévelygés utján jut, foróbban öleli. A hazugság a gyengék fegyvere. A nagyobb rész inkább javasolni szeret nagy tetteket, mint azokat gyakorolni. * Annyitjnyer á társadalom az emberben, annyira rabja az a társadalomnak s amennyit nyer a társaság az- emberben, annyira ünnepeltje a társaságnak. * A szépjhang, ha rut is az éneklő, megvesztegeti j puffogtatásunkat. Hiszen a mindennapi élet I valósága a legdurvább tettekkel vágja a sze- , műnk közé — szolgai alárendeltségünket. A mai politikai helyzet, botrányos jelensé- i geivel, nem a legkirivóbban mutatja-e, hogy ; Magyarországon mindenki sokkal inkább ur és ; parancsoló, mint éppen a magyar? Nemzetiségeink s horvátjaink diktálnak j nemcsak az ország egyes részeiben, hanem ! nemzetünk gyűlésében, a magyar parlamentben | is. Minden jel arra vall, hogy az ő akaratuk j szerint kell igazodnia egész politikai életünk- | nek minden szándékával és tetteivel. A mit ők , nem akarnak, mint nemzetiségiek, hiába akarjuk mi, mint — nemzet! Az osztrákok meg már nemcsak hogy két- séghe vonják állami és nemzeti önállóságunkat, hanem egyenesen parancsolólag szólnak bele legbelsőbb belügyeinkbe, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk. Szuverénitásurikat t Uekkel tagadó ezen jelenségekkel szemben mi meg szinte tehetetlenül állunk s tovább is várjuk, hogy ellenségeink ellenünk való törekvéseikben minél előbb és előbb jussanak. Nemzetiségeinknek s horvátjainknak a magyar állam szuverén erejével való erélyes letörését hónapok óta hiáha várjuk. Fenyegetni ezzel napról-napra fenyegetjük őket, de azért és éppen ezért Supilóék napról-napra markukba nevethetnek, mert amint ők mondják: napról- napra vígan obstruálnak tovább. Az osztrákok gonosz perfidiájával szemben a szemet; de bármily szép az, aki rosszul énekel, szépsége nem vesztegeti meg a fület. * ' Azon rózsákkal, melyeket a türelem terem, nem lesz rózsás as élet. * Ha gyűlölök, megfosztom valamitől önmagamat; ha szeretek, azzal válók gazdagabbá, amit szeretek. * Mindenkit különbség nélkül ingerel a közeli haszon; de csak nagy lelket indít a távoli jo. * Közdolgokban szoros igazságot szóiani s tenni, bár ezren vegyék is kedvtelenül, el nem engedhető kötelesség. * Valakit — ha csak nem szeretőnk — szembe dicsérni jelent-e mást, mint azt hiúságról vádolni ? * Semmi sem oly megvetendő, mint a nagy tömeg lelkülete. is felemeltük szavunkat. De tovább nem is mentünk, nem is megyünk. De hát miért is nem tesznek már ez ellen azok, akik erre hivatvák? A nemzet alig birja már szégyenét, mit ellenségeink napról-napra cinikus gonoszsággal s megtorlatlanul szórnak reánk! Szuverén nemzet-e a magyar nemzet, vagy behódolt tartomány szolgai népe? Folyton hangoztatjuk, hogy szuverén nemzet vagyunk! Hol van hát az a felsőbbségi hatalmunk, amely szuverén nemzetet jog, igazság s becsület szerint mindig megillet? Nagyhangú szavakkal hiába keressük, de tettekkel megcsinálhatjuk ! — A képviselőház munkarendje. Január tizedikéig tart a karácsonyi szünet. A kormány^ugy tervezi, hogy ezután elsőben letárgyaltatja a már megkezdett kiegyezési javaslatokat, megválasztatja a^hu- szonegyes bankbizottságot, elintézteti a még ^függőben lévő törvényjavaslatokat, köztük Günther több fontos javaslatát, azután megkezdheti a budget-vitát, amely valószínűleg eltart egy hónapig. Közben a delegációk megszavazzák "a közös költségeket. lA'jkormány^körei- ből kiszivárgó hírek szerint^nyárig ^azjátmeneti kormány elintézi minden dolgát s ősszel rákerül a sor az általános választójog letárgyalására, amivel a mostani parlament kiállítja a saját maga végrendeletét. — Hat egyetem. E napokban tárgyalták Budapesten a vallás- és közdktatásügyi minisztérium 1908. évi költségvetését a bizottságokban, a hol Ap- ponyi nagy beszédben vázolta a közoktatásra vonatkozó terveit és kijelentette, hogy 1909-ben öt egyetemet és egy műegyetemet kíván a vidéken felállítani. Valamint az orvo3 aggodalmait eltitkolja betegével szemközt: úgy az ügyvéd reményteljes arcot mutat védencének. Egyike ez azon ritka eseteknek mikben a hazugság erény. * »Csodás könyv a história, mindenki mást és mást olvas belőle« — irta Petőfi Sáudor. A tirannu- sok azt olvassák belőle, hogy korbács és iga kell a népnek. A forradalmárok meg, hogy akasztófa kell a királyoknak. * Ki lassan hörpint a kéj poharából, számol az időve! s nagyobb kéjenc, mint aki a kéj poharát egyszerre kiissza. * Minden intézménynek a sorsa az, hogy idővel megszűnik ered,éti hivatásának szolgálni s az élelmesek és szerencsések családi eszköze lesz, amiért azután a tömeg elveszti benne hitét s az uj felé fordul. * Ha a királyok nem volnának — nem volnának udvari szállítók sem. Mit csinálna Tiller Mór? T Csak a legjobb gyártmányú szövetek vannak forgalomban! j Urak! Az árak Óriási árküiömbséggel szalon ruháinkat t S z a t m á r, Deák-tér IS. PiT'* * gyapjuszBwet-iisletében szerezhetjük meg. kötelezöleg Olcsóbbak bármely fővárosi kereskedőnél is. —— Báli mellények nagy választékban ! ....—........—_ Cs ak a legjobb gyártmányú szövetek vannak forgalomban! TÁRCA.
